Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-27 / 295. szám
1981. október 27., kedd Dunántúli napló 3 Kutatások a Mecseki Szénbányáknál Egyedülálló szolgálati szabadalom Gázkromatográfiai vizsgálat A Mecseki Szénbányák száz fős kutatási osztályán idén 30- féle témát dolgoznak fel. Ezek egyharmada már most kötődik valamilyen formában a liászprogramhoz. Hat kutatási terület fontosságát emelte ki dr. Bánhegyi Mihály osztályvezető. Az Ipari Minisztérium célprogramként jelölte meg az elemi veszélyek elleni küzdelmet és e téren ez év végére a világon egyedülálló szolgálati szabadalommal jelentkezik a kutatási osztály. A kísérletek befejezés előtt állnak a 400 méter mély Béta-, valamint ettől még 200 méterrel mélyebb Zobák-bányában. Eddig úgy tűnt, hogy a gázkitörésveszély- mentesülés a bányaművelés környékén 30-50 méteres körzetben játszódik le, de az új műszeres vizsgálattal ténylegesen nyomon tudják követni a jelenséget, akár több száz méteres szakaszban is. Tudniillik a modern műszerek biztonsággal térképezik fel a robbantások keltette rezgések alapján a fejtés hatására kialakult feszültségváltozásokat. Az adatokat jelenleg az Eötvös Lo- ránd Geofizikai Intézet számítógépeibe táplálják be, de a későbbiekben a bánya a saját számítógépparkját fogja erre a célra felhasználni a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolával együttműködve. A bánya- művelés körzetében lejátszódó kőzetfellazulásokról, a nyomás- viszonyok átalakulásáról időben akarnak tudomást szerezni, ugyanis ahogy a kőzetfeszültség változik, úgy módosul a gázkitörésveszély és ennek a folyamatos ismeretéről nem mondhat le a bányaüzem-irányítás. Már régóta igyekeznek gázkitörést provokációs robbantással úgy időzíteni, hogy az ott dolgozókra ne jelentsen veszélyt. Ezt a módszert most tovább finomítják azzal, hogy a vájvég előtti zónában a robbanótöltetet tartalmazó fúrólyukak mostani, legfeljebb kétméteres mélységét öt—hat méterre növelik, sőt a robbanóanyag mennyiségét megemelik. Azt szeretnék elérni, hogy még nagyobb legyen a biztonság és a vágathajtási sebesség. Egy másik fontos feladat, hogy a geológiai adottságokat szinte tökéletesen megismerhessék, ami rendkívül nehéz, hiszen a mecseki szénmedence geológiai felépítettsé- ge igen szeszélyes és emiatt az elképzelések, a tervek folytonos módosítására kényszerülnek a gyakorlatban. Az egyik újfajta geofizikai módszer nemrég sikerrel vizsgázott és Vasason, Bétán, Zobákon már így figyelik a vetőket, az el- meddüléseket a két szint között és a fejtések előterében. A robbantások kiváltotta rezgéseket finom műszerekkel rögzítik lenn a bányában és időben tudomást szereznek arról, hogy mennyire folytonos, egyenletesen kifejlődött a széntelep, és ennek ismeretében a gépi biztosításé és jövesztésű fejtéseket könnyebben tervezhetik. Az újdonság a telephullámkutatá- si módszer elnevezést kapta. A későbbiekben ezt a módszert lényegesen vastagabb széntelepek geológiai megismerésére is kiterjesztik. Céljaiban részben hasonló ehhez egy másik újdonság, a karotázsmódszer, amellyel a hagyományos fúrások által nyújtott információk körét bővítik, vagyis a fúrólyukba szondázó műszert engednek és pontos adatokat szereznek egyebek között a széntelep hamutartalmáról, a réteghatárok elhelyezkedéséről, a későbbiekben, a további tökéletesítés után pedig a szén és a kőzetek szilárdságát is megállapítják. Tehát előre tudhatják a széntelepnek azokat a fontos jellemzőit, amelyek alapján a művelési technológiát, a termék várható .minőségét, felhasználási körét meghatározhatják. Egy másik kutatási terület, a porelhárítás is egyben termelés- és embercentrikus. A száraz, nagyon porzó bányákat hatékonyabban kell portalaní- tani, mert a kvarctartalmú por szilikózist okoz. 200 atmoszféra nyomással vizet préselnek a fejtésfalban tíz méteres mély~ ségben kialakított fúrólyukakba, hogy átnedvesítsék a szenet, ami bizonyos rosszul nedvesíthető szenek esetében nehéz feladatnak bizonyul. Ezért a nedvesedést segítő újfajta vegyszereket kísérleteztek ki a porképződés csökkentésére, sőt a nedvesítés technológiáját és az alkalmazott adalékokat úgy módosították, hogy