Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-09 / 277. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVIII. évfolyam, 277. szám 1981. október 9., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Nincs panel-asztma ♦ Szakszervezeti üdültetés 1982-ben ♦ Árucsempészt tartóztatott le a rendőrség További 25—30 évvel meg­hosszabbítják a dunai víz­vezeték élettartamát. Tudó­sítás az 5. oldalon. Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor ismét megteltek a Parlament üléstermének széksorai: megkezdődött az őszi ülésszak. Törvényhozó testületünk fórumán megje­lent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Jelen voltak a kormány tagjai, s az emeleti páholyokban a budapesti diplomáciai testület képviselői. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást, megemlékezve a legutóbbi nyári ülésszak óta elhunyt Bondor József képviselő; nyugalmazott mi­niszter munkásságáról. Emlékét az országgyűlés jegyző­könyvben örökítette meg, s az ülésszak részvevői egy­perces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülés­szak óta végzett munkáról, s döntött a mostani tanács­kozás napirendjéről: 1. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter be­számolója a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzeté­ről, valamint a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról. 2. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnökének beszámolója az emberi környezet vé­delméről szóló, 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter tett eleget az alkotmányban rögzített kötelességé­nek, s tartotta meg beszámolóját. UUU U< Mi uot> Tanácskoznak a képviselők Tfz esztendő kiemelkedő eredményeket kőzett Az agrártermelés teljesítette kettős feladatát A növekedés meghaladta a nemzetközi átlagot A mezőgazdaság és élelmi­szeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról szóló beszámolójának bevezetőjé­ben Váncsa Jenő emlékeztetett arra, hogy az agrárágazatok­ban olyan évtizedre tekinthe­tünk vissza, amely egyaránt bő­velkedik eredményekben és ta­nulságokban. Folytatódott me­zőgazdaságunkban, élelmiszer- iparunkban az a lendületes fej­lődés, amely két évtizeddel ez­előtt, a szocialista átszervezés után kezdődött. 1980-ban több mint másfélszer annyit termel­tek ágazataink mint 1970-ben. Az egy lakosra jutó gabonater­melés 1980-ban meghaladta az 1300 kilogrammot, a hústerme­lés pedig a 140 kilogrammot. Ágazataink adják a népgaz­daság bruttó termelésének több mint egynegyedét, nettó terme­lésének pedig egyötödét. A la­kosság fogyasztásának 45 szá­zaléka élelmiszer- és élvezeti cikk, amit — mint ismeretes — zömmel hazai forrásból elégí­tünk ki. Az alapvető élelmisze­rekből sikerült évről évre javuló színvonalú ellátást teremteni. 1980-ban a lakosság 23 száza­lékkal több húst, 48 százalékkal több tejet és tejterméket fo­gyasztott az 1970. évinél. A leg­frissebb nemzetközi adatok ta­núsága szerint Európa 17 orszá­gának összevetésében a negye­dik helyet foglaljuk el az egy főre jutó élelmiszerkalória és összes fehérjefogyasztás alap­ján. Magyarország összes kivitelé­nek 23—25 százaléka élelmiszer. 1980-ban két és félszer annyi mezőgazdasági és élelmiszer- ipari terméket exportáltunk, mint 1970-ben. A változás úgy jellemezhető, hogy az agrárter­melés mind magasabb követel­ményekhez igazodva teljesítette kettős feladatát. Előteremtette az egyre kiegyensúlyozottabb belföldi élelmiszerellátáshoz szükséges árualapot, ugyanak­kor évről évre mind több termé­ket állított elő exportra, s ezzel hozzájárult az ország gazdasági egyensúlyának javításához. Ha a fejlesztés eredményeit össze­vetjük a nemzetközi mezőnnyel, megállapíthatjuk: a termelés növekedése meghaladta a nem­zetközi átlagot. A földet meg kell becsülni Jelenleg az ország összes te­rületének csaknem 72 százalé­ka a mezőgazdaságilag művelt terület, 58 százaléka pedig szántóföld és intenzív kertkultú­rákkal hasznosított. Ezek az adatok azt jelentik, hogy ha­zánk területéhez képest magas, európai és világviszonylatban is magas a mezőgazdaságilag hasznosítható terület aránya. Olyan természeti adottságunk ez, amelyet nagyra kell érté­kelni, nagyon meg kell becsül­ni, s amellyel elemi kötelessé­günk az ország javára jól sá­fárkodni. E követelményekhez igazodva az elmúlt évtizedben jelentős anyagi erőt fordítot­tunk a föld termékenységének növelésére. Tíz év alatt 1,2 mil­lió hektárnyi területen történt meg a melioráció, amire 12 milliárd forintot fordítottunk. A műtrágyafelhasználás csaknem megkétszereződött. Mindez le­hetővé tette az átlagtermések növelését. A teljes képhez hoz­zátartozik, hogy a műtrágya­felhasználás növekedési üteme az utóbbi években megtorpant, ami — figyelembe véve tervein; két - egyértelműen hátráltató jelenség. A földtulajdon és -használat szocialista jellege tovább erő­södött. A szövetkezeti földtulaj­don aránya ma már meghalad­ja az 50 százalékot. Rendeztük az állami, a szövetkezeti és személyi földtulajdon kapcsola­tát. Ezek, valamint más intéz­kedéseink hozzájárultak ahhoz, hogy a termőföldnek nagyobb becsülete legyen. Az agrárágazatokban elért gazdasági, társadalmi változá­sok szembeszökőek. Mindenna­pos gyakorlatunk bizonyítja a párt és kormány agrárpolitiká­jának helyességét. Szocialista nagyüzemeink — amelyek fejlesztése mindig is elsődleges feladat volt, és az (Folytatás a 2. oldalon) Az angolai párt- és állami küldöttség látogatása Fejér megyében Barátsági gyűlés az Ikarus gyárban Losonczi Pál és Jósé Eduardo dos Santos mondott beszédet Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársaság el­nöke — a hivatalos, baráti lá­togatáson hazánkban tartózko­dó angolai párt- és állami kül­döttség élén — csütörtökön Fe­jér megye vendége volt. Útjára elkísérte Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöké, Nagy Gábor, az. MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője, Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes és Kolesza Sándor, hazánk angolai nagy­követe. A program Székesfehérvárott, u Vörösmarty Tsz-ben kezdő­dött. Tőke Ferenc, a tsz elnöke elmondta, hogy a 480 tagot számláló tsz 3300 hektáron gazdálkodik, s az idén búzából hektáronként 5.1 tonna, napra­forgóból 2,4 tonna átlagter­mést takarítottak be, s meg­kezdődött a kukorica törése is. A gazdaság — amelynek éves termelési értéke meghaladja a 160 millió forintot — jelentős állatállománnyal is büszkélked­het. Ezután a vendégek megte­kintették a tsz baromfikeltető­jét, ahonnan évente hétmillió naposcsibe kerül ki, egy részük az afrikai országok piacaira. Ezután az angolai küldöttség az Ikarus Karosszéria- és Jár­műgyár székesfehérvári gyárába látogatott. Megnézték a kor­szerű szerelősort, amelyről 20 percenként gördül le egy kész autóbusz. Az angolai párt- és állami küldöttség Fejér megyei prog­ramja az Ikarus gyár kísérleti üzemcsarnokában rendezett ba­rátsági nagygyűléssel zárult, amelyen Losonczi Pál mondott beszédet és többek között a kö­vetkezőket mondotta: Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondja beszámolóját — A magyar nép kezdettől fogva támogatta az angolai hazafiakat a gyarmatosítók el­leni harcban, a fajüldöző ag- resszorok és az imperialista zsoldban álló szakadárok elleni küzdelmében, s támogatja ma is, amikor a függetlenség kiví­vása után angolai barátaink a szocialista fejlődés feltételeinek megteremtésén fáradoznak. — Nagyra értékeljük, hogy az Angolai Népi Köztársaság ilyen rendkívül nehéz körülmények között is kiemelkedő eredmé­nyeket ért el az ország társa­dalmi és gazdasági életének forradalmi átalakításában. A súlyos belső és külső feltételek közepette, szakadatlan harcban elért eredményekben kiemelke­dő szerepe van az MPLA-Mun­kapárt történelmi jelentőségű kongresszusainak, ahol elhatá­rozták a marxista-leninista él­csapatpárt megteremtését. Biz­tosak vagyunk benne, hogy az angolai nép az MPLA-Munka- párt vezetésével valóra váltja nagyszerű céljait. Eddigi tár­gyalásaink alapján örömmel számolhatok be arról, hogy né­zeteink teljesen azonosak, a je­lenlegi nemzetközi helyzet va­lamennyi fő kérdésének meg­ítélésében és összhangban áll­nak minden állam és nép ér­dekével, mely őszintén óhajtja a leszerelést, az enyhülést és a békét. Jósé Eduardo dos Santos be­szédében többek között meleg szavakkal tolmácsolta az MPLA- Munkapárt Központi Bizottsá­gának és az angolai kormány forradalmi üdvözletét. Kijelen­tette: e látogatás is lehetősé­get nyújtott arra, hogy erősít­sük az angolai és a magyar nép barátságát, testvériségét, szolidaritását. A továbbiakban emlékezte­tett arra, hogy a népeinket összefűző baráti kapcsolatok az angolai fegyveres nemzeti fel­szabadító harcok kezdetére ve­zethetők vissza, majd így foly­tatta : - A gyarmatosítók elleni küzdelem idején is igaz bará­tcink voltak o szocialista or­szágok, akikre mindig számít­hattunk, akiknek anyagi támo­gatása, politikai és diplomáciai segítsége döntő szerepet ját­szott az angolai hazafiaknak a portugál gyarmatosítók felett aratott győzelmében. Hálásak vagyunk azért, és nagy öröm­mel állapítjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság ma is sokoldalú támogatást nyújt számunkra. A magyar párt és állam ré­széről megnyilvánuló figyelem és elkötelezettség arról győzött meg bennünket, hogy önök mé­lyén átérzik a gyarmati örök­ség felszámolása érdekében tett erőfeszítéseink fontosságát.

Next

/
Thumbnails
Contents