Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-29 / 267. szám

1981. szeptember 29., kedd Dunántúlt Tlaplö 5 Előrevivő észrevételek, Javaslatok Kpü**" Ifjúsági parlament Égyházaskozáron Bernáth Aurél állandó kiálításának egy részlete Bernáth Aurél állandó kiállítása Kaposvárott Ülést tartott a megyei képviselő- csoport Az országgyűlés őszi üléssza­kára készülve ülést tartott teg­nap a megyei képviselőcsoport a Pécsi Állami Gazdaság köz­pontjában. Dr. Földvári János, a megyei tanács általános elnökhelyette­se részletes tájékoztatót mon­dott Baranya mezőgazdasága és élelmiszeripara helyzetéiről, valamint a földtulajdont, föld- használatot. földvédelmet sza; bályozó törvény végrehajtásá­ról, s a további feladatokról. Az emberi környezetvédelem­ről szóló törvény végrehajtásá­nak megyei tapasztalatairól szintén dr. Földvári János tá­jékoztatta a parlament tagjait. A téma magában foglalta a föld, a vizek, a levegő, az élő­világ, a táj, a települési kör­nyezet védelmét és megjelöli a tanácsi és nem tanácsi szervek környezet- és természetvédelmi tevékenységét. A termőföld megóvásában előrehaladás tapasztalható. A vizek védelmére számos intéz­kedés történt, de a szennyvíz- kezelés és tisztítás elmaradott­sága miatt tovább romlott a felszíni és felszín alatti vizek minősége. \ Baranya levegőminőségének állapotát tekintve az ország szennyezett megyéi közé tarto­zik. A légszennyezés a fűtés, az ipari tevékenység és a köz­lekedés következménye. A kén­dioxid szennyezés Pécsett a leg­magasabb. De előnyös válto­zást hoz a tervezett földgáz be­vezetése a történelmi városköz­pontba. Enyhíti a gondokat a távfűtés is. Az élővilág védelme terén évek óta szervezett munka folyik és ez jelentős növénytani és ál­lattani jellegű értékek meg­mentését eredményezte. A települési környezet védel­mében széles körű társadalmi mozgalom és összefogás bon­takozott ki. Figyelemre méltó intézkedések születtek a kom­munális ipari hulladékok kör­nyezetkímélő, az előírásoknak megfelelő elhelyezésére. Elhangzott, a környezetvéde­lemben tovább kell erősíteni a vállalatok, szövetkezetek, intéz­mények és a lakosság érdekelt­ségét, felelősségét. Szükséges a hatósági és társadalmi ellen­őrzések rendszeresebbé tétele, a környezetvédelmi előírások megszegőivel szembeni szigo­rúbb és következetesebb fellé­pés. A csoportülésen a témákkal kapcsolatban véleményt mon­dott Palkó Sándor, dr: Szentist- ványi Gyuláné, Gázsity Milutin- né, Cserna Sándor és Dohoczky Antal képviselő. Borsos Jánosnak, a képvise­lőcsoport elnökének az ország- gyűlés előkészítésével kapcso­latos feladatok ismertetője után a csoport tagjai és a résztve­vők megtekintették az állami gazdaság üzemegységeit. Nagy István Az őszi időszakban minden üzemnél, vállalatnál sor kerül az ifjúsági parlamentekre. Az első, amiről tudósítunk, tegnap délután volt az egyházaskozári Haladás Termelőszövetkezetnél. A termelőszövetkezet 562 ak­tív dolgozójából 189 a 30 éven aluli, s ez egyben azt is jelen­ti, hogy a „Haladás”-nál az át- lagélétkor 34 év. A 189 fiatal­ból 45 o nő, 12-en vannok a szakmai vezetésben, hárman a vezetőségben. Még sorolhat­nánk néhány számadatot, de ezek a legfontosabbak, s ennyi talán némileg érzékelteti is, milyen szerepük lehet a terme­lőszövetkezetnél. A fiatalok fóruma dr. Vass János tsz-elnök előterjesztésé­vel kezdődött, amelyben képet kaptunk a termelőszövetkezet gazdasági helyzetéről, főbb fej­lesztési tennivalóiról, s mindeb­ben a fiatalok részvételéről. Amíg 1978-ban 92 millió fo­rint volt a tsz termelési értéke, ez 1981-ben várhatóan már 184 millióra emelkedik. S ezt nem lehetett volna elérni az itt dol­gozó fiatalok nélkül. A legtöbb fiatal a szolgáltató ágazatban dolgozik, ezzel szemben csök­kent a traktorvezetők és a tehe­nészetben dolgozók száma. Úgy látszik, az állattenyésztési ága­zatba nem szívesen mennek dolgozni, a helyzet javulását at- tój várják, hogy a tehenészet rekonstrukciója a jövő évben el­kezdődik. Szó esett a szocialis­Mindössze 29 másodpercre volt szüksége a győztesnek ah­hoz, hogy „rendezze” a bűvös kockát azon az országos* ver­senyen, amelyet vasárnap ren­dezett a Politoys Ipari Szövet­kézét, a Konsumex és a Triál Vállalat a Pataky István Műve­lődési Központban. A győztes ta brigádokról is, melyeknek tagsága 60 százalékban fiatal. S noha az ifjúsági parlament a fiatalok demokratikus fóruma, a vártnál kevesebben szóltak hozzá, vagy tettek javaslatokat. Akik azonban aktívan részt vet­tek a tegnapi összej'övetelen, azok értékes és megfontolásra érdemes gondolatokat vetettek föl. Orbán József és Simkó Csa­ba ágazatvezetők a föllendült újítómozgalom nagyobb nép­szerűsítésére tettek javaslatot, illetve orra, hogyan lehetne az állattenyésztést népszerűsíteni a fiatalok körében. Nem kerül­te el figyelmüket az ötnapos munkahét bevezetése, sem pe­dig a háztáji erőteljesebb „meghonosítása” sem. S fölme­rült az a legkevésbé sem mel­lékes kérdés is, hogy hogyan lehet megtartani a fiatalokat egy termelőszövetkezetnél, il­letve hogy hogyan lehet vonzó­vá tenni számukra a mezőgaz­daságban végzett munkát. Ezek voltak az ifjúsági parla­ment legfontosabb beszédtémái, s ezek után megválasztották azt a négy küldöttet, akik majd részt vesznek a megyei ifjúsági parlamenten. D. Cs. Lábas Zoltán nyíregyházi ver­senyző. Ez volt a szuper-döntő vég­eredménye, amelyet három ka­tegória — a 15. életévüket be­töltött, a 18 évig terjedő és a 18 éven felüli korcsoport — győztesei vívtak meg egymás­sal Új kiállítóhellyel gazdagodott Kaposvár. A színház Itözelében, a Rákóczi tér 2. alatti szépen renovált századeleji lakóház földszintjén, a Városi Galériá­ban alakították ki Bernáth Au­rél Kossufh-díjas és Munkácsy- díjas festőművész állandó tárlatát. A tárlat anya­gát a művész — aki Marcali­ban született 1895-ben — Ka­posvár városnak adományozta. A mintegy hatvan, többségében nagyobb méretű olajfestmény között az idős művésznek olyan jelentős alkotásai is láthatók, mint a Svájci-tó, a Halász, az Ülő öregasszony, a Zöldkályhás önarckép, az Alice az erkélyen, az Alice és Marili a kisőrsi szo­bában, vagy az újabb alkotá­sok közül az önarckép éjjel (1970), az önarckép lányommal (1975) vagy a Vázlat a kapos­vári házasságkötő terem falké­péhez (1975). Az állandó kiál­nos iskolába, holnap a sombe- reki alsófokú intézményekbe lá­togat el, s közben vendéglátói módot teremtenek arra is, hogy megnézhesse a villányi szobor­parkot, a mohácsi történelmi emlékhelyet és a Zsolnay mú­zeumot. Mit kell tudnunk a szír okta­tásügyről? Mohammed al-Haie- bi tájékoztatása alapján dió­héjban a következőket mond­hatjuk el: Szíriában az iskolák 90 százaléka az állam kezében van, a többi magánintézmény. A bölcsődei és óvodai ellátás ott is létezik, 6 éves kortól kö­telező az újabban kilencosztá- lyos elemi iskola. Az utolsó há­rom év felkészülést jelent a hároméves középiskolára, amelynek ma már több típusa van. Éppen az idén nyitotta meg kapuit 50 ipari szakközép­Jancsó Miklós kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa társadalmi el­kötelezettségű, kiemelkedő al­kotói tevékenysége elismerése­ként, 60. születésnapja alkal­mából Jancsó Miklós Kossuth- dijas filmrendezőnek, a Ma­gyar Népköztársaság Kiváló Művészének a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend kitün­tetést adományozta. A kitünte­tést hétfőn az Országházban Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese adta át. Jelen volt Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztá­lyának vezetője és Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes. Iftást vasárnap délelőtt nyitot­ták meg ünnepélyesen. Ezen a napon több más kép­zőművészeti eseménynek is szín­helye volt Kaposvár. Ugyancsak délelőtt nyílt meg a hároméven­ként megrendezésre kerülő du­nántúli tárlat, ezúttal negye­dik alkalommal. A tárlaton csaknem valamennyi dunántúli megye képzőművészei szerepel­nek. A megnyitó ünnepség után kiosztották a táirlat díjait. A Somogy megyei Tanács 18 000 forintos I. díját Borsos Miklós „A dunántúli művészetért” fel­iratú bronzplakettjével Giczy János soproni festőművész kap­ta meg. Ezenkívül egy külondí- jat és hét, egyenként 10 000 forintos nívódíjat osztottak ki. Az utóbbiak közül három pécsi is: Erdős János festőművész, R. Füzesi Zsuzsa iparművész és Valkó László grafikusművész ré­szesült. iskola. Az egyetemeken felvételi vizsga nincs, de egy-egy kvali­fikáltabb szakra csak bizonyos — magas — pontszám elérésé­vel fehet beiratkozni. Az okta­tás úgynevezett csigarendszer­ben történik, tehát már az alapfokon mindenről tanulnak a gyerekek, és később ezt a tudást mélyítik el egyre részle­tesebben. Ezt azzal indokolják, hogy ha kimarad is a diák va­lamelyik szinten — például a mezőgazdasági munkák vagy más ok miatt — azért legyen fogalma mindenről, és később be tudjon kapcsolódni az ok­tatásba. A vidéki iskolák ugyanolyan felszereltség űek, mint a fővárosiak — sőt, al-Ha- lebi úr szerint az a koncepció érvényesül, hogy a vidékiek kapják meg először a legkor­szerűbb berendezéseket, mert a fővárost utána már könnyebb ellátni. H. J. Képernyő eiä m ízlések és pofonok K erti törpét, hímzett falvé­dőt is láttunk talán mór elrettentő példaként a képernyőn, de az utcai illem­helyek ízléses vagy ízléstelen formájáról folyt vitára határo­zottan emlékszem. Hogy ponto­san milyennek kell lennie a ne­vezett intézménynek, ha az íz­léses jelzőt ki akarja érdemel­ni, azt végül is nem jegyeztem meg, de ez talán nem is Cso­da. Úgy vélem, a kérdés ma még az álmodozók, esetleg a futurológusok kisebb körére tartozik, az állampolgárok szé­lesebb köre beérné azzal is, ha fenti intézmények egyálta­lában léteznének, továbbá, ha tiszták és működtetésre alkal­masak lennének, az ízléses-íz­léstelen vita utána következr hetne. Anélkül, hogy az ízlésről szó­ló műsorsorozatot vitatnám, valami hasonlót hámozok ki a legutóbbi adásból is. Ellent­mondást nem tűrően kijelentet­ték ebben, hogy a magyar tu­ristákat kilométerekről fel lehet ismerni idegen (közelebbről: nyugati) országok főterein és templomkapuiban, mégpedig öltözködésükről. Mármint ízlés­telen öltözködésükről. Előbb azt * hittem, rosszul hallok, mert nemegyszer talál­koztam olyan — szintén elleni- mondást nem tűrő — vélemény­nyel is, hogy a magyar nők nemzetközi összehasonlításban nagyon ízlésesen öltözködnek, mégha nem is a legeslegújabb (párizsi) divat szerint. De aztán kiderült, hogy nem is a nőkről, hanem a férfiakról van szó. Sötét színű öltönyök árulkod­nak a nemzeti hovatartozásról, enyhén totyakos nadrágok, mondta a szakember. Ezen aztán elgondolkodtam. Mitől sötétek azok a magyar öltönyök? Vajon attól-e, hogy a megvásárolt világos öltönyö­ket otthon makacsul sötétre festik az ízlésben elmaradott honi polgárok? Vagy attól, hogy az üzletekben csak a sö­tét szövetek fogynak, a vilá­gosakat meg végül részvétlen­ség* miatt a kukába dobjuk? És azután mitől totyakosak azok a nadrágok? N agyobb a gyanúm, hogy a kereskedelemben job­bára sötét .színű, totya­kos fazonú nadrágok kaphatók. Vagyis nem annyira az ízlés a ludas, mint inkább a szükség. Ezt a gyanúmat alátámasztot­ták az interjúk is, amelyeket textilipari tervezőkkel készítet­tek a műsorban. Ezekből kide­rült, hogy a tervezők nem ter­veznek, hanem leginkább kül­földi textilmintákat másolnak fhogy minek másolják le, ha már egyszer megvan, azt nem egészen értettem), és sosem tud­ják, hogy amit lerajzolnak, ab­ból lesz-e anyag és miféle. .Hát ezt nemigen lehet terve­zésnek nevezni, az tagadhatat­lan. A fazonok tervezőiről is esett pár szó, dehát... A kér­dés nagyon bonyolult. Hazánk­ban sok különféle divatbemu­tatót tartanak, ahogy hallom, többnyire válogatott közönség­nek. Hogy ezekből ki és meny­nyit és hogyan profitál, azt nem tüdőm. De az Ez a divat című divatlapot ismerem. Dön­getjük vele a világszínvonalat. Színes is, mutatós is, vastag is, drága is. A múltkor kérdeztem egy nő ismerősömet, aki arról nevezetes, hogy maga varrja a ruháit, ismeri-e ezt a kitűnő, hazánk divatát diktáló lapot. Hogyne, felelte, semmire se le­het használni. Ű a Burdából varr, mondta, abban nem ilyen flancos dolgok találhatók. A tervezőt nem hagyják tervezni, akit meg hagy­nak, az flancos ábrán­dokat vet papírra — és az át­lagnőnek marad a konfekció. Az átlagmagyarnak a sötét szövet, a totyakos nadrág. Az ízléses öltözködésről tartott szemináriumot körülbelül ezzel lehetne zárni. H. E. A főtanfelügyelő tapasztalatokat gyűjt Baranyában Javaslom, hogy a magyar szülők a szír apukákkal és anyukákkal vegyék föl a kap­csolatot: ők ugyanolyan gon­dokkal küzdenek az új rend­szerű matematikaoktatás beve­zetése óta, mint az itthoniak. Tudniillik bármennyire is sze­retnének, nem tudnak segíteni gyerekeiknek a számtanlecke megoldásában. A damaszkuszi tanárok egy része éppen úgy nincs kibékülve az új matema­tikatanítási módszerrel, mint a hazaiak közül sok pedagógus. Ilyen kicsi tehát a világ. Gond Szíriában a körzetesítés is, a tanulók nem kis része 3-4 ki­lométert gyalogol naponta az iskolába és vissza. Zsúfoltak az osztályok, mert magas a népszaporulat, az iskolákban nem ritka a 40—50 párhuzamos tanulócsoport sem! Vendég Damaszkusziról ■ Pécs, Villány, Somberek oktatási intézmányeit keresi föl ■ Milyenek a szir iskolák? Ezeket a „műhelytitkokat" Muhammed Kheir al-Halebitői, a damaszkuszi főtanfelügyelő­től tudtuk meg, aki látogatást te'tt a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályán. Ba­ranyai programja tegnap dél­után kezdődött meg: Lukács » József megyei általános iskolai csoportvezető tájékoztatta sző­kébb hazánk oktatásügyi kér­déseiről, majd a TIT Mecseki Természettudományi Stúdiójá­ban óvodai foglalkozást tekin­tett meg. Ma a villányi napközi otthonos óvodába és az általá­ul bűvös kocka országos forgatási versenye

Next

/
Thumbnails
Contents