Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-24 / 322. szám
2 Dunántúli napló 1981. november 24., kedd * Leonyid Brezsnyev Bonnban * (Folytatás az 1. oldalról) szomszédság és a partnerség szellemében kívánnak tárgyalni az NSZK-val. Ez feltételezi a teljes nyíltságot, annak kertelés nélküli kimondását, ami nyugtalanítja a feleket, feltételezi a készséget arra, hogy együtt keressék a kivezető utat a világ jelenlegi bonyolult, nehéz helyzetéből A két szóvivő elmondta: az első hivatalos megbeszélésen Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt érintette a legidőszerűbb nemzetközi problémákat, és elsősorban a legfőbb témára, a közepes hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök kérdésére összpontosítottak. Schmidt kancellár ezzel kapcsolatban kifejtette az NSZK már korábban ismertetett álláspontját a NATO úgynevezett kettős határozatáról. Bár a kancellár megállapította, hogy ezek a rakéták „stratégiai fenyegetést" jelentenek a Szovjetunió szempontjából és hibának minősítette, hogy a SALT-folyamat tárgyalásaiba nem vonták be a közepes hatótávolságú rakétákat, lényegében azt az álláspontot fejtette ki, amelyet a napokban Ronald Reagan amerikai elnök ismertetett erről a kérdésről: az úgynevezett nulla, változatot szorgalmazta. Vitatta, hogy a közepes hatótávolságú atomfegyverek esetében egyensúly állna fenn Európában. Kijelentette: csökkentené a nukleáris konfliktus veszélyét, ha a bécsi tárgyalásokon a hagyományos fegyverzet csökkentése terén is megállapodásra lehetne jutni. Az NSZK kancellárja kijelentette: „Mindig érzem az ön békevágyát, és szeretném, ha ön is érezné a mi békevágyunkat." Leonyid Brezsnyev rámutatott: az új amerikai rakéták telepítése fenyegető veszélyt jelent Európára. „Látnunk kell, milyen dilemma elé került a világ — mondotta. Vagy minden országra és népre kiterjed a fegyverkezési verseny, s ezzel közelebb kerül a háborús konfliktus veszélye, vagy sikerül megfordítanunk ezt a folyamatot, s visszatérítenünk az eseményeket a nemzetközi enyhülés medrébe". A szovjet államfő ismételten kifejtette: a Szovjetunió úgy véli, hogy az ilyen fegyvereket illetően Európában „viszonylagos egyensúly, paritás" áll fenn. Ez az egyenlőség elegendő minden ország védelmi képességének biztosításához, és a Szovjetunió ebből kíván kiindulni a november 30-án kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokon. Leonyid Zamjatyin ezzel kapcsolatban — a szovjet álláspontot ismertetve — szólt Reagan elnök javaslatairól. Megállapította, hogy ezek ugyan külsőleg „jóindulatúnak" tűnhetnek, de egyoldalú szovjet leszerelést jelentenének. A Szovjetunió már korábban javasolta, hogy tárgyaljanak a közepes hatótávolságú eszközökről, beleértve az amerikai előretolt nukleáris rendszereket is. A szovjet államfő a hétfői tárgyaláson külön felhívta a figyelmet arra, hogy az ebbe a kategóriába tartozó szovjet hordozóeszközök nem tudják elérni az Egyesült Államokat, szemben a Nyűgöt hasonló eszközeivel, amelyek képesek a Szovjetunió területének elérésére. Újabb, mintegy hatszáz amerikai rakéta telepítése gyökeresen megváltoztatná a helyzetet, stratégiai fenyegetést jelentene a Szovjetunió számára, amely így kénytelen lenne megtenni a megfelelő ellenlépéseket. „Mi ózonban úgy megyünk Genfbe, hogy biztosak vagyunk a józan ész győzelmében, abban, hogy ez Egyesült Államok változtat álláspontján. Reagan elnök jelenlegi javaslatai maximalisták és elfogadhatatlanok a Szovjetunió számára". Leonyid Brezsnyev megismételte a Szovjetunió moratórium javaslatát: ai november 30-án kezdődő genfi tárgyalások időtartamára egyik fél se változtassa meg közepes hatótávolságú nukleáris erejét, sem mennyiségi. sem minőségi szempontból. A szovjet álláspont lényege: úgy csökkenteni a nukleáris szembenállást, hogy egyik fél se kerüljön hátrányos helyzetbe, érvényesüljön a paritás és az egyenlő biztonság elve. Mivel a délelőtti tárgyalások elhúzódtak, Brezsnyev és Schmidt négyszemközti megbeszélését délután 18 órára halasztották. Tájékoztató a második tárgyalásról * A Bonn közelében levő gym- niehi kastélyban, a szovjet államfő szállásán került sor héttőn este Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt második megbeszélésére. Mivel a délelőtti tárgyalások a tervezettnél több időt vettek igénybe, a második megbeszélést, amelyen Brezsnyev és Schmidt vett részt, a tervezettnél valamivel későbben, este hat órakor kezdték meg. Ezzel párhuzamosan ugyancsak négyszemközti megbeszélésre ült össze a két ország külügyminisztere, Andrej Gromiko és Hans-Dietrich Genscher is. Megkezdődött a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó. Baloldalt a szovjet, jobbra az NSZK küldöttsége. Brezsnyev és Schmidt délutáni, csaknem kétórás második megbeszélése után a nyugatnémet kancellár este díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Bad Godesberg-i re- doute-ban. A vacsorán Helmut Schmidt és Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőt mondott. Díszvacsora és pohárköszöntők Helmut Schmidt: Nincs fontosabb kérdés, mint 2 béke megőrzése Az NSZK kormánya minden téren folytatni kívánja a Szovjetunióval való együttműködést — jelentette ki Helmut Schmidt kancellár abban a pohárköszöntőben, amelyet a Leonyid Brezsnyev tiszteletére adott díszvacsorán mondott el hétfőn este. Schmidt hangsúlyozta: a bonni szociálliberális kormány a Szovjetunióval való átfogó biztonságpolitikai együttműködésért száll síkra. Fejleszteni kívánja a mindkét fél számára előnyös gazdasági kapcsolatokat és további lehetőségeket lót a tudományos és kulturális együttműködés fokozására. A szovjet—nyugatnémet viszony meghatározó jelentőségű az európai béke és stabilitás szempontjából — mondta a kancellár. Ez a viszony része a kelet—nyugati együttműködésnek, amelyet a nyugatnémet kormány a többi szocialista: országgal is ápolni kíván. Ezt bizonyítja többek között Lázár György magyar miniszterelnök bonni és Karl Carstens nyugatnémet elnök romániai látogatása. Schmidt úgy vélte, hogy ai nemzetközi béke nincs veszélyben, de a megőrzéséért való aggodalom világszerte nő. A Kelet és Nyugat közötti bizalomban zavarok mutatkoznak, fokozódik a feszültség, éppen ezért rendkívül fontos, hogy mindkét fél figyelmesen és gondosan hallgassa meg a másik véleményét. Az NSZK a nyugati szövetségi rendszer elkötelezett tagjaként ítéli meg a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. A szocialista országoktól eltérő a véleménye a társadalmi berendezkedésről és az ideológiai kérdésekről, de teljes nézet- azonosságot vall minden más országgal abban a kérdésben, hogy nincs fontosabb a béke megőrzésénél — jelentette ki a kancellár. Az NSZK kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy új lehetőségeket kutasson fel a-z enyhülési politika folytatásában. Az államok közötti békés, egyenjogú együttműködésnek nincs semmilyen értelmes alternatívája — hangsúlyozta nyomatékosan Helmut Schmidt. Emlékeztetett arra a közös nyilatkozatra, amelyet Leonyid Brezsnyev 1978-as NSZK-beli látogatása végén adtak ki. A nyilatkozat szellemében ezúttal is megerősítette, hogy kormánya a viszonylagos erőegyensúly biztosítását tartja legfőbb céljának. A kancellár ugyanakkor „nyugtalanítónak" nevezte a Szovjetunió új közepes ható- távolságú rakétáinak telepítését. Szerinte ez indokolta a NATO 1979-es „rakétalelepíté- si-tárgyolási” határozatának elfogadását. Schmidt rámutatott, hogy a határozatban a tárgyalási rész „teljesen egyenrangú” a fegyverkezésre vonatkozó döntéssel. Amennyiben a most megkezdődő szovjet- amerikai tárgyalások nem vezetnének eredményre. akkor 1983 végén megkezdődik az 572 amerikai rakéta nyugat- európai telepítése. Ebben a helyzetben minden eddiginél nagyobb megértésre, mérsékletre. a másik fél álláspontjának figyelembe vételére van szükség — mondotta a nyugatnémet kormányfő. Ha a kölcsönös bizalom hely- reállna, akkor a madridi találkozó is sikerrel fejeződhetne be, sor kerülhetne egy európai leszerelési értekezlet összehívására. 1945 óta Európában sikerült biztosítanunk, hogy a béke hosszabb ideig maradjon fenn, mint bármikor korábban századunkban — mondotta a kancellár. Közös kötelességünk, hogy ezt a békés együttműködést ne csak századunk hátralevő éveire őrizzük meg, hanem biztosítsuk a jövő évszázadra is a békés együttműködés alapjait. Leonyid Brezsnyev: Mindkét fél száméra igazságos „nullamegoldást” A Szovjetunió hajlandó lenre nemcsak az SS—20-as rakéták további telepítését leállítani, de több száz közép-hatótávolságú hordozóeszközt is leszerelni, amennyiben a másik fél is egyetért a moratóriummal — jelentette ki Leonyid Brezsnyev hétfőn este Bonnban, a tiszteletére adott díszvacsorán. A szovjet államfő kijelentette: a Szovjetunió jóindulata jeleként egyoldalúan csökkentheti az ország európai területén levő közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek egy részét. Úgyszólván előlegként hajthatná végre ezt a csökkentést, annak érdekében, hogy közeledés történjék ahhoz az alacsonyabb szinthez, amelyről a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásai eredményeként jöhet létre megállapodás. „Ez új, lényeges elem álláspontunkban” — mondta a szovjet államfő. „Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásainkon arra fogunk törekedni, hogy mindkét fél radikálisan csökkentse Európában levő közép-hatótávolságú fegyvereinek számát. Magától értetődő, hogy a konkrét számokban a tárgyalások során kell megállapodásra jutni. Ami bennünket illet, készen állunk arra, hogy az ilyen típusú fegyverek számát ne csak néhány tucattal, hanem akár több száz egységgel csökkentsük. Megismétlem: okár több száz egységgel. Ez a mi álláspontunk” — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. „S ha partnereink készséget tanúsítanak arra, hogv megegyezzünk: mindkét fél — a Nyugat és Kelet — teljes mértékben lemond az összes olyan közép-hatótávolságú nukleáris fegyverről, amely európai célokra irányul — akkor mi emellett vagyunk. Amellett vagyunk, hogy Európa végre szabaduljon meg mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. Ez lenne az igazi, a mindkét fél számára iqozsáaos, »nullameaoldás«" — hangoztatta a szovjet államfő. „A politikában vannak olyan helyzetek, amikor egyetlen hibás lépés végzetes lehet. így van ez ma is. Arról van szó, hogy a közeli jövőben milyen irányba fejlődjenek az események az európai kontinensen: a béke alapjainak megszilárdítása felé, ahogy azt Helsinkiben kijelöltük, vagy a béke szétrombolásának irányában” — mondotta beszédében Brezsnyev. — „Riasztónak tartjuk a helyzetet. A Nyugat legnagyobb hatalma megkísérli tovább fokozni a fegyverkezési versenyt. Ezt olyan új, hatalmas méretű programok elfogadása jelzi, amelyek célja a stratégiai és más fegyverzetek továbbfejlesztése, ezt jelzi a neutronfegyver gyártásának megkezdése is”. „Olyan állítások is elhangzottak, hogy a korlátozott nukleáris háború lehetséges, sőt szinte szükségszerű. Vajon nem önmagáért beszél-e az a makacs elutasítás, amely nem hajlandó a kölcsönösség alapján vállalni azt a kötelezettséget, amelyet a Szovjetunió javasolt, hogy egyik fél sem alkalmaz a másik ellen elsőként nukleáris fegyvert? Ebből az következik, hogy a nukleáris fegyvereknek az .európai hadszíntéren' történő bevetésének lehetőségét a katonai doktrína rangjára emelik. Mintha Európa, ahol emberek százmilliói élnek, máris arra lenne ítélve, hogy hadszíntér legyen". „Mélységes meggyőződésünk, hogy az európai kontinens számára soha nem létezett-olyan fenyegető veszély, mint ami azokból a tervekből következne, amelyek értelmében Nyu- gat-Európában és mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztársaság területén olyan új amerikai nukleáris fegyvereket állomásoztassanak, amelyek a Szovjetunió ellen irányulnak” — hangoztatta Brezsnyev. Rámutatott: a Genfben megkezdődő szovjet—amerikai