Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-14 / 282. szám

1981. október 14., szerda Dunántúlt napló 3 Alkoholizmus, elhidegütés, lakás Válóokok egy tanulmány tükrében Női egyenjogúság és a kettős helytállás Szemléletváltozás a válással kapcsolatban A fölbomlással vég­ződő házassá­gok aránya állan­dóan növekedik, elsősor­ban a fiatal és a közép- korosztály körében. Mi, vagy mik lehetnek az okai annak, hogy Magyarország vezető helyet foglal ei a válások statisztikájában? Számos tanulmány, fölmérés készült erről, ezek egyike az 1980 decemberi Jogtudományi Közlönyben jelent meg. En­nek alapján és dr. Fekete Bálintnak, a Pécs Városi Bí­róság polgári elnökhelyette­sének a segítségével pró­báltunk választ keresni a válóperek okaira. tételével igyekszik kiküszöböl­ni. Ugyanakkor föl kell ismer­ni azt is, hogy a házasság föl­bomlása után a gyermekeivel magára maradt nő mindenna­pi élete elnehezül, kapcsolat­teremtési lehetőségei beszűkül­nek. Háztartási „hagyomány” a jövő generációra ható min­ták, s hogy az Oktatás, nevelés végre ne a hagyományos csa­ládi szerepstruktúrákat közvetít­se, hogy az évezredek során ki­alakult sztereotípiák helyett ér­telmes, reális elvárásokra mu­tassunk példát azoknak, akik majd a jövőben kötnek házas­ságot. Dücső Csilla Oroszlánfelesleg Példátlan oroszlánáldás kö­szöntött a Mecseki Állatkertre: egymást követően tíz kölyök látott napvilágot. Az oroszlán­mamák a fogságban gyakran elhagyják kicsinyeiket, emiatt azokat más állatoknak adják dajkaságba, vagy mestersége­sen táplálják. A mecseki orosz­lánbébiknek gondos szüleik vannak, jól táplálják kölykei- ket. A bő szaporulat — további újszülöttek is várhatók még — gondot okoz azonban a zoó- nak, hiszen a nagy étvágyú állatok valósággal kieszik va­gyonából. Ezért három kis oroszlánt máris átadtak az egyik hazai cirkusznak. To­vábbi három apróság Kecs­kemétre kerül a Mecseki Ál­latkert ajándékaként a va­daspark 10. születésnapjára. A többiek még gazdára várnak. Az említett közlemény a válás okait a bírói és ügyvédi tapasz­talatok tükrében vizsgálja. A válást befolyásoló tényezőkegy-- részt családon belüli okokra ve. zethetők vissza, de nem hagy­hatók figyelmen kívül a társa­dalomban végbemenő folya­matok, változások sem. A bí­róságok rangsorolták a leggya­koribb válóokokat, s az ügyvé­dek is hasonló összegzést ké­szítettek. Az utóbbiak tapaszta­latai azért izgalmasabbak, mert ők, 'közelebb kerülve ügyfeleik­hez, jobban ismerik a válás va­lós okait. flz okok sorrendje Az első helyen szerepelt a mértéktelen italozás, s az eb­ből következő durvaság, tettle- gesség. Másodikként a házas­sági hűségsértés következik. Számtalan ok válthatja ki az elhidegülést, többek között a szexualitás, amelyet a legtöbb esetben elhallgatnak a bíróság előtt, részben szemérmesség­ből, részben pedig azért, mert ennek a ténynek a joggyakorlat­ban még mindig nem tulajdo­nítanak kellő fontosságot. A harmadik helyen a lakáskérdés szerepel. Az új lakás megszer­zésének hosszú évei alatt el­távolodnak eaymástól a házas­társak, s tudják, előbb-utóbb válás lesz a vég.e. Ilyenkor már belejátszik az érdek is: ha vál­nak, a lakás csak egyiküké le­het, így hát még annak meg­szerzése előtt lebonyolítják a válópert. Itt azonban meg kell állni, az első kérdés dr. Feke­te Bálinthoz: Amikor van lakás A lakáskérdés nemcsak ilyen módon szerepel a válóokok kö­zött. Mind gyakrabban hallani hogy nem sokkal a lakáshoz jutás után adják be a válókeresetet. — Igen, s még csak azt sem lehet mondani, hogy ennek ki­fejezetten anyagi okai vannak, persze ezt sem lehet bizonyos esetekben kizárni. Amíg nincs lakás, a házastórsak több min­dent elnéznek egymásnak, arra' gondolván, hogy a súrlódások­nak ez az oka. S aztán