Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-18 / 286. szám

Legfontosabb gyógyszer a korai felismerés Nőknek a rákról „A sejtek beszélnek” Nézem a mikroszkóp alatt azokat a kékes színű pöttyöket. A szabálytalan folt két bab­szemhez hasonló részből áll. Rákos sejt. Ezen a kis üvegla­pon így íródott meg egy fiatal­asszony ítélete. A szakorvos szerint valószínűleg már ment­hetetlen. Az első döbbenet óta sem tudok szabadulni a gondo­lattól: nem kellene fiatalon, idő előtt meghalnia. Ha csak két-három évvel ezelőtt elment volna szűrővizsgálatra, egy egy­szerű beavatkozás után bizto­san élhetne teljes értékű életet a családjáért. Nem ő az egyetlen. A Megyei Kórház cytológiai laboratóriu­mában sokat mondanak a sej­tek. És minden egyes kenet a kis üveglapon azt sugallja a szakorvosnak, hogy meg lehet állapítani a rák megelőző álla­potát, vagy olyan kezdeti stá­diumát, amikor az orvosi be­avatkozás a teljes gyógyulást jelenti. Előfordulási arányát, a korai felismerés lehetőségének biz­tosítását tekintve különös fi­gyelmet érdemelnek a szemé­remtestben, a méhnyakban, a hüvelyben előforduló rosszindu­latú daganatok. Ezek közül a njéhnyakrák a leggyakoribb. Az eszközök a megelőzés cél­jára rendelkezésre állnak. Az említett testrészekről vett sejt­minta mikroszkópos (cytológiai) vizsgálata, illetve az úgyneve­zett kolposzkóp (speciális na­gyító berendezés) együttes al­kalmazása százszázalékos biz­tonsággal adja a korai felisme­rés lehetőségét. Nemrégiben erről tanácskoz­tak a megye onkológus főorvo­sai, a témával foglalkozó nő­gyógyászok. Egyhangú vélemé­nyük az volt, hogy legalább évente egyszer vegyenek részt a nők szűrővizsgálaton. Erre meg is van a lehetőség Pécsett, a komplex szűrés keretében, va­lamint az összes járási székhe­lyen is a megyében. Emellett a szakorvosok elmúlaszthatatlan kötelessége, hogy minden egyes nőgyógyászati vizsgálatnál vé­gezzék el a szükséges onkoló­giai vizsgálatokat is. Jó példát mutat erre többek között a POTE Szülészeti Klinikája és a Megyei Kórház szülészeti-nő­gyógyászati osztálya. Az orvos azonban önmagá­ban semmit sem tehet, ha a nő maga nem törődik egészségé­vel. Találkoztak olyan — saj­nos nem egyedi — esettel, hogy egy asszony hét évig nem vett részt semmilyen szűrésen. Nem­régiben diagnosztizálták nála a méhnyakrák harmadik stádiu­mát. A szakorvosok szerint va­lószínű menthetetlen. Jelenleg Pécsett és Baranyá­ban évente mintegy 40—50 000 szűrővizsgálatot végeznek el. (A szükséges ennek körülbelül a kétszerese lenne.) Az elmúlt félévben harminc korai, illetve a rákot megelőző stádiumban levő nőt szűrtek ki, az elha­nyagolt esetek száma viszont húsz volt. Közülük néhány már menthetetlen. A veszélyeztetettség nem függ az életkortól. Találkoztak már a szakorvosok nem egy, 20 éven aluli rákos megbetegedéssel is. Javaslatuk, vagy inkább intel­mük a rendszeres, gyakori or­vosi kontroll, mert ez egyetlen gyógyszer a megelőzés, az idő­ben történő gyógyítás. Baranyában és Pécsett már 1950 óta végzik ezeket a vizs­gálatokat. Ennek eredménye az, hogy az említett megbete­gedések száma némileg csök­kent, több száz olyan asszony dolgozik, él közöttünk, akiknél egy-két évtizeddel ezelőtt is­merték fe| korai stádiumában a betegséget. Kurucz Gyula 24 000 pécsi lakást kezel a PIK Gyorssegély a bérlőknek Csörepedés, dugulás, áramkimaradás, tv-autenna hiba, szemétcsúszda eltömüdése esetén SOS 14-808 Pécsett, 24 000 lakás bérbe adója