Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-10 / 278. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 278. szám 1981. október 10., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A szakmunkásképzés reformjának egy esztendeje ♦ Október végéig tart az almavásár ♦ Űj erdők Baranyában Termékbemutató és gyártör­téneti kiállítás nyilt a MOM komlói gyáregységében. (5. oldal.) Az Országház delegációs termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársaság elnöke aláírta a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság közötti barátsági és együttműkö­dési szerződést. Az aláíráson jelen volt Kádár János és Gyenes András is és a háztartási hulladékok el­helyezése körüli rendezetlen állapotokkal is. Ez utóbbi annak a társadal­mi igénynek a hiányát is jelzi, hogy kellő körültekintéssel, fe­gyelmezettséggel tartsunk és tartassunk rendet magunk kö­rül. Környezetünk tisztaságára jobban kellene ügyelnünk. Amikor a környezetvédelmi törvény megszületett, még csak kisebb, üzemi méretű felada­tok adódtak a veszélyes hul­ladékok káros hatásával kap­(Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az angolai párt- és állami küldöttség hivatalos, baráti látogatása Aláírták a kát ország közötti barátsági és együttműködési szerződést A tárgyalásokrél közleményt adtak ki (5. oldal) A párt- és állami küldöttség élén hazánkban tartózkodó Jó­sé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke és az Angolai Népi Köztársaság elnö­ke pénteken rövid ideig részt, vett az országgyűlés ülésén. Ezt követően az Országház delegá­ciós termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Jósé Eduardo dos Santos aláírta a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság kö­zötti barátsági és együttműkö­dési szerződést. A két ország közötti első ilyen szerződés megerősíti az államaink között Angola füg­getlensége óta kialakult bará­ti együttműködési kapcsolato­kat és kiterjeszti azokat a po­litikai, a gazdasági, a műsza­ki-tudományos és a kulturális területekre is. A szerződés alap­ján a két fél elhatározta, hogy nemzetközi kérdésekben rend­szeresen konzultálnak egymás­sal. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint a magyar és az an­golai tárgyaló küldöttség tag­jai. Ezzel befejeződött a hivata­los, baráti látogatásra érkezett angolai párt- és kormánykül­döttség magyarországi prog­ramja. A küldöttség vezetőjét és kíséretét ünnepélyesen bú­csúztatták az angolai és ma­gyar zászlókkal díszített Or­szágház előtt. A Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Ma­gyar Néphadsereg díszzászlóal­ja, a búcsúztatására megjelent Kádár János, Losonczi Pál, Trautmann Rezső, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnöke, Cservenka Fe­rencné, az országgyűlés alelnö- ke, Gyenes András, Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára. Púja Frigyes külügyminiszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Veress Péter külkereskedelmi miniszter, továbbá az Elnöki Tanács, a kormány, az állami, a társa­dalmi élet számos más képvi­selője. Jelen volt Kolesza Sán­dor, hazánk angolai nagyköve­te. Megjelentek a budapesti diplomáciai képviseletek veze­tői. Kürtszó harsant, a díszzászló­alj parancsnoka jelentést tett Jósé Eduardo dos Santosnak, majd felcsendült a két ország himnusza. Ezután a magas ran­gú vendég Kádár János társa­ságában elhaladt a díszzász­lóalj előtt. Jósé Eduardo dos Santos és kíséretének tagjai elköszöntek a magyar közéleti vezetőktől, a budapesti diplo­máciai képviseleteknek a bú­csúztatásukra megjelent veze­tőitől. Az ünnepélyes aktus — ame­lyet több száz budapesti lakos is végignézett - a katonai dísz­zászlóalj díszmenetével zárult, amelyet Jósé Eduardo dos San­tos, Kádár János és Losonczi Pál együtt tekintett meg. Ez­után úttörők virágcsokrot nyúj­tottak át az angolai párt- és állami küldöttség vezetőjének, majd a magas rangú vendég és kíséretének tagjai Kádár Já­nossal és Losonczi Pállal együtt gépkocsikba szálltak és díszmo­torosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. A légikikötő betonján Kádár János és Losonczi Pál, illetve Jósé Eduardo dos Santos baráti öleléssel vett búcsút egymástól. Az angolai párt- és állami kül­döttség vezetőjének különgépe ezután a magasba emelkedett. Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka II rongolokkol, a veszélyek okozóival szemben nem elég szigorú a hatósági fellépés öt évvel ezelőtt, 1976-ban alkotott törvényt az országgyű­lés az emberi környezet védel­méről - mondotta elöljáróban Gonda György. — Ezt meg­előzően a környezetvédelem egyes részterületeivel már fog­lalkoztak magas szintű jog­szabályok. Ilyen volt a vízügyi törvény, az egészségügyről szóló törvény, vagy például a természetvédelemről alkotott törvényerejű rendelet. Az 1970- es évek derekán nyilvánvalóvá vált azonban, hogy ezek a sza­bályok, az ezekre alapozott in­tézkedések nem elégségesek, a környezetvédelem ügyét átfogóan és egységesen kell rendezni. Így került sor öt éve a törvényben azoknak az el­veknek, céloknak és teendők­nek összegezésére, amelyek a föld, a víz, a levegő, az élő­világ, a táj és a települési környezet hatékonyabb védel­mét szolgálják. Az intézkedé­sek középpontjában az ember áll. Amikor a törvény megjelölte a célokat és a teendőket, fi­gyelembe kellett venni, hogy egyrészt a környezetünket érő kedvezőtlen hatások bonyolul­tak, egymásra épülnek, más­részt pedig a természet ön­tisztuló képessége e hatások nem mindegyikével szemben képes védelmet nyújtani. A többi között példa erre, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások évente több tíz­millió tonna hulladékot bocsá­tanak ki, a települések, a köz­lekedés, az ipar fejlődése sok ezer hektár termőterületet „fo­gyaszt”, a gépkocsiállomány — és az általa okozott szennye­zés is — óriási mértékben meg­nőtt. A törvény végrehajtásának alapvető feltétele volt azt tisz­tázni, hogy a környezetvéde­lem egyes részfeladatainak megoldásában melyik minisz­tériumnak és főhatóságnak mi a teendője, mire terjed ki a felelőssége. Az is egyértelmű­vé vált, hogy mindenekelőtt an­nak kell eljárni, intézkedni, akiknek a tevékenysége nyo­mán a környezet károsodik, vagy károsodhat. A jovo útja a megelőzés A tennivalókat két kategó­riába kellett sorolni. Az egyik a korábban kialakult szennye­ző források, hatások folyama­tos megszüntetése, ileltve csök­kentése. A másik pedig az, hogy az új beruházások, fej­lesztések megvalósítása során figyelembe vegyék a környe­zeti viszonyok esetleges válto­zásait is. Ez utóbbiban egy igen lényeges követelmény, a megelőzés jut kifejezésre. A környezetvédelemben ma a ko­rábbi időkből származó hiá­nyosságok, mulasztások kiiga­zítása okozza a legtöbb gon­dot, de a jövő útja a megelő­zés: olyan fejlesztési gyakor­lat, amelynek természetes ele­me az emberi környezet meg­óvása. Kétségkívül - akár az egyik, akár a másik feladat­körről legyen szó —, a megol­dáshoz anyagi eszközök is szük­ségesek. A korábbi időkből származó gondok felszámolá­sában szigorú fontossági sor­rendet szükséges érvényesíte­ni. Reális feladatnak azt lehet tekinteni, hogy legkésőbb az üzemek esedékes rekonstruk­ciója, felújítása során tegyék meg a szükséges intézkedése­ket, alakítsák ki a környezet- védelmi feltételeket. Az új be­ruházások esetében elvileg a szükséges garanciák adottak, de a megvalósítás sokszor kö­vetel beavatkozást, mert a fi­gyelem nem mindig terjed ki erre a követelményre. Még most is előfordul rosszul értel­mezett „takarékoskodás” a környezetvédelmi beruházá­sok terhére. A víz, a levegő tisztaságá­nak védelmére, valamint a ter­mőföld védelmét szolgáló me­liorációs célokra öt év alott együttesen mintegy 40 milliárd forintot fordítottak. Ez becsült adat, és tartalmaz olyan meg­oldásokat is, amelyeknél a ter­melési célok és a környezet- védelmi érdekek szerencsésen találkoztak. A hulladék sorsa A legkevesebb a hulladékok­ból származó szennyezések megelőzése és megoldása te­rületén történt, összefügg ez a másodnyersanyagként újra felhasznált hulladékok viszony­lag alacsony arányával — ez Magyarországon az iparban nem éri el a 10 százalékot —, Pénteken 10 órakor folytató­dott az országgyűlés őszi ülés­szaka, A padsorokban helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott vol­tak az MSZMP Politikai Bizott­ságának más tagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képvi­seletek vezetői, tagjai. A tanácskozás megkezdése előtt Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke meleg szavakkal köszöntötte Magyarország ked­ves vendégét: Jósé Eduardo dos Santost, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársa­ság elnökét, aki párt- és. kor­mányküldöttség élén tartózko­dik hazánkban, s ellátogatott a Parlamentbe. Méltatta azt a harcot, ame­lyet a fiatal Angolai Népi Köz­társaság dolgozói vívnak nem­zeti függetlenségük, területi szu­verenitásuk védelméért, a gyar­mati örökség felszámolásáért, a gazdasági, társadalmi fel- emelkedésért. A magyar nép ismeri ezt az elszánt küzdelmet, szolidáris Angolával és őszinte megbecsüléssel tekint a baráti ország elért eredményeire. Ap­ró Antal a magyar törvényho­zás nevében is újabb sikereket kívánt országépítő munkájához Angola népének, kiemelve: a Magyar Népköztársaság, egész dolgozó népünk — csakúgy, mint eddig — minden téren tá­mogatja Angola igazságos har­cát, forradalmi erőfeszítéseit. A képviselők — az elfogadott napirendnek megfelelően — ez­után meghallgatták Gonda György államtitkárnak, az Or­szágos Környezet- és Térmészet- védelmi Hivatal elnökének be­számolóját az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasz­talatairól. Eredményeinket nemzetközileg is számon tartják A környezetvédelem a termelési, gazdasági folyamatok része, és célja az ember életének szolgálata

Next

/
Thumbnails
Contents