kiderül, hogy a lakás meglététől füg­getlenül is megromlott már a kapcsolat. Mondhatom azt is, hogy a bíróságon szinte nyo­mon lehet követni, hol nyílik a városban új utca, hova köl­töztek be legutóbb. — S azoknál, akik eredetileg nem anyagi okokból válnak el, hol lép be az érdek? — Tény, hogy az utóbbi év­tizedek házassági bontóperei­ben a feleségek a gyermek-, elhelyezés és lakáshasználati- döntéssel sok esetben méltány­talan, indokolatlan előnyhöz ju­tottak. Ennek következtében a házasság fölbontásánál némely anya előre számolt azzal, hogy a bírósóq gyermekét — vagy gyermekeit — nála helyezi el, s így őt jogosítja föl a volt kö­zös lakás kizárólagos haszná­latára. A bírói szervezet és a jogirodalom fölismerte a je­lenségben mutatkozó veszélyt, és azt az ítélkezés árnyaltabbá Tovább vizsgálva az okokat, kiderül, hogy még mindig dön­tő egy rosszul értelmezett „ha­gyomány”: a nők túlzott meg­terhelése, a férfiak hagyomá­nyos szemlélete a háztartási munkamegosztásról. Csökken a szülői felelősség: egyre kevés­bé tart vissza a válástól a gyer­mek megléte. Igen gyakori ok a túl fiatalon, esetleg a ter­hesség miatt kötött kényszerhá­zasság. Az okok között találha­tó még a városiasodás, az újabb házasság megromlása az első­ben is ható okok miatt. Nem ritka, hogy az egyik, fél túlzott anyagias szemlélete élezi ki az ellentéteket. Ezek a házasságon belüli mikroszociális okok, de szoros összefüggésben vannak a tár­sadalmi folyamatokból követke­ző makroszociális okokkal, s a házasságok és emberi kapcso­latok ilyen negatív alakulása visszahat a társadalomro. Egy igen jelentős dologra kell föl­hívni a figyelmet, a nők egyen­jogúságára, ami. még ma is meglehetősen paradox módon alakul. A nők is kereső tagjai a csa­ládnak, alkotó munkát végez­nek, ezzel aztán a legtöbb eset­ben vége is az egyenjogúság­nak. A családban ugyanis — nagyon sok helyen — továbbra is minden munka rájuk háruj, még mindig a patriarchális szemlélet uralkodik. S hosszú távon ki hagyja szó nélkül, hogy nincsenek tekintettel rá. ha azt várják el tőle, hogy két helyen is egész emberként álljon helyt, segítség nélkül? Ezt ellensúlyo­zandó, a nők egy része egyen­jogúságát úgy igyekszik bizo­nyítani, hogy mind a házastár­si hűtlenség, mind az alkohol- fogyasztás terén utál akarja ér­ni a férfiakat. A bírói és ügyvédi gyakorlat arra is fényt derít, hogy Ma­gyarországon túl könnyű fölbon­tani a házasságot, s ezért so­kán úgy is kötik, hogyha nem sikerül, legfeljebb elválunk. Hozzájárul ehhez az is, hogy sokszor a házasulandók nem is1- merik egymást eléggé. — Kialakulatlanok a válás­sal kapcsolatos normák, fölla­zult a társadalom erkölcsi meg­ítélése — mondja dr. Fekete Bólint. — Megváltozott, különö­sen az utóbbi egy-két évtized­ben a házassággal és válással kapcsolatos szemlélet. Ma már nem számít a házasság — a tapasztalatok alapján — olyan szigorú és „végérvényes” dön­tésé ek, mint korábban. lafcz, azt nem lehet előre tudni, hogy sikeres lesz-e egy házasság. A válás lehetőségét abszolút kizárni nem lehet, mert ez mégint irreális dolog lenne. De eleve így számítani? ... Hogyan lehet mindezen vál­toztatni, hogyan csökkenhet a bontóperek már-már katasztro­fális száma? A legfontosabb ta­lán az emberi kapcsolatok tar­talmasságára való törekvés, bi­zonyos rossz társadalmi beideg­ződéseken (patriarchális vi­szony a családon belül) való túllépés, a megfontoltabb há­zasságkötés. Ennek azonban nemcsak egyéni emberi feltéte­lei vannak, hanem elengedhe­tetlen, hogy változzanak a tár­sadalmon, a családon belül „Csak vegyileg tisztítható!” 