Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-15 / 313. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 313. szám 1981. november 15., vasárnap Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Törzsvendégek a Nádorban Beszélgetés a PMSC terveiről 75 éve alakult a somogy- apáti tűzoltóegyesület Szaznyolcvanezer dolgozo képviseletében Megkezdődött a fogyasztási szövetkezetek kongresszusa Szlamenicky István szóbeli kiegészítője Szombaton reggel Budapesten, az Építők Szakszervezetének székházában megkezdődött a SZOVOSZ kongresszusa. Képünkön: Szlamenicky István beszél. Lázár György felszólalása a tanácskozáson • * ■ ■' — S zombaton az Építők Rózsa Ferenc székházában megkezdte munkáját a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa, amelyen 3,3 millió tag és 180 ezer szövetkezeti dolgozó képviseletében 650 küldött tanácskozik. Az elr"kc?L) 'en helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és a kormány több tagja. Jelen voltak a társadalmi szervezetek és a tagszövetkezeti ágazatok képviselői. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Szlamenicky István, a SZOVOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Szlamenicky István bevezetőjében hangsúlyozta: a fogyasztási szövetkezetek az elmúlt időszakban dinamikusan fejlődtek. A párt- és a kormány gazdaságpolitikájával összhangban, eredményesen járultak hozzá a lakosság életszínvonalának növeléséhez, a külgazdasági egyensúly javításához és a korábbinál többet tettek az árutermelés bővítéséért, a szolgáltatások korszerűsítéséért. Fejlődésük lendülete a szigorúbb közgazdasági feltételek mellett sem tört meg, a szövetkezetek, vállalataik és társulásaik egyre többet vállalnak magukra a magyar gazdasági élet terheinek viseléséből. A szövetkezetek a fogyasztókat ma már a korábbinál sokoldalúbban szolgálják. Az eredményeket a milliárdokban mérhető teljesítmények és apró figyelmességek együttesen fémjelzik. Az elmúlt öt évben a legnagyobb mértékben a szövetkezeti kereskedelem fejlődött. Az áfészek és a szövetkezeti vállalatok kettős kereskedelempolitikai feladatot oldottak meg: biztosították, hogy elegendő napi cikk legyen minden településen, s ezzel egyídőben a tartós javak választékos kínálatát is megteremtették az ellátási centrumokban; a nagyközségekben és a városokban. Ez az ésszerű szakosodás szabta meg a hálózatfejlesztést is, amely összességében a tervezettnek megfelelően alakult. Az elmúlt öt évben a szocialista kiskereskedelemben megvalósult hálózatbővülésnek csaknem felét a fogyasztási szövetkezeti szervek realizálták. Elsődleges feladatuk volt az alapellátó hálózat bővítése; kétszázöt ABC-áruházat és kis- áruházat, valamint közel 600 jól felszerelt élelmiszerboltot adtak át. A kiszolgálási formát is korszerűsítették. A vendéglátóiparban a meglévő üzletek korszerűsítése volt előtérben, emellett azonban több mint 500 új éttermet és vendéglőt is nyitottak. A lakáságazatba tartozó szövetkezeteknek ma már több mint félmillió tagja van. A kezelésükben lévő lakások száma az ország többszintes épületekben lévő lakásállományának csaknem negyedét adja, a lakásvagyon értéke pedig meghaladja a 65 milliárd forintot. A szövetkezetek öt év alatt 21 ezer lakást építettek és további 6600 kivitelezéséhez láttak hozzá. Érdekeltségük mindinkább vidékre is kiterjed. A takarékszövetkezetek kezelik a betétben elhelyezett lakossági pénzmegtakarításoknak mintegy 13 százalékát, egyes megyékben több mint 20 százalékát. Egyre sokrétűbb pénzügyi szolgáltatásaik révén a falu közkedvelt pénzintézeteivé válnak. A SZÖVOSZ elnöke kifejtette: az ófészek fontos programjuknak tekintik a sokrétű kapcsolati rendszer továbbfejlesztését a kistermelőkkel. Az általuk felvásárolt áruk értéke tavaly mór meghaladta a 11 milliárd forintot, ez az összeg öt év alatt 80 százalékkal nőtt. Foglalkozott az elnök a zöld- seg-gyümölcsellátás gondjaival. Megállapította: jelentős anyagi veszteségek származtak abból, hogy a termelők és a felhasználók igényei több terméknél nem voltak és ma sem mindig vannak összhangban. Továbbá gondot okoz egyes árufélék gyenge minősége és alacsony feldolgozottsági foka is. Még mindig indokolatlanul hosszú az áru útja, és nem ritkán tapasztalható, hogy az átvevők nem érvényesítik következetesen a szabványok előírásait. • A fogyasztási szövetkezetek ipari tevékenységét elemezve a beszámoló kiemelte; ezek az üzemek mindinkább megfelelnek rendeltetésüknek; ésszerűen foglalkoztatják a munkaerőt és jól hasznosítják a helyi nyersanyagokat. Mindez új árualapokat teremt a lakosság ellátásához és az exporthoz. Évenként