Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-18 / 286. szám

Ifjúsági garzonház Pécsett Négyszemközt a tervezővel Nem csupán azért esett Wei­ler Árpádra a választás cn DTV tervezői közül, mert életkora (33 év), ezt indokolttá teszi, hanem mert olyan épület, sőt épületek tervein dolgozik, amik közelről érintik a fiatalokat. Valamennyi most készülő munkából a legizgalmasabb és - méltán — a legnagyobb ér­deklődésre számot tartó, a pé­csi ifjúsági garzonház terve. Ezt a munkát úgy kapta! meg, hogy a DTV házi pályázatának egyik nyertese volt. Hogy milyen célt szolgál ez a garzonház, s milyenek lesznek a lakások, er­ről beszéljen maga a tervező: átalakítással. Most még csak a tanulmányterven dolgozom, a belső tér kihasználásának le­hetőségeit érdemes végiggon­dolni, gyönyörű, vörösfenyő- gerendás padlástere van, több célra is kiválóan alkalmas len­ne. A tanulmányterv november­ben elkészül, s reméljük, egy­két éven belül hozzá lehet kez­deni az átalakításhoz. D. Cs. Őszi—téli divat fiataloknak College-stilus, vadász jel leg A répanadrágnak van téli megfelelője — Azt rögtön hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem albér­lők háza lesz, nem is végleges lakásmegoldás, hanem átmeneti lakáslehetőség, gyors hozzájá­rulás ahhoz, hogy a fiatal háza­sok tudjanak hol önállóan lak­ni, kezdetben is. A pécsi épület körülbelül 100 lakásos lesz. Ez egyébként egy körzeti típus továbbfejlesztése: az alap­terv 30—32 lakásos, de ez bármikor naavobbra bővíthető. Az említett 30 lakásos egyéb­ként a jövőben Siklóson, Mo­hácson, Komlón épül majd föl. A pécsi helyét — ez most a konkrét megbízás —, a városi tanács már kijelölte a siklósi városrészben. Jövő év első ne­gyedévében a kész tervek már o kivitelezőnél (BÉV) lesznek. — Építészetileg mennyiben lesz új a garzonház? — A fő törekvés az, hogy ne olyan legyen, mint a többi paneltípus, hanem megjelené­sében érdekesebb, egyedibb. A rendelkezésre álló panel- elemekből válogattam, ez azon­ban egyáltalán nem zárja ki az egyedi megoldásokat. Be­lülről nézve egy lakás alapte­rülete 32 négyzetméter, belső elosztása a következő: egy naooali van benne, ehhez tar­tozik a loaaia, a vizesblokk egv helven található. Úidonsóg a szokásosnál nagyobb méretű étkezőkonvbm, s az, hoav ide a nenaalihól is be lehet léDni — ezt az úi szebványelőírások le­hetővé teszik. — A garzonházon kívül minek a tervén dolgozik még? — Az egyik a volt DSMK épü­lete, ami jelenleg a Bóbita Bábszínház otthona, ez egy igen nívós, régi belvárosi épü­let, ezt kell kívül-belül felújíta­ni, s egy komoly színháztermet létrehozni benne. A másik, ami rendkívül izgalmas munka, a Doktor Sándor—Zsolnay Műve­lődési Ház, uavancsak réai, ér­tékes műemlék-éoület. Ezt a munkát azért kaotam meg, mert amikor ide költözött a DSMK. a színpad alatti laká­sok. öltözővé alakításának ter­vét én csináltam mea társadal­mi munkában. Célunk most az, hoav a műemlék-jellea mea- óvásával eavidőben. a külső felújítást összekössük a belső Legfőképpen a semleges szí­nek, a natúr árnyalatok uralják az. idei őszi—téli divatot. Mel­lettük nagy szerepet szánnak a tervezők a kék és a lóden- zöld árnyalatainak, aki pedig élénkíteni szeretné öltözékét, annak az égetett színeket ajánlják. Melyek a legmodernebb fa­zonok 14-től 30 éves korig? Er­re első kézből, a Magyar Divat Intézet Munkácsy-díjas terve­zőjétől, Vörös Iréntől kaptunk választ. Mindjárt kezdjük is a legfiatalabbakkal, akik számá­ra az úgynevezett „college”- stílusú öltözéket ajánlják, azaz rckott szoknyát, hosszított, réz­gombos felsőrésszel, általában sötét kék-piros színösszeállítás­ban. Az öltözék kicsit emlékez­tet a hagyományos intézeti egyenruhákhoz. Egyébként a női divatban to­vábbra is a sportos megjelenés hódít, ezen belül újdonsággal is szolgál az idei irányzat: a legnagyobb divat a vadászjel- legű öltözék lesz. Egyszínű vagy kockás szövetből készül, lehet két-, illetve háromrészes. Ha ez utóbbi, akkor a harmadik ter­mészetesen a rakott szoknyái, de ami elengedhetetlen ebből az összeállításból, az a zeke és a térdnadrág. A térdnadrág in­kább egyszínű, fazonja kétféle: vagy egyenes szabású, hajtó- kás, vagy pedig - s ez a gya­koribb —, térd alatt összefogott. A térdet azonban mindenkép­pen takarja, kiegészítőnek vas­tag gyapjúharisnya és lapos, kényelmes cipő illik hozzá. De divat marad a répanadrág is, téli változata általában koc­kás, finom, sötét színárnyalatú. A variálható kosztüm, úgy látszik, örökéletű, kabátja azon­ban idén már lazább a blé­zernél, gombolása kétsoros. Ki­egészítőnek a legjobb a rojtos vállkendő, ez olyan divatos, hogy még a pelerin fölé is ezt lehet hordani. Itt említjük meg, hogy az egyszínű, béleletlen pelerin nagyon fontos ruhada­rabnak számít újra. Továbbra is a steppelt, vízhatlan kabát lesz o szövet télikabát utódja, eh­hez most is leginkább a föl­hajtott szélű kötöttsapka, vagy g fülvédős, áll alatt megköt­hető téli sapka illik. S ha már a fejrevailóról esett szó, a collega-öltözékhez, szinte ma­gától értetődően, a svájcisap­ka passzol leginkább. A szoknyák most is térd alatt végződnek, a rakott mellett di­vatos aiz egyenes vonalú, de nem túl szűk, valahol mind­egyikben van egy-két hajtás, berakás. A mininek egyetlen halvány megjelenését jósolják: kizárólag a kötött ruhák között lesz ilyen. Ezek egyszínűek vagy nGgymintásak, olyanok, mint egy combközépig érő, hosszított pulóver. Ezt mindig azonos, vagy harmonizáló színű, vastag harisnyával hordják. Végezetül pár szó még a ci­pőkről: többségükben lapos sarkúak, s nemcsak a cipők, a csizmák is. A térdig érő lovag­lócsizmán kívül a leggyakoribb a valamivel a boka fölött vég­ződő, egyenes szárú, sokszor rojtos csizma. Elegáns alkal­makra pedig az úgynevezett ,,balerinacipő" a legdivato­sabb: mélyen kivágott, teljesen lopos sarokkal, sokszor fényes színekben. D. Cs. Répanadrág — őszre-télre (Burda-illusztráció) Kockás rakott szoknya, egyszínű ruha kockás vállkendővel. (Bur­da-illusztráció) Hat év finn egyetemisták között Hat évig tanított vendégtanár­ként a helsinki egytemen dr. Mórtk Tamás, a Pécsi Tanárkép­ző Főiskola adjunktusa. Az el­múlt héten erről a hat évről tar­tott élménybeszámolót a pécsi Mozgalmi Házban, — Leginkább az egyetemis­tákat ismerhettem meg, vala­mint a gyermekeim révén az ál­talános iskolás korúakat. Való igaz, hogy visszafogot­tabbak, csendesebbek, de azért jónéhány parázs vitában vehet­tem részt finn egyetemisták •között. Az ő visszafogottságuk alighanem mások maximális megbecsülésén alapul. Roppant fegyelmezettek, úgy is tiszte­lik mások véleményét, hogy pél­6. HÉTVÉGE dóul soha nem tapasztaltam, hogy megzavarták volna a be­szélő gondolatmenetét, bele­vágtak volna más szavába, le­gyen az akár tanáruk vagy kol­légájuk. Azt is hozzá kell tenni, hogy Finnországban általános a tegeződés, s ez soha nem tisz­teletlenség. A legtermészete. sebb, ha egy kisiskolás „szer- vuszt” köszön az igazgatójának, vagy az egyetemi hallgató az akadémikus professzorának. — Miben különbözik a finn egyetemista életforma a miénk­től? — Leginkább abban, hogy Finnországban elég tág határt szabnak annak, hogy egy hall­gató mennyi idő alatt fejezheti be a tanulmányait. Az egyete­mista, ha tanulmányai közben más felé irányul a figyelme, ha családot alapít, kihagy egy-más. fél évet. Gyakori, hogy a nyelv­szakosok egy-egy évre elmennek dolgozni abba az országba, amelynek a nyelvét tanulják. Sok évtizedes hagyomány ugyanakkor, hogy az egyetemi hallgató, még ha igazán tehe­tősek is a szülei, saját maga teremti elő tanulmányai költsé­gét. Munkát vállal tanulás köz­ben, vagy a nyári szünetben ke­resi meg a szükséges pénzt. Nem akarnak a szüleik nyakán élősködni. — Milyen szórakozási formá­kat kedvelnek a finn egyetemis­ták? — Természetesen náluk is na­gyon kedveltek a legújabb ze­nei irányzatok, de ez korántsem kizárólagos szórakozási forma. A népi hagyományoknak, zené. nek, táncnak legalább ekkora a szerepe. Nagyon népszerűek azok a klubok, ahol a szórako­zás és a tanulás ötvöződik, mint például a nyelviklubokban. A különféle diákegyletek is sok programot szerveznek tagjaik­nak. A diákegyletek részint a politikai pártokhoz kapcsolód­nak, részint szakmaiak, illetve az azonos tájegységről származó diákokat fogják össze. Él nálunk egy olyan tévhit is, hogy a skandinávok szabadosak. Ebből csak annyi igaz, hogy nem prűdek, s tartózkodnak beavatkozni mások magánéleté­be, s természetesnek veszik azt, ami természetes. Ami pedig a magyar és a finn nép rokonságát illeti, ezt is sok­kal természetesebben és kevés­bé érzelgős-romantikusan fog­ják föl, mint általában nálunk. Ugyanakkor állíthatom, hogy egy átlag finn egyetemista sok­kal többet tud és jobban ér­deklődik Magyarországról, mint egy magyar Finnországról. D. I. Nem dohányzom Az utcára lépek, s egy szem­közt jövő tüzet kér. Mondom neki, hogy nem dohányzom. — Micsoda alak! — csóválja a fejét, és továbbmegy. Kez­dem magam kellemetlenül érezni. — Megkínálna egy cigivel? — szólít meg két csaj a kör­úton. — Nem dohányzom. — ... nem is iszom, s lá­nyokkal se járok - utánoz csú- folódva az egyik. De hát mi a csudát akar­nak? Hiszen, ugye, van többek között egy hároméves fiam. A feleségemről nem is beszélve. Á buszon vágni lehet a füstöt. Pedig itt aztán tilos dohányoz­ni. — Nem hagyná abba a pöfé- kelést? — Én? De hiszen én nem is ... — Micsoda? Hiszen egy ki­lométerre érezni — torkol le egy dzsekis kopasz középkorú. Az asszonyság pedig, aki rám szólt, folytatja: • — Nekem, példának okáért, asztmám van, ugye. ökelmét viszont, hogy mást ne mond­jak, csak a maga dolga érdek­li. Pedig még alig bújt ki a tojásból. Hát ilyen egy átlag autó­busz utas. Ilyenekkel álljak le vitatkozni? Nem érdemes. Több bennem az önérzet. Leszállók a buszról. Lépdelek át az udvaron. Egy kis vasgyúró rám mutat a homokozólapátjával: — Bácsi! Visszamosolygok rá. Ebben a pillanatban melléhajol a nagy­mamája: — Látod, Misenyka, ilyen so­vány és sápadt leszel, ha majd te is dohányozni fogsz — ma­gyarázza neki. — Nem dohányzom — mon­dom komoran. Azért vagyok so­vány, azért vagyok sápadt, mert hallgattam a nagymamára. Alig hogy beérek, hivat a fő­nök. Alaposan megtárgyaljuk a negyedévi tervet. Befejezzük, s váratlanul így szól: — Szemjonov, adjon már egy cigarettát. Úgy rágyújtanék ... Fordította és átdolgozta: Konczek József Tettemanti Lilla karikatúrái szöveg nélkül Új szer engedélyezése A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a téli alma és körte tárolási veszte­ségeinek csökkentésére a Pro- texan nevű tartósítószert enge­délyezte. A Protexan 0,1—0.3 százalék szorbinsavat tartalma­zó paraffinolaj törzs-emulzió. A készítményt vízzel 1:4 vagy 1:5 arányban kell hjgítani. A gyümölcsöt az így előállított szuszpenzióba kell bemártani. Kiemelés után a folyadékot a gyümölcsről le kell csepeg­tetni, majd a gyümölcsöt táro­lóba kell helyezni. A kezelés megakadályozza az apadást, természetes fonnyadást. A Protexan munkaegészség­ügyi, élelmezés-egészségügyi és környezetvédelmi szempont­ból gyakorlatilag nem veszé­lyes. Amennyiben a gyümölcs- bemártás kézzel történik, aján­latos a gumikesztyű viselése. Tilos a szer fel nem hasz­nált maradékát, csomagolóbur­kolatát folyókba, vízfolyások­ba, állóvizekbe vagy tározókba juttatni. A Protexan eredeti zárt cso­magolásban, száraz, hűvös, fénytől védett helyen, szabá­lyos növényvédőszer-raktárban 18 hónapig károsodás nélkül tárolható. A vegyszer a me­gyei AGROKER tájékoztatása szerint a növényvédőszereket árusító üzletekben beszerezhe­tő. Dr. Frank József

Next

/
Thumbnails
Contents