Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-29 / 327. szám
/ v*.’ A Tanárképző Főiskola új kollégiuma körüli kertészeti munkákat végzi a vállalat Berépi-brigádja. kor az a kiültetett virágok ezernyi színében pompázik. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat mintegy 600 fős kollektívájából 220-an dolgoznak parképítéseken, 170-en pedig parkfenntartásokon. Nézzünk magunkba: mennyire becsüljük meg értünk végzett munkájukat? Nézzük csak a frissen vetett, éppen sarjadó füvet, a zsenge szálakat megölő lábnyomokkal együtt. Nézzük a most kiültetett bokortöveket, amik majd jövőre, vagy utána fejlődnének dús bokorrá, ha hagynánk. De nem hagyjuk, mert kihúzkodjuk, kitapossuk. Nézzük a gyenge kis fácskákat, amelyek soha nem nevelnek lömbkoronát, mert gondatlan kezek derékba törték. A vállalat minket akar jobb belátásra bírni, a mi érdekeltségünket okarja fdkozni azzal, hogy szüntelenül keresi a módját: hogyan tehetné a parkok gondozásában, fenntartásában, de leginkább a megóvásában partnereivé Pécs polgárait. Legyünk együttműködő társai! H. I. Közoktatási díj Sallai Tibor Villany neve országszerte ismert jó boráról, ám szőlész berkekben legalább ennyire ismertté vált az itt működő kertészeket, szőlészeket, borászokat nevelő iskolájáról. Az országos hírnevet azzal vívták ki, hogy legalább 15 év óta a szakma kiváló tanulója versenyeken az első díjakat mindig a villányiak hozták el az ország többi hasonló típusú iskolái elől. Nem kis része van e sikersorozat elérésében — természetesen az oktató kollektívával együtt — Sallai Tibornak, az iskola igazgatójának, aki 25 éve látja el e tisztséget és e 25 éves munkássága elismeréseként kapta most a Közoktatási dijat. Végtelenül szerény — mondták a Meqyei Tanács művelődési osztályán olyan típusú ember, aki dolgozik, alkot, szervez, tankönyveket szerkeszt és lektorál, országosan elismert eredményeket ér el és ezt soha nem veri nagydobra, csöndesen c háttérben marad. Sallai Tibor T950-ben végzett az Agrártudományi Egyetem akkori kert- és szőlőgazdasógtu- domónyi karán. A friss diplomával a kezében a Tokajhegy- aljai Borgazdaságba került, majd 1956-ban hívták meg a villányi iskola — akkor technikum — vezetésére és azóta több átszervezést. átalakulást ért mea itt. Két év múlva ugyanis megszűnt a technikum, átalakultak kétéves szőlészeti, kertészeti szakiskolává és ugyanakkor meqindult a téli gazdasági szakiskola. Mindkét oktatási forma felnőttek képzését, illetve továbbképzését biztosította. 1959-ben az országban elsőként‘indult mea. aztán Vil- lánvban az ifjúsági kertésztanuló képzés, tulaidonképoen a mai szakmunkásképző iskola őse. Először csak szőlészek és zöldséatermesztők kéozése folyt itt. 107.?-ban vezették be a disznövénvkertész és most leq- utóbb pedia 1978-ban a bo- rószkéozést is. — Tényleq nem volt könnyű a sok változást átélni, és ehhez mindig a legmegfelelőbben és leggyorsabban átállni — mondja az igazgató. — Például amikor először elkezdődött a tanulóképzés, a gyerekek csak 3 hónapig voltak itt az iskolá- bdh, az év többi részében gyakorlati munkára különböző gazdaságokba szórták szét őket. Gazdasága válogatta aztán, hogy mennyire törődtek velük, milyen színvonalú gyakorlati képzést kaptak. És ezzel a heterogén, erősen különböző felkészültségű gárdával kellett három hónap alatt nekünk csodát tenni, úgy, hogy jóformán meg sem ismertük a gyerekeket. Ennél jobb volt a későbbi öt plusz hathónapos rendszer, ám a mostani három nap elméleti és három nap gyakorlati oktatásra tagolódó hét a legeredményesebb. A tangazdaságokkal is rendkívül jó viszonyt alakítottunk ki, és így mint például a VMBK villányi gazdasága, vagy a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál magas színvonalú tudást sajátíthatnak el. — Kis iskola vagyunk, 24 pedagógussal és 160—170-es tanulói létszámmal. így szinte családias a légkör. A kis létszámú, 20—25 fős osztályokban o pedagógusok egyénileg többet tudnak foglalkozni a gyerekekkel. Mód van ró, hogy alaposan megismerjük az egyéniségüket, és a családi hátteret is, aminek birtokában jobban érthetőek az egyes gyerekek megnyilvánulásai és tudjuk hol kell segíteni. — Mi valamennyi végzős gyerekünknek állást szerzünk — enélkül nem bocsátjuk őket útnak —, mégpedig úgy, hogy maximálisan az egyéni érdekeket, a szülők kéréseit is figyelembe vesszük. Hiszen nem engedhetjük meg, hogy az itt szerzett tudás a meg nem fele- ■lő munkahely miatt elvesszen. Mikor megkérdeztem Sallai Tibprt, hogy - a mondás szerint, mint minden jó villányinak — van-e szőlője, nevetve mondta: nincs. Nem lenne rá ideje, hiszen reggeltől estig az iskolában van és sokszor a vasárnapjait is a gyerekekkel tölti, természetjáró szakosztályt is szervezett, amelynek ő a túravezetője. — Én már az iskola, a gyerekek nélkül nem is tudnék lenni - ők az én éltető közegem. S. Zs. • * -. » !-Wí \ * • ; • • ‘ ■ Dr. Doktor Sándor egészségügyi díj Dr. Kovács Irén Gyermekkorom kedves doktornénije jutott eszembe róla. Emlékszem, nem féltem a fehér köpenytől, még az első számú rémeim közé tartozó injekciótól sem, ha tőle kaptam. Valahogy így lehetnek azok a gyárvárosi* gyerekek is, akik. dr Kopcsányi Ignácné dr. Kovács Irén körzeti gyermekorvossal találkoznak. Ezt igazolta a zsúfolt váróterem a délelőtti rendelési idő alatt. Egyetlen gyereksírás sem hallatszott. Talán a jóságos, szinte mindig mosolygó arc, a régi ismeretség? Bizonyára az is. A gyermekek megérzik, hogy ki iránt lehetnek bizalommal, s a „doktor néniben" még nem csalódtak. Véget ér a délelőtti rendelés, a doktornő fáradtan törli meg a homlokát. — Egy percnyi megállós nem volt fél nyolctól fél tízig — mondja — hiszen láthatta, hányán voltak a váróban. — Hát igen, ilyenkor az őszi megfázások, influenzák idején jön o csúcs... — Csúcs? Erről szó sincs. Ez egy átlagos napi forgalom. Egy rendelési idő alatt negyven-öt- ven beteg, influenzajárvány idején ennek a duplája. Eléggé nehéz körzet ez, az igazi Gyárváros. A Zsolnay-dombtól a vasútig, a Piroska utcától egészen üszögig. Itt meglehetősen rosszak a lakáskörülmények, a lakások nagy része vizes, egészségtelen. Nem csoda, hogy a betegek zöme légúti panaszokkal jön. — Mit tehet értük az orvos? — Nagy-nagy türelemmel, szeretettel nevelni a higiéniára, az egészséges életvitelre, a gyermekekről való gondoskodás alapvető szabályaira. Természetesen a gyógyítás mellett. Dr. Kovács Irén 21 éve a gyárvárosi gyermekek orvosa. Egy generáció már felnőtt a gondoskodása alatt. Sok mai fiatal szülőt gyógyított annak idején. Ezzel is magyarázható, hegy szinte minden ügyes-bajos dolgukkal, családi problémáikkal hozzá fordulnak, s hallgatnak a szavára. így hát nincs csodálnivaló ebban, hogy 1962-ben tanácstaggá választották. Tíz éven át képviselte a testületben a gyárvárosiak érdekeit. Ugyanakkor a városi tanács végrehajtó bizottságának is togja volt. Mindezt három gyermeke nevelése, ellátása mellett. 1956-ban kapta meg orvosi diplomáját, 1960 óta gyermekszakorvos. Azóta gyógyítja a gyárvárosi gyerekeket. — Nem fordult meg a fejében, hogy másik, kevésbé nehéz környéket válasszon? — Nem mennék el innen. Valamennyi gyermekemet ismerem, tudok az otthoni körülményeikről, egészségi állapotukról. Ez a gyógyításban, gondoskodásban is előnyös számukra, könnyebb így az én munkám is. A szívemhez nőttek, s remélem, hogy én is az övékhez. K. Gy. Testnevelési és sportdíj Pazaurek Dezső Kevesen vannak a mohácsi járásban olyanok, akik ne ismernék Pazaurek Dezsőt. Igaz, több mint öt évtizede szervezi Mohács és a járásban lévő községek sportját, úgy, hogy sohasem volt főfoglalkozású sportvezető. Pécsett járt középiskolába, ahol a Felsőkereskedelmibe a labdarúgás mellett szívesen vett részt asztalitenisz-, atlétika- és úszóversenyeken is. Az érettségi után, 1928-ban került visz- sza Mohácsra és azonnal bekapcsolódott az MTE labdarúgó szakosztályának munkájába. Játszott a csapatban, majd vezető lett és 1932-ben korengedéllyel letette a labdarúgó játékvezetői vizsgát. Akkor ugyanis 24 év volt az alsó korhatár a játékvezetőknél. Az elméleti vizsgát Baján tette le, a gyakorlatit pedig Pécsett. Az első mérkőzését hazai környezetben vezette és úgy mutatkozott be, hogy a Mohács—Dombóvár találkozóra nem érkezett meg a kijelölt játékvezető, így aztán az ott lévő igazolvánnyal rendeb kezők közül kellett választani. A választás Pazaurek Dezsőre esett és ettől kezdve a játék- vezetés lett a legnagyobb szerelme. 1938-tól tagja lett az országos keretnek, 1960-ig vezetett mérkőzéseket az NB ll-ben és partjelzősködött az NB I- ben. Ö volt a felszabadulást követő első hivatalos labdarúgómérkőzés játékvezetője is. Ugyan 1944 decemberében az országban még dúlt a harc, de Pécs már felszabadult és karácsonykor a partizánok csapata megmérkőzött a város válogatottjával. Közmegelégedéssel bíráskodott, melynek előzményeihez tartozik, hogy. a játékvezetői felszerelését a háború legveszélyesebb napjaiban egy kútban rejtette el Mohácson. Erre az időre sértetlenül előkerült minden a rejtekhelyről. 1947-ben Baranyában elsőként a mohácsi járásban alakították meg a játékvezetői bizottságot, melynek Pazaurek Dezső egyik szervezője volt: Több mint négy évtizede az oktatásban is részt vesz és közel 700 fiatal játékvezetőt indított el. Még ma is — 71 évesen — szívesen vállal mérkőzésvezetést a városi kispályás-bajnokságban. Két fia is játékvezető, mi több, lánya is testnevelésre specializált a tanítóképzőben. Jelenleg is naponta megtalálható Mohácson, a városi sportfelügyelőségen, ahol a gazdasági ügyeket intézi délelőttönként. Délutánonként pedig irány a járás, szervez, oktat, ellenőriz, ha kell, meccset vezet és tudósít. 1928-tól megszakítás nélkül tudósítja a Népsportot, majd megalapításától a Dunántúli Naplót is. A gond csak akkor jelentkezik, ha egy időbe esik a mohácsi mérkőzés és ugyanakkor kellene ellenőrizni is valahol egy másik vá■MnmmtM rosban a játékvezetőt. Az utóbbi időben inkább már a tudósítást vállalja, íriszen teljesült a régi álom, amit egykor MTE egyesületi vezetőként is nagyon szeretett volna: a mohácsi' labdarúgók az NB ll-ben játszanak. És, hogy mirdenütt megfeleljen a kívánalmaknak,- időközben letette a versenybírói vizsgát asztaliteniszből és atlétikából is. Akárcsak a sportban, szakmájában is hű maradt Mo; hócshoz. A bankszakmában 46 évet töltött el és a Magyar Nemzeti Bank mohácsi fiókjának igazgatóhelyetteseként ment nyugdíjba. Eredményes munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Ha valaki, akkor Pazaurek Dezső igazán megerősítheti, hegy a sport fiatalon tartja az embert. 71 évéből tízegynéhányat könnyen letagadhatna. Munkaszeretete, a sport iránti rajongása feledteti vele az éveket. L. L. nmmmtmm m
