Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-21 / 319. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ngpto XXXVIII. évfolyam, 319. szám 1981. november 21., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Patacson 1153 lakás épül ♦ Vásár Bolyban ♦ Bolti szarkák Kukoricatermelés világszín­vonalon a mohácsi Új Ba­rázda Tsz-ben. (3. oldal). Törvényerőre emelték a Szovjetunió ötéves tervét Befejeződtek a magyar-osztrák kormányfői tárgyalások Fejlesztés a mezőgazdaságban Moszkvában csütörtökön a Legfelsőbb Tanács két háza, a Program a népjólét emelésére szövetségi tanács és a nemzeti­ségi tanács háromnapos ta­nácskozás után elfogadta és törvényerőre emelte a Szovjet­unió 1981—85-ös ötéves tervét, valamint a jövő évi tervet és költségvetést. Az 1981—85-ös tervidőszak­ban a mezőgazdasági termelés növekedése éves átlagban 13 százalékkal haladja meg az elő­ző ötéves tervidőszak átlagát. A terv a szovhozok'ban és a kol­hozokban a munkatermelékeny­ség 23 százalékos növekedését irányozza elő az előző ötéves terv átlagához képest. Az SZKP XXVI. kongresszusán a Szovjetunió társadalmi fejlő­déséről és a népjólétről elfoga­dott program megvalósítása ér­dekében a munkások és alkal­mazottak havi bérét öt év alatt átlagosan 14,5 százalékkal, a kolhozokban és állami gazda­ságokban dolgozók bérét átla­gosan 20 százalékkal kell nö­velni. A társadalmi fogyasztási ala­pok növelésének mértékét a terv 23 százalékban határozza meg. A .lakások alapterületét össze­sen 530 millió négyzetméterrel kell növelni. A legalacsonyabb béreket havi 80 rubelre kell emelni. Javítani kell a fizetések területi szabályozását. Az Urai­ban, Kazahsztánban és az or­szág több körzetében be kell vezetni a területi bérszorzók rendszerét. Bérkiegészítésekre van szükség a Távol-Kelet déli körzeteiben és Kelet-Szibérió- ban is. Egyes ágazatokban to­vább kell emelni az éjszakai műszakpótlékot. A kolhozok dolgozóinak járó minimális évi fizetett szabadsá­Tankautókba töltik a mészhidrátot Mindkét részről szükség van gazdasági kapcsolataink fejlesztésére A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kö­zötti kapcsolatokat törésmen­tesnek, jónak és barátinak mi­nősítette budapesti sajtókonfe­renciáján Bruno Kreisky, hozzá­téve: ezek a kapcsolatok példát Az ősz a tavak lehalászásának ideje. Indulnak a pontyok, busák, amúrok a halpiacra és a Bikoli Állami Gazdaság alsómocsoládi halfeldolgozójába. Képünkön a görcsönyi termelőszövetkezet sző­kéi halastavaiból „aratják a termést”, rakják a teherautók kádjaiba és szállítják a feldolgozóba. mutatnak arra, miként élhet egymás mellett két különböző politikai és társadalmi beren­dezkedésű állam. A Duna-lntercontinental szál­lóban rendezett sajtóértekezle­ten — amelyet Bajnok Zsolt ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnöke nyitott meg - magyar és kül­földi újságírók előtt Bruno Kreisky azt is hangsúlyozta: ta­pasztalatai szerint a magyar gazdaság olyan különleges ru­galmassággal rendelkezik, ami természetesen előnyt jelent a magyar-osztrák gazdasági kap­csolatok fejlesztése szempontjá­ból is. Kiemelte — a Budapesten épített, illetve épülő új szállo­dák példájával is alátámasztva — a magyar vállalatok és az osztrák cégek közötti közvetlen együttműködés jelentőségét. A magyar vezetőkkel folyta­tott megbeszélései alapján kö­zölte: a nemzetközi helyzet kér­déseiben a két ország részéről nincs nagy különbség a véle­ményekben, s Magyarország is, Ausztria is különös mértékben érdekelt abban — mondhatni, létérdekének tekinti — hogy az enyhülési politika folytatódjék. A világban történő, a nemzet­közi légkört kedvezőtlenül befo­lyásoló események — tette hoz­zá — nem kell, hogy érintsék kétoldali kapcsolataink fejlődé­sét. Mindkét részről szükség van gazdasági kapcsolataink fejlesztésére, noha kétségtelen, hogy mindoz, ami a világban a gazdaság válságaként jelentke­zik, érinti országainkat is. A kulturális kapcsolatokról szólva annak a véleményének adott kifejezést, hogy az intéz­ményesített együttműködés mel­lett nagyobb mértékben szüksé­ges teret engedni o különböző kezdeményezéseknek. Beszámolt Csepelen tett látogatásának kedvező tapasztalatairól, s a gazdasági együttműködés jó példájának nevezte, hogy a pa­pírgyárak műszaki felszerelésé­ben nagy tapasztalatú osztrák ipar eredményeit jól hasznosít­ják Magyarországon, Ausztria pedig szívesen vásárol azokból a nagy értékű, magas technoló­giai színvonalat képviselő szer­számgépekből, amelyeket Cse­pelen gyártanak. Véleménye szerint nagy lehetőségei vannak együttműködésünknek a harma­dik piacokon való fellépésben, amelyek széles területek lehet­nek országaink gazdasági kap­csolatainak további fokozásá­ban. Hivatalos tárgyalásainak témáit taglalva, egyebek között úgy nyilatkozott: határozott be­(Folytatás a 2. oldalon) got a munkásokéval és az al­kalmazottakéval azonos szintre kell hozni. Növelni kell a gyer­mekes családoknak és a fiatal házasoknak nyújtott állami tá­mogatást. 1981-től az országban területenként be kell vezetni a gyermekgondozási segélyt, amelynek keretében a dolgozó anyának — gyermeke egyéves koráig — fizetett gyermekgon­dozási szabadságot kell bizto­sítani. Szélesíteni kell a szülő és gyermeküket nevelő dolgozó nőknek nyújtott kedvezmények körét. Kifogástalanul üzemel Féléves az új beremendi mészmű Éppen fél esztendeje, május 23-án kezdte meg termelését az új beremendi mészmű. Névle­ges kapacitására gyorsan fel­futva (évi 140 000 tonna égetett mész, 108 000 tonna mészhidrát és 60 000 tonna kőliszt) az el­múlt hat hónap alatt 92 011 tonna égetett meszet, 40 668 tonna mészhidrátot és 30 580 tonna kőlisztet gyártottak. Az üzem szinte valamennyi berendezése kifogástalanul mű­ködik, nagyon kevés alkalommal kell a berendezéseket üzemza­var miatt leállítani. A munkások gyorsan begyakorolták a kor­szerű gépek kezelését, már nemcsak ők mennek Lengyelor­szágba és Szlovákiába tapasz­talatcserére, a hasonló szlová­kiai gyárból például az elmúlt napokban Beremenden jártak az ottani dolgozók, akik nagy tetszéssel tanulmányozták az itteni mészművet. A tél közeledtével egyébként csökkennek az 'igények, az el­következendő hónapokban való­színűleg a szükséges revíziók­hoz és természetesen a piaci kereslethez kell majd a terme­lést szabályozni. Közben a lengyel építők meg­építik a beruházás befejezése után pótlólagosan jelentkező igényt: a kőlisztet ugyanis csak közúton lehetett elszállítani ed­dig, a még Beremenden maradt 30 lengyel építőmunkás most a vasúti szállítást is lehetővé te­szi, olyan vágány- és váltórend­szert létesítenek, amely biztosít­ja az olcsóbb vasúti szállítást. L J­A látogatásról közös közleményt adtak ki Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára dél­előtt az Országházban talál­kozott Bruno Kreiskyvel. A szí­vélyes légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről, különös tekintettel az európai biztonság és együttmű­ködés erősítésének közös ügyé­re, valamint a magyar—osztrák jószomszédi kapcsolatok továb­bi fejlesztésének lehetőségeire. A találkozón részt vett Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke péntek délelőtt az Or- szógházban hivatalában fogad­ta Bruno Kreiskyt, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancel­lárját, akivel szívélyes, baráti hangulatú megbeszélést foly­tattak. Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese pénteken hivatalában fogadta az oszt­rák kormányfő kíséretében Bu­dapesten tartózkodott Kari Lausecker osztrák közlekedési minisztert és Otto Gatschat, az osztrák kancellári hivatal gaz­dasági koordináció és államo­sított ipar szekciójának vezető­jét, akikkel megbeszélést foly­tatott a magyar-osztrák gaz­dasági együttműködés időszerű kérdéseiről. Az osztrák kormányfő sajtókonferenciája Következetesen biztosítani_kell az alapvető fogyasztási cikk ke. reskedelmi árának stabilitását. Növelni kell az egészségügyi és lakossági szolgáltatások, va­lamint a közoktatási rendszer színvonalát. Kádár lános és Losonczi Fái fogadta dr. Bruno Kreiskyt

Next

/
Thumbnails
Contents