Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-10 / 278. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 278. szám 1981. október 10., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A szakmunkásképzés reformjának egy esztendeje ♦ Október végéig tart az almavásár ♦ Űj erdők Baranyában Termékbemutató és gyártörténeti kiállítás nyilt a MOM komlói gyáregységében. (5. oldal.) Az Országház delegációs termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársaság elnöke aláírta a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést. Az aláíráson jelen volt Kádár János és Gyenes András is és a háztartási hulladékok elhelyezése körüli rendezetlen állapotokkal is. Ez utóbbi annak a társadalmi igénynek a hiányát is jelzi, hogy kellő körültekintéssel, fegyelmezettséggel tartsunk és tartassunk rendet magunk körül. Környezetünk tisztaságára jobban kellene ügyelnünk. Amikor a környezetvédelmi törvény megszületett, még csak kisebb, üzemi méretű feladatok adódtak a veszélyes hulladékok káros hatásával kap(Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az angolai párt- és állami küldöttség hivatalos, baráti látogatása Aláírták a kát ország közötti barátsági és együttműködési szerződést A tárgyalásokrél közleményt adtak ki (5. oldal) A párt- és állami küldöttség élén hazánkban tartózkodó Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke és az Angolai Népi Köztársaság elnöke pénteken rövid ideig részt, vett az országgyűlés ülésén. Ezt követően az Országház delegációs termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Jósé Eduardo dos Santos aláírta a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést. A két ország közötti első ilyen szerződés megerősíti az államaink között Angola függetlensége óta kialakult baráti együttműködési kapcsolatokat és kiterjeszti azokat a politikai, a gazdasági, a műszaki-tudományos és a kulturális területekre is. A szerződés alapján a két fél elhatározta, hogy nemzetközi kérdésekben rendszeresen konzultálnak egymással. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint a magyar és az angolai tárgyaló küldöttség tagjai. Ezzel befejeződött a hivatalos, baráti látogatásra érkezett angolai párt- és kormányküldöttség magyarországi programja. A küldöttség vezetőjét és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták az angolai és magyar zászlókkal díszített Országház előtt. A Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja, a búcsúztatására megjelent Kádár János, Losonczi Pál, Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnö- ke, Gyenes András, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Púja Frigyes külügyminiszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Veress Péter külkereskedelmi miniszter, továbbá az Elnöki Tanács, a kormány, az állami, a társadalmi élet számos más képviselője. Jelen volt Kolesza Sándor, hazánk angolai nagykövete. Megjelentek a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Kürtszó harsant, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Jósé Eduardo dos Santosnak, majd felcsendült a két ország himnusza. Ezután a magas rangú vendég Kádár János társaságában elhaladt a díszzászlóalj előtt. Jósé Eduardo dos Santos és kíséretének tagjai elköszöntek a magyar közéleti vezetőktől, a budapesti diplomáciai képviseleteknek a búcsúztatásukra megjelent vezetőitől. Az ünnepélyes aktus — amelyet több száz budapesti lakos is végignézett - a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult, amelyet Jósé Eduardo dos Santos, Kádár János és Losonczi Pál együtt tekintett meg. Ezután úttörők virágcsokrot nyújtottak át az angolai párt- és állami küldöttség vezetőjének, majd a magas rangú vendég és kíséretének tagjai Kádár Jánossal és Losonczi Pállal együtt gépkocsikba szálltak és díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. A légikikötő betonján Kádár János és Losonczi Pál, illetve Jósé Eduardo dos Santos baráti öleléssel vett búcsút egymástól. Az angolai párt- és állami küldöttség vezetőjének különgépe ezután a magasba emelkedett. Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka II rongolokkol, a veszélyek okozóival szemben nem elég szigorú a hatósági fellépés öt évvel ezelőtt, 1976-ban alkotott törvényt az országgyűlés az emberi környezet védelméről - mondotta elöljáróban Gonda György. — Ezt megelőzően a környezetvédelem egyes részterületeivel már foglalkoztak magas szintű jogszabályok. Ilyen volt a vízügyi törvény, az egészségügyről szóló törvény, vagy például a természetvédelemről alkotott törvényerejű rendelet. Az 1970- es évek derekán nyilvánvalóvá vált azonban, hogy ezek a szabályok, az ezekre alapozott intézkedések nem elégségesek, a környezetvédelem ügyét átfogóan és egységesen kell rendezni. Így került sor öt éve a törvényben azoknak az elveknek, céloknak és teendőknek összegezésére, amelyek a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet hatékonyabb védelmét szolgálják. Az intézkedések középpontjában az ember áll. Amikor a törvény megjelölte a célokat és a teendőket, figyelembe kellett venni, hogy egyrészt a környezetünket érő kedvezőtlen hatások bonyolultak, egymásra épülnek, másrészt pedig a természet öntisztuló képessége e hatások nem mindegyikével szemben képes védelmet nyújtani. A többi között példa erre, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások évente több tízmillió tonna hulladékot bocsátanak ki, a települések, a közlekedés, az ipar fejlődése sok ezer hektár termőterületet „fogyaszt”, a gépkocsiállomány — és az általa okozott szennyezés is — óriási mértékben megnőtt. A törvény végrehajtásának alapvető feltétele volt azt tisztázni, hogy a környezetvédelem egyes részfeladatainak megoldásában melyik minisztériumnak és főhatóságnak mi a teendője, mire terjed ki a felelőssége. Az is egyértelművé vált, hogy mindenekelőtt annak kell eljárni, intézkedni, akiknek a tevékenysége nyomán a környezet károsodik, vagy károsodhat. A jovo útja a megelőzés A tennivalókat két kategóriába kellett sorolni. Az egyik a korábban kialakult szennyező források, hatások folyamatos megszüntetése, ileltve csökkentése. A másik pedig az, hogy az új beruházások, fejlesztések megvalósítása során figyelembe vegyék a környezeti viszonyok esetleges változásait is. Ez utóbbiban egy igen lényeges követelmény, a megelőzés jut kifejezésre. A környezetvédelemben ma a korábbi időkből származó hiányosságok, mulasztások kiigazítása okozza a legtöbb gondot, de a jövő útja a megelőzés: olyan fejlesztési gyakorlat, amelynek természetes eleme az emberi környezet megóvása. Kétségkívül - akár az egyik, akár a másik feladatkörről legyen szó —, a megoldáshoz anyagi eszközök is szükségesek. A korábbi időkből származó gondok felszámolásában szigorú fontossági sorrendet szükséges érvényesíteni. Reális feladatnak azt lehet tekinteni, hogy legkésőbb az üzemek esedékes rekonstrukciója, felújítása során tegyék meg a szükséges intézkedéseket, alakítsák ki a környezet- védelmi feltételeket. Az új beruházások esetében elvileg a szükséges garanciák adottak, de a megvalósítás sokszor követel beavatkozást, mert a figyelem nem mindig terjed ki erre a követelményre. Még most is előfordul rosszul értelmezett „takarékoskodás” a környezetvédelmi beruházások terhére. A víz, a levegő tisztaságának védelmére, valamint a termőföld védelmét szolgáló meliorációs célokra öt év alott együttesen mintegy 40 milliárd forintot fordítottak. Ez becsült adat, és tartalmaz olyan megoldásokat is, amelyeknél a termelési célok és a környezet- védelmi érdekek szerencsésen találkoztak. A hulladék sorsa A legkevesebb a hulladékokból származó szennyezések megelőzése és megoldása területén történt, összefügg ez a másodnyersanyagként újra felhasznált hulladékok viszonylag alacsony arányával — ez Magyarországon az iparban nem éri el a 10 százalékot —, Pénteken 10 órakor folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka, A padsorokban helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, tagjai. A tanácskozás megkezdése előtt Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke meleg szavakkal köszöntötte Magyarország kedves vendégét: Jósé Eduardo dos Santost, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökét, aki párt- és. kormányküldöttség élén tartózkodik hazánkban, s ellátogatott a Parlamentbe. Méltatta azt a harcot, amelyet a fiatal Angolai Népi Köztársaság dolgozói vívnak nemzeti függetlenségük, területi szuverenitásuk védelméért, a gyarmati örökség felszámolásáért, a gazdasági, társadalmi fel- emelkedésért. A magyar nép ismeri ezt az elszánt küzdelmet, szolidáris Angolával és őszinte megbecsüléssel tekint a baráti ország elért eredményeire. Apró Antal a magyar törvényhozás nevében is újabb sikereket kívánt országépítő munkájához Angola népének, kiemelve: a Magyar Népköztársaság, egész dolgozó népünk — csakúgy, mint eddig — minden téren támogatja Angola igazságos harcát, forradalmi erőfeszítéseit. A képviselők — az elfogadott napirendnek megfelelően — ezután meghallgatták Gonda György államtitkárnak, az Országos Környezet- és Térmészet- védelmi Hivatal elnökének beszámolóját az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Eredményeinket nemzetközileg is számon tartják A környezetvédelem a termelési, gazdasági folyamatok része, és célja az ember életének szolgálata