ez az eljárás az öngyulladási hajlamot mérsékli. A jövendőbeli máza-déli bányákban mit is szeretnének elérni a kutatók? Egyebek között azt, hogy a vágatok mentén tökéletesen felszerelt figyelő műszerek működjenek épp a fenti feladatok ellátására és jelzéseiket, adataikat a felszínen kialakított „műszerkombinát" feldolgozza, azonnal továbbítsa a bányavezetéjnek a diszpécserrendszer beiktatásával. A mérés, a figyelés nem alkalmi, hanem rendszeres lesz és a termelést folyamatosan nyomon- követi, teljesen kiszolgálja. A kutatók egyre jobban az üzemek kiváló szakembereire fognak támaszkodni: lényegében a kutatás és a termelés jobb összhangjára törekednek. A kutatási osztály a Villamos és Automatika Kutató Intézetet és más intézeteket kért fel, hogy műszereket szerezzenek be, vagy fejlesszenek ki a fenti célra. Egy műszerpark kialakítása 15—20 millió forintba kerül, de megéri a befektetés a termelés és az ember biztonsága érdekében. Szintén a liászprogram jegyében a meglévő hat kutató- csoport mellé egy újabbat, a gépészeti csoportot szervezték meg és a tagjai György-aknán a kutatást segítő műszereket házi erőből, saját ötletek alapján gyártják. A nyolc szakember nagy sikerrel bizonyít és idén például egy robbantókamrát, egy porelszívóberendezést hoztak létre. Ezen kívül most készítenek egy hidromonitort, hogy az alkalmazásával a gázkitörésveszély leküzdésének egyik módszerét kifejleszthessék. Az elképzelés lényege, hogy a szénfalban nagy nyomású víz segítségével — esetleg távirányítással — üreget képezzenek, és a gáz könnyebben szökhet el. Tulajdonképpen „meglékelik” a gázos széntelepeket. A kutatási osztály száz dolgozója közül ötvenen magasan képzett, diplomás mérnökök és technikusok. Szakmai, tudományos kapcsolatban állnak a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel, az MTA soproni Geológiai és Geodéziai Kutató Intézetével, az MTA Számítástechnikai Kutató Intézetével, a miskolci Nehézipari Egyetemmel, a Központi Bányászati Fejlesztési Intézettel, a pécsi Pollak Mihály Műszaki Főiskolával, a POTE Biológiai és Kórélettani Intézetével. Idén húszmillió forint pénzzel gazdálkodnak, aminek a felét a Mecseki Szénbányák Vállalat biztosította, -míg a többi pénzösszeget az Ipari Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság adja, de más, külső megrendelők jóvoltából is pénzhez jut a kutatási osztály. Csuti János Hahn Ferenc laboráns a szén gáztartalmát vizsgálja a Sartorius készüléken Erb János felvételei A növénytermesztés tartaléka: az öntözés Gazdasági kényszerré válik Miért öntöznek keveset Baranya megye gazdaságai? Kétségtelen, az öntözés drága. 1980-ban 1m3 kijuttatott öntözővíz 2,7 Ft-ba került, idén várhatóan 3,0 Ft körül alakul. A hagyományos kézi áttele- pítésű öntözőberendezések többsége rossz műszaki állapotban van, üzemeltetéséhez nincs elegendő munkaerő. A korszerű gépi áttelepítésé berendezések által öntözhető terület 1300 ha. Ezeknek a berendezéseknek az ára magas, 300-700 000 Ft, ami gátat vet elterjedésüknek. Az öntözési kedvet a múlt évben bevezetett 140 Ft/ha-os vízdíj is negatívan befolyásolja. Rendszeres kapcsolat Ebben a helyzetben jött létre a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium öntözési Szolgálata, melynek Dél-dunántúli Területi Irodája Baranya- Somogy—Zala megyében működik pécsi székhellyel. Célunk: minden lehetséges módon segíteni az öntözéses gazdálkodást. Ennek érdekében terjesztjük az öntözéses kutatás és műszáki fejlesztés eredményeit, bemutatókat, tanácskozásokat szervezünk. Rendszeres kapcsolatot tartunk a nagyobb öntözőgazdaságokkal, államigazgatási, társadalmi szervekkel. Az öntözőgazdaságok kívánságára közvetlen szaktanácsadást is végzünk. Az idei tapasztalatok is azt mutatják, hogy a gazdaságok nem használják ki az öntözés adta lehetőségeket. A 36 vízjogi engedéllyel rendelkező üzem közel 4500 ha-os tényleges kapacitással rendelkezik. Ebből idén 17 üzem öntözött 2100 ha-on, amelyből a burgonya 35 százalékkal, rét-legelő, pillangós takarmányok 45 százalékkal, a zöldségfélék 15 százalékkal, egyéb növények és hígtrágyával öntözött területek 5 százalékkal részesednek. Ez a kapacitáskihasználás fele a reális lehetőségeknek. Szőlő- és gyümölcsöntözés nincs a megyében - igaz, hagyománya sincs, — pedig az értékes kultúráknál különösen fontos volna csökkenteni a termesztés kockázatát, növelni a termést és a termésbiztonságot. Idén nyáron az Agrokerek- nél kedvezményes öntözőgép- eladós volt, ahol az üzemek 20 százalékkal olcsóbban kaphattak öntözőberendezéseket. Az akció eredményeképpen egymillió forint értékben vásároltak az üzemek berendezéseket. Tény, hogy a magas gépárak, a munkaerőhiány, vízdíj, a kedvezőtlen támogatás hátráltatják az öntözéses gazdálkodás elterjedését. Mégis hogyan lehetne jobban kihasználni a lehetőségeket? Az öntözési költségek nagyobb hányada az állandó költség (amortizáció, vízdíj). Ez akkor is felmerül, ha a gazdaság nem öntöz. Ezért abban a gazdaságban, ahol üzemképes berendezés van, vízjogi engedéllyel rendelkezik, mindenképpen célszerű öntözni. Nem mindegyik növénykultúra „bírja el” az öntözés költségeit. Elsősorban nagy termelési értékű, nagy vízigényű kultúrákat érdemes öntözni, mint a burgonya, cukorrépa, kertészeti növényeit. A legelőre alapozott húsmarha-tartásnál is felmerül az öntözés szükségessége. A hozamok növelésével csökkenthető a takarmánytermő terület, a felszabaduló területen árunövényeket lehet termelni. Az évenkénti termésingadozások nagymértékben csökkenthetők. Például a Szentlőrinci Á. G. burgonyatermése — öntözött viszonyok között — évente csak 5—6 százalékkal ingadozik. A szakszerűen (!) végzett öntözés termésfokozó hatása egyértelmű. Általános gond az üzemekben a hígtrágya elhelyezése. Az öntözéssel való kijuttatás tenyészidőben és azon kívül is megoldható, vele értékes tápanyagok menthetők meg a növény számára. A meliorációban részesített területeken az altalajba fektetett dréncsövek is alkalmassá tehetők a hígtrágya kijuttatására - a környezet szennyezése nélkül. „Mezei leltár” értéke lesz A megye mezőgazdasági vezetése és a gazdaságok egy része jól látja az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének szükségességét. A VI. ötéves terv komplex meliorációs terveivel párhuzamosan készülnek a viz- hcsznosítási, öntözési tervek is. Az öntözés belátható időn belül gazdasági kényszerré válik, a víznek a növénytermesztésben, a gépi munkák, a vetőmagok, kemikáliák felhasználásához hasonlóan, „mezei leltár" értéke lesz. Bárány Sándor területi főmérnök, MÉM öntözési Szolgálat Vasipari üzem a Mohácsi-szigeten Bútorvasalás, rugók, mezőgazdasági gépalkatrészek Kevesen tudják, de Mohácsiszigeten egy jól működő, mintegy száz dolgozót foglalkoztató vasipari részleget üzemeltet a Dunavölgye Termelő- szövetkezet. Homorúdon, az egykori gépállomás helyén 1969-ben kezdte a gazdaság ezt a melléküzemági tevékenységet. A hetvenes évek elején megkondult a vészharang az üzem továbbélése felett, meg akarták szüntetni, de KGM engedély alapján folytathatta tevékenységét. Azóta évről- évre növelik a termelési értéket, mely idén már várhatóan eléri a 36 millió forintot. Termelésük döntő részét a bútorvasalások jelentik, de készítenek bányaipari gépekhez alkatrészeket, vízhálózati fém- szerelvényeket, mezőgazdasági gépalkatrészeket, sőt igen nagy mennyiségben spirálrugókat, mintegy 500 változatban. Megrendelőik között olyan nagyvállalatok találhatók, mint a Szék- és Kárpitosipari Vállalat, a Mecseki Ércbánya, az ország több MEZŐGÉP vállalata. A hazai bútoriparnak mintegy 20 millió forint értékben szállítanak Homorúdról fém heverőkeretet, heverővasalást, fotellábakat, forgó fotelek szerkezetét. Azzal is büszkélkedhetnek, hogy termékeik még külföldre is eljutnak: a Szekszárdi Bútoripari Vállalat foteljei ugyanis igen keresettek az olasz piacon. Említést érdemel, hogy a vasipari üzemben dolgozókat, ha a mezőgazdasági munkák igénylik, átcsoportosítják erre a területre, mert a szövetkezet vezetői azt vallják, hogy a fő szempont az agrárgazdasági feladatok zavartalan megoldása. S hogy a vasipari üzem jól dolgozik, bizonyítja a minden évben elért szép nyereség, mely idén az eddigi eredmények alapján várhatóan meghaladja az ötmillió forintot R. N. A homorúdi „rugóüzem” Arató Tamás felvétele