tárgyalások kimenetele mindkét fél jóindulatától függ. „A Szovjetunió azzal a szilárd elhatározással megy ezekre a tárgyalásokra, hogy ott pozitív eredményeket érjenek el. Ugyanakkor a másik fél, az Eqyesült Államok, és néhány NATO-tagóllam vezetőinek megnyilatkozásai mintha arra mutatnának, hogy nem kiegyensúlyozott megállapodásra, hanem mindenáron az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésére törekszenek. Az amerikai koriViánynak az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott javaslata csak megerősíti ezt az aggodalmat. A javaslatban szó sincs igazi ,nul- lamegoldásról’, megfogalmazói az egyenlőség és a kölcsönösség fogalmát fejük tetejére állították. Egyoldalú leszerelést követelnek tőlünk, miközben az Egyesült Államok és más NA- TO-országok hazánk ellen irányuló közepes hatótávolságú eszközei érintetlenül maradnának. Ez azt jelentené, hogy ha jelenleg a közepes hatótávolságú fegyverek terén az erőviszonyok megközelítően azonosak, akkor az Egyesült Államok arra törekszik, hogy ezt az arányt a NATO kétszeres fölényévé változtassa. Magától értetődő, hogy á Szovjetunió sohasem egyezhet bele az ilyen megoldásba. Arra hívjuk fel partnerünket, hogy a küszöbönálló tárgyalásokon objektiven kezeljék a kérdést és közösen törekedjünk a mindkét fél számára valóban elfogadható megoldás elérésére, amely a békét és az egyetemes biztonságot szolgálja". Brezsnyev kijelentette: a Szovjetunió ezért tartja alapvető fontosságúnak s ezért javasolta, hogy a tárnyalások idejére mindkét fél tartózkodjék a már meglévő közép-hatótávolságú eszközök korszerűsítésétől, ne te, lepítsen újakat. Leonyid Brezsnyev bonni tárgyalásairól szólva kijelentette: a szovjet vezetés mindig nagyra értékeli azt, hogy őszinte, konstruktív eszmecserét folytathat Schmidt kancellárral és kollégáival. „A hetvenes évtized, az enyhülés évtizede nem múlt el nyomtalanul, mély nyomot hagyott a népek, az emberek gondolkodásában Az enyhülés bebizonyította, hogy reális lehetőség van a népek közötti békés és kölcsönösen előnyös eqyütt- működésre. Ső’ ennél többet is bizonyított, azt, hogy ez az eqvüttműködés feltétlenül szükséges" — hangoztatta az SZKP KB főtitkára. Az enyhülés folyamatában jelentős szerepe volt a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak. Leonyid Brezsnyev méltatta a két ország közötti sokoldalú, politikai. aazdasegi és kulturális eayüttműködést, és megelégedéssel áhaDÍtotta meg: a két or- száq kölcsönösen előnyös együttműködése az európai és a nemzetközi stabilitás egyik fontos tényezőjévé vált. „A közös, céltudatos munka sok hasznot hoz népeinknek. Őrizzük meg és avaraoítsuk az eddia elért eredménveket és te- gvünk meg minden tőlünk telhetőt a béke és a biztonság megőrzéséért” — mondta befejezésül az SZKP KB főtitkára m 1 i | § li t | 1 Genfben hétfőn 28 ország 48 szakszervezetének küldöttei részvételével megnyílt a IV. európai szakszervezeti konferencia. A tanácskozás napirendjén a műszaki-tudományos fejlődésnek a foglalkoztatottságra és a munkakörülmények alakulására gyakorolt hatása szerepel. A konferencián hétfőn szólalt fel Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Beszédében többek között hangsúlyozta, hogy az emberiség javát szolgáló műszakitudományos fejlődés egyidejűleg ellentmondásokat is hordoz, így például fokozódik a munkanélküliség. A munkához való jog érvényesítéséért folytatott küzdelmünk nem csökken — mondotta a SZOT főtitkára. A megoldási lehetőségek sokoldalú alternatíváit kell szembeállítanunk a kedvezőtlen folyamatokkal. Gáspár Sándor hangoztatta: a szakszervezetek nagy és nemes feladata szembeszállni a technikai vívmányok békés célokra történő felhasználásáért, a leszerelésért, az enyhülésért és a világbékéért. ♦ Prágába utazott az MSZMP küldöttsége Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével, hogy részt vegyen a „Béke és szocializmus" nemzetközi elméleti folyóirat munkáját megvitató tanácsülésen.