9 X w Caiui. OA­Amikor nincs összhangban a gyártó törekvése és a vásárló érdeke Egy női pulóver tisztítása 29 forint 90 fillér Mondja a Konzumban a női fehérneműosztályon egy eladó: ő nem vesz magának olyan pulóvert, melyen ott a gyári figyelmeztető cédula: „Csak vegyileg tisztítható!" Ezért gondosan megnézi a kezelési utasítást, s ha házilag is mos­ható a pulóver, akkor megy ve­le a pénztárhoz. Igaza van? A Patyolat sok és nem is könnyű házimunká­tól mentesíti a lányokat-asszo- nyokat: csak beviszik a tisztí­tandó holmit, akár 6 óra múlva már mehetnek is érte. A képlet azonban így túlságosan leegy­szerűsített: mert idő, amíg a Patyolat gyorstisztító szalonjá­ba eljutunk, idő, amíg ott sor­ra kerülünk, megint várakozni kell, amikor a tisztított ruhát ki akarjuk váltani. És pénz: Józsa Istvánnétól, a pécsi Sza­badság úti gyorstisztító szalon vezető-helyettesétől kapott adat szerint egy női pulóver tisztítása 10 fillér híján 30 fo­rintba kerül. Ebből kell kiindulni, mert gyors közvéleménykutatásunk is erről győzött meg bennün­ket, egy nő legfeljebb kétszer, ritkábban háromszor veszi fel mo­sás nélkül ugyanazt a pulóvert, de legtöbbjük csak egyszer. Ha pedig minden használat után a Patyolatba kell vinni a ruhát, az már gém olcsó. Ezek a pulóverek — a csak vegyileg tisztíthatok — részben gyapjúból készülnek. Mosás­ban összemennek. A most di­vatos angora-alapanyagúakat pedig óvni kell, hogy a szak­embert idézzem: nem is sza­bad, hogy víz érjen hozzá! Má| alapanyagú kötöttáruk nem megfelelő kezelés miatt teljesen elveszítik a formáju­kat. Nincs tehát könnyű dolga annak, aki ilyen figyelmeztető cédulával ellátott férfi- vagy női pulóvert vásárol. A forga­lom a Patyolatnál nem tükrözi az áruösszetétel ilyen módosu­lását. Lehet, hogy a vásárlók vállalják a mosás kockázatát. Az is lehet, hogy benzinnel tisztítják, ami megint nem ol­csó dolog, és nem is veszélyte­len. Ahhoz tudniillik, hogy a Patyolatnál az ilyen alap­anyagokból készült ruhaneműk tisztításához használt nagyon megfelelő Perklóretilénhez jus­sanak, az is kéne, hogy a kis­kereskedelemben hozzáférhető legyen. Ám ez nem kapható. Mindebből egyértelműen kö­vetkezik: a gyártók törekvéseit és a vásárlók érdekeit itt nem sikerült összhangba hozni. M. A. Képcsarnok - csökkent értékben? V an egy új ház a Kos­suth Lajos utcában. Egyszerű és dísztelen. Nagy erénye, hogy nem akar rájátszani a környezetére, többnek látszani az egyszerű­ségével jellegzetes pécsi ház­sornál. Az új ház szerényen simul bele a környezetébe. A szerénységet méltatva aligha adható felmentés — bocsánat a rossz, de idevaló szóért — a silendriánságért, ami a földszinti csupaüveg termet jellemzi. A Képcsarnok hosszú évek óta várt, s vég­re elkészült, bár még a „kö­teles” hiánypótláson innen levő kiállítótermeiről van szó, a földszintiről és az alagsoriról. A slendrión- ság meg-nem-bocsáthatósó- gának ezer oka van, de csak kettőt említenék. Az első, hogy Pécs belvárosának az üzleti központjában van, tehát az igényesség megkövetelése kétszeresen jogos. A máso­dik, hogv olyan intézmény otthonáról van szó, amelynek az elsőszámú feladata az íz­lésformálás. Ennek pedig aligha tehet eleget, ha önnön portája mást hirdet. A minap körbecsodáltam Pécs úidonsáqát é- *>nv-ket- tőre „kiszúrtam” néhány fel- szisszenésre okot adó dolgot. Nem azért, mert ezek az „ap­róságok” szokatlanok, hanem mert itt különösen kirívóak. S amikor ezekről a tervező Máté Andrással szót váltot­tam. az első indulatos kifa- kadása az volt, hogv ő ezt a házat így nem veszi át. A szürke márványlábazat azért szúr szemet, mert su­gárzik róla a nemtörődöm­ség: a lapok nem egyformák; az egyik sima, a másik ere­zett, ahoqy éppen a kézüqv- be akadt a márvány a sza­báskor a Kőfaraaó Vállalat­nál. Az utcafrontra nagv. osztatlan üvegtáblákat írt elő a tervező, s hogy az utca és a kiállítóterem kapcsolota tel­jes legyen, keretnélküli üveg­ajtót is. Nem sikerült egybe­szabott üvegtáblákat szerez­ni, de a méret sem sikerült, emiatt a saroknál nem is ér­tek össze az üveglapok, a hézagot utglag kellett eltün­tetni takarólemezzel. Meg­oldhatatlan feladat lehetett a keretnélküli üvegajtó is (pe­dig hány helyen találkozha­tunk ilyennel!), ezért egé­szen közönséges — mondjam úgy: szegényes? — vaskere­tes ajtó került oda „ideigle­nesen”. Ennyit a külsőről. És a belső? A teret néhány pil- ------------------------------------------------— tiér osztja meg, ezeket is szür­ke márvánnyal burkolták. De hogyan? Ha márványt mon­dunk, a szóhoz a simaság társul. Nos, a lapok hepe­hupáson illeszkednek, óriá­siak a hézagok - az egész rémesen elkapkodott. Szép faburkolatot kapott a terem egyik oldala, ám eszébe ne jusson senkinek végigsimíta­ni, mert akkor érezheti, hogy a táblák ugyanúgy nem ta­lálkoznak, mint az imént em­lített márvónylapok. (me, a stílus egysége! Aztán körben a dobogó, ahol majd a ki­állítási tárgyakat helyezik el. Mindenféle méretű furnérle­mezekből szabták (itt-ott vas­tagon meg is szaladt a fű­rész), a borítólemez a páco- lóstól meghuillómosodott, amit isten tudja, hogyan lehet majd elkozmetikázni. Helyen­ként ferdére sikerült a do­bogó, a pillérek körül pedig — megint micsoda túlzó igé­nyesség! — miért is illeszked­nék egymáshoz hézagmente­sen a márvány és a fa. A földszinti teremben van ■ egy nagy kerek nyílás, amin ke­resztül le lehet tekinteni az alagsori kiállítóterembe. A fából készült mellvéd illesz­kedéseit csavarok foqják össze. De milyenek? Olva- nok, amilyenek a kettős abla­kokat foqják össze. Mert ép­pen ilyenek voltak kéznél. Folytassam? . . . Sokan működtek ebben az egész nem is tudom miben közre. Ha megkérdeznénk az „elkövetőket”, roppant eqy- szerű és ésszerű maavaróza- tokat hallanánk. Csakhogy itt nem magyarázatra. hanem igényes munkára lett volna szükséq (egyébként másutt isi). Netán a sokat emlege­tett, de csak igen óvatosan alkalmazott kötbérezésre. Egyfajta szemlélet segített abban, hogy a minapi mű­szaki átadás átsiklott mind­ezeken. A megalkuvás. Hogy „szemet hunyok, mert ilegkö- zelebb is együtt kell dolgoz­nunk". A tervező dühös ki- fakadására a műszaki ellenőr megvonta a vállát, széttárta a kezét és a kérdésre kér­déssel felelt: „Mit lehetne tenni?” De nyomban kitalál­ta: „Értékcsökkenten vesszük majd át!” Ez aztán a megol­dás! De akkor ki is kellene írni valahová, hogv az utó­kor is tudja: az 1981 utolsó negyedében elkészült úi pé­csi létesítmény — csökkent értékű. Hársfai István Az eredmény 700000 forint Baranyai úttörők eredményes hulladékgyűjtési akciója A lakásokban felgyülemlő pa­pírokból 248, vasból, 524 és textilhulladékból 17 tonnányit gyűjtöttek össze tavasszal a ba­ranyai pajtások. Március 1 és június 30. közötti időszakra hirdetett versenyt a Dél-dunántúli MÉH Vállalat az általános iskolásoknak: melyik iskolában gyűjtenek egy gye­rekre számítva forint értékben legtöbb papírt, textilt, fémet. A versenyben 100 baranyai úttö­rőcsapat ismét kitett magáért, az általuk összegyűjtött másod- nyersanyagok ellenértékeként kapott 700 000 forinttal gyarapí­tották az úttörőcsapatok kasz- száját. A MÉH Vállalat a legeredmé­nyesebb 25 úttörőcsapatnak most postázta a köszönő és versenyt értékelő levelét, vala­mint a pénzjutalmat. Kategóri­ánként a győztesek: a pécsi Jó­kai utcai, a pécsi kertvárosi I. számú, a dunaszekcsői, a pécs- bányatelepi és a bogádi álta­lános iskola úttörőcsapatai. A MÉH Vállalat a Baranya megyei úttörőelnökséggel közö­sen az 1981/82-es tanévre ismét meghirdette az úttörőcsapatok hulladékgyűjtési versenyét, pa­pír, textil és vashulladék g'yű- tésére szólítva fel a kisdoboso­kat, úttörőket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents