Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-04 / 272. szám
Pártunk szövetségi politikája szellemében Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a „Baranya megyében élő értelmiség helyzete és alkotó tevékenysége fejlesztésével kapcsolatos feladatok” című előterjesztést, s a vita alapján állásfoglalást fogadott el. A pártbizbottság ülésén 11 felszólalás hangzott el. Rajnai Józseffel, a megyei pártbizottság titkárával a vita tanulságairól, az állásfoglalásban megjelölt feladatokról beszélgetett lapunk fő- szerkesztője, Mitzki Ervin. .............. --- * - ■ --------------------B eszélgetés Rajnai Józseffel, a Baranya megyei Pártbizottság titkárával a baranyai értelmiség helyzetéről, alkotó tevékenysége fejlesztésének feladatairól — Milyen elgondolások alapján tűzte napirendre e kérdés megvitatását a megyei pártbizottság? — A Baranya megyei értelmiség helyzetének vizsgálata több okból is időszerűvé vált. Napirendre tűzését az élet, a politikai szükségszerűség tette indokolttá. Ennek az időszerűségnek az országban is számos jelét tapasztalhatjuk. A különböző fórumokon gyakorta vitatkoznak az értelmiség közérzetéről, elismeréséről, presztízsének alakulásálról és hasonló problémákról. Ezek a kérdések azért kerülnek előtérbe, mert azokat a mostani, a XII. kongresszus ha. tározataiban megjelölt feladataink teszik mindenekelőtt időszerűvé. A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában sürgető szükségszerűség, hogy hatékonyabban, minél teljesebben tárjuk" fel és hasznosítsuk a társadalmi tevékenység minden te. rületén fellelhető tartalékainkat. Nő az emberi tényezők szerepe, jelentősége. Előtérbe kerül a szellemi értékek intenzívebb, jobb felhasználása. Ennek lehetősége adott, hiszen értelmiségünk megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik. E tudás, ismeretanyag kedvezően viszont, csak meghatározott feltételek megléte esetén hasznosulhat. Fontos tehát, hogy meg. jelöljük azokat a teendőket, amelyek ezek megteremtésére irányuló politikai munka fő feladatait jelentik. Az értelmiség helyzete, tevékenysége társadalompolitikánk más szempontjából is lényeges. Közismert, hogy Baranyában a kultúrának sok évszázados hagyományai vannak. Méltán él megyeszékhelyünk kulturális központként a közvéleményben. Az itt élő tanárok, tudósok, művészek, orvosok, mérnökök és más szellemi munkások haladást szolgáló szerepe mindig is figyelemre méltó volt. Baranyában is az egyik! legdinamikusabban fejlődő ez a társadalmi réteg. A változások az utóbbi évtizedek átalakulásainak eredményeiből következnek. összefüggenek az oktatási rendszer az egészségügyi ellátás fejlődésével, a tudományosműszaki forradalom növekvő hatásával. Ezzel együtt növekedik az értelmiség hatása a társadalom egészének fejlődésére, ami meghaladja e réteg társadalmon. belüli számarányát. Szükségszerű, hogy e változások figyelembevételével vizsgáljuk, hogy az értelmiség cselekvő aktivitása, a szdkmai munkájánál szélesebben és teljesebben értelmezett társadalmi szerepe miként érvényesülhet még mara- déktalanabbul. Ilyen okokból, jól megfontol- tan került tehát e téma napirendre. Az előkészítő munka során figyelembe vettük a közvéleménykutató csoportunk 1757 értelmiségire kiterjedő széles körű vizsgálatát, a párt- és társadalmi szervezetek tapasztalatait, az értelmiség különböző csoportjaival való beszélgetéseink összegzését. A jelentést több párttestület, sok közéleti személyiség véleményezte és ki. kértük országos szervek minősítését is. Ennek alapján joggal mondhatom, reális, a valóságot jól bemutató anyag került a megyei pártbizottság ülésére.- Mi jellemzi a Baranyában élő értelmiség összetételét, milyen változások tapasztalhatók az utóbbi időben? — Baranya megyében az aktív keresőkön belül az értelmiség aránya 10,5 százalék. A felsőfokú végzettségűek 1960-ban a keresők 2,8 százalékát adták, ma pedig 7,1 százalékát jelentik. Átalakult a megyei értelmiség belső szerkezete. Csökkent az állam- és jogtudományi, az egészségügyi, valamint a mezőgazdasági diplomások részaránya. Egyidejűleg megnőtt a műszaki, a közgazdasági és a kulturális területen dolgozó ér. telmiség hányada. Ma az aktív kereső diplomások legnagyobb csoportjait az oktatási és köz- művelődési, a műszaki és az egészségügyi dolgozók alkotják. A megyében élő diplomások 60 százaléka negyven éven aluli. A legnagyobb létszámú korcsoportot a-25 és 29 év közöttiek jelentik. Kiemelkedően magas a nyugdíjasok száma. A diplomások között jelentősén megnőtt a nők aránya, s mintegy 76 százalékuk negyven éven aluli. Az egyes Szakmákban (pl. pedagógusok és egészségügyiek körében) tapasztalható elnőiesedés nehezíti a feladatok ellátását. Az értelmiség fejlődését, lehetőségeit és gondjait lényegesen befolyásolja, milyen jellegű településen él. Baranyában többségük — 60 Százalék •— Pécsett lakik, ami a megyeszékhely sajátos kulturális központ jellegéből — és Baranya sajátos településszerkezetéből is — fakad. A pécsi felsőfokú oktatási intézményekben végzett diplomások jelentős része Pécsett kíván letelepedni, ami számos elhelyezkedési feszültséget okoz,^ Magas az ingázók száma, ez ugyancsak több nehézséggel jár. Azt is megvizsgáltuk, hogy az értelmiség társadalmi mobilitására mi jellemző. A réteg szocialista jellegének erősödését származása is tükrözi. Ezt tanúsítja, hogy a megyei felmérésben szerepeltek nagyapái között a munkások és parasztok aránya 73 százalékot és az apák 59 százalékot jelentett. Az értelmiségiek közel egyharmada pedig maga is fizikai dolgozó volt. A társadalom alapvető osztályaihoz a származás, a munka mellett a házassági és baráti kapcsolatok is kötik az értelmiség jelentős részét. — Pártunk szövetségi politikájában nagy jelentősége van értelmiségi politi- rkánknak. Tapasztalatai szerint ez hogyan érvényesül megyénkben? Milyen a baranyai értelmiség eszmei, politikai magatartása, részvétele a közéletben? — A párt értelmiségi politikája szövetségi politikánk lényeges eleme. A párt támaszkodik az értelmiség alkotó erejére, törekvéseire, az értelmiség pedig megtalálhatja — és megyénkben is megtalálja — helyét a szocializmus építésében. Kádár elvtárs — a KB 1978. áprilisi ülésén — tömegbefolyásunk egyik fontos tényezőjeként értékelte, „hogy a pártnak sikerült megnyernie a magyar értelmiséget a szocialista társadalom építése ügyének. Az ér- telmiségnek egyre nagyobb befolyása lesz a társadalom, a közvélemény, a közhangulat ala. kításában ... Nagy erőfeszítéseket kell tennünk”, — mondja a fenti előadói beszéd — „hogy az értelmiség körében tovább javítsuk politikai munkánkat és tovább erősítsük az értelmiség elkötelezettségét a szocialista társadalom mellett". Pártmunkánk színvonalának egyik mércéje is, hogyan tudunk megfelelni az értelmiség körében jelentkező feladatainknak. Ha értelmiségről beszélünk — éppen azért, mert nem osztályról, hanem rétegről van szó — alapvetően szükséges a differenciált politikai munka. Szükség van a szakmák szerinti, a lakóhely szerinti sajátosságok figyelembevételére. Szükség van differenciálásra az értelmiségi csoportok politikai állásfoglalását illetően is. Természetes, hogy ennek a sokféleképpen rétegzett társadalmi csoportnak politikai-ideológiai állásfoglalása is sokrétű. Mindannyian tapasztaljuk, hogy milyen sok kitűnő, a marxizmus—leninizmust tudatosan vállaló értelmiségi van megyénkben. Ám tudjuk azt is, hogy — társadalmunk más osztályaihoz, rétegeihez hasonlóan — az értelmiség soraiban is vannak például vallásos emberek. Találhatók köztük olyanok is, akik ki- sebb-nagyobb mértékben tőlünk eltérő véleményeket vallanak. Helytállóan állapíthatjuk meg tehát, hogy eszmeileg politikailag nagy többsége híve a szocializmusnak, de az előbb elmondottakat politikai munkánk során nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az értelmiség politikai elkötelezettsége erősödik és egyre inkább párosul a munkásosztály ideológiájának elfogadásával. A szocializmus cselekvő támogatásának megnyilvánulásaiban változatos a kép. Számos képviselőjük pártunk politikájának kiemelkedően aktív támogatója, de mellettük a közöm- bősek, az egyes kérdésekben egyet nem értők is megtalálhatók. A marxizmus—lenrnizmus ismerete körükben széles körű. A szocializmus világnézetének ismerete azonban nem mindig párosul ennek következetes védelmével. A gyakorlati munkában, a magatartásban még gyakran tükröződik a mélyebb elméleti ismeret hiánya. Mégis úgy ítélhetjük meg, hogy a marxizmus—leninizmusnak nemcsak befogadói, hanem mind nagyobb számban terjesztői is. Hadd jellemezzem ezt azzal, hogy a legutóbbi oktatási évben például a megye összes pártpropagandistájának 43,6 száza, léka diplomás volt. A megyében az értelmiség többségének politikai közérzete jó vagy megfelelő. Ennék alakulásában egyes csoportok esetében kedvezőtlen jelenségek is tapasztalhatók. A műszalu értelmiség, a pedagógusok bizonyos csoportjai és a fiatal diplomások közül sokan érzik úgy, hogy tevékenységüknek nem kellő az anyagi és erkölcsi megbecsülése. A pártbizottsági ülés vitájában is hangot kapott, hogy lóként a pedagógusok és a mérnökök közérzetét befolyásolják kedvezőtlenül — többek között a — túlszabályozott munkahelyi kötöttségek. Az értelmiség társadalmi szerepét a közvélemény legnagyobb része fontosnak tékinti és elismeri. Tudatosul, hogy e réteg megbecsülése a munkásosztály érdekeit szolgálja és részvétele éppen a munkáshatalom gyakorlásában szükségszerű. A megítélést zavarja még azonban a helyenként megfigyelhető bizalmatlanság. Ez részBen a múltból örökölt véleményekből és az értelmiség mai valóságos szerepe ismeretének hiányából következik. Rendkívül lényegesnek tartjuk, hogy az értelmiségiek szakmai munkájukon túl is hasznosítsák széles körű tájékozottságukat. A baranyai értelmiség közéleti jelenléte az állami életben a társadalmi szervek munkájában mindenütt érzékelhető^ Többsége aktívan tevékenykedik és tudása, tájékozottsága hasznosításával betölti szerepét. A tapasztalatok szerint az értelmiségiek közel fele rendszeresen végez társadalmi munkát. A kulturális értékek átadásában, az általános és szakmai műveltség fejlesztésében is fontos funkciót látnak el a réteg képviselői. A feladatok ellátásába egyre inkább bekapcsolódnak a műszaki és agrárszakemberek, orvosok is. Ennek ellenére a munka — a falvakban hagyományosan — még főként a pedagógusokra hárul és nem ritkán túlzott társadalmi leterheléssel is jár. A műveltség nagymértékű növekedése mellett .azonban annak közvetítése elmarad a lehetőségektől. Az értelmiségtől elvárható szélesebb körű közművelődési tevékenységet akadályozza, hogy igencsak szűk körű az elismerése. Sok munkahelyen sokszor nem is értéktlik közéleti munkaként. — Melyek a legfontosabb feladatok, amelyéket a pártbizottság állásfoglalása megfogalmaz? — Az állásfoglalás a XII. kongresszus, a megyei pártértekezlet határozatai, s a megyei tapasztalatok, igények alapján a baranyai értelmiség tevékenységével kapcsolatos politikai munka legfontosabb céljának a szellemi erőforrások eddiginél szervezettebb, hatékonyabb hasznosítását a szocialista elkötelezettség erősítését, a közéleti aktivitás növelését határozza meg. Megvalósítása érdekében a megyei pártbizottság szükségesnék tartja, hogy az értelmiség között végzett tevékenység erősítse a párt vezető szerepét és szövetségi politikáját. Az értelmiség a szocialista célok megvalósításával, a szocialista életmód és emberi kapcsolatok alakítójaként kerüljön mind közelebb a munkásosztályhoz. Mi segítheti ezt elő? A folyamat erősítése érdekében határozottan törekedni kell oz értelmiség marxista világnézetének és eszméinkkel való cselekvő azonosulásának erősítésére. Hatékonyabbá kell tennünk a nem marxista nézetek elleni fellépést, az eszmei vitákat. A szocialista építőmunka törvénysze. rűségei és nemzeti sajátosságaink széles körű ismertetésének eredményeként értelmiségünk lássa világosan fejlődésünk fő irányát, erősödjön reális történelemszemlélete. Fokoznunk kell eszmei, politikai tevékenységünket annak érdekében, hogy az elkötelezettség jobban nyilvánuljon meg példamutató magatartásban, felelősségérzetben, erkalcsiségben. Ennek fontos mércéjeként értékeljük társadalmi rendünk melletti politikai kiállást. Határozottabban szükséges harcolnunk az értelmiség soraiban és a szocializmus építésében elért eredmények lebecsülése, a politikai elbizonytalanodás, a befeléfordulás, pesszimizmus ellen. Az elfogadott állásfoglalás szükségesnek tarja, hogy párt- szervezetek segítsék elő, hogy a közvélemény reálisabban tájékozódjon az értelmiség munkájáról, ismerje meg társadalmi szerepét, annak fontosságát. Céljaink megvalósítása érdekében azt is feladatként jelöltük meg, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek tudatosítsák az értelmiség körében, hogy a szocializmus építésének jelen, légi szakaszában az intenzív fejlesztés követelményei, a gazdasági egyensúly megteremtésének szükségessége, a tudomány és termelés kapcsolatának erősítése, a műveltség jelentőségének fokozódása az értelmiség egészével szemben is a korábbinál nagyobb igényeket támaszt. Lehetővé kell tennünk, hogy jobban teljesedjen ki a szellemi alkotó tevékenység és az ismeretek hasznosuljanak jpbban. Ennek érdekében megoldandó feladat, hogy minden területen a kellő számú és felkészültségű értelmiségi szakember dolgozzon. Főként az agrár- és kereskedelmi szakemberek, a közgazdászok száma növekedjen a megyei igényeknek megfelelően. A jobb munka elengedhetetlen feltétele, hogy az értelmiségi munkakörökben is a teljesítménynek megfelelő differenciált bérformák ösztönözzék a minőségi munkát. A tudományos egyesületek és szakmai szervezetekre is feladatok hárulnak annak kidolgozásában, hogy az átlagon felüli teljesítményt milyen bér- és keresetnövekedési differenciálás teremtette meg. A művészek alkotó tevékenységének kibontakoztatásához az eddiginél tervszerűbb és hatékonyabb állami megbízás és vásárlás megteremtése szükséges. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani az értelmiségiek -főként vezetők — szakmai képzettségének növelésére, a továbbképzés hatékonyságának javítására. Ennek során hasznosuljanak jobban a helyi lehetőségek. Javuljon a MTESZ egyesületeinek és a TIT ilyen jellegű tevékenysége. Kapjon nagyobb figyelmet a pedagógusok és a közművelődésben dolgozók szakmai és ideológiai továbbképzése, politikai tájékoztatása. Előírja az „Állásfoglalás", hogy a társadalmi szervezetek, munkahelyi vezetők ösztönözzék az értelmiség önművelődés iránti igényének fokozását. Szorgalmazzák a nagyabb mértékű nyelvtanulást. A sokirányú és fontos feladatok közül kiemelem azt, amely szerint céltudatosan szük~ séges elősegíteni az értelmiségnek a munkahelyi és lakóterületi fórumokba, a közéletbe való bevonását, felkészültségének és érdeklődésének megfelelő aktivizálását. Végül megemlítem azt a nagyon fontos tennivalót, hogy váljon folyamatossá az értelmiség különböző csoportjai munka- és életkörülményeinek figyelemmel kísérése. Főként a községekben történő letelepdést kell segíteni. Különös gondot szükséges fordítani a pályakez. dő diplomások megfelelő élet- körülményeinek biztosítására. — Kérem, hogy összegezze a megyei pártbizottság ülésének legfontosabb tanulságait, a felszólalók ész' revételeit és javaslatait. — Az ülésen hozzáértő, beható vita folyt. A hozzászólók jól ismerik természetesen a baranyai értelmiséget, többen részt is vettek a jelentés elkészítésében. A pártbizottság megállapította, hogy megyénk értelmisége alapvető társadalmi szerepét egyre eredményesebben tölti be. Ezt a társadalom egyértelműen elismeri. Köztudott és elfogadott, hogy az értelmiség "a munkás- osztályt szolgálja és részvétele a hatalom gyakorlásában szükségszerű. Szellemi tevékenységével jelentősen hozzájárul a megye politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséhez. Számos képviselőjének kiemelkedő színvonalú szellemi mynkája a megye határain túl is érzékelhető és hozzájárul Ba. ranya kulturális központ jellegének erősítéséhez, gazdagításához. Lényegesnek mondotta a pártbizottság, hogy értelmiségünk politikailag elkötelezett, többsége tudatosan vállalja és cselekvőén támogatja a szocializmust. Magas szintű ismeretei, tájékozottsága következtében érzékenyen reagál a bel. és külpolitikai eseményekre. Jól szolgálja a haladást, terjeszti a marxizmus—leninizmus elméletét. Mindezek alapján a testület dicsérőleg szólt értelmiségünk nélkülözhetetlen, elismerésre méltó tevékenységéről. Kifejezte, hogy erre továbbra is számít, támoqatja őket feladataik megoldásában. Állásfoglalásában meghatározta azokat a tennivalókat is, melyek biztosítják, hogy a baranyai értelmiség a jövőben is teljesíthesse társadalmi kötelezettségeit. Többen szóltak annak fontosságáról, hogy az értelmiség jobban vegyen részt a döntések meghozatalában. Ehhez á jelenlegi lehetőségeket következetesebben szükséges kihasználni, de nagyobb iqényeket is kell támasztani ennek érdekében. Természetesen az értelmiségieknek is felelősebben, határozottabban kell erre törekedni. Hangsúlyt kapott a fiatal értelmiségiek helyzete és jövője is. A testület felelősségtefjesen, jelentőségének megfelelően szabta meg a teendőket annak érdekében, hogy ez az ifjú generáció méltó folytatója legyen mindannak, amit itt Baranyában elődeik alkottak. A helyzet, a tények ismeretében joaaal mondhatjuk, hogy az a baranyai értelmiség, amely eddiq is jól oldotta meg feladatát, a jövőben is megfelel a követelményeknek, s becsülettel eleget tesz annak, amit a párt, a nép elvár tőle. — Köszönöm a tájékoztatást. HÉTVÉGE 3. Az izomműködés molekuláris működésének kutatásával foglalkoznak a ROTE spektroszkópiai laborjában.
