Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-21 / 289. szám

1981. október 21., szerda • Dunántúli napló 5 Állagmegóvás a Zsolnay- mauzóleumon A szeptember eleji kripta- felnyitás óta szinte állandóan munkálkodnak a Zsolnay- mauzóleum körül. A legelső ténykedés az volt, hogy a Zsol- nay-gyár KISZ-esei kitakarítot­ták a gyáralapító Zsolnay Vil­mos nyugvóhelyét. Ma már a kripta közepén Zsolnay Vilmos szarkofágja tisztán, helyreállí­tásra váró környezetben áll. A pécsi Városi Tanács V. B. építési, és közlekedési osztályá­nak az irányításával a legfon­tosabb állagmegóvási munká­kat végzik most a PlK, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat, va­lamint az Épület- és Lakáskar­bantartó Ipari Szövetkezet mun­kásai, hogy még a tél beállta előtt elejét vehessék a további pusztulásnak. A PlK kivitelezé­sében elkészült a kriptalejárat új dongaboltozata, tegnap pe­dig az ÉLISZ tetőfedői a mau­zóleum kupolájának a megron­gálódott tetőcserepeit távolítot­ták el, hogy a tetőszerkezet ki­javítása után azt újracserepez- hessék. ­A gyáralapító iránti tisztelet­ből fakadóan természetesen a Zsolnay-gyáriak vállalták a leg­többet a mauzóleum helyreál­lításáért: a gyárban társadalmi munkában készítik a kupola fedéséhez az 1300 zöld színű mázas cserepet, s azt az 1000 fekete cserepet, ami a kriptalejárat fölötti tetőt borít­ja majd. Ugyanide pirogránit idomelemeket és burkolólapo­kat is készítenek, amikre a mos­tani állagmegóvási munkáknál szükség lesz. A teljes helyreál­lításhoz természetesen nagyon sok egyéb díszítőelem elkészí­tésére lesz még szükség, hogy a mazóuleum ismét olyán le- • gyen, minf amilyennek Sikorski Tádé annak idején — az elő­került teljes, művészi értékű dokumentáció szerint — ter­vezte. H. I. Guruló istálló A Csongrád megyei csenge- lei Aranyhomok Tsz-ben a gaz­daság szakembereinek ötlete alapján mozgatható tehénistál­lót építettek házilagos kivitele­zéssel. A száz üsző tartására alkalmas mintegy 50 méter hosszú épület akácfa oszlopok­ból és vascsövekből készült. Alapja betontuskókra erősített sínvas, a tartó oszlopok aljába görgőket szereltek. Az istállót alumíniumlemezzel borították. Amikor almot kell cserélni, a sínen mozgó építményt traktor­ral elvontatják, és így könnyű­szerrel ki tudják tisztítani a fé­rőhelyeket. A gördülő istálló mindössze 300 000 forintba, került. Nagy előnye, hogy mivel úgyszólván teljesen nyitott, a melegebb évszakokban jól szellőzik, hideg időben pedig szalmabálákkal rakják körül és így téli szállás­nak is kifogástalan. Gyermekfotók, gyermekrajzok Könyvtára lesz ÜJmecsekalfának Fotókból és óvodások rajzaiból nyílt kiállítás a POTE Kisgaíéria so­rozatban a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában. Képünkön: ifj. Vadász István Tímea cimű gyermekfotója látható. Régi óhaj .teljesül, amikor egy nagyszerű kezdeményezés eredményeként könyvtára lesz Újmecsekalja lakosságának. A könyvtár különösebb beruházás nélkül, q meglévő létesítmé­nyekkel való okos gazdálkodás eredményeként jöhet létre. Két­ségtelen, hogy a harmincezer olvasó gondjait maradéktalanul nem oldja meg a január ele­jén nyíló könyvtár. De követen­dő példa lehet az, hogy egy vi­szonylagosan elszigetelt válla­lati közművelődési intézmény hogyan nyitja meg kapuit a város felé. Tegnap délelőtt, a Baranya megyei Állami Építőipari Válla­lat munkásszállójának díszter­mében írták alá azt az együtt­működési szerződést, ami pon­tot tett e megoldatlan helyzet végére. A 