Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-24 / 322. szám

1981. november 24., kedd Dunántúlt napló 5 Beszámoló küldöttértekezlet a II. számú lakóterületi Kilenc lakóterületi pártalap- szervezet tartozik a pécsi II. számú lakóterületi pártvezető­séghez. Az alapszervezetek kül. dötteinek részvételével tegnap délután a Szabadság úti párt­helyiségben tartották meg az éves munkáról beszámoló kül­döttértekezletet, melyen részt vett és felszólalt Antal Gyula, a Magyar Szocialista Munkás­párt Pécs városi Bizottságának titkára is. A küldöttértekezleten Szilágyi lános elnökletével, a pártvezetőség titkárának, Duga Jánosnak az előterjesztésében megvitatták a vezetőség beszá­molóját. A lakóterületi pórtalapszerve. zetek tagjai zömükben nyug­díjasok, s ez a tény nagyban befolyásolja tevékenységüket, meghatározza a pártmunka jel­legét. A nyugdíjba menetel amúgy sem könnyű változásait terheli a párttagok esetében az, hogy az addig aktív pártmun­kát végzők nehezen találják meg mozgalmi tevékenységük új formáit egy új közösség kere­tein belül. Különös hangsúlyt kap tehát a nyugdíjas pártta­gokkal való foglalkozás, gyak­ran szociális, anyagi helyzetük javítása, segítése által, vagy ép­pen kegyeleti okokból a hozzá­tartozók iránt. A lakóterületi pártszervezetek azonban sok korlátozó tényező között is eredményes munkát végeznek elsősorban a lakóte­rület fejlesztésében. Ennek a munkának adott új lendületet a párt Politikai Bizottsága szep­temberi határozata. E hatá­rozat valóra váltását jó ütemben, s jó elképzelésekkel végzi már­is a II. számú lakóterületi párt­vezetőség és a hozzá tartozó kilenc alapszervezet. A beszámoló, a hozzászólá­sok is azt tükrözték, hogy a nagy tapasztalatokkal, sokirá­nyú szakértelemmel, szervező­készséggel rendelkező lakókör­zeti kommunisták eredményesen vehetik ki részüket a városfej­lesztésből, különösen, ha part­neri szerepüket a tanácsi szer­vek is nagyobb mértékben igénylik. Ajándékakció Félóron vásárolhatnak ka­rácsonyi ajándékcsomagot az alacsony nyugdíjban részesülők a Fejér—Veszprém megyei Élel­miszer és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat száznál több élelmiszer üzletében és ABC áruházában egy, hétfőn kezdő­dött akció keretében. A bol­tokban kétszáz forint értékű teasüteményt, édességet, ször­pöt, befőttet, finomabb mosó­szert tartalmazó csomagokat állítottak össze, ennek azonban csak felét fizetik a nyugdíja­sok. Partizánok baráti találkozója A Magyar Partizán Szövetség Baranya megyei tagjainak ba­ráti találkozóját rendezték teg­nap Pécsett a megyei pártbi­zottságon. Nagy Sándor meg­nyitója után Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának első titkára napjaink időszerű politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, annak baranyai vonatkozásairól vala­mint a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket. Ezt követően dr. Sasvári László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője be­szélt a Partizán Szövetség idő­szerű feladatairól. A megyei társadalmi munkabizottság 1981. évi tevékenységéről Szá­lai József számolt be. A talál­kozó résztvevői délután a Bika- li Állami Gazdaságba látogat­tak, és megtekintették a halfel­dolgozó és nyúltenyésztő üze­met. ARS POETICA Beszélgetés Kopányi Györggyel Pécsett Hangjátékok 21 országban, színmű és regény A pécsi élmények visszatérnek A gondolatsuháng, amit a pécsi Megyei Könyvtár és né­hány olvasó, mint hallgatóság kerti beszélgetéseken elültetett, jó harmadfél éve mór szép, meghitt lombot eresztett. Ars poetica címmel pécsi vagy a városhoz kötődő, de már el­származott írók, művészek szíve­sen eljönnek a hívó szóra1. Be­szélgetni: munkájukról, életük­ről s ifjúságuk színhelyeiről; a régi Pécsről. Mint tegnap este is, amikor a sorozat jegyében Kcpányi György íróval beszél­getett Csorba Győző költő. Kopányi György (ez írói ne­ve) Pécsett született most 60 éve, az akkori Indóház utcá­ban. Nevét elsősorban a rádió­ból ismerhetjük, több, mint 30 hangjátéka, illetve dramatur­giai munkássága révén. Képző­művésznek indult. A háborús években az Iparművészeti Fő­iskolára járt, de épp ezeknek az éveknek sok keserű indula­ta benne versekben robbant ki, s mire fölocsúdott, közeli bará­tai, az akkori Sorsunk írói köl­tővé ütötték, mondván: akad köztük jó vers is. Gondolatait a szén, a ceruza, az ecset esz­közeit feledve a toll erejével öntötte formába. Verses-, prózai és mese kötetei jelentek meg. S 1948 után az MDP napilap­jában, a Dunántúli Naplóban, amelynek munkatársa, színházi kritikusa, majd kulturális rovat­vezetője lett évekig. Azután, ahogyan sokcrn mások ebből a városból, Budapestre került. 1961-től a Magyar Rádió dra­maturgja, Jószai-díjas. Irt pécsi témájú és atmoszférájú regényt (Szegény ördög), néhány szín­művet; fő műfaja mégis o hangjáték. Ezeket 21 ország­áén 10—15 nyelven sugározták a rádióállomások. Feszültséget, társadalmi érzékenységet, fi­nom iróniát árasztó rádiós mű­veit szívesen fogadja a Ma­gyar Rádió több milliós hall­gatósága is. Legújabb hang- játéka Hősök, gőzben címmel karácsony előtt szerepel a mű­sorban, s mint elmondta, ez is pécsi témájú. Ahogyan új regé­nye is, amelyen most dolgozik. Ez a háború utáni években ját­szódik, szürke kisemberekről szól, akik a politika cikcakk­jaiban is tisztességesek voltok s maradtak, de akiket, mintha nem lettek volna, soha nem vettek(-ünk) észre ... Sok mindenről: dramaturgiá­ról, dráma- és hangjátékírásról; színházról és kritikáról is szó esett még ezen a kellemes irodalmi beszélgetésen a könyv­tár olvasótermében. S jólesett hallani, hogy ide, ebbe a ,,mo- tívum-özönbe" milyen nagy­szerű, meghitt érzés visszatérni annak, aki innen indult el az írói pályán — a legjobb útra- vg lóval. (w. e.) „A proletárdiktatúra for­mája a tanácsok (szovjetek) köztársasága, amelyben a burzsoázia az igazgatásból ki van zárva, és amelyben a proletár államhatalom a munkások tömegszervezetei­re, a szakszervezetekre, a pártszervezetekre, gyári mun­kabizottságokra és más ha­sonló szervezetekre támasz­kodik” — írta 1918. decem­ber 7-i első számában egy új újság, egy új párt program­jának magyarázatául. Az új lap a Vörös Újság, az új párt a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. Hatvanhárom éve, 1918. november 24-én Korvin Ottó testvérének, Kelen Józsefnek Városmajor utcai lakásán megtartott értekezletén ala­kult meg a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. A párt első központi bizottságában ott volt az oroszországi kom­munista hadifoglyok közül Jancsik Ferenc, Kun Béla. Pór Ernő, Rabinovits József, Seidler Ernő, Vántus Károly; a baloldali szociáldemokra­ták közül Chlepkó Ede, Fied­ler Rezső, Hirossik János, László Jenő, Rudas László, Somló Dezső, Szántó Béla és Vágó Béla; a forradalmi szo­cialisták közül Korvin Ottó és Mikulik József. A központi bizottság tagja lett az akkor még külföldön tartózkodó Szamuely Tibor is. A párt akkor alakult meg, omikor fennállt a hatalom azonnali megragadásának lehetősége, amikor viszony­lag békés úton győzhetett az 1848-ban elkezdett polgári forradalom, s akkor, amikor már a polgári népkormány sem háríthatta el a bukott rendszer által felidézett és elvesztett háború következ­ményeit. A monarchia ugyan széthullott, de remény volt arra, hogy a világ proletár­jai egyesülhetnek a nemzeti forradalmak során. A Kommunisták Magyar- országi Pártja példát adott arra, hogy a proletárforrada­lom is hatalomra kerülhet békés körülmények között, de orra is, hogy békés forradal­mát a „kisajátított kisajátí­tók” fegyverrel sajátítják vissza — a burzsoák szolida­ritása erősebb volt akkor a proletár internacionalizmus­nál. E sok vérrel szerzett ta­pasztalat nemcsak a magyar kommunisták keserves élmé­nye azóta sem. A magyar kommunisták további harcai­nak tapasztalatait is számon tarthatják más mozgalmak, mint ahogy a magyar kom­munisták tévedései sem csu­pán nemzeti sajátosságok. De a legfontosabb, hogy saját sikereinek és kudarcai­nak mérlegét tartsa szem előtt minden ország minden kommunista pártja — fő ta­nulsága ez a 63 évvel ez­előtti eseménynek: így lesz méltó örököse a ma kommu­nistája a pártalapítóknak. Bemutatkozik a Bőrgyár Az MSZMP Baranya megyei Bizottság Oktatási Igazgatósá­gának „Bemutatkozik" soroza­tának legújabb kiállítója az 1762-ben alapított Pécsi Bőr­gyár. Az érdeklődők egész hé­ten át megtekinthetik az első emeleten kiállított különféle, szebbnél szebb bőröket, közü­lük most csak néhányat emlí­tünk meg: a tavaly nagy sikert aratott Niagara sertés cipóvs- lúr, az Extra sertés ruházati nu­buk. A legnagyobb érdeklődést — és egyben a legnagyobb si­kert — a gyár idei, legújabb terméke váltotta ki: a Gála ser­tésvelúr. Sajnos, az üzletekben még nem látható Gála-termék, mert a feldolgozóipar nem reagált rá eddig különöseb­ben. A kiállítás megnyitása után Szekeres Istvónné, a Pécsi Bőr­gyár igazgatója tartott elő­adást, melyben ismertette a gyár történetét, munkáját és eredményeit a hallgatósággal. Néhány mondatban elélt A nemzeti tudat zavarainak, torzulásainak és ezek okainak vizsgálata nem friss keletű, de az utóbbi időben kétségkívül jobban a felszínre került. A kér. déskörben évek óta folyó viták, elemzések meglehetősen mélyre ástak már, s ez csak aláhúzza annak jogosságát, sőt szüksé­gességét, hogy a problémát most már a leqszélesebb nyil­vánosság, a televízió nyilvános­sága elé kell vinni. A Tudós­klub színvonalas és meggyőző — nemcsak tudományos meg­alapozottsága, hanem érzelmi telítettsége miatt is meggyőző — vitájával, amelyet Papp Zsolt a megszokott, magas színvona­lon vezetett (tairtott kordában), legfeljebb egy bajunk lehet: hogy a rendelkezésre álló csak­nem másfél óra kevés volt en­nek a bonyolult kérdésnek a megvitatására. Ki lehetne ta­lálni olyan további formát, amelyben ezt a gyötrő gondot különféle irányban tovább le­hetne szélesíteni, akár a folyó­iratokban oly nagy teret ka­pott történelemismeret, akár a jelen számos idevonatkozó kér­dése irányában. * A Mai témák külföldi té­véjáték-műhelyekből felcímet kapott angol tévéfilm pénteken este bizonyára sokaknak tet­szett. Valószínűleg elsősorban azért, mert hihetetlenül izgal­mas volt. Holott a történet ma­ga eléggé egyszerű. Egy an­gol televíziós társaság aktuális rovatának szerkesztője végig­viszi az elgondolást: a korrup­cióval vádolt hajózási miniszter­nek nyilatkoznia kell az esti adásban, mit szól a vádakhoz. Az első pillanattól fogva nyilván­való, hogy az interjú sikerülni fog — hiszen erről szól a film — és az is, hogy a szerkesztőt ezért kipenderítik az állásából. A film — ismétlem — mégis nagyon izgalmas, százszor iz­galmasabb egy kriminél. Vajon miért? Bizonyára azért is, mert a színészek, különösen a fősze­replő, Stanley Baker, rendkívül jól játszanak, egyéniségük meg­tölti a képernyőt. De bizonyára azért is, mert az egész film le- bilincselően hiteles, nagyon konkrét helyszínekkel, háttér­rel, nagyon aprólékos valóság­bemutatással. Lám, ebben is kü­lönbözik egymástól a mozifilm és a tévéfilm: itt, miközben egy érdekes történet zajlik a sze­münk előtt, megismerkedünk a televíziós újság készítésének kulisszatitkaival, pontos képet kapunk arról, hogy mi minden előzi meg azt a pillanatot, ami. kor a bemondó egy műsort be­konferál. Lehet, hogy bizonyos „szakmai elfogultsággal", de úgy vélem, hogy ez a film csendes kis emlékművet is ál­lított az informálódósunkhoz nélkülözhetetlen „szürke" em­bereknek, akik ugyanolyan szén. vedélyes lelkesedéssel végzik a maguk munkáját, mint akár- mely más szakma dolgozói. * A magyar népmeséket fel­dolgozó rajzfilmsorozatról már kialakult az egyöntetű véle­mény: kitűnő. És valószínűleg jogos a sok nézői kérés, legye­nek ezek a tízperces rajzfilmek az esti mese helyén, hadd lás­sák a gyerekek. (Bár el tudom képzelni, hogy így is látják — legalább így egyszer-egyszer két mese is jut egy estére ...) Köz­ben ezekben a hetekben a két kőkorszaki szaki is visszatért, a jugoszlóvok kedves Balthazar professzora is, de a sokszor fantasztikusan szellemes olasz— angol Menő Manó is megör­vendezteti szombat esténként — inkább a felnőtt — nézőket. Rajzfilmekkel tehát elég jól el vagyunk látva. Az örök emberi elégedetlenség jegyében még­is megjegyezném: jobb lenne még több, jó magyar rajzfilm a tévében is. H. E. Fájdalommentes füllyukasztás Az első két hét tapasztalatai alapján osztatlan sikert aratott oz Órások Szövetkezetének új szolgáltatása, a fájdalom nél­küli füllyukasztás. Eddig csak­nem 500-an keresték fel — cse­csemőktől az idősebbekig, min­den korosztály — a speciális szolgáltatást nyújtó szalont (Bu­dapest VII., Csengery u. 26.). Az Órások Szövetkezetében olyan módszert, illetve füllyu­kasztó készülékeket alkalmaznak, amelyek megcáfolják a „szép­ségért szenvedni kell", eddig öröknek vélt igazságát. A sváj­ci Bergeon cégtől vásárolt be­rendezések — amelyek a szög­belövő pisztolyhoz hasonlíta­nak — fájdalommentesen, egy pillanat alatt elvégzik e kényes műveletet.

Next

/
Thumbnails
Contents