átlagosan 8,5 százalékkal növekszik termelésük, amely 1980-ban 9 milliárd forint volt. A külkereskedelmi munkából is nagyobb részt vállaltak a (Folytatás a 2. oldalon) A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1981. I—III. negyedévről Baranya megyében a beruházási tevékenység az 1981 első három negyedévében az elmúlt évihez képest valamivel élénkült. Elsősorban az előző tervidőszak végén magas készültségi fokot elért fejlesztések mielőbbi befejezésére összpontosult, emellett azonban új létesítmények kivitelezési munkáit is megkezdték. A III. negyedév folyamán üzembe helyezték — többek között — a Pécsi Bőrgyár szennyvíztisztító telepét (részlegesen), a sombereki „Béke őre” Termelőszövetkezet baromfinevelő épületeit, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat pécsi „Eszék” éttermét és 3000 adagos konyháját, valamint irodaházát. Elkészült Pécs 169 millió forintos költséggel megvalósított második (Tüzér utcai) közúti felüljárója. Ipar Baranya megye szocialista iparának termelése ez év első kilenc hónapjában — az országos 2%-os növekedéssel szemben — közel azonos volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az 1979. évi I—III. negyedévi termelést nem egészen 1%-kal haladta meg az idei. A bányászat nélküli ipari termelés összességében 0,8%-kal volt több, mint 1980, és 1%-kal több, mint 1979 azonos időszakában. A szocialista iparon belül a nehézipar termelése az első negyedévi jelentős (10%-os) elmaradást a III. negyedév végéig nem tudta maradéktalanul pótolni, a termelés az év elejétől számítva a tavalyinak csak 98,9%-át érte el. A könnyűiparban a termelés az év első három negyedévében 2,9%-kal, az élelmiszeriparban 0,4%-kal növekedett az elmúlt év azonos időszakához képest. Az ipar fontosabb termékei közül a feketeszén-termelés 1,1%-kal növekedett, ezen belül 1,6%-kal volt több a felszínre hozott gáz és kokszszén. Erőteljes növekedés mutatkozott a zúzott kő termelésében (43,2%-os) és a porcelánszigetelők gyártásánál (12,6%-os).A Cement- és Mészművek Bere- mendi Gyárában, az új mész- vertikumon, a termelés felfutása az égetett darabos mészből 14, a porrá oltott mészből 26%-os termelésnövekedést eredményezett. A vállalat másik fontos termékéből, a cementből viszont csaknem 13%-kal kevesebbet termeltek mint az előző évben. Nyers farostlemezből 2,1%-kal, a felülkezelt farostlemezből T 0,4%-kal többet állítottak elő. A kereslethez való jobb igazodást jelzi a bélésbőr gyártásának 5,8%-os csökkenése mellett a krómos felsőbőr termelésének 6,8%-os és a legkeresettebb ruházati bőr termelésének 12,0%-os növekedése. Szintén a piaci kereslethez való alkalmazkodást jelzi a bőrből készült felsőruházati termékek termelésének 31,4%-os növekedése, szemben a bőrkesztyű 2,2%-os termelésnövekedésével. Női felsőruházati termékekből 22,1%-kal, férfi felsőruházatból 5,4%-kal készítettek többet, míg a fiú, leányka és gyermek felsőruházati termékekből 9,1%-kal csökkent a termelés. A csontos nyershús termelése 4,1%-kal, a vágott baromfié 10,4%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Gyü- mölcskonzervből 14,2%-kal többet, főzelékkonzervből • 16,1%- kal kevesebbet állítottak elő szeptemberig, mint a múlt év azonos időszakában. Jelentősen csökkent a malomipari takarmány, -keverék-koncentrátum termelése (15,7%-kal). A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek 1981. I—III. negyedévében 21,3 milliárd Ft-ot, összehasonlítható áron 2,4%-kal több terméket értékesítettek, mint a múlt év azonos időszakában. Az összes értékesítésből 17,8%-ban a külkereskedelem, 24,6%-ban a belkereskedelem részesedett. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1,6 milliárd Ft értékű építési-szerelési munkát teljesített a III. negyedév végéig. Az építőipari termelés volumene 1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, de mintegy 3%-kal alatta maradt az 1979. I—III. negyedévinek. A termelékenység továbbra is javuló tendenciát mutat. (Folytatás az 5. oldalon.) A Baranya Táncegyüttes nagy sikerű kólója A Narodne Novine estje Pécsett Forró hangulatú est volt tegnap a pécsi sportcsarnokban, ahol a magyarországi délszlávok hetilapjának, a Narodne Novinének műsoros rendezvényét tartották. Több mint 2000 néző gyűlt össze a hazánkban élő horvátok-szerbek és szlovének köréből. Jelen voltak a megye vezetői, valamint Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A programon belgrádi vendégművészek, a Baranya Táncegyüttes, valamint pécsi színészek és diákok műsora toborzott újabb olvasókat a Narodne Novine számára. Fotó: Erb János Telt ház kísérte figyelemmel a színes műsort