8ÉV szakszervezeti bizottsága és a pécsi Városi Könyvtár megállapodott abban, hogy a BÉV vállalja: központi könyvtára szolgáltatásait a la­kosság számára is biztosítja, könyvtárát bővíti. A városi ta­nács pedig hozzájárul a meg­lévő könyvállomány gyarapítá­sához. A könyvtár jelenleg hu­szonnyolcezer kötettel rendel­kezik, ebből tízezer található a szabad polcokon. Az ünnepi köszöntők és mél­tatások után a városi tanács és a vállalat több vezetőjének jelenlétében a két fél képvise­lői: Berki József, a BÉV szb- titkára, dr. Bödő László, az SZMT osztályvezetője, illetve Ujváriné Fűzi Ágnes, a városi tanács közművelődési csoport­jának vezetője és Berták László, a Városi Könyvtár igazgatója írta alá az együttműködési szerződést. Kőszegi L. Kedvezmények a szállodákban Az idei őszi és a jövő tavaszi elő- és utószezonra a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat or­szágjárást, üdülést, tartal­mas kulturális programot és kikapcsolódást ajánl vendégeinek — főleg nagy- családosoknak, fiatal háza­soknak, diákoknak. Nász­utasok például 50 százalé­kos kedvezményt kapnak a Pannónia szállodákban 1981. november elseje és 1982. március 15-e között — az év utolsó napjait ki­véve. A nagycsaládosoknak 40 százalékos kedvezményt nyújtanak a többi között a zalaegerszegi Arany Bá­rányban, a tatabányai Ár­pádban, vagy a dobogókői Nimród Szállodában. A diákok 15 százalékkal ol­csóbban lakhatnak az elő- és utószezonban a Pannó­nia vidéki szállodáiban. A Hungarhotels az ország több városában, íqy Eger­ben, Miskolcon, Gyöngyö-- sön, Szegeden, valamint Budapesten az Astoria, a Vörös Csillag és a Buda­pest Szállodában kínál kedvezményes szálláshe­lyeket. A Daniubius Szál­loda és Gyógyüdülő Válla­lat a margitszigeti Grand Hotelbe, a keszthelyi Heli­konba és a hévízi Thermál Szállodába invitálja ol­csóbb pihenésre a belföldi nyugdíjasokat. Mindezeken kívül Bara­nya, Borsod, Békés, Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmór, Veszprém és Vas megye jó- néhány szállodája várja ősszel és tavasszal olcsóbb ajánlatokkal a pihenni vá- jkat Így közlekedünk mi Nyugalmas délelőtt Pécsett a Kossuth téren Tulajdonképpen nem azért nézünk e héten a gyalogosok­ra, mert az ,,idősek hete a köz­lekedésben” szinte kötelezővé teszi. Régi gondom nekem — aki autós és gyalogos is va­gyok — a gyalogátkelőhelyek szentsége, amely az egyre nö­vekvő forgalom mellett az egyik legkritikusabb pontja a közle­kedésnek. Az autós kötelessége: úgy megközelíteni a zebrát, hogy ott, az adott pillanatban meg tud­jon állni. A zebrán a gyalo­gos az úr. De — különösen csúcsforgalmak esetén —fékcsi­korgások, szitkozódások, és saj­nos egyre gyakrabban balesetek jelzik: nem volt sikeres az át­kelés. Magamról is tudom, né­ha élvezem, kihasználom a gya­En is gyalogos vagyok Megnyílt a nemzetközi ipari energiagazdálkodási Az ipar energiafelhaszná­lását csökkentő legújabb ha­zai és külföldi műszaki-tudó^ mányos eredményekről tár­gyal a X. nemzetközi ipari energiagazdálkodási konfe­rencia, amely kedden kezdte meg négynapos munkáját az Építők Szakszervezetének székházában. Mintegy 300 külföldi — 12 országból - és ’ megközelítően 700 hazai ku­tató, tervező és gyakorlati szakember folytat vitát és ta­pasztalatcserét az előzetesen írásban kézhez kapott több mint 130 beszámoló és téma­összefoglaló alapján. A kormány nevében Kapo- lyi László ipari minisztériumi államtitkár üdvözölte a kon­ferenciát. Vitaindító előadá­sában rámutatott arra, hogy konferencia Magyarország is igyekszik ru­galmasan alkalmazkodni a megváltozott világgazdasági körülményekhez, s szoros ösz- szefüggésben alakítja gazda­ság-, ipar- és energiapoliti­káját. Eszerint igyekszünk megteremteni az igények és energiaforrások egyensúlyát. Fontos követelmény, hogy az ipari technológiák, gyártási eljárások minél jobban meg­feleljenek az energaiforrások- nak. Ezért ismét előtérbe ke­rült a szénfelhasználás növe­lése, de ehhez olyan korsze­rű berendezéseket kell előál­lítani, amelyek legalább olyan kedvező hatásfokkal dolgoznak, mint amit az olaj­tüzeléssel már elértek. Az olajat viszont sokkal hatéko­nyabban hasznosíthatja a petrolkémia és a vegyipar. Előtérbe kerül Magyarorszá­gon is, mint másutt a vilá­gon, az atomenergia, de szá­mításba kell venni egyéb energiatartalékokat is, köz­tük a mezőgazdasági hul­ladékok ilyen irányú haszno­sítását. Az államtitkár emlékezte­tett arra, hogy korábban egy­százalékos nemzeti jövede­lememelkedés az energiafel­használás, 1,1 százalékos nö­vekedésével párosult, de táv­latban el kell érni, hogy ez logátkelőhely kedvezményét, s manapság egyre több gyalogos jár hasonló cipőben. Akad köz. tűk, aki nem tudja felmérni a közeledő jármű vágható visel­kedését — meg tud-e állni? —, de akad, oki egyáltalán nem törődik semmivel. Nem néz se jobbra, se balra, csak megy . .. Az első kategóriába a gyere­keket és az időseket sorolom, rájuk külön figyelni, őket külön segíteni kell. Főleg az új lakó­telepek környékén, a szűk „ját- szóutcákban” követelhetjük azt az' autós magatartást. De né­0,5—0,4 százalékra mérsék­lődjék. Kedvező, hogy az utóbbi másfél évtizedben ho­zott központi intézkedések hatására meggyorsultak a szén-, a kőolaj- és a földgáz­feltáró kutatások. Az eddigi szénkutatások re­ményt nyújtanak arra, hogy a széntermelést — ha szükséges — az ezredfordulóig akár . meg is háromszorozzuk. Az energiahordozóknak mintegy 50,! százalékát azonban importál- i, juk. Kapolyi László végül hang­súlyozta, hogy körültekintően, széles összefüggésben kell vizsgálni az energiaellátás leggazdaságosabb lehetősé­geit. Ezeknek a feladatoknak a megoldását segítheti javas­lataival, ajánlásaival a bu­dapesti energiagazdálkodási konferencia is. A plenáris ülést követően a konferencia résztvevői négy szekcióban folytatták munká­jukat. .hány pécsi kritikus gyalogát­kelőhely környékén is, mint a Fürst Sándor utcában, a BP benzinkút előtt. Ezt nem ártana egy sárga villogóval előre jelez­ni. A második kategóriába pe­dig — bocsánat a kifejezésért — a felelőtleneket sorolom. Mert nem biztos, hogy minden zebra­balesetnél az autós a hibás — mégha őt is vonják ezért fele­lősségre. Nem árt bepillantani a köz­lekedés statisztikájába. Pécsett az elmúlt 9 hónapban ponto­san a duplájára emelkedett a gyalogosok „okozta" balesetek száma, s ezek harmada majd­nem súlyos kimenetelű volt. Ugyancsak magas a gyalogos átkelőhelyeken történő gázolá­sok száma: itt szinte a nulla volna a kívánatos. A közlekedés 'biztonságával foglalkozó szak­emberek szerint városunkban a Rákóczi út és az Egyetem utcai sarok, a Konzum Áruház és a Kossuth tér környéke, a Petőfi utca és a József Attila utcai gyalogátkelőhely, valamint a magasház zebrája a legveszé­lyesebb. A Közlekedésbiztonsági Ta­nács illetékesei ezekben a na­pokban — október 25-ig — megannyi felvilágosító előadást szerveznek, megannyi fórumon próbálják kérni a közlekedőket; gyalogosokat és autósokat: vi­gyázzanak egymásra. S ez, a mai gépkocsiforgalom mellett a gyalogosok aktív részvétele nél­kül nem megy. Az autóvezető már tudja, mit jelent számára a zebra. Jó lenne a gyalogos is tudná: a felfestett csíkok ön­magukban csupán — nem vé­denek. K F. Akiket leírtak... ...így kedden mindenbe belekapok, húzom-halasztom az időt, csak ne kelljen leülnöm a gép mellé, hogy lekopogjam szo­kásos rádiós dolgozatomat, kisza­ladok egy üveg vízért és megdön- tözöm az elporosodott -szoba- növényeket, már arra is gon­doltam, az épület mögött föl­ösöm a kertet és még annyi időm marad, hogy a szerkesz­tőség előtti járdát lesöpröm és hangosan köszönök minden já­rókelőnek. Kell ez a kis moz­gás, érzem is, ahogy felfrissü­lök, ami igazán nem árt, mert hallom a rádióból — orvosi nyilatkozatban — mennyire el- tunyulunk, ha így folytatjuk a naqy evészeteket, ivászatokat. Szilágyi hétfő esti műsorá­ban eléggé fakó hangon szólt bele a telefonba, egy vasutas azt mondta, 99 éves, soha nem dohányzott, nem ivott, no igen, a lányokat azokat szerette, ezért is szívesen emlékezik visz- sza katonaéveire, amikor is buktak rá a fehérnépek. Most más kívánsága tulajdonképpen nincs is, mint hogy megérje a századik születésnapját és ha lehet, ajándékozzák meg „sok tortával", hogy az unokáknak is jusson belőle. A riporter tisz­tességesen bevallotta, hogy ő bizony mindhárom szenvedély­nek hódol, hódolgat, követke­zésképpen kevés reménye van e matuzsálemi kor megérésé- hez. Milyen igaz. Csakhogy a tévében is nyi­latkozott egy szikár, jóvágósú autószerelő, aki 86 esztendős létére naponta lekocog három- négvezer métert valamelyik pesti, külvárosi focipályón és — amint azt láthattuk — szé­pen, komótosan kapura lövö- qetett, gondolom futás után, levezető mozgásként. Aztán Vitray Tamással leültek egy pcdra, elbeszélgettek, és mór vártam, hogy ő is elmondja, egész életében nem ivott, nem dohányzott... satöbbi... sa­többi. De nem. A kérdésre — „mi a hosszú élet tika?” — ezt felelte: bor. „Hogyan?" Jól hallotta a riporter. „Napi há­romszor két deci vörös bor... Igaz egyszer ittam -tejet, talán tizenkét esztendős lehettem, de most is érzem a torkomban ... Naqyon rossz volt...” Ezen tűnődtem kedden egész délelőtt: az egyik nem ivott, s most 99 esztendős, a másik ma is becsavar napi hat-hét decit és 86 esztendős, de hát még előttük az élet. Igaz, az autó­szerelő is — amint mondotta — kedveli az anyukat, de ezzel a tulajdonsággal mondjuk ő sincs egyedül ... Szóval, nagyon tetszett ne­kem a két kedves öreg: a vasutas, meg a szerelő is. De szándékosan nem írom azt, hoqy „a” nyugdíjas vasutas, „a” nyugdíjas szerelő, holott vclójában azok. Valahogy ez a „nyugdíjas" meghatározás mintha azt jelentené, hogy a hapsit — aki jó negyven évét végigdolgozott — egyszerűen le­írták. Lehet hoqv miniszter volt vagy autószerelő, operaénekes, vagy sorompókezelő, s minden bizonnyal saiát kis posztján — a maga idejében — kiemelkedő dolgokat produkált, de ez most megszűnt. Uniformizálják: kér­dőívekre azt kell hogv beírja, „nyugdíjas”, személyi igazolvá­nyába — gondolom — szintén, ha fellöki az utcán egy autó, a hírekben is egyszerűen „nyua- dijasként” szerepel, a rádió „Ki nyer ma?" műsorában úgy je­lentkezik be. hoav X. Y. „nyua- díjas", a lottósorsoláson is „nyugdíjas" húzza ki azt az öt számot, amit én soha el nem találok. . Vagyis: leírták őket. Lélekte- lenül, bántóan. Rab Ferenc Csfcri László felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents