Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-18 / 286. szám
Ifjúsági garzonház Pécsett Négyszemközt a tervezővel Nem csupán azért esett Weiler Árpádra a választás cn DTV tervezői közül, mert életkora (33 év), ezt indokolttá teszi, hanem mert olyan épület, sőt épületek tervein dolgozik, amik közelről érintik a fiatalokat. Valamennyi most készülő munkából a legizgalmasabb és - méltán — a legnagyobb érdeklődésre számot tartó, a pécsi ifjúsági garzonház terve. Ezt a munkát úgy kapta! meg, hogy a DTV házi pályázatának egyik nyertese volt. Hogy milyen célt szolgál ez a garzonház, s milyenek lesznek a lakások, erről beszéljen maga a tervező: átalakítással. Most még csak a tanulmányterven dolgozom, a belső tér kihasználásának lehetőségeit érdemes végiggondolni, gyönyörű, vörösfenyő- gerendás padlástere van, több célra is kiválóan alkalmas lenne. A tanulmányterv novemberben elkészül, s reméljük, egykét éven belül hozzá lehet kezdeni az átalakításhoz. D. Cs. Őszi—téli divat fiataloknak College-stilus, vadász jel leg A répanadrágnak van téli megfelelője — Azt rögtön hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem albérlők háza lesz, nem is végleges lakásmegoldás, hanem átmeneti lakáslehetőség, gyors hozzájárulás ahhoz, hogy a fiatal házasok tudjanak hol önállóan lakni, kezdetben is. A pécsi épület körülbelül 100 lakásos lesz. Ez egyébként egy körzeti típus továbbfejlesztése: az alapterv 30—32 lakásos, de ez bármikor naavobbra bővíthető. Az említett 30 lakásos egyébként a jövőben Siklóson, Mohácson, Komlón épül majd föl. A pécsi helyét — ez most a konkrét megbízás —, a városi tanács már kijelölte a siklósi városrészben. Jövő év első negyedévében a kész tervek már o kivitelezőnél (BÉV) lesznek. — Építészetileg mennyiben lesz új a garzonház? — A fő törekvés az, hogy ne olyan legyen, mint a többi paneltípus, hanem megjelenésében érdekesebb, egyedibb. A rendelkezésre álló panel- elemekből válogattam, ez azonban egyáltalán nem zárja ki az egyedi megoldásokat. Belülről nézve egy lakás alapterülete 32 négyzetméter, belső elosztása a következő: egy naooali van benne, ehhez tartozik a loaaia, a vizesblokk egv helven található. Úidonsóg a szokásosnál nagyobb méretű étkezőkonvbm, s az, hoav ide a nenaalihól is be lehet léDni — ezt az úi szebványelőírások lehetővé teszik. — A garzonházon kívül minek a tervén dolgozik még? — Az egyik a volt DSMK épülete, ami jelenleg a Bóbita Bábszínház otthona, ez egy igen nívós, régi belvárosi épület, ezt kell kívül-belül felújítani, s egy komoly színháztermet létrehozni benne. A másik, ami rendkívül izgalmas munka, a Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Ház, uavancsak réai, értékes műemlék-éoület. Ezt a munkát azért kaotam meg, mert amikor ide költözött a DSMK. a színpad alatti lakások. öltözővé alakításának tervét én csináltam mea társadalmi munkában. Célunk most az, hoav a műemlék-jellea mea- óvásával eavidőben. a külső felújítást összekössük a belső Legfőképpen a semleges színek, a natúr árnyalatok uralják az. idei őszi—téli divatot. Mellettük nagy szerepet szánnak a tervezők a kék és a lóden- zöld árnyalatainak, aki pedig élénkíteni szeretné öltözékét, annak az égetett színeket ajánlják. Melyek a legmodernebb fazonok 14-től 30 éves korig? Erre első kézből, a Magyar Divat Intézet Munkácsy-díjas tervezőjétől, Vörös Iréntől kaptunk választ. Mindjárt kezdjük is a legfiatalabbakkal, akik számára az úgynevezett „college”- stílusú öltözéket ajánlják, azaz rckott szoknyát, hosszított, rézgombos felsőrésszel, általában sötét kék-piros színösszeállításban. Az öltözék kicsit emlékeztet a hagyományos intézeti egyenruhákhoz. Egyébként a női divatban továbbra is a sportos megjelenés hódít, ezen belül újdonsággal is szolgál az idei irányzat: a legnagyobb divat a vadászjel- legű öltözék lesz. Egyszínű vagy kockás szövetből készül, lehet két-, illetve háromrészes. Ha ez utóbbi, akkor a harmadik természetesen a rakott szoknyái, de ami elengedhetetlen ebből az összeállításból, az a zeke és a térdnadrág. A térdnadrág inkább egyszínű, fazonja kétféle: vagy egyenes szabású, hajtó- kás, vagy pedig - s ez a gyakoribb —, térd alatt összefogott. A térdet azonban mindenképpen takarja, kiegészítőnek vastag gyapjúharisnya és lapos, kényelmes cipő illik hozzá. De divat marad a répanadrág is, téli változata általában kockás, finom, sötét színárnyalatú. A variálható kosztüm, úgy látszik, örökéletű, kabátja azonban idén már lazább a blézernél, gombolása kétsoros. Kiegészítőnek a legjobb a rojtos vállkendő, ez olyan divatos, hogy még a pelerin fölé is ezt lehet hordani. Itt említjük meg, hogy az egyszínű, béleletlen pelerin nagyon fontos ruhadarabnak számít újra. Továbbra is a steppelt, vízhatlan kabát lesz o szövet télikabát utódja, ehhez most is leginkább a fölhajtott szélű kötöttsapka, vagy g fülvédős, áll alatt megköthető téli sapka illik. S ha már a fejrevailóról esett szó, a collega-öltözékhez, szinte magától értetődően, a svájcisapka passzol leginkább. A szoknyák most is térd alatt végződnek, a rakott mellett divatos aiz egyenes vonalú, de nem túl szűk, valahol mindegyikben van egy-két hajtás, berakás. A mininek egyetlen halvány megjelenését jósolják: kizárólag a kötött ruhák között lesz ilyen. Ezek egyszínűek vagy nGgymintásak, olyanok, mint egy combközépig érő, hosszított pulóver. Ezt mindig azonos, vagy harmonizáló színű, vastag harisnyával hordják. Végezetül pár szó még a cipőkről: többségükben lapos sarkúak, s nemcsak a cipők, a csizmák is. A térdig érő lovaglócsizmán kívül a leggyakoribb a valamivel a boka fölött végződő, egyenes szárú, sokszor rojtos csizma. Elegáns alkalmakra pedig az úgynevezett ,,balerinacipő" a legdivatosabb: mélyen kivágott, teljesen lopos sarokkal, sokszor fényes színekben. D. Cs. Répanadrág — őszre-télre (Burda-illusztráció) Kockás rakott szoknya, egyszínű ruha kockás vállkendővel. (Burda-illusztráció) Hat év finn egyetemisták között Hat évig tanított vendégtanárként a helsinki egytemen dr. Mórtk Tamás, a Pécsi Tanárképző Főiskola adjunktusa. Az elmúlt héten erről a hat évről tartott élménybeszámolót a pécsi Mozgalmi Házban, — Leginkább az egyetemistákat ismerhettem meg, valamint a gyermekeim révén az általános iskolás korúakat. Való igaz, hogy visszafogottabbak, csendesebbek, de azért jónéhány parázs vitában vehettem részt finn egyetemisták •között. Az ő visszafogottságuk alighanem mások maximális megbecsülésén alapul. Roppant fegyelmezettek, úgy is tisztelik mások véleményét, hogy pél6. HÉTVÉGE dóul soha nem tapasztaltam, hogy megzavarták volna a beszélő gondolatmenetét, belevágtak volna más szavába, legyen az akár tanáruk vagy kollégájuk. Azt is hozzá kell tenni, hogy Finnországban általános a tegeződés, s ez soha nem tiszteletlenség. A legtermészete. sebb, ha egy kisiskolás „szer- vuszt” köszön az igazgatójának, vagy az egyetemi hallgató az akadémikus professzorának. — Miben különbözik a finn egyetemista életforma a miénktől? — Leginkább abban, hogy Finnországban elég tág határt szabnak annak, hogy egy hallgató mennyi idő alatt fejezheti be a tanulmányait. Az egyetemista, ha tanulmányai közben más felé irányul a figyelme, ha családot alapít, kihagy egy-más. fél évet. Gyakori, hogy a nyelvszakosok egy-egy évre elmennek dolgozni abba az országba, amelynek a nyelvét tanulják. Sok évtizedes hagyomány ugyanakkor, hogy az egyetemi hallgató, még ha igazán tehetősek is a szülei, saját maga teremti elő tanulmányai költségét. Munkát vállal tanulás közben, vagy a nyári szünetben keresi meg a szükséges pénzt. Nem akarnak a szüleik nyakán élősködni. — Milyen szórakozási formákat kedvelnek a finn egyetemisták? — Természetesen náluk is nagyon kedveltek a legújabb zenei irányzatok, de ez korántsem kizárólagos szórakozási forma. A népi hagyományoknak, zené. nek, táncnak legalább ekkora a szerepe. Nagyon népszerűek azok a klubok, ahol a szórakozás és a tanulás ötvöződik, mint például a nyelviklubokban. A különféle diákegyletek is sok programot szerveznek tagjaiknak. A diákegyletek részint a politikai pártokhoz kapcsolódnak, részint szakmaiak, illetve az azonos tájegységről származó diákokat fogják össze. Él nálunk egy olyan tévhit is, hogy a skandinávok szabadosak. Ebből csak annyi igaz, hogy nem prűdek, s tartózkodnak beavatkozni mások magánéletébe, s természetesnek veszik azt, ami természetes. Ami pedig a magyar és a finn nép rokonságát illeti, ezt is sokkal természetesebben és kevésbé érzelgős-romantikusan fogják föl, mint általában nálunk. Ugyanakkor állíthatom, hogy egy átlag finn egyetemista sokkal többet tud és jobban érdeklődik Magyarországról, mint egy magyar Finnországról. D. I. Nem dohányzom Az utcára lépek, s egy szemközt jövő tüzet kér. Mondom neki, hogy nem dohányzom. — Micsoda alak! — csóválja a fejét, és továbbmegy. Kezdem magam kellemetlenül érezni. — Megkínálna egy cigivel? — szólít meg két csaj a körúton. — Nem dohányzom. — ... nem is iszom, s lányokkal se járok - utánoz csú- folódva az egyik. De hát mi a csudát akarnak? Hiszen, ugye, van többek között egy hároméves fiam. A feleségemről nem is beszélve. Á buszon vágni lehet a füstöt. Pedig itt aztán tilos dohányozni. — Nem hagyná abba a pöfé- kelést? — Én? De hiszen én nem is ... — Micsoda? Hiszen egy kilométerre érezni — torkol le egy dzsekis kopasz középkorú. Az asszonyság pedig, aki rám szólt, folytatja: • — Nekem, példának okáért, asztmám van, ugye. ökelmét viszont, hogy mást ne mondjak, csak a maga dolga érdekli. Pedig még alig bújt ki a tojásból. Hát ilyen egy átlag autóbusz utas. Ilyenekkel álljak le vitatkozni? Nem érdemes. Több bennem az önérzet. Leszállók a buszról. Lépdelek át az udvaron. Egy kis vasgyúró rám mutat a homokozólapátjával: — Bácsi! Visszamosolygok rá. Ebben a pillanatban melléhajol a nagymamája: — Látod, Misenyka, ilyen sovány és sápadt leszel, ha majd te is dohányozni fogsz — magyarázza neki. — Nem dohányzom — mondom komoran. Azért vagyok sovány, azért vagyok sápadt, mert hallgattam a nagymamára. Alig hogy beérek, hivat a főnök. Alaposan megtárgyaljuk a negyedévi tervet. Befejezzük, s váratlanul így szól: — Szemjonov, adjon már egy cigarettát. Úgy rágyújtanék ... Fordította és átdolgozta: Konczek József Tettemanti Lilla karikatúrái szöveg nélkül Új szer engedélyezése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a téli alma és körte tárolási veszteségeinek csökkentésére a Pro- texan nevű tartósítószert engedélyezte. A Protexan 0,1—0.3 százalék szorbinsavat tartalmazó paraffinolaj törzs-emulzió. A készítményt vízzel 1:4 vagy 1:5 arányban kell hjgítani. A gyümölcsöt az így előállított szuszpenzióba kell bemártani. Kiemelés után a folyadékot a gyümölcsről le kell csepegtetni, majd a gyümölcsöt tárolóba kell helyezni. A kezelés megakadályozza az apadást, természetes fonnyadást. A Protexan munkaegészségügyi, élelmezés-egészségügyi és környezetvédelmi szempontból gyakorlatilag nem veszélyes. Amennyiben a gyümölcs- bemártás kézzel történik, ajánlatos a gumikesztyű viselése. Tilos a szer fel nem használt maradékát, csomagolóburkolatát folyókba, vízfolyásokba, állóvizekbe vagy tározókba juttatni. A Protexan eredeti zárt csomagolásban, száraz, hűvös, fénytől védett helyen, szabályos növényvédőszer-raktárban 18 hónapig károsodás nélkül tárolható. A vegyszer a megyei AGROKER tájékoztatása szerint a növényvédőszereket árusító üzletekben beszerezhető. Dr. Frank József
