Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-27 / 325. szám

1981. november 27., péntek Dunántúli napló 5 Kitüntették a tervezőket, az építőket Malomavató ■ I ünnepség Mohácsén Mohács új büszkeségét, a Duna-parton épült malomóriást tegnap — a város felszabadulá­sának évfordulóján — avatták fel ünnepi munkásgyűlés kere­tében a tervezők, építők, beru­házók. Az évi 16 000 tonna ka­pacitású malom, amely három­szor annyi búzát őröl naponta, mint a háború előtt Mohács összes gőz- és vízimalma együttvéve — két hete üzemel már. Alapkövét 1978-ban tették le. s a 151 milliós beruházást az eredeti költségkereten belül, határidő előtt átadták. Az or­szág legkorszerűbb malma, amely csak finomlisztből 24-féle szortimentet állít elő, európai színvonalon is kiállja az össze­hasonlítást. Egy svájci koptató és egy NSZK végcsomagoló automatán kívül valamennyi berendezés magyar gyártmány. Mohács város lakói már napok óta az új malom lisztjéből sü­tött kenyeret fogyasztják. A malmot o jelképes szalag­Ifjúsági parlament a Pécsi Tudományegyetemen A vártnál talán kevesebb konkrét hozzászólás és konkrét válasz hangzott el tegnap dél­után a Pécsi Tudományegye­temen, ahol az egyetem okta­tói, dolgozói és hallgatói kö­zül mintegy 100 küldött és ér­deklődő vett részt az intézmé­nyi ifjúsági parlamenten. Dr. Földvári József rektor rövid szóbeli kiegészítést fűzött az írásbeli beszámolóhoz, me­lyet előzetesen minden küldött kézhez kapott. Ezután első fel­szólalóként Sasvári András ta­nársegéd, a KISZ tudomány- egyetemi bizottságának titkára mondta el a KISZ-bizottság véleményét. Egyebek mellett ki­emelte, hogy főként a jogtu­dományi karon a bevezetett új tanterv utón bizonyos félévek­ben még mindig túlterheltek a hallgatók. A számonkéréssel kapcsolatban megjegyezte, hogy általánosabbá kellene tenni a jegymegajánlásokat, tehát ily módon a félév során folyamatosan jól tanuló hall­gatókat felmentenék az adott vizsga alól. Az intézkedési tervet túl ál­talánosnak tartotta, kérte töb­bek közt, hogy az egyes fel­adatok végrehajtásáért névsze­rinti felelősöket és konkrét ha­táridőket állapítson meg oz állami vezetés. (A rektor vála­szaiban az indítványokat elfo­gadta.) A továbbiakban még heten kértek szót. Érintették a jegy­zetellátás problémáit, javasol­ták, hogy a lehetőségekhez mérten helyileg állítsák elő a tankönyveket. Szorgalmazták a tudományos diákkörökben dol­gozók nagyobb anyagi és er­kölcsi megbecsülését. Az épülő új kollégium lerembeosztásával kapcsolatban pedig javasoltak néhány nagyon ésszerű, még kivitelezhető módosítást. A vita után dr.‘Földvári Jó­zsef válaszolt a felvetésekre, majd a parlament néhány el­lenszavazat és több tartózko­dás mellett elfogadta a kiegé­szített beszámolót és intézke­dési tervet. Az a négy küldött (három hallgató és egy okta­tó), akik az országos felsőok­tatási parlamenten képviselni fogják a tudományegyetemet, jó néhány olyan, itt is említett kérdést vethetnek majd fel, amelyet helyi szinten nem lehet megoldani. Bozsik László Számvetés öt év után A szalagátvágást követően dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes megtekintette az új létesítményt átvágással dr. Kovács Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adta át Koós Lászlónak, a Baranya megyei Gcbonaforgalmi és Malomipari Vállalat vezetőjének. Dr. Ko­vács Imre miniszterhelyettes méltatta a malomépítők, terve­zők, beruházók kiemelkedő munkáját, majd a Mezőgazda­ság kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést nyújtotta át Cser- na Antal Bélának, Denis Ervinnek és Papp Antalnak. Hatan kapták meg a tröszt dicsérő oklevelét, s ugyan­csak hatan vehették át a vállalat kiváló dolgozója címet.- Rné ­Minisztertanács tárgyalta Ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodást a közpénzekkel Nemcsak a nehéz gazdasági helyzet, az ésszerűség is meg­követeli, hogy azokban az in­tézményekben, hivatalokban is racionálisabban gazdálkodja­nak, takarékoskodjanak, ame­lyeket állami költségvetésből tartanak fenn, s a nyereségér­dekeltség nem kényszeríti ki a tartalékok hasznosítását. Ezért Arab vendéglő Budapesten Ankét a vegyes­vállalatokról A Magyarországon kül­földi részvétellel működő, illetve a magyar vállalatok által külföldön alapított vállalatokról rendezett nemrég ankétot a Szerve­zési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság. Az ese­ményről világgazdasági na­pilapunk számolt be, érde­kes elképzeléseket szellőz­tetve. Eszerint az illetéke­sek gondolkodnak a ve­gyesvállalatok alapításáról szóló 1972-es törvény ru­galmasabbá tételén, töb­bek között azon, hogy a termelő célú beruházások­nál sem tennék kötelezővé a többségi magyar részese­dést, vagyis a külföldiek a közös tulajdonban 49 szá­zaléknál is nagyobb része­sedést vállalhatnak. A Világgazdaság egyút­tal hírt adott róla: több vegyesvállalat alapítása van előkészületben, többek között egy baromfifeldol­gozó üzem létesítése egy osztrák—nyugatnémet part­nerrel, az előfőzött rizs gyártásának meghonosítása egy nagy amerikai élelmi­szer-kereskedelmi céggel, hajápolószerek gyártása egy francia világcéggel, továbbá arab vendéglő nyitása Budapesten. Ötéves a televízió pécsi stúdiója öt esztendő nem ok az ün­neplésre, sokkal inkább alka­lom a számvetésre. Hatvan hó­nap nem sok idő. Ám az min­denképpen figyelemre méltó, hogy öt év alatt négyszáz szí­nész, táncos és zenész, illetve író szerepelt az MTV Pécsi Kör­zeti Stúdiója által készített mű. sorokban, és ez több mint öt­százhúsz alkalmat jelent a kép­ernyőn. Tegnap délután Pécsett a Mozgalmi Házban ünnepi ter­melési tanácskozást rendezett az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, amelyen többek között részt vett Nagy Richárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Magyar Televízió elnöke, Bara­nya, Tolna, Somogy és Zala me. gyék párt-, állami vezetőinek képviselői. Pánics György szak- szervezeti titkár jnegnyitóját kö­vetően Békés Sándor főosztály­Naponta 100 tonna kenyér, 300000 péksütemény Mitől függ a kenyér minősé­ge? A liszttől a pék szaktudá­sáig sok mindentől. Ám hiá­ba is kerül ki a leggusztuso- sobb kenyér a kemencéből, ha az a hosszas szállítás közben megnyomorodik. A vevő a sze­met vonzó, friss, meleg kenye­ret keresi a boltokban. A Baranya megyei Sütőipari Vállalat a megye negyedmillió lakosát látja el naponta 100 tonna kenyérrel, 300000 péksü­teménnyel és más pékáruval. Félszáz tehergépkocsija rend­szeres túrajáraton fut, hogy a termékeik időben eljussanak a legkisebb településre. A legtöbb reklamáció mégis ebből adódik. Megyénk apró­falvas településszerkezete ko­moly szállítási gondokat és többletköltségeket okoz a mo­hácsi, komlói, szigetvári és sik­lósi üzemcsoportnak és a többi kilenc pékségnek. Mert amíg elfogadható országosan a ke­nyér utaztatása 3 órán át 20 kilométeres távolságra, addig a baranyai kenyér-túrajáratok közül nem egy 30 kilométernél Idén 9 áj termék a megye pékségeiből hosszabb. Jövőre a vállalat újabb 9 szállitójárművet vásá­rol, részben az elavultak pótlá­sára, részben a kocsipark bő­vítésére, hogy mielőbb és mi­nél kevésbé törődve jusson el az áru a megye boltjaiba. Lemmer János főmérnök az égető gondok között említi a korszerűsítéseket. Megkezdő­dött a komlói kenyérgyár építé­se - várhatóan 1983 második félévében termelni fog —, ha­sonlót szeretnének építeni idő­vel Mohácson is, az új malom­mal szemben. A meglevő ha­gyományos, falazott kemencés, Inpátds vetési módszer ugyan­csak megerőltető fizikai munkál és nagy szaktudást igényel. Ugyanakkor üzemcsoportonként ckár holnap felvennének 4—6 péket. Kevés a szakember. Az éjszakai műszakok, a túlórák nem teszik vonzóvá a szakmát. Az összes kenyértermelés mintegy harmada már a kézi feladással készülő alföldi és burgonyapelyhes .. . Idén kilenc újdonsággal ruk­koltak elő. Ezek: a sajtos ke­nyér és a csemege vekni, a cukros kifli, a tiroli gyümölcsös rétes és az almás pite, a kilós kakaós foszlós kalács, a diabe- teszes zsemle és a graham ke­nyér, valamint a negyedkilós csomagolású zsemlemorzsa. Ezek a városokban és a na­gyobb településeken kaphatók. Jövő évben kezdik gyártani a hajtogatott, dióval, mákkal töl­tött szegedi rétest, a kukorica- pelyhes kenyeret. Szeretnék fel­juttatni a tepertős pogácsát és a tartós termékek közül a sós teasütemény, linzersütemény és 5Ósrúd termelést. A harkányi cukrászüzemükből — Pécsre is sokat készítenek — félkész tor­tát, mignonlapot, piskótateker­cset és krémeslapot küldenek a megyébe. (A rövidesen beszer­zésre kerülő nyújtógép segít­ségével még több krémeslappal látják el a lakosságot, a ven­déglátást.) Még ez év végéig 2,5 tonna napi kapacitású szerelt kemen­cével váltják fel az elavult pécsváradi kemencét, ugyan- ilyet kap Mohács is, hogy ki tudják elégíteni az igényeket. Jövőre Mohácson és Szigetvá- rott mintegy másfél milliós költ­séggel bevezetik a. minőséget jcvító intenzív dagasztási tech­nológiát. A minőség javítását szolgál­ja, hogy jövőre bővítik a siklósi készáruraktárt. Idén kísérlet­képpen egy szigetvári járaton bevezették a kiskonténeres ke­nyérszállítást. Bevált. Ezt szeret­nék kiterjeszteni. M. L. vezető, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetője értékelte az elmúlt öt esztendő munkáját. Többek kö­zött hangsúlyozta, hogy a Ma­gyar Televízió fejlődésében új korszakot jelentett a körzeti — a pécsi és szegedi — stúdiók létrehozása. Amellett, hogy a televízió ablakot nyit a világ­ra, az ország mindennapjait, életünk fejlődését is figyelem­mel kíséri, természetes igénye a lakosságnak, hogy a közvet­len környezetében történt dol­gokról legalább olyan friss in­formációkat szerezzen, mint az előbb említett dolgokról. A kör. zeti stúdió és annak mintegy ki­lencven munkatársa e cél ér­dekében dolgozik: az elmúlt öt év alatt több mint tízezer perc­nyi műsort készítettek, nagyrészt információs, illetve publicisztikai jelleggel. Mint ahogy Békés Sándor főosztályvezető hangsúlyozta, ma már havonta jelentkeznek a képernyőn a szociográfiai ih­letésű, közéleti fűtöttségű, a mai magyar valóságot „vallató" filmjeik amelyek a dél-dunán­túli régió életét, többek között kulturális hagyományait mu­tatják be. A pécsi stúdiót amúgy nem­zetközileg is számon tartják, a rendszeresen jelentkező szerb- horvát és német nyelvű műso­rait tekintve. Ez a tevékenység végső soron misszió a szomszé­dos országokban élő nemzetisé­gieket illetően is. Az ünnepségen, Békés Sándor értékelését követően Somogy megye Tanácsa a „Tegyünk többet Somogyért” kitüntetés­ben részesítette a stúdió kol­lektíváját, Tolna megye Taná­csa a Babits Mihály plakettet adományozta az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának. Hárságyi Margit és Füzes János szer­kesztő-riporterek a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapták, Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült: Békés Sándor, Gom­bár János, Sóvári Gizella, Álló Miklósné és Vetkovics Vilmos. Az elismerést Nagy Richárd, a Ma­gyar Televízió elnöke adta át. S. Gy. tűzte csütörtökön ismételten na­pirendre a Minisztertanács a költségvetési szervek gazdálko­dósának kérdését, s szabta meg ez ésszerűsítéseket, a takaré­kosságot szolgáló feladataikat. A korábbi kormányintézkedé­sek nyomán már megszüntettek sok fölösleges vagy nélkülöz­hető kiadást, reprezentációt; a költségvetési szervek működé­sére fordított összegek gyors ütemű növekedése 1979 óta las­sult. A leghatékonyabbnak a nehéz gazdasági helyzetből fa­kadó intézkedés bizonyult, amely szűk korlátok közé szorí­totta a költségvetési szerveknek juttatott összegek évi növeke­désének ütemét. Eszközeikkel körültekintően kell gazdálkod­niuk, hogy a takarékosság sem­miképpen se sértse, sőt a jobb gazdálkodás segítse a kor­mányzat szociálpolitikájának érvényesülését, az alapvető egészségügyi, oktatási és szo­ciális ellátás színvonalának a megőrzését, sőt a lehetőség szerint javítását. Vagyis nem takarékoskodhatnak a társada­lombiztosításra, egyebek között a nyugdíjra, táppénzre, családi pótlékra, betegellátásra, az al­sófokú oktatásra, a gyermekin­tézményekre, az egészséges ivóvízellátás fejlesztésére és hasonlókra szánt összegekkel. Ugyanakkor szinte valamennyi intézménynél számtalan lehető­ség kínálkozik ésszerűsítésekre, az apróbb megtakarításoktól sok milliós beruházások helyet­tesítéséig, az ügyintézés egy­szerűsítésétől egész intézmény- csoportok közös ügyintézésének, gazdálkodásának megszervezé­séig, s lehetőség van olyan szolgáltatások bevezetésére vcav bővítésére is, amelyek a költségvetési intézmények bevé­teleit növelhetik. Az ügy érde­kében mindenképoen sokat te­hetnek a minisztériumok és a tanácsok az ösztönzés és az el­lenőrzés egyidejű fokozásával. Szigorúan ragaszkodjanak az éves tervekben megszabott kö- vetelménvekhez. s egyben a le­hetőségekhez is. ne vállalja­nak terven felüli kötelezettsége­ket. Csak olyan fejlesztéseket támogassanak, ahol az úi lé- tesítménv fenntartását is bizto­sítva látják, vagyis döntéseik­nél hosszú távon gondolkodja­nak. A felújításnak mindig bizto siisanak elsőbbséaet az úi be­ruházásokkal szemben, támo­gassanak minden olyan kezde ménvezés*. amelv hasznosan neveli a költségvetési intézmény érdekeltségét a iobb munká ban, s a bevétel fokozásában Gondoskodjanak arról hoav többletbevételük ielentös részét maguk az intézménvek használ­hassák fel. Minél több oénz maradion ott. ahol azt meata- karítiák vaav többletbevételből tesznek rá szert. Sok tapasztalat bizonyítja, hogy a lakosság szívesen vesz részt városának, községének szépítésében, korszerűsítésében, az infrastruktúra kiépítésében. Helyesen teszik a tanácsok, ha a lakosságnak ezt a törekvését támogatják, sőt ösztönzik. Az egyébként azonos adottságú települések közül ott épüljön ki gyorsabban a közműhálózat, ott legyen gyorsabb a fejlődés, ahol a lakosság is többet tesz az ügy érdekében. S az intéz­mények közül is azok jussanak nagyobb gazdasági előnyök­höz, ahol ezért a legtöbbet te­szik. A Minisztertanács határozata minden területen az öntevé­kenység fokozását, a saját tar­talékok feltárását szorgalmaz­za. A kormány fölkérte a poli­tikai, társadalmi és érdekképvi­seleti szerveket, hogy e törek­véseket támogassák és saját hatáskörükben is érvényesítsék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents