Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-21 / 289. szám
e Dunántúli napló 1981. október 21., szerda Nyugdíjasok fóruma Mindennapek gondjai H segítő családtagi idd beszámítása Kiss János az év végén szeretne nyugdíjba menni. Munkakönyvvel nem tudja igazolni az 1938-tól 1942-ig tartó cselédi idejét. Még nem kérte a termelőszövetkezeti tagságát megelőző bedolgozó családtagként eltöltött éveinek a beszámítását. Beszámítható-e a mezőgazdasági cselédi idő, ha igen, miként lehel igazolni? Hat évvel ezelőtt, 1975. július 1. napján lépett életbe az 1975. évi II. törvény. Ennek 54. § (1) bek. a) pontja értelmében szolgálati időnek számít a munkaviszonyban töltött idő. Tehát a mezőgazdasági . cselédi időt szolgálati időként a nyugdíj megállapításánál figyelembe, kell venni! Munkakönyv hiányában is igazolható e munka- viszony, mégpedig a 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 114. §-ában Írtak szerint, egykorú okirati bizonyíték alapján szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdaságban (erdőgazdaságban) és a rokon termelési ágakban foglalkoztatott dolgozóknak (gazdasági cseléd, gazdasági munkás, napszámos stb.) az 1948 előtt munkaviszonyban töltött idejét. Bizonyító okiratnak számít a községi, nagyközségi, városi és fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága titkárának, továbbá a megyei városi tanács kerületi hivatala elnökének vagy pedig az említett végrehajtó bizottság, illetve kerületi hivatal igazgatási feladatokat ellátó, szak- igazgatási szervének a munkáltató megnevezését, a munka- viszony időtartamát és az alkalmazás megjelölését feltüntető hatósági - bizonyítványa is. E hatósági bizonyítvány alapján naptári évenként legfeljebb annyi időt lehet figyelembe venni, hogy a mezőgazdasági munkaviszonyban töltött idő címén elismert szolgálati idő a 150 napot, az összes szolgálati idő pedig a 300 napot ne haladja meg. Azt a munkaviszonyt azonban, amely alatt az igénylő gazdasági cseléd vagy sze- gődményes iparos volt, és munkaviszonya megszakítás nélkül legalább 365 naptári napon át fennállott, teljes egészében figyelembe kelj venni. Elmondjuk, hogy a fentebb megjelölt munkaviszonyban 1938. december 31-e, nődolgozó esetében 1945. augusztus 31 -e utón eltöltött időt egykorú okirati bizonyítékon kívül egyéb hitelt érdemlő módon is lehet igazolni, bizonyítani! Ilyen bizonyíték lehet a tanúk vallomása is. Kérhető-e a termelőszövetkezetbe történt belépési megelőzően családtagként eltöltött éveknek a beszámítása?' Igen! A 171975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 127. §-ában írtak szerint a mezőgazdasági szövetkezeteknek az a tagja, aki korábban mint családtag a közös munkában részt vett, a szövetkezetbe történt belépésétől számított két éven belül kérheti azoknak a naptári éveknek — legfeljebb öt naptári évnek — szolgálati időként beszámítását, a) amelyekben mint segítő családtag a közös gazdaságban végzett munkával 150, nő 100 munkanapot —, 1967. január 1-e előtt 120, nő 80 munkaegységet, szakszövetkezetnél 120, nő 80 munkanbpot — teljesített, és b) amelyekre a nyugdíjjárulékot megfizeti. Az 52/1979. (XII. 30.) MT. sz. rendelet 5. §-a értelmében a társadalombiztosítási bizottság különös méltánylást érdemlő kivételes esetben az említett kétévi határidőtől eltekinthet! A kérelmet annak a szövetkezetnek a székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz kell írásban előterjeszteni, amelynek a kérelmező tagja. (Baranyában a Pécsi Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, 7645. Pécs, Szalai A. u. 3.) A kérelemhez csatolni kell a szövetkezetnek az alábbi adatokat tartalmazó igazolását: a) a kérelmező személyi adatai (neve, születési helye, éve, hónapja, anyja leánykori neve); b) annak a szövetkezeti tagnak a személyi adatait, akivel a kérelmező a beszámítani kért években családtagként közös háztartásban élt; c) a kérelmező tagként történt felvételének a pontos idejét; d) a beszámítani kért években családtagként teljesített munkaegységek, illetőleg munkanapok számát, naptári évenkénti részletezésben; e) a kérelmezőnek a szövetkezetben a kérelem előterjesztését megelőző abban az utolsó évben elért havi átlagos keresetét, amelyben legalább 150, nő 100 munkanapot teljesített. J. Gábor elhalt édesapja után árvaellátásban reszésül. Az idén érettségizett s pár napja halt meg édesanyja is. Szeretne továbbtanulni. Kérdése: milyen összegű árvaellátásra jogosult, s ha házasságot köt, akkor is kapja-e az árvaellátást? A társadalombiztosításról szóló törvény 71. § (1) bekezdése szerint az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének a betöltéséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul tovább, az árvaellátás a tanulmányok tortamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Általános szabály, hogy az árvaellátás az özvegyi nyugdíj fele. Az özvegyi nyugdíj összegével azonos összegű árvaellátás jár annak a gyermeknek, a) akinek mindkét szülője meghalt, b) akinek életben lévő szülője rokkant, vagy c) akit életben lévő szülője elhagyott, és róla nem gondoskodik. Nem érinti ez árvaellátásra jogosultságot, ha az árva vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják. (1975. évi II. törvény 71. § (2) bek.). Azt javasoljuk olvasónknak, hogy minél előbb kérje a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól eddigi törzsszámóra hivatkozással a szülötten árvát megillető árvaellátás megállapítását. Kérelméhez mellékelje édesanyja halotti anyakönyvi kivonatát is. T. B. pécsi olvasónk egy fokozatú baleseti járadékban részesült, de már másfél éve nem fizetik. .Úgy érzi, hogy állapotában rosszabbodás következett be. Kérheti-e újból járadéka megállapítását ? Igen! A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 182. §-a szerint az egy fokozatú baleseti járadék két éven át történő folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha a munkaképesség-csökkenés utóbb három hónapon át a huszonöt százalékot meghaladja. Ha a munkaképességcsökkenés ismét huszonöt százalék alá száll, a tizenöt százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára — legfeljebb két éven át — újból jár! szerkesztőség postájából E Választ kér az olvasó Rendbe teszik a szkokéi vízgyűjtőt? A BaIiesi út és Asztalos János út közötti szkókói árokszakasz vízügyi panasza a Mecsek ÉNy-i lakásépítési program közműépítési munkáinak befejeztével jelentkezett, ez ideig sem a beruházó, sem a tanácsi szervek részéről hathatós megoldás nem született. A tényleges panasz okozója az említett árokszakaszba bekötött Asztalos János utcai csapadékcsatorna, amely időszakosan a csapadéktevékenységtől függetlenül — a közút mosatásából, valamint — a szkókói víztartó leürítéséből származó nagy tömegű és gyors lefolyású vizeket juttat a vízelvezető rendszerbe. Az egyébként is rendezetlen árok befogadóképességét — a kártétel nélküli továbbvezetés biztosítósa nélkül — túlterhelték. A tervezettől eltérően szakszerűtlen víznyelőt építettek a felszíni víz zártszelvényű bevezetési helyén a Bálicsi út 18. és 20. számú ingatlanok előtti közterületi részen. Az említettek következtében a nagy mennyiségű hordalék a nyelőrészt el- tömedékelte, így a hordalék egy része a közútra kerül, a másik része az árokba lerakódik. Az 1,5-2 méter szélességben levonuló vizek a Bálicsi út 16/1. és 18. számú ingatlanok bejárását akadályozza. A.z árokszakaszban lerakodott hordalék tovább csökkenti a meder keresztmetszetét, ezzel kiöntést és mederelfajúlást okoz. A Bálicsi út 18. számú ingatlan esetenkénti elöntését külön is jelentettük Pécs m. városi Tanács V. B. építési és közlekedési osztályának, így ezen vízügyi panasz nem ismeretlen a tanácsi államigazgatási szerv előtt. A mederelfajúlás az Asztalos János út 29. számú ingatlan bejárását szolgáló támfalat is veszélyezteti. Tizenegy aláírás Portrék a papírpénzen Levélben kereste meg szerkesztőségünket Nagy Zoltán Munkácsy-dijas grafikusművész. A HDN október 12-i számában a róla megjelent méltatásban azt írtuk: ő az egyetlen ember hazánkban, aki saját műalkotásaival fizet. A némi túlzásra az biztatott bennünket, hogy ismereteink szerint ő metszette a Petőfi-, a Rákóczi- és a Kossuth-portrét papírpénzeinkre. Nogy Zoltán most azt írja, hogy a tévedések és félreértések elkerülése végett szeretné hangsúlyozni: az említett portrékat Horváth Endre metszette rá a bankjegyekre. A művész szerénységét bizonyító levélrészletnek készséggel adunk helyet. H. J. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II, sz. Belklinika. II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat). III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponyo- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23.. tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth Lajos u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-fiLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 számon, •ste 7-től reggel 7 óráig. Olvasóinkhoz A bizalom megerősödésének véljük, hogy egyre több olvasónk fordul hozzánk levelekkel, személyesen, esetleg telefonon híva szerkesztőségünket: hallgassuk meg panaszos ügyeiket, adjunk jogi tanácsot, segítsünk megoldani a hivatalok útvesztőiben ijesztővé nagyobbodott gondjaikat. Legfontosabb feladataink között tartjuk számon: szolgáltatásainkkal olvasóink rendelkezésére álljunk. Ezért határoztunk úgy, hogy a jövőben gyakrabban és szervezettebben foglalkozunk a hozzánk fordulókkal. E héttől — mint ahogy azt már lapunkban korábban is a figyelmükbe ajánlottuk — minden kedden és csütörtökön, délelőtt 9—12 óra között — és csak ekkor —'várjuk panaszaikkal, észrevételeikkel szerkesztőségünket (Pécs, Hunyadi út 11.) személyesen megkereső olvasóinkat. Itt hívjuk fel a figyelmüket arra is, hogy a jogi tanácsadás ideje változatlan: minden hónapban két alkalommal, a nem szabad szombatokat megelőző pénteken, délután 5—6 óra között vehetik igénybe a DN olvasói ezt a szolgáltatásunkat. ■-4 Mit vétett ex a pécsi telefonfülke a Rózsa Ferenc úti felüljáró tőszomszédságában, a környéken az egyetlen? Dombot mászik, árkot ugrik az, akinek sürgős elintézni valója van itt. De (I) megéri, mert a telefonkészülék működik ... A felvételt Läufer László készítette . A — Az illetékes válasza MM Drágán temettek" A Hétfői Dunántúli Napló 1981. október 12-i számában megjelent „Drágán temettek” című cikkel kapcsolatban szeretnénk észrevételeinket megtenni. A cikkben hivatkozott, 1980. január 1-én életbe lépett — egyebekben az 1967. évtől alkalmazott gyakorlattal pontosan megegyező — ÉVM által kiadott hatósági ármegállapítás az osztályos temetésekkel kapcsolatban ' az alábbiakat rögzíti: „Budapesten és azokban a helységekben, ahol a temetkezési vállalat felszereltsége és a temető berendezése lehetővé teszi, TÖREKEDNI kell az osztályos temetések bevezetésére". Vállalatunk ez irányú törekvését senki nem vitathatja, hiszen még például 1979. évben az ország összes megyei temetkezési vállalatánál 13 százalék volt az osztályos temetések aránya, addig Baranya megyében 27 százalék volt ez az arány. Osztályos temetéseinket - főleg az I. osztályúakat — olyan színvonalú ravatalozó fülkékből bonyolítjuk, melyeknek kulturáltsága messze meghaladja az országos átlagot. I. osztályú ravatalozóink közül az egyik terem márvány, a másik fa falborítást, mindkét terem teljesen új berendezést kapott — városi tanácsi pénzeszközből — az elmúlt ötéves tervben. Ugyancsak félreértés a „típustemetés’’ értelmezése is, bár az ezzel kapcsolatos idézetből is egyértelműen kiderül, hogy Pécsett erre nem kerül sor, mivel az osztályos temetés feltételei adottak. A vállalat birtokában van az ÉVM alábbi állásfoglalása is: „Előfordul, hogy a megrendelő több alapvető cikk (pl.: koporsó, szemfedő) helyett mást kér, mint amelyet a szolgáltató az osztályos temetés körében nyújtani köteles. Ilyen esetben a temetés már nem minősül osztályos temetésnek." Jogosan jártunk el tehát akkor, amikor nem osztályos temetés esetében az ÉVM ármegállapítása szerinti kellékek és szolgáltatások díjait felszámítottuk. Vállalatunk számlázási rendszere fentiek értelmében nem minősíthető „sajátosnak”, az az érvényben levő ármegállapításoknak megfelel. Ezt a tényt felügyeleti szervünk árellenőre 1980. évben írásban is rögzítette a vállalatnál tartott árellenőrzés alkalmával. Az előravatalozást, több mint 20 éves gyakorlat szerint — mely egyrészt a közvetlen hozzátartozók részére a végső búcsút, másrészt vállalatunk számára az azonosítást szolgálja — biztosítottuk. Mindössze pár esetben fordult elő a kápolnában történő ravatalozásnál, hogy torlódás miatt — amikor a te- mettető ragaszkodott az eredeti temetési időponthoz — ezt nem tudtuk megoldani. Helyi órhatóságunk kezdeményezésére felülvizsgáltuk a kápolnában történő temetésekkel kapcsolatos szolgáltatási árainkat. Árjóváhagyási kérelmünket a jelenlegi tényleges ráfordításokban megfelelően dolgoztuk ki, melynek jóváhagyása folyamatban van. Ugyancsak folyamatban van az új sírhelydíjak megállapítása is. Ennek számlázása eddig is az érvényben levő ármegállapítások alapján történt. A NEB vállalatunknál helyszíni ellenőrzést egy bejelentés kapcsán, egy alkalommal tartott. Észrevételeit felügyeleti szervünkkel és helyi árhatóságunkkal közölte. Útmutatásaik szerint pillanatnyilag is dolgozunk a temetésekkel kapcsolatos árrendszer korszerűsítésén, javításán. Fegyelmi felelősségrevonás nincs folyamatban sem a vállalat vezetőivef, sem dolgozóival kapcsolatban. Dolgozóink- kiemelve itt az ügyfelekkel közvetlen foglalkozókat — eddig is odaadással, tapintattal, emberszeretettel végezték, köny- nyűnek nem nevezhető munkájukat. Udvarias viselkedésük általában elismerést vált ki, nem érdekük - és a vállalatnak sem — különleges igények kikényszerítése. Baranya megyei Temetkezési Vállalat igazgatósága * A Baranya megyei NEB vizsgálatának megállapításaira és a Temetkezési Vállalat észrevételeire egy ke- rekasztal-beszélgetés alapján visz- szatérünk. A szerkesztőség Jogi tanácsadó I Takács B. azt szeretné tudni, hogy nem fizetés esetén mennyi kamatot kell fizetni. Polgári Törvénykönyvünk 232. §-ában írtak szerint a szerződéses kapcsolatokban — ha jogszabály kivételt nem tesz — kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár; kamatos kamatot érvényesen nem lehet kikötni. A kamat mértéke — ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek alacsonyabb mértékben nem állapodtak meg — évi öt százalék. Eltérő jogszabály hiányában a kamat kikötése az évi öt százalékot meghaladó részében semmis. I A. G. kérdezi, hogy életveszélyes lakásból ki s mennyi időn belül köteles a lakót elhelyezni. Az -1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 122. §-a értelmében, he a lakás elemi csapás vagy más ok következtében elpusztult, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) az elhelyezéséről maga vagy — vállalati bérlakás vagy szolgálati lakás esetében — a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, az elhelyezés a lakásügyi hatóság feladata, [lyen esetben a bérlő (használó) lakásigényét a lakáskiutalósi névjegyzékbe való felvétel mellőzésével kell kielégíteni. A fentebb említett személv — mindaddig, amíg részére lakás nem biztosítható — szükséglakásban is elhelyezhető. M. K.-né bérlője már hosszabb ideje nem tartózkodik a lakásban. A lakbért azonban rendesen fizeti. Kérdése: a lakást elhagyottnak tekintheti-e vagy nem? A hatályos lakásügyi rendelkezések szerint, ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jogviszony — a szünetelés esetének kivételével — megszűnik. Ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időre elhagyta, a) tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, illetőleg fegyveres testületi szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv a lakást igénybe veheti, b) más lakás esetében pedig a lakásbérleti viszonyt a bíróság — a lakással rendelkező szerv, illetőleg bérbe adó kérelmére — megszüntetheti. Nem lehet a lakást elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert a) gyógykezelésben részesül; b) katonai szolgálatot teljesít; c) a lakóhelyén kívül dolgozik, és ott nincs állandó lakása; d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait; e) szabadságvesztés büntetését tölti; f) az épület vagy a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni; g) üdül vagy családi, illetőleg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik. Az ismertetett jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy bérlője a lakást el- hagyta-e vagy nem. Abban az esetben, ha az ismertetettek közül egyik eset sem áll fenn, akkor tisztázni kell a lakbérfizetés okát, s ettől függően intézkedni fehet a felmondás stb. iránt. Üzen a szerkesztő „25 év” jeligére üzenjük, hogy nyugdíjba csak az öregségi korhatár betöltése után vagy rokkantság, vagy korkedvezményes munkakörben eltöltött idő alapján — az egyéb feltételek fennállása esetén- *- mehet. A 25 év egymagában nyugdíjra jogot nem ad. Sz. G. komlói olvasónk kérdésére közöljük, hogy vadász- és vadnevelő szakon szakmunkásképzés Szombathely-Oldon és Csongrádon, a szakmunkás- képző intézetben történik.