a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat, közismert nevén a PIK. A lakások és lakóházak folyamatos karbantartásán, ál­lagmegóvásán, tervszerű felújí­tásán túl nap mint nap gyors­segélyt is kell adnia a lakói­nak. Gyorsjavító-részilegét nyolc éve hozta létre a vészhelyze­tek elhárítására. Nem árt tudni az állami bér­lakásban élőknek, hogy milyen munkára kérhetők a gyorsjaví­tó-részleg szakemberei. Dudás Antal, a PIK üzemel­tetési osztály vezetője sorolja: — Leggyakrabban a gyors hibaelhárítást kívánó csőrepe­désekhez, dugulásokhoz, áram­kimaradásokhoz, központi vagy nagyközösségi tv-antenna rendszer meghibásodásához, szemétcsúzda, más néven sze- métledobá-duguláshoz, tető­beázáshoz hívják szerelőinket. E részleg munkáját a gépesí­tettségen felül az idén január­tól üzemelő URH-központ is segíti. Alapvetően olyan mun­kákat végeznek, melyek a vál­lalatra, mint bérbe adóra há­rulnak és melyek a napi 8 órás munkaidőbe beleférnek. Hogy melyek ezek? Dudás Antal, a gyorsjavító-részleg ve­zetője, Mátrai Géza így fogal­mazzák meg: Csőrepedés esetén a víz­órától a csapokig futó vezeté­kek, szerelvények, a sarokcsa­pok, a kádlefolyó, és minden olyan vezeték, szerelvény hi­bája, melynek kijavítása bon­tás útján végezhető csak el. A falon kívüli csapok, W. C.-tar- tályok, szifonok javítását javít­tatása a bérlő feladata. Dugulás esetén az ejtőveze- iék, azaz szennyvízfővezeték tisztítása a PIK kötelessége. A kád, W. C, mosdókagyló és a fővezeték közötti szakasz du­gulásának elhárítása a bérlőre tartozik. A szemétcsúzda-dugulás el­hárítása is a gyorsjavító-rész­legre vár. A PIK általában ha­vonta rendszeresen mossa, fer­tőtleníti és tisztítja a ledobó- kat. — Az is a PIK-re tartozik, ha az alagsori, lépcsőházi, tehát ai lakóházon belüli közvilágítással van baj. A tv-antenna rendszerek kö­zel 10 000 lakást szolgálnak ki Pécsett. Ezek karbantartása, ja­vítása a PIK óntennarészlegé- nek feladata. A váratlan hiba elhárítására a gyorsjavító-rész­leg szakembere áll készen. A gyorsjavítók diszpécserköz­pontja a 14-808-as telefonon hívható. Huszonheten — vízve­zeték- és villanyszerelő, ács, tetőfedő, lakatos, tv-antennás szakember és segédmunkás — várják a bérlők hívására az in­dulási „parancsot". Három, URH-val felszerelt Zsuk segít, hogy mielőbb a helyszínre ér­jenek. A 14-808-as telefon munka­napokon 6—20, munkaszüneti és az azt megelőző napokon 7—22 óra között hívható, ügye­leti idő után rendkívül sürgős esetben a vállalati központ 12-055-ös telefonszámon is be lehet jelenteni a már felsorolt hibákat. A gyorsszolgálathoz ez év első félévében félezer bejelen­tés érkezett. Havi átlagban több mint 90 hibát javítottak ki, ebből harminc esetben a világítással összefüggőt. Murányi László a szervezett felújí útján (2.) Amink uan, azt őrizzük meg A Janus Pannonius Múzeum művészettörténészei az év ele­jén igen alapos vizsgálatnak vetették alá a pécsi belvárost, aminek néhány friss eredmé­nyéről annak idején be is szá­moltunk. A vizsgálatot össze­foglaló jelentés most készül, nem vágunk azonban ennek elébe, ha most idézzük Bezeré- dy Győző néhány idevonatkozó megállapítását: — Csak a Kossuth Lajos ut­cában több a középkori eredetű ház, mint első látásra hinnénk. Ránézésre nem sok a barok­kunk sem. A külső jegyek alap­ján ma nehéz következtetni egy-egy- épületnek a múltjára, hiszen minden kor rárakta a magáét, a legtöbbet pedig az eklektika. A Munkácsy Mihály utca 5-ös számú ház figyelmez­tet arra, hogy az eklektikus kül­sőnek nem mindig hihetünk. A vizsgálatunk számos olyan épü­letet talált, aminek a tényleges helyét a pécsi műemlékek so­rában egy igen alapos falku­tatással kell tisztázni. ♦ Bezerédy Győző a korábbi műemléki felmérések megbíz­hatóságát is kétség bévonta, s ennek lehet is alapja. A bel­város szervezett felújításában elsőrangú szerepe van a mű­emlékvédelemnek, hiszen a bel­város felújítása — műemlékvé­delem. Ehhez pedig pontosan és megbízhatóan kell tudnunk: mi az, amit védeni kell. Tudjuk, hogy a városfallal övezett, tör­ténelmileg kialakult belváros a maga tér- és utcaszerkezetével védett (és mint ilyen, a legna­gyobb kiterjedésű hazánkban). De ezen belül — természetesen — nem élvez(het) védelmet min­den egyes épület. És vajon csak annyi jogosult a védelemre, mint amennyin látjuk (vaqv nem látjuk, mert jól eldugták) a műemlékiséget, vaqy műem­léki jelleget tanúsító táblát? Eav biztos: az igen alaoos vizs­gálaton ‘alapuló iegyzék hasz­nos lehet abban, hogy ne tűn­hessenek el meggondolatlanul épületek, hoqv ne fogyatkoz­zon indokolatlanul a város két évezredet átfogó emlékezete. A belváros részletes rendezé­si tervének a legfontosabb munkarésze az, ami a műemlé­kekkel foglalkozik. Az ehhez szükséges vizsgálatot a Pollack Mihály Műszaki Főiskola ma­gasépítési intézetének a mun­katársai és hallgatói végezték Bachmann Zoltán építész veze­tésével. — Ebben a legfőbb szempon­tunk az volt, hogy amink van, azt óvjuk és ne szaporítsuk a foghíjakat. Mert mindenkép­pen olcsóbb megtartani vala­mit, mint újat építeni helyette. Hát még, ha történeti vagy egyéb értéke is van annak a valaminek! Azt is jó tudni — és ezt a vizsgálat megerősítette —, hogy a belváros rossz állapot­ban van, az általános leromlás oka pedig, hogy évtizedek óta a nagy pénzekre vártunk, ahe­lyett, hogy jó karban tartottuk volna az értékeinket. Tehát: megőrizni, mert ma ilyen tö­megben nem tudunk jobbat csinálni. De ha tudnánk is ... — Az RRT-ből tudjuk, hogy a szervezett felújítás túlmegy a fallal övezett belvároson. — Tudniillik területi expanzió is történt a keleti városfaltól keletre. A város régészeti-mű­emléki topográfiája szerint az Irányi Dániel térig terjedő és az attól északra is elterülő te­rület szerves része a régi Pécs­nek, a Kossuth Lajos utca pe­dig morfológiailag is kiszalad a hajdani Búza térig. Volt en­nek az expanziónak egy prak­tikus oka is: a terület védelme az érintő utak rendszerének Káptalan utcában Vasarely szülőházát a róla elnevezett múzeum udvarában. Javasol­tunk ezeken kívül újabb épüle­teket a műemlékjellegű kate­góriába és műemléki szempon­tú szanálásokat is olyan ese­tekben, amikor későbbi korú és jellegtelen hozzáépítések za­varják az eredeti műemléket. ♦ Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség hatáskörébe tartozó védettség kiterjesztésére vo­natkozó határozatok kiadása a jövő év első negyedében vár­ható, s ugyanaddig kell hatá­rozatban kimondani a javasolt 130 épület helyi védettségét is. Ami pedig a megvalósításra váró feladatokat jelenti: a vá­ros hatodik ötéves tervi lakó­ház-felújítási címjegyzékében 3 műemléki, 27 műemlékjellegű és 5 városképi jelentőségű épü­letnek a tervezett felújítása sze­repel. Az OMF-nél tervezik az ókeresztény sírkamrák és a Cella trichora restaurálását és bemutathatóvá tételét, a püs­pökvár északi részének a hely­reállítását, beleértve az itt fo­lyó ásatás során előkerült és előkerülő épületmaradványok restaurálását is, továbbá a vá­rosfal Sörház és Felsőmalom utcai szakaszainak a restaurá­lását. Tovább folytatódik a vá­rosfal helyreállításának a kivi­telezése az Aradi vértanúk út­ján, a Landler Jenő utcában és a Citrom utcában, elkészül a Szent István téri ókeresztény mauzóleum védőépülete, az Elefántos ház és folytatódik ugyané tömb rekonstrukciója . . . Valamennyi tervezett — és re­mélhetően meg is valósuló — munka felsorolására nem vál­lalkozhatunk, de egyet ki kelT még emelni: a román kőtárt, aminek a létéről ma már jó- szerint csak a szóbeszédből tu­dunk, hiszen évek óta nem lá­togatható. Ennek a felújítása — a szakértői megállapítások sze­rint — tovább már nem halo­gatható a székesegyház román­kori, európai jelentőségű kő­anyaga pusztulásának a kocká­zata nélkül. Az anyag már így is restaurálásra szorul, s míg ezt az OMF szakemberei végzik, felújítható és bővíthető a kő­tár is. Minderre kb. 10 millió forintot kell fordítani. Hársfai István A Flórián tér Fotó: Szokolai I. Panyik István felvétele építésével járó igények ellen. Egyébként ezen a területen na­gyon sok hely- és szakmatörté­neti érték található. — Ez a terület már szervesen illeszkedik a tettyei részhez, a hajdani Vicus Malomszeghez, az újabban „történelmi külvá­rosként" emlegetett területhez. — Most idáig nem mentünk el. De indokolt és szükséges a Havihegy és a Tettye-környék alapos, mindenre kiterjedő mű­emléki vizsgálata1, ez pedig sze­repel is a város munkaprog­ramjában. — Táblával jelzetten eddig a műemléki és a műemlékjellegű kategória volt ismert, ehhez já­rul a városképi érték - jelzet­lenül. Bővült ez a kör? — A helyi védettség fogal­mával. Ami nem egészen új, hiszen 1977-ben találkoztunk vele először, amikor a Baranya megyei Tanács tárgyalt a me­gye műemléki helyzetéről. Al­kalmazására azonban most ke­rült sor először. Ide torolunk minden olyan objektumot, ami valamilyen szempontból — hely- történet, munkásmozgalom stb. — védelmet érdemel, de kívül esik az országos védelem ér­dekkörén. — Hogyan alakul a védett objektumok száma? — Az említett megyei tanácsi értékeléshez mellékelt megyei műemlékjegyzék szerint Pécsett összesen 184 védett objektum volt. Mi most az RRT-ben 506- ot javasoltunk és ez így oszlik meg: 45 műemlék, 132 műem­lékjellegű, 199 városképi jelen­tőségű, 130 pedig helyi védett­ségű. — Számszerűen az utóbbi kettő a legtöbb. A kiválasztást mi indokolta? — A városképieknél főleg a na­gyobb, összefüggő egységek vé­delmére gondoltunk. Hogy ért­hető legyen: városképi véde­lemre javasoltuk a Flórián teret övező térfalakat, hogy a tö­megarányok, a beépítési vo­nalak, a homlokzatok úgy ma­radjanak meg, ahogy ma van­nak. Ugyanígy javasoltuk vé­delemre az egész Esze Tamás utcát. Sajnos, a javaslatunk megtétele után a legfontosabb épület — amit a délszláv klub­nak jelöltek ki — „elbontódott” a megkezdett felújítás kapcsán. E kategóriánál egyébként fon­tos követelménynek tartottuk a nívós homlokzatok megmenté­sét és aiz olyan együttesek vé­delmét, amik Pécs charme-ját adják. A helyi védettségnél sok olyan dologra is gondoltunk, amik ma még kívül esnek a ma­gasabb rangú kategóriákon ko­ruknál fogva is. Ilyen védett^ ségre javasoltuk pl. a Janus Pannonius utca 15-öt, ahol a századfordulón a Tolnai-féle vízgyógyintézet volt, vagy a HÉTVÉGE 5. Bachmann Zoltán építész, a belváros mőemléki vizsgálatáról és a védett objektumok körének bővítéséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents