Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-27 / 265. szám
* oo '■ o o 8° ^ • A vásártér és a piacok újjászületése Bővül, átalakul a vásártér Rekonstrukció a Felső-Malom utcában Hazánk, Kelet-Eu (4.) HetiesHieti rawhan (1953—55) 953 tavaszán lényeges változások történtek a két világ- ■ hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetésében. Március 5-én elhunyt I. V. Sztálin, a szovjet kommunista párt és a kormány vezetője. Az egyszemélyi irányítást kollektiv vezetés váltotta fel. Az SZKP élére N. Sz. Hruscsov (szeptembertől első titkárként) került, a Minisztertanács elnöke C. M. Malenkov lett. A szovjet párt fontos határozatokat hozott a pártélet lenini normáinak helyreállítására és továbbfejlesztésére, a pártmunka valamennyi fontos kérdésének kollektiv megoldására. L. P. Beriját, az SZKP Elnökségének tagját; miniszterelnökhelyettest, és belügyminisztert a megindult pozitív folyamatokat veszélyeztető párt- és államellenes tevékenysége miatt júliusban leváltották és kizárták a pártból, majd bíróság elé állították és kivégezték. A piac sokszínűségével, hangulatával, árufelvevő és ellátási tevékenységével elmaradhatatlan része, kicsit talán tükre is egy-egy vidéknek. Baranya megye székhelyén jelenleg 6 piac (közöttük a már igen kedvelt és sokoldalúan hasznosított vásárcsarnokkal) működik, s havonta egyszer nagy tömegeket vonz az országos állat- és kirakodó vásár. Mindezek felügyeletére, működtetésük biztosítására hozták létre az- g^núlt év január I-töl a Piac- és Vásárcsarnok Felