Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-01 / 239. szám

1981. szeptember 1., kedd Dunántúlt napló 5 Országos szeminárium Pécsett Uzemmérn öle képzés Lépést tart-e a képzés a technikai fejlődéssel? Aligha rendezhetnének idő­szerűbb országos tanácskozást napjainkban, mint a műszaki szakemberképzés és -tovább­képzés helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről, amejyben külö­nösen érzékeny pont az üzem­mérnökképzés. Az üzemmérnökképzés a té­mája a tegnap Pécsett, a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskolán kezdődött háromnapos tanács­kozásnak, amelyet az MTESZ és a Gépipari Tudományos Egye­sület Központi Oktatási Bizott­ságai, a GTE pécsi csoportja, valamint a PMMF rendezett. A tanácskozást dr. Pauka Im­re, az oktatási intézmény fő­igazgatója nyitotta meg mint­egy kétszáz fős hallgatóság előtt. A főigazgató megnyitójában hangsúlyozta, hogy a felsőok­tatási intézmények fejlesztési terveinek megfogalmazásához, az egységes álláspont kialakí­tásához ez a rendezvény is ki­tűnő alkalom. A szeminárium ötleteket, gondolatokat adhat a 15—20 esztendő múlva gyakorló műszaki értelmiség feladatai­nak körvonalazásához. Minden bizonnyal a természettudomá­nyos gondolkodás és szemlélet, a műszaki és gazdasági prob­lémák komplex értelmezése, az üzemmérnökképzésben a gya­korlati munka kerül majd elő­térbe, ennek oktatási feltételeit, továbbképzési lehetőségeit kell megteremteni, a mostani ta­nácskozás is ezen szempontok szolgálatában áll. Ezt követően dr. Jéki László, az MTESZ főtitkárhelyettese mondotta el vitaindító előadá­sát, amelyben a kiadott írás­beli anyag lényeges pontjaira külön is felhívta a résztvevők figyelmét. Csaknem 30 neves szakember mintegy 2400 kérdő­ív alapján dolgozta fel többek között az üzemmérnökök hely­zetét. Az egyik kérdésben pél­dául arra kerestek választ, hogy a gyakorló üzemmérnökök saját tapasztalataik alapján miként ítélik meg a mostani főiskolai képzést, lépést tartott-e a gya­korlattal? A válaszok kétsége­ket, a mostani pécsi szeminá­rium elengedhetetlenül fontos és szükséges voltát bizonyítot­ták. Az említett anyag javaslatai­ban is megfogalmazódott, az üzemmérnökképzés és -tovább­képzés rendszerét egységes egészként kell tekinteni az ok­leveles mérnök- és technikus- képzéssel, vagy még inkább a szakmunkásokat is ebben a rendszerben kell figyelembe venni. Bebizonyosodott, az üzemmérnökképzés az elmúlt tíz esztendőben bizonyította lét- jogosultságát, de az is, hogy továbbfejlesztésre szorul. Az elméleti1 és gyakorlati képzés arányát úgy. kell módo­sítani, hogy az utóbbi legalább 55-60 százalék legyen. Ugyan­akkor az iparnak az oktatás­ban, de különösen a tovább­képzésben az eddigieknél na­gyobb felelősséget kell vállal­nia. A megnyitó után az üzem­mérnökképzés tapasztalatairól, az üzemek és főiskolák közötti együttműködésekről, a műszaki egyetemek feladatairól hang­zottak el előadások. L. J. Ötnapos munkarendben Az első tanítási nap Több iskolában tegnap zaj­lott le az első tanítási nap — azokban az intézményekben, amelyek az ötnapos munkahét bevezetésének kísérletét vállal­ták. Egy általános és egy kö­zépiskolába látogattunk el teg­nap, hogy lássuk, mit jelent a a gyakorlatban az ötnapos munkarendre való áttérés, amit egy év múlva valamennyi isko­lában megvalósítanak. — Semmiben sem különbözik tulajdonképpen ez a nap a többi szeptemberi iskolakezdés­től — mondja Bokrétás György, az Egyetem utcai Általános Is­kola igazgatója. — Ma a lét­számellenőrzés, a személyi ada­tok egyeztetése, a házirend, a tűzrendészeti előírások ismerte­tése után a gyerekek megkap­ják az órarendet, és holnaptól már aszerint folyik a tanítás. A tankönyveket egyébként már kézhez kapták a tanulók. Sem­mi problémát nem okozott a gyerekek, a nevelők számára ez az áttérés a mi iskolánkban. Egyrészt azért, mivel a nevelő­inknek korábban is biztosítot­tuk a heti egy szabadnapot — ettől ők éppen a 10-napos cik­lus bevezetésekor estek el. Most tehát ugyanabban az órabeosztásban kell gondolkod­niuk, mint korábban, csakhogy a szabadnap most mindenki számára szombatra esik. CJt napra kellett tehát elosztani a tananyagot — ez azonban kizá­rólag az igazgatás problémá­ja. Annyi differenciát jelent majd iskolánkban az ötnapos munkahét bevezetése, hogy két nappal korábbra esik a tanév­kezdés, és egy héttel tovább tanítunk nyáron. Az Egyetem utcai iskola igaz­gatója azt is elmondta, hogy az első szülői értekezleteken arról beszélgetnek majd a szü­lőkkel, hogyan töltheti iskolás­gyermekük' hasznosan a hét vé­gi szabad idejét. A gimnáziumok közül a Leö- wey Klára Gimnázium vesz részt az új tanítási rend gya­korlati kipróbálásában. A ha­gyományoknak megfelelően tegnap ott is osztályfőnöki órákkal kezdődött meg az idei munka — de már megtartották az első szakórákat is. A tan­könyveket szomboton osztották ki a tanulóknak. Tegnap kapták meg az idei órarendeket is, a KISZ-szervezet is megkezdte munkáját, és délután próbát tartott az énekkar. — Egy iskola munkájában mindig is nagy szerepe volt az indulás megszervezésének — mondja a tanév első napján Bernáth Józsefné igazgató. — Erre most nagy súlyt kell fek­tetni. Nem lehetnek üresjáratok az iskolai munkában. Az ötna­pos munkahét jelent délutáni órákat, jelent sűrűbb iskolai programot. A Leöwey Gimnázium magá­ra vállalta, hogy odafigyel a tanulók felszabaduló szombat­jaira is. — Nem biztos ugyanis, hogy a mai felnőttgeneráció jó pél­dákat tud adni a fiataloknak a szabadidő hasznos eltöltésére — mondja az igazgatónő. — Ezért megállapodást kötöttünk a TIT-tel, az Ifjúsági Házzal és szombatonként Czeiczol Endre orvosgenetikus, Hajdú János szerkesztő, Uherkovich Ágnes belsőépítész és más érdekes emberek meghívásával progra­mot javasolunk diákjainknak, akiket ezekre az iskolai mun­kaközösségek pedagógusai fognak elvinni. Az IH filmklu- bos foglalkozásokat, diákszín­házi előadásokat ajánl a sza­bad szombatokra. Havi egy szombaton az iskola is nyitva tart: ilyenkor látogatható a könyvtár, a sportpálya, s ilyen­korra szervezünk úszást a Hul­lám-fürdőbe. G. O. Baranya egyes szőlőter­mő tájain a kistermelők megkezdték a tramini és a rizlingszilváni fürtjeinek szedését. Emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy augusztus utolsó nap­jaiban borszőlőt szüretelje­nek a baranyai gazdák. Természetesen nem a nagy­szüret ez, hanem csak egyes korán érő fajták ter­mése kerül a kádakba. Az elmúlt hetek száraz, forró időjárása általában két- három héttel előbbre hozta a szőlő érését, s némely fajta cukorfoka már most annyi, vagy még több is mint tavaly októberben volt. Az igaz, hogy magas a szőlő cukorfoka, hiányzik azonban a kellő íz- és za­matanyag. Villanyfénynél, szikrázó betonon Színész—újságíró rangadó Pécsújhegyen Beszállnak a színésznők és újságirénők is Fellép a Rádió Kabarészinháza PÉCS Mozgolódnak az újságírók, hamarosan eldől: az Aranybi­kában vagy a Markó csárdá­ban tartják meg első edzésü­Nyolc hónap alatt elkészült A precíziós öntöde izzító kemencéje fltiieteli arak A MÉM, az Országos Anyag- és Árhivatallal egyetértésben — közzétette az őszi érésű téli alma és a burgonya idei átvételi árát. Az elmúlt évhez képest az alma kilójáért általá­ban 40 fillérrel többet ad a külkereskedelem. A bel­földön forgalomba hozott gyümölcsért szintén többet adnak, mint egy évvel ko­rábban; az áremelés mér­téke mintegy 7 százalékos. A téli alma tájékoztató árát, amelytől a felvásárló szervezet és a termelő megegyezésével föl-, illetve lefelé 15 százalékkal tér­hetnek el; az elkövetkező hónapokra nem egysége­sen, hanem hét rész idő­szakra bontva állapították meg. Természetesen azért, mert ahogy előrehalad majd a tél, illetve eljön a tavasz, növekszik az áru értéke. A helybentartást anyagilag is ösztönzik, és­pedig úgy, hogy például a Hungarofruct az átvételi időszak elején kilónként 10 fillérrel alacsonyabb árat kínál azzal, hogy ezt a különbözetet, amely orszá­gosan több mint 20 millió forint, c későbbi időpont­ban az átvételi ár emelé­sére használják fel. A Hun­garofruct által felajánlott átvételi ár egyébként az idén szeptemberben a kü­lönleges minőségű osztály­ban kilónként 7,40 forint, az első osztályú almánál kereken 5 forint. Az őszi érésű -burgonya tájékoztató áránál a felvá­sárló szervezet és a terme­lő a meghirdetett ártól kö­zös megegyezéssel fölfelé és lefelé legfeljebb 20 százalékkal térhet el. Az I. fajtacsoportért 100 kilón­ként 360 forintot, a II. cso­portra pedig 300 forint át­vételi árat hirdettek meg. Precíziós acélöntődét adtak át Szalántán Készítenek gép- és müszeralkatrészeket, egyéb acél- és brsnzijntvényeket A szalántai Hunyadi Termelőszövetkezet, amely a VI. ötéves terv időszakában mintegy 50 százalékkal kívánja növelni termelési értékét, hétfőn jelentős lépést tett célja felé: elkészült a precíziós acélöntöde, megtörtént műszaki átadása és szeptember 7-én megkezdődik a munka. A vaskapui telepen épült fel az új létesítmény a régebbi kombájnjavító helyén, a buda­pesti Acélipari Szövetkezet, a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet és a Hunyadi Termelőszövetkezet együttműködésében. Az öntöde berendezései eredetileg Buda­pesten működtek, de az üzemet kitelepítették és így kerültek Ba­ranyába. A beruházásban a sza- fántai tsz hatmillió forinttai vett részt, főleg építési munkák­kal, amit saját részlegük vég­zett. A létesítményben - alap­területe 1000 négyzetméter - viasz-eljárásos precíziós acéi- és bronzöntvényeket készítenek, amelynek a hagyományos ön­téssel szemben az a nagy elő­nye, hogy a kiöntött termék utómunkálatokat (esztergályo- zás, marás, reszelés) nem kí­ván. Egy műszakban elektromos olvasztással hét—nyolc öntést tudnak végezni, ami egyszeri adagban 50 kiló acélt vagy bronzot jelent. Az öntöde je­lenlegi szerszámozottsága lehe­tővé teszi, hogy 15 dekástól 12 kilósig önthetnek minden acél­vagy bronzöntvényt, amit a ma­gyar szabványban rögzítettek. Acélból kétfélét, ötvözetlent és ötvözöttet készíthetnek. A termelőszövetkezet biztosí­totta a szükséges szakember- és betanított munkás gárdát, és kezdetben mintegy 18—20 fő foglalkoztatására kerül sor, ami két műszakra történő átállásnál 30—40 főre növekszik. Az év hátralévő négy hónapjában 2,5 millió forint termelési értékre számítanak Az öntöde kapacitását már az indulás előtt 40 százalékban lekötötték, a további megrende­lésekről tárgyalások folynak, il­letve piackeresés, amely a szak emberek véleménye szerint nem jelent különösebb nehézséget, mert a különféle gépalkatré­szekre nagy szükség van. önt­hetnek különféle gépalkatrésze­ket, ipari és mezőgazdasági rendeltetésüekbe, mérőműszer­alkatrészeket, de sok minden más szóba jöhet, ha mennyisé­ge miatt érdemes felszerszá- mozni. A tegnapi rövid átadási ün^ népségén, mielőtt Illés István, az MSZMP Siklós városi-járási Bizottságának első titkára el vágta volna az avató szalagot, Kerner Ádám, a termelőszövet kezet elnöke köszöntötte az együttműködésben részt vevő szövetkezetek vezetőit és az építkezésben kiemelkedő mun kát végzett termelőszövetkezeti dolgozókat, akik közül 12 fő­nek átadta a Tsz Kiváló Dolgo­zója kitüntetést. Az építkezés­ben, az öntöde szerelésében részt vett tsz-tagok munkájának dicséretére jellemző: a munka januárban kezdődött és nyolc hónap alatt üzemkészen áll a megyében is jelentős ipari lé­tesítmény. K. J. két. A színészek viszont már az évadnyitó társulati ülés óta egyfolytában labdával próbál­nak. Mire készülnek? Termé­szetesen . a színész—újságíró rangadóra. A színészeknek van törleszteni valójuk, a legutóbbi három SZÜR-on rendre elsír­tak. Most abban reménykednek (bocsánat, ezt mi mondjuk, új­ságírók), hogy a színésznők ki­köszörülik a csorbát. Ugyanis az idén pályára lépnek a szí­nésznők és az újságírónők is. Ismét elkövetkezett hát a bányásznap! Szeptember 6-án, este 8 órakor a pécsújhegyi kézilabdastadion szikrázó be­tonján, villanyfénynél ismét összeakaszkodik a két nagy ri­vális. Az események mór ko­rábban, délután 6 órakor kez­detüket veszik a stadionban fel­állított színpadon. Papp Tamás főrendező a részletekről: — Először is fellép a Rádió Kabarészínháza Voit Ágival, Bodrogi Gyulával, Lehr Ferenc­cel, Boncz Gézával és kitűnő kabarészerzőkkel, Farkasházi Tivadarral és Soós Andrással, továbbá a nagyágyúval, An­gyal Jánossal. Hétkor o Fővá­rosi Operettszínház művészeié a színpad, a névsor rangos: Németh Marika, Marik Péter, Kovács Iby, Farkas Bálint és a Gyarmati-trió. Eközben önálló műsort ad Paudits Béla, s aki az egészet humorral fűszerezi: Böröczki József műsorvezető. Este 8-kor SZÚR. Először a hölgyek lépnek pályára. A szí­nésznők összeállítása: Krasznói Klára, Unger Pálma, Juhász Piroska, Kardos Mária, Raszler Ildikó és az új szerzemények: Andresz Kati, Dieder Éva, Do­bos Kati, Lang Györgyi. Gyúró: Szeqváry Menyhért. Az újság­írónők: Sarok Zsuzsa, Dücső Csilla, Ádám Erika, Erb Éva, Rapi Emilia, dr. Juhász Edit Gyúró: Csuti János. A mérkő­zést Katzirz Béla távollétében Farkas László (PMSC) vezeti. Bélát vasárnap a nagyváloga­tottbeli teendői elszólítják, annyit üzen, a színésznőknek drukkol. S aztán a nagy derbi. Az összeállítás. Színészek: To- manek Gábor (csapatkapi­tány), ifj. -Fekete András, Haj- zer Gábor, Pásztor Sándor, llkaházi Béla, Matoricz József (új szerzemény), Balikó Ta­más (ú. sz.), Konter László, Bregyán Péter, Vajek Róbert, Vizi György, Kiss Bélái, Hajdú Imre. Szövetségi kapitány: Nógrádi Róbert. Újságírók: Kapuvári, Kurucz Gy„ Roszprim, Miklósvári (csa­patkapitány), Lombosi (écesz- géber), a két doktor, Mészáros és Horváth, valamennyi D. Napló; rádiósok: Müller, _Ba­k a, Belénessy; tévések: Hídvé­gi, Wolfart, Popovics. Szövetsé­gi kapitány: Mitzki Ervin. Játékvezető: Stier József (PMSC). A kezdőrúgást Mátrai Márta művésznő végzi, majd Füsti Molnár Éva művésznővel ellátja a SZÚR partjelzői tisz­tét. A meccset a rádió is köz­vetíti, beszél Szepesi György — helyett Kovács Imre rádióripor­ter. A szünetben anyósdalokat énekel a Bütykös együttes. Har­madik félidő: baráti vacsora a Helyőrségi Klub éttermében, üz­letvezető Körmendi Sándor (ez még nincs elintézve). M. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents