Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-18 / 316. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli lignin XXXVIII. évfolyam, 316. szám 1981. november 18., szerda Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: lövőre úiabb zöldhullám ♦ Anglia— Magyarország a Wembleyben Divatbemutató a Nádorban Kádár János látogatása az Akadémián Ötnapos munkahét a kereskedelemben 1982. január 4-ig vezetik be A péntek lehetne a fő bevásárlénap Kádár János, az MSZMP KB első titkára kedden a Magyar Tudományos Akadémiára látogatott ódár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Magyar Tudományos Akadémiára látogatott. A KB első titkárát elkísérték: Aczéi György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A vendégeket az MTA Roosevelt téri székházának kapujában Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia el. nöke, Pál Lénárd, az MTA főtitkára és Komi desz Mihály, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője fogadta. A megérkezést követően Kádár János részt vett az Akadémia kibővített elnökségi ülésén. A vendégeket megnyitójában Szentágothai János üdvözölte, majd méltatta az MTA szocialista átalakulásának, az 1949-től máiq ívelő fejlődésének eredményeit. Ugyanakkor szólt a tudományos élet gondjairól, egyebek között a kutatói mobilitásnak már a 70-es évek elejétől nyilvánvaló ellentmondásairól, s azokról a szándékokról, határozatokról, amelyek nem mindig a kellő gyorsasággal hatják át, formálják a tudományos életet. Mindezek ellenére ezekben az esztendőkben is jó néhány kutatóintézetben, egyetemi tanszéken születtek kiemelkedő, termelési hasznosulásában sem megvetendő eredmények. Az utóbbi években tudomány- politikánk és az ennek alapját képező egész szemléletünk jelentősen változott — hangsúlyozta a továbbiakban az MTA elnöke. Van reális, a népgazdaságéval összehangolt kutatási tervünk: vannak a tudománypolitikai bizottság közreműködésével kialakított, megfelelő határozataink intézethálózatunk korszerűsítésére. A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítádományos alkoto műhelyek, általában a tudományos élet eredményeiről és gondjoiról. A 14 felszólaló közül valameny- nyien érintették a kutatás és a gyakorlat, a megszületett gondolat és a megvalósítás közötti kapcsolat fontosságát, bírálták az innovációs folyamat lassúságát. A természet- és a műszaki tudományok képviselői mellett a társadalomtudósok, a kutatók és a döntéshozók közötti közvetlenebb kapcsolat továbbfejlesztését szorgalmazták. Mert miként elhangzott: ma már a fortosabb kérdésekben — lett légyen szó akár a gazdaságról, akár a társadalomról — csak a valóság mélyebb ismerete, a sokoldalú tudományos vizsgálódás, együttműködés vezethet megfelelő eredményre. Szellemi tőkénk eddiginél eredményesebb kamatoztatása érdekében beszéltek a hozzászólók — egyebek között — a tudományos élet naavobb demokratizmusának szükségességéről, a tudományos alkotómunka feltételeinek biztosításáról, a tudományos kutatóhelyek vezetőinek nagyobb fokú döntési lehetőségéről és felelősségéről a kutatók kiválasztásában. Ezek a teendők lényegében megfogalmazódtak már a tudomány- politikai irányelvekben is, ezeket kell mielőbb teljességükben valóra váltani. A kibővített elnökségi ülésen felszólalt Kádár János. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, majd szólt a párt tudománypolitikásától kutatóink többsége már jának érvényesítéséről, a tudónem idegenkedik, sőt találmányaikat sorozatosan kínálják fel a termelésnek. Ezeket a vonásokat kell tovább erősíteni, az eddiginél nagyobb teret engedve a tehetséges, a valójában értékes teljesítményt nyújtó fiataloknak. A gyakorlattól pedig azt várják a kutatás szakemberei, hogy munkájuk eredményei, szabadalmaik minél előbb váljanak a termelés részévé. A megnyitót követően az Akadémia elnökségének tagjai és a meghívott intézeti igazgatók kötetlen eszmecserén tájékoztatták Kádár Jánost a tusok szerepéről és felelősségéről az ország előtt álló bonyolult feladatok megoldásában, a jövő megalapozásában. Hangsúlyozta, hogy munkáját a maga területén mindenkinek tisztességgel kell végeznie — dolgoí- zék bármilyen beosztásban, akár fizikai területen, vagy akár a tudomány valamely ágában. A Központi Bizottság első titkára kiemelte a vezetés, az egyes vezetők fokozott felelősségét azért, hogy minden területen biztosítsák a munka végzéséhez megfelelő körülményeket, eszközöket és a tágabb értelemben is vett alkotó légkört. A tudomány munkásai körében Is érvényesíteni kell az olyan általános — társadalmunk szocialista vonásait is erősítő — követelményeket, hogy kinek-kinek az öntudata, a felelősségérzete és felelősségvállalása mellett legyen meg az érdekeltsége. Ez viszont csak akkor érvényesülhet, ha vállalt kötelezettségeinek mindenki becsülettel és maradéktalanul eleget tesz. Utalt arra is, hogy töretlen politikánkkal, nemzeti összefogással és kemény munkával elért eredményeinkben ott van tudósainknak és értelmiségünk más rétegeinek az áldozatos és hozzáértő tevékenysége, újat, értelmeset és értékeset alkotni akarása és tudása. A párt és a kormányzat megbecsülésére és támogatására a jövőben is bizton számíthatnak a tudományos élet dolgozói. Viszont számolniuk kell azzal is, hogy munkájuk gyümölcse, eredménye — legalábbis a nem-tudósok, a közvélemény előtt — a végtermékben jelentkezik. Az újra, a korszerűre törekvés mellett természetesen szükség van a magyar tudomány tradícióinak és múltbeli eredményeinek tiszteletére és kamatoztatására is. Tovább lehet és kell bővíteni a világban jó hírnévnek örvendő magyar tudomány nemzetközi együttműködését, a tudósok személyes (Folytatás a 2. oldalon) Több mint féléves vizsgálódás, tervezés után elkészült a kereskedelmi dolgozók ötnapos munkahetének terve. Erről tájékoztatta a sajtó munkatársait dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkár tegnap Budapesten. Az alapelv változatlanul kettős: színvonalas áruellátás mellett kell a heti két pihenőnapot biztosítani. Az ország tízmilliós lakosságának és a közel félmilliós kereskedelmi, vendéglátóipari rétegnek az érdekei közül az összlakosság érdekét kellett elsőként természetszerűleg figyelembe venni. Ennek megfelelően az üzleteket szombaton sem zárják be, hiszen az ötnapos munkahetet már koráb- har bevezetett országok tapasztalata! szerint a vásárlói szokások változatlanul ezt kívánják. Mi tehát a megoldás? A boltok heti nyitvatartás ideje — órákban számolva — lényegesen nem csökkeh. Amennyivel mégis kevesebb lesz szombaton, annyival növelik pénteken. Csütörtök mellett tehát péntek is úgynevezett bevásárlónap lesz. Szombaton az élelmiszerüzletek 14 óráig, az iparcikkboltok 13 óráig tartanak nyitva. Az ország városaiban változatlanul működnek majd olyan kijelölt élelmiszerboltok, ABC áruházak, amelyek szombaton 14 óra után is nyitva tartanak. Ezeket jól megközelíthető helyen, földrajzilag arányosan elosztva jelölik ki, városokban pl. minden kerületben egyet-egyet. Növek. szik a vendéglátásban a vasár- és ünnepnapokon tejet, kenyeret árusító üzletek, népszerű elnevezéssel a „tejes éttermek”, „tejes talponállók" száma. A szolgáltató üzletek (kölcsönzőboltok, barkácsműhelyek stb.) minden szombaton nyitva tartanak majd. A magánerős építkezések segítéséhez anyagbeszerzési lehetőség végett valamennyi Tüzép-telep szombatonként 13 órakor zár majd. A vendéglátó egységek nyitvatartási ideje nő, és jól alkalmazkodik majd a lakosság megnövekvő szabad idejéhez. Az élelmiszer-kiskereskedelem kis létszámú (egy—három fős) üzletei a dolgozók hetenkénti második szabadnapjának biztosítása végett — általában hétfőn zárva tartanak. A zár- vatartási nap természetesen csak az ellátási szempontok szigorú betartása mellett lehetséges. Az egyszemélyes iparcikk-, ruházati boltok az ötnapos munkahét bevezetését követően minden szombaton zárva tartanak majd. A szaküzletek? — Az iparcikkboltok, áruházak szombaton 13 óráig tartanak általában nyitva. Az ország városaiban változatlanul működnek majd olyan kijelölt, hosszabbított nyitvatartású élelmiszerboltok, ABC-áruházak, melyek szombatonként 14 óra után is, 16—17 óráig tartanak nyitva. Az ötnapos munkahetet 1982. január 4-ig vezetik be. A kereskedelmi dolgozók 95,3 százaléka a heti 42 órás, 4,7 százaléka a 40—41 órás munkaidőben dolgozik majd. Feltehetően sikerül megszervezni, hogy a boltokban dolgozóknak 91,3 százaléka rendszeresen hetente — ebből országos átlagban 59,5 százalék, ,de Budapesten 73 százalék — a pihenőnaphoz kapcsoltan kapja meg szabadnapját. Az éves szabadsághoz kapcsoltan vagy az idény után összevontan illetve egyéb módon veheti igénybe második pihenőnapját a kereskedelmi dolgozók 8,1 százaléka. A minisztérium véleménye: a szervező munkát megfelelő erővel folytatni kell. F. D. Országos egészségügyi bélyegkiállitás nyílt Pécsett. A helyszínen alkalmi posta működött, ahol a Füle Mihály grafikusművész által tervezett emléklapot, és borítékot alkalmi bélyegzéssel árusították. (Tudósítás az 5. oldalon). Fotó: Läufer László Hazánkba látogat dr. Bruno Kreisky Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására november 18-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja. Losonczi Pál a Belügyminisztériumban Losonczi Pál, az MSZMP Po- litikoi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Belügyminisztériumba látogatott. A vendéget Horváth István belügyminiszter és Kovács György, az MSZMP belügyminisztériumi Bizottságának első titkára fogadta. Losonczi Pál találkozott a minisztérium vezetőivel, s tájékozódott a Belügyminisztérium munkájáról, a belügyi szervek időszerű feladatairól. Horváth István a közbiztonság kérdéseiről szólva a többi kőzett beszámolt arról: belpolitikai helyzetünk szilárdságát, kiegyensúlyozottságát jelzi az is, hogy a politikai jellegű bűnözés az összes bűncselekménynek csupán csekély töredéke. Közrendünk kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját, az évi 120—130 ezer bűncselekmény nagyobb része kevésbé súlyos — főként vagyon elleni - jogsértés. Ugyanakkor az utóbbi években több, a közbiz- tonsáaot kedvezőtlenül befolyásoló jelenség tapasztalható, így például emelkedett azéletet, a testi épséget veszélyeztető támadások, a durva, erőszakos bűncselekmények száma, s az idegenforgalom növekedése is az ezzel összefüggő szabálysértések, bűntettek megszaporodását hozta magával. Közrendünk, belső biztonságunk megőrzése érdekében a belügyi szervek a társadalmi fejlődés követelményeinek megfelelően folyamatosan korszerűsítik tevékenységüket. A miniszter beszámolt a munka hatásfokának, szervezettségének javítását szolgáló törekvésekről, utalva arra, hogy a bűnözés elleni eredményesebb küzdelem középponti feladata a cselekmények megelőzése, emellett a közlekedés biztonságának további növelését és az állampolgárok ügyeinek egyszerűbb, gyorsabb intézéséi tűzték célul. A tájékoztatót követően az Einöki Tanács elnöke felkereste a Belügyminisztérum több intézményét, hogy személyesen is megismerkedjék a belügyi dolgozók tevékenységével, munkájuk, tanulásuk feltételeivel. Elsőként a minisztérum technikai laboratóriumát tekintette meg, majd a Rendőrtiszti Főiskolára látogatott. Tájékozódott az itt folyó oktató-nevelő munkáról, s az ezt segítő korszerű eszközökről is. Losonczi Pál munkaprogramja a forradalmi rendőrezrednél folytatódott, ahol az ezred szervezetéről, rendőri és speciális feladatairól, harckészültségéről nyerhetett képet. Az alakulat- (Folytatás a 2. oldalon)
