Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-18 / 286. szám
Pesti Kereskedői Pitvar 150 évvel ezelőtt nyílt meg a pesti tőzsde A tőkés gazdasági rend egyik jellegzetes intézménye a tőzsde, a külön szabályokkal rendelkező, meghatározott helyen működő piac. Az első ilyen intézmény Royal Exchange néven Londonban nyílt meg, 1566-ban. Van áru- és értéktőzsde. Az árutőzsdén különféle, egyenletes minőségű árut adnak- vesznek, nagy tételekben. Az áru maga nem kerül a tőzsdére, helyette megelégednek az árumintával, vagy annak megállapításával, hogy megfelel az előírt szabványoknak. Az értéktőzsdén részvényekkel, államadóssági kötvényekkel, devizákkal, nemesfémekkel üzletelnek. A feudális viszonyok közt élő Magyarország hosszú ideig nem igényelt tőzsdét. De a XIX. század elején a felélénkülő gazdasági élet mór megkövetelt egy központot, ahol a termelők és a kereskedők találkozhatnak. A Pesti Polgári Kereskedők Társasága sokat fáradozott egy ilyen központ létrehozásán, a szükséges anyagiak azonban sokáig hiányoztak. Hosszas huzavona után részvénytársaságot alapítottak, s ez az egykori Kirakodó (ma Roosevelt) téren Hild József terve szerint megépítette a későbbi Lloyd-palo- tcnak nevezett épületet; Hild legszebb alkotását. Főhomlokzata hatalmas pilléreken nyugvó rizalit; a földszintes árkádos átjárón álltak az első emelet oszloDai. (A palota 1945-bén, a főváros ostroma idején súlyosan megsérült, s ezért lebontották.) Ebben az épületben nyílt meg 150 évvel ezelőtt, 1831. március 1-én az első magyar árutőzsde, melyet Pesti Kereskedői Pitvarnak neveztek el. Célja — az alapszabályok szerint —, hogy „oly hely legyen megnyitva, melyben mind a hazai termesztők, mind a vevők s kereskedők összejővén a kereskedelmi tárgyakról, a termékek, kéz- mívek s készítmények adásáról, vevéséről egymással értekezhessenek, s alkut köthessenek". A Pitvar hétköznapokon 11- től 13 óráig állt nyitva. Vezetésére a pesti kereskedők közül ötszemélyes bizottságot alakítottak, egy-egy tag felváltva mindennap jelen volt c nyitvatartás ideje alatt. Érdekes rendelkezés, hogy az öt tag közül kettőnek izraelitának kellett lennie. A Pitvarba nemcsak kereskedők léphettek be, hanem minden „becsületes" ember, ha egy ezüst forintért egy évig érvényes biíétát váltott. Idegenek fel voltak mentve a tagsági jegy váltásának kötelezettsége alól, őket a bilétával rendelkező egyének vezethették be, s első alkalommal nevüket, „karakterüket” és lakásukat beírták egy könyvbe. Akik az év nagy részét Resten töltötték, azokat nem tekintették idegeneknek. Éves, ivás tilos volt, e célra a palotában egy kávéházat nyitottak. A Kereskedői Pitvarban a sajátos magyar viszonyoknak megfelelően főleg gabona, s gyapjúkereskedelem folyt. Szerepét jól betöltötte; 1852-ig' működött, amíg a Bach-kor- mány Bécs érdekeit féltve be nem tiltotta működését. A vevők és eladók ezután csak a nyílt utcán vagy kávéházakban találkozhattak. Ez megnehezítette az üzletkötéseket, és lehetetlenné tett minden ellenőrzést. De a Helytartótanács engedélyével a kereskedelem fellendítése érdekében már a következő évben, 1853- ban egy új egyesület alakult meg, a Pesti Lloyd Társaság. Abból a célból, hogy „a mindennemű szemes élet, úgymint gabona, repce, magvak, stb. üzleti forgalmában jobb és rendszerintibb alakzat hozas- sék be" - a megszűnt Pitvar helyett a Lloyd-palotában egy gabonacsarnokot állított fel. A társulat tagjai, valamint egy évre szóló ötforintos jegy váltása ellenében a gabonakereskedők szabadon látogathatták, hetivásárok alkalmából pedig egy rendes tag ajánlására minden termelő, kereskedő, molnár, pék és hajómester is felkereshette. \1860-ban egy császári pátens elrendelte, hogy minden nagyobb forgalmú helyen állítsanak fel értéktőzsdét. A pesti kereskedelmi és iparkamara javasolta, hogy ennek üzletkörébe az értékpapírokat is vonják be, azaz áru- és értéktőzsdét létesítsenek. Kidolgoztak egy alapszabály-tervezetet, ennek jóváhagyása azonban három évig késett. Ezért csak 1864. január 18-án nyitották meg az új pesti tőzsdét. 1873-ig a Lloyd-palotában működött, akkor átköltözött a Mária Valéria (ma Apáczai Csere János) utcába. 1904-ben a mai Szabadság téren Alpár Ignác terve szerint új, monumentális tőzsdepalota épült, s ez lett sokáig a magyar üzletélet központja. A tőzsdén csak nagy tételekkel kereskedtek. Gabonából, repcéből, gyapjúból a legkisebb tétel régebben 30 zsákból állt, a zsákok mindegyikében 3 bécsi lat volt. A méterrendszer bevezetése után 100 kg-os alaptételre tértek át, tűzifánál 4 köbméterre. Több hónapra szóló megállapodás esetén ennél sokkal nagyobb mennyiségekre kötöttek üzletet, például a malmoktól átvett lisztnél azt is megkövetelték, hogy naponta legalább 200 mázsát szállítsanak. A tőzsde hasznos volt any- nyiban, hogy módot adott a befektetésre váró tőke meg- mozaatására, de egvúttal lehetőség nyílt a spekulációra, a könnyű vagyonszerzésre is. Hazánkban az első világháborút követő inflációs időben rengetegen tőzsdéztek, az üzleti élethez nem értők is. Amikor a korona értéke napról napra romlott, a kisemberek részvény- vásárlással próbálták menteni kis vagyonukat. Mindenki hosszra, azaz áremelkedésre számított. Elkövetkezett azonban a fekete nap, amikor a részvények ára szédületes iramban zuhant, s ez a bessz az emberek ezreit fosztotta meg vagyonától, elsősorban természetesen a szegényebbeket. Nagyméretű spekulációnak lehettünk tanúi a második világháború után is, amikor a tőkések megpróbálták vagyonukat aranyba és devizába fektetni. Például megtörtént, hogy a Napóleon-aranyért Budapesten háromszor annyit adtak, mint Svájcban. A szocialista társadalomban a tőzsde elvesztette szerepét, többé nincs szükség rá. Ezért a budapesti áru- és értéktőzsdét 1948-ban végleg bezárták. Székházát a Magyar Televízió kapta meg. Vértesy Miklós Nyugdíjas napok a Mecsek Áruházban Már évek óta bevett szokás, hogy az áruházak szezonális kedvezményes akciókkal segítik a nyugdíjasokat. Október 15- től 31-ig a Mecsek áruházban rendeznek a 2500 forint alatti nyugdíjat kapóknak nyugdíjasnapokat. Ezalatt az idő alatt 3000 forintig 20 százalékos engedménnyel vásárolhatnak télikabátot, férfiöltönyt, női felsőruházatot, női, férfi divatárut, női és férficipőt a nyugati import kivételével. A kedvezményes vásárt az edényosztályra is kiterjesztették: konyhafelszereléseket, edényeket, étkészleteket, háztartási kisgépeket lehet venni 2000 forintig. Vásárláskor a szeptember havi nyugdíjszelvénnyel lehet igazolni a kedvezményre jogosultságot. Dunoszekcsői látkép, felül az új utcasor Sárköziék háztájija Az I. sz. óvoda kicsinyei Aki szereti a szépet, ne mulassza el, hogy kocsival vagy pár perces sétával felmenjen a dunaszekcsői várhegyre. Egyik oldalról a Duna, másik felől a falu teljes panorámája tárul a szem elé. * Nézzük csak! Szemben a templom szépen restaurált tornya, jobbra nagy sárga épület, innen a távolból mint színes kis hangyák az I. számú óvoda apró lakói töltik be az udvart. (Dunaszekcsőn nincs óvodai elhelyezési gond. 113 gyermeket foglalkoztatnak napközben Bárban 41-es létszám. Évente 15 új ház épül Dunaszekcsőn, s ennél jóval több a korszerűsítés. Ami az utóbbit illeti, kezdődött a fürdőszobák kialakításával, erre a község megbízható vezetékes vízellátása a törpevízműről lehetőséget adott. Ma egyetlen ház sincs, ahol ne volna vezetékes víz. Következett a központi fűtés beszerelése. Enéíkül ma már nem épül új ház, a régieket is sorjában alakítják át. * Pénz, persze, hogy sok pénz kell mindehhez. A helyi és a környékbeli munkalehetőségek tisztes megélhetést biztosítanak. A dunaszekcsőiek közül sokan az egyre jobban gazdálkodó helyi termelőszövetkezetben, a Bólyi Kombinát bári baromfitelepén, a Mohácsi Farostlemez- gyárban, ugyancsak Mohácson az építőiparban dolgoznak. Munka után pedig igyekeznek megkeresni a plusz jövedelmet. A háztáji állattartásnak itt nagy divatja van. Aki a termelőszövetkezettel köt szerződést, az hitelbe kapja a tápot, s majd a leadott állatokkal fizet. Átlagosan 3000 hízott sertést ad évente a község. Szépen.jövedelmez a bikahizlalás és a kisállattartás is. A baromfitartás igen elterjedt, szerződésben a bólyi kombináttal. * A felvégen, az Újváros utcában jórészt cigánycsaládok élnek. Szép házakban, s az udvarokban sok állatot tartanak. Mindjárt az utca elején egy kétszintes ház, a Sárközi családé. Az egyik istállóban öt tehén, hátul az udvarban 12 növendékbika, a takarmány, a trágya fuvarozásához két ló. Sárközi Sándorné mondta, hogy megéri, bár sok velük a tennivaló. Az autó, az új ház azonban már mutatja, hogy az áldozat és az eredmény között merre billen a mérleg nyelve. Új területeket hódított el a löszdombokból a Rózsa és Szőlő utca. Utóbbinak elején kétszintes ház, a homlokzati rész a szemet gyönyörködteti, s bent ami elkészült már, az is rendezettségről, jó ízlésről árulkodik. Fiatal házaspár, Strasszer Ist- vánék laknak itt. A maguk erejéből, OTP-kölcsönnel építkeztek, a munkatársak, rokonok, barátaik segítségével. Strasszer István szakmája kőműves, saját bevallása szerint tíz-valahány éve nincs egyetlen szombatja, vasárnapja, mert vagy a saját házát építi, vagy viszonozza a korábban kapott szívességet. Felesége a két gyermek nevelése mellett már nem helyezkedik el a szakmájában (közgazdasági technikumot végzett), inkább a hobbijából szeretne pénzt keresni. Nagy szépérzékkel készít koszorúkat, szalmavi- rág-füzéreket, a kertben virágokat nevel. Virágboltot nyitnak, „ * Botz Lajos tanácselnök példákkal is alátámasztja, hogy a dunaszekcsőiek nemcsak a maguk portáján, hanem az egész község érdekében is hajlandók áldozatot hozni. A társadalmi munkák, önkéntes pénzbeni hozzájárulások eredményeként épült fel a sokféle célra, de főképp a tömegsport kiszélesítésére használható tornacsarnok, a villanyvilágításos kézilabda- pálya, az iskolanapközi új konyhája és még hosszan lehetne sorolni mindazt, amivel önként, egymást és községüket gazda- ' g (tóttá k. A község környékén, úgy 10— 15 évvel ezelőtt pusztultak a szőlők, most a zártkertekben kis mintagazdaságokat lehet látni. A parlagföldek eltűntek. És jött helyette a környék a mai arcával, a szorgalmas emberek szemmel látható gyarapodásával. Kurucz Gyula A Rózsa utcai lakások A szekcsői Duna-szakasz Erb János felvételei Dunaszekcsö i
