Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-27 / 325. szám

6 Dunántúlt napló 1981. november 27., péntek 821 hektár tartós használatra Kiskertszigetek alakulnak ki Újra értéke lett a föld­nek! Pécsett mind nehezebb elfogadható áron kisker- tészkedésre alkalmas terü­letekhez hozzájutni. A ma­gánszemélyek közötti for­galom lecsökkent, alig van kínálat. Az emberek ra­gaszkodnak földjükhöz. A város körüli hobby- gyűrű Pel lérdtől Vasasig, Orfűtól Nagykozárig lénye­gében bezárult. Az érdek­lődés most a második öve­zet felé irányul — kiskert­szigetek alakulnak ki Pécs- várad, Szentlőrinc, Berkesd, Villány—Siklós, Hegyszent- márton, Diósviszló, Ma­gyarszék és Szászvár térsé­gében. A földuzsora elkerülésére 1977-ben a tanácsok és tsz-ek területeket jelöltek ki — Baranyában 821 hek­tárt —, amit tartós haszná­latra adnak át. Ezek a földek a szőlő- és gyü­mölcstermő területeken, zártkertekben fekszenek, elhagyott, vagy nagyüzemi művelésre alkalmatlan par­cellák. A tartós használat 30 év­re szól, s ha 30 év után a leszármazottak közül valaki folytatni kívánja a kertész­kedést, övé az elsőbbség. A bérleti díj a helyi forgal­mi érték 1—50 százaléka, s erre is részletfizetési lehe­tőség van. 800—6400 négy­zetméteres parcellákat mér­nek ki. Egyetlen kikötés: a területet meg kell művelni. Pécsett nagy az érdeklő­dés. A városkörnyéken azon­ban mind kevesebb a sza­bad terület. A kővágósző- lősi tsz a Zsebe-dombon mér ki 35 hektárt, Pécs- bagotán a szentkirályi tsz 10 hektárt, s van még sza­bad terület Kozármisleny- ben is. Vasason 200-300 telek áll rendelkezésre. Parcellázni fog a görcsönyi tsz Gyód határában. 67 hektárról van szó. Falun nagyobb a lehető­ség. Az embereknek meg­van a szőlőjük, kertjük - a tartós használatra kije­lölt szabad földekhez köny- nyebben juthat hozzá a városi. Pécsváradon 22, Szentlő- rincen 63 hektár vár gaz­dára. Az egyházaskozári tsz — elsősorban Szászváron — 93, a magyarszéki 32 hek­tárt kínál hobbykertészet­nek. Rendelkezésre áll: Kátoly, Berkesd, Erzsébet térségében 87 hektár. Sik­lós Kisharsány, Nagyhar- sány, Villányban 92 hektár, és most további 16 hektárt mérnek ki a kombináttól átvett területből szőlészke­désre. Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Dtósvisz- lón 34 hektár. Hidason 28, Dunaszekcsőn 11, Szeder­kényben 3 hektárt kínál tartós használatra a ta­nács, illetve a tsz. A tartós használatba adásra kijelölt 821 hektár­ból eddig 180-at vettek igénybe. Hímesházán 30 hektárat, az egyházasko­zári tsz területén 7,6, Ko- zármislenyben 6, Harkány­ban 6, Siklóson 4, Kishar- sánybcrn 4 hektárt. 1930. január 1-től kis- haszonbérletbe is adhatnak ki földet a tsz-ek. Eddig a szentlőrinci és a bogádi tsz élt a lehetőséggel. Baranyában 57 000 kis­üzemben foglalkoznak me­zőgazdasági termeléssel — a lakosság 46 százaléka. És a kistermelők 50 száza­léka nem tartozik a mező- gazdasági foglalkozásúak körébe, líibb mint kétmil­liárd forint értéket állítot­tak elő tavaly. A családi jövedelem 1 7 száz.alékát ez a tevékenység adja. Föld van. - Csatlakozni lehet hozzájuk. Kerekasztal-beszélgetés a szerkesztőségben Mennyi rotációs kapa kell? Csak a Hermesnél 22000 motoros kiskapát jegyeztettek elő — Á tervciklus végére várható a piac telítődése A közelmúltban lapunk hasábjain beszámoltunk a hazai rotációskapa-gyártók eredményeiről, további elképze­léseiről. Arra viszont ők sem tudtak választ adni: va­jon mennyi idő után telítődik a piac, egyáltalán mennyi ka­pára van szükség. Mindez azzal is összefügg, hogy az ér­tékesítéssel legalább féltucatnyi cég foglalkozik és az igé­nyek így sokszorozódnak. Az is tény, hogy sokszor hónapokig kell sorban állni, mire a vásárló hozzájut az általa kiválasz­tott típushoz. Ebben a helyzetben tehát a kereskedelmi vál­lalatok szakembereinek helyzete sem irigylésre méltó. A tisztánlátás céljából kerek- asztal-beszélgetésre kértük a szerkesztőségbe Gasteiger Jó­zsefet, a Baranya megyei AG- ROKER igazgatóhelyettesét, Ba­lázs Jánost, a MÉSZÖV termel­tetési és felvásárlási osztályveze­tőjét, Ruder Istvánt, a TSZKER területi központjának osztályve­zetőjét, valamint Újvári Sán­dort, a Hermes Szövetkezet vegyesiparcikk osztályának ve­zetőjét. — Kérem, először is vonjunk mérleget az eddigi értékesítés­ről! GASTEIGER JÓZSEF: — Az AGROKER 1977 óta foglalkozik a rotációs kapák értékesítésével. Az első időszakban az olasz importból származó MPM 2-es típusú 'rotációs kapákat forgal­maztuk. Az elmúlt négy évben megközelítőleg hatszázat ad­tunk el belőlük. Ebben az esz­tendőben a MEZŐGÉP veszpré­mi gyára által előállított Robi 50-ből és a Pécsi Vasas Ipa­ri Szövetkezet SB 93-as típusú rotációs kapájából több mint 560-at kaptak vásárlóink. A jö­vő évet illetően: Robi 50-ből öt­százat igényeltünk, az olasz im­portból származó, tíz lóerős gépből pedig ötvenet. BALÁZS JÁNOS: — Amíg 1977-ben ötven rotációs kapát adtak el a baranyai áfészek, egy évre rá több mint kétszáz­tízet, 1979-ben háromszázat, idén pedig az első háromne­gyed évben nyolcszázat. Ügy gondolom, hogy ezek az adatok önmagukért beszélnek. De hadd tegyem hozzá! A baranyai kistermelők egy része kénysze­rűségből a külmegyékből sze­rezte be ezt a kisgépet. Meg­ítélésem szerint legalább ötezer rotációs kapa van használat­ban a háztáji és kisegítő gaz­daságokban. ÚJVÁRI SÁNDOR: — Indul­junk ki abból, hogy jó tíz esz­tendővel ezelőtt a Hermes ti­zennyolcmillió forint értékű for­galmat bonyolított le rotációs kapákból. Ebben az évben a tervünk több mint hatszázmillió forint. Tavaly úgy gondoltuk, hogy ebben az esztendőben már a kirakatokban kell kínál­nunk a rotációs kapát, tehát te- .litődik a piac. Nem így történt. Természetesen ennek az az el­sődleges oka, hogy a vásárlók a kis- és közepes teljesítményű kapákat keresik. GASTEIGER'JÓZSEF: — Ta­pasztalataink szerint a vevők mintegy hetven százaléka a két és fél, három lóerős teljesítmé­nyű rotációs kapát igényli. A nagyobb erejű gépeket a szak­csoportok keresik. * RUDER ISTVÁN: — A TSZKER tulajdonképpen az idén kezdte meg a Honda licensz alapján gyártott, F 400-as és 600-as tí­pusú kistraktorok nagy tételű értékesítését, amelyhez huszon­öt adapter kapcsolható. Ez év­ben a két típust illetően négy­ezer Honda kerül Magyaror­szágra. A TSZKER területi köz­pontja révén, eddig — ami az 1980- as esztendőt illeti — száz- nyolcvan F 400-ast és kilencven F 600-ast adtunk el főként Ba­ranyában. GASTEIGER JÓZSEF: — A reális igények felmérése jelen helyzetben igen nehéz, mert a vásárló több helyen jelentke­zik. Ennek ellenére azt kell hogy mondjam: ha évente 1500 rotációs kapa kerül a bara­nyai üzletekbe, akkor a tervcik­lus végére kielégíthetjük az igé­nyeket, következésképpen a to­vábbiakban az említett kisgépek pótlásáról kell gondoskodnunk. ÚJVÁRI SÁNDOR: — Nálunk, az a gyakorlat hogy megköze­lítőleg ötszáz bolt igénye alap­ján állítjuk össze a rendelést. 1981- ben csak a Hermes-nél huszonkétezer rotációs kapát kértek •— kérnék a vásárlók. Ugyanakkor 11 500-at kapunk a gyártóktól, amiből tízezer a sze­gedi „kapa”. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy in­dokolatlanul sok típus van for­galomban — tudomásom sze­rint tíz, ami óhatatlanul rövid időn belül gondokat okoz az alkatrészellátásban. Annak el­lenére, hogy a gyártóknak azo­kat hat—nyolc éven át biztosí­tani kell. S. Gy. A bolyi Blandlék a termelőszövetkezettel kötöttek szerződést sertéshizlalásra, sukban nevelnek és hizlalnak 45 sertést. Saját fiaztatá- Fotó: Erb János TOLLSEPRU Téli pécsi tallózás Amikor Széchenyi 1830-ban megjelentette első nagy alkotá­sát, a Elitéit, azt „honnunk szebblelkű asszonyai”-nak aján­lotta. Ha azonban a pécsi Konzum Áruház délnyugati homlokzatán elhelyezett, dús keblű hölgy szobrát látta volna, előbbi ajánlási nézeteit minden bizonnyal megváltoztatta vol­na. Tette volna ezt azért is, mert — főleg szombati napon — a Kossuth Lajos utcában olyan nők sétálnak, akik láttán mél­tán fölkiáltott volna: „Magyar- ország nem volt, hanem van!” Ugyanezt juttatják eszünkbe azok a Kossuth utcai falraga­szok, amelyeken fedetlen vállú hölgyek ivásra csábítanak ben­nünket, méghozzá ékes német nyelven: „Trink etwas gutes!" Aki azonban nem óhajt „trink- kelni”, áldozatul eshet egy szel- lősen öltözött másik nő csábí­tásának, aki pár forintért be­mutatja számára az Olympos minden örömét „natúr citromlé, narancslé, grape-fruit" formájá­ban. Hát .igen, nálunk nemcsak natúrszelet (hirtelen sült borjú­szelet) ehető, „natúrban” iható a citromlé, sőt „angináiban" iható a grape fruit is. (Eddig azt hittem, hogy csak a leve!) Minden hiába! Nyelvművelő­ink vért izzadhatnak, hogy a grape fruit helyett a citrancs szó kerüljön nyelvünk vérkerin­gésébe. Pécsett nemcsak az íze, hanem a szó szokatlansága mi­att is sokan fanyalognak tőle. Pedig alig tudják helyesen ki­ejteni az idegen szót. Néha he­lyesen grép Irút-nak mondják ezt az angol szót, mások grép- frujnak, sőt franciásan grép- früi-nek is. Nem volna köny- nyebb rászokni a citrom és a narancs kereszteződéséből alko­tott citrancs szóra? A nudizmus felé hajló nőala­kok után megakadt a szemem a Leonardo da Vinci utca ele­jén rám tekintő, Gárdonyi­szerű hamvas kislányon, aki tavaszi lengében, egy szál ró­zsával a kezében mosolyog. Az ember kénytelen elolvasni a fal­ragasz feliratát: Divat^NOSZ­TALGIA. Nem tudom, kinek ju­tott eszébe az őszi'—téli divat- bemutatót nyári ruhás nővel népszerűsíteni. Azt sem tudjuk meg a reklámról, vajon mikor és hol tekinthető meg ez a csi­nos „divatnosztalgia". Az bi­zonyos, hogy valakinek nagyon tetszhetett a nosztalgia görög szó, de elfelejtette megnézni az Idegen szavak kéziszótárában a jelentését. Ebben az olvasható, hogy a nosztalgia = sóvárgás, vágyakozás távoli, elveszett, el­múlt dolog után. A divattal ösz- szefüggésbe hozva, nem éppen hírverésre méltó a régi divat utáni sóvárgást említeni. Ha pe­dig netán a tavaszi virágok közt ülő kislányra utalnak e szó­val, a téli hidegben tisztelettel ajánlom a belépést a tudomány előcsarnokába, az Egyetemi Könyvtárba, ahol pár lépés után kiderül, hogy megváltozott a könyvtár „profilja”. Nem a tu­dományos kutatás céljait szol­gálja ezután, hanem a lépcső­ház jobb oldalán olvasható írás szerint: „Áramtanitó" intéz­ménnyé vált. Akinek tehát ba­ja akad a DÉDÁSZ-szal, inkább ide forduljon, itt mindenre meg­tanítják! Áramtalanításra persze meg­felelne. ha működnék a Merni pasa fürdő is. A falitábláról nem derül ki, hogy Merni pasa csak névadója-e a török für­dőnek, avagy saját tulajdoná­ban volt Allah akaratából. Utóbbi esetben a Merni pasa fürdője felirat volna a helye­sebb. Ahogy a fürdő falait nézeget­tük, az északi részen a kőfal­ba építve, egy kis márványtáb­lára lehet találni. Ennek szöve­ge: MŰEMLÉK MEMI PASA FÜRDŐ ÉPÜLT A XVI. SZÁZAD HARMADIK NEGYEDÉBEN ÉPÍTTETŐ PÉCS VÁROSI TANÁCS V. B. Valóban büszkék lehetünk a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottságára! Nem kis dolog négyszáz év óta zavartalanul működni I Tóth István dr. Népdalsorozat a televízióban Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjtéséből és feldolgozásaiból válogatott, népdalokat bemuta­tó programot készítenek ezek­ben a hetekben a televízió munkatársai. A 13 részes sorozat 13 népdallal ismerteti meg a nézőket autentikus előadásban, ismert előadók tolmácsolásá­ban. Az adások szakmai ta­nácsadója és műsorvezetője Olsvai Imre népzenekutató, aki a műsorok elején tájékoztatja a nézőket a dalok keletkezésérőn feldolgozásuk módjáról. Lengyelfi Miklós, a sorozat szerkesztője elmondta: a válo­gatásnál a műsor alkotói szem előtt tartották, hogy a tízper­ces adásokban helyet kapjanak kórusfeldolgozások csakúgy, mint a zongorakíséretes ének­léssel előadott művek Külön­leges csemegét ígér az a né­hány felvétel, amely Bartók és Kodály eredeti gyűjteményéből hangzik el. A forgatócsoport — Sík Fe­renc rendező irányításával — a felvételek idején ellátogat Tú­rára, ahol az Ablakomba, abla­komba besütött a holdvilág kez­detű dalt gyűjtötte Bartók a század elején. Ezúttal a hely­beli hímzőszakkör tagjai mu­tatják be a népdalt. Iregszem- csén az ürögi öregek pávaköre jellegzetes kanásztánccal kísért dalt ad elő. Filmszalagra rög­zítik a sarkadi, a sándorfalvai és a szlovákiai felsőcsitári éne­kesek előadásait is. A feldol­gozások többek között Simándv József, Leblanc Győző és Pitti Katalin, valamint a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese férfi karának tolmácsolásában csendülnek fel. Egészségügye szolgálat Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs varos: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház: Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (fertőző épület), III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. ?3,, tel.: 11-16*. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részé­re: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Kossuth L. u. 81. 10'8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig. ÖSSZEVONT ORVOSI RENDELÉS Összevont orvosi rendelés lesz 1981. november 27-én a felnőtt járó­betegellátás körzeti orvosainak, üzemorvosainak, gyermek körzeti or­vosainak továbbképzése miatt 13—19 óráig az alábbi helyeken: Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. Tel.: 11-169. Munkácsy M. u. 19. II. 219. Tel.: 13-833 48. Krisztina tér. Tel.: 14-133. Dr. Veress E. u. 2. fsz. 1. Tel.: 15-833. Rókus u. 7 1. Tel.: 12- 412. Gyermeklakosság részére du. 13— 17 óráig az alábbi tömbügyeleti he­lyeken: 1. Gábor A. u. 15. Tel.: 11-752. 2. Zsolnay V. u. 45. Tel.: 13- 724. 3. Munkácsy M. u. 19. Tel.: 13-833 75. 4. Kertváros (Krisztina tér) Tel.: 15-708. 5. Dr. Veress E. u. 2. Tel.: 15-833. 6. Rókus u. Tel.: 10-742. 17—19 óráig pedig a Munkácsy M. u. 19., a Krisztina tér és a dr. Veress E. u. 2. sz. alatti rendelők­ben. Ezen a napon a csecsemő­tanácsadások elmaradnak. A dél­előtti rendelések a szokásos helyen és időben lesznek megtartva.

Next

/
Thumbnails
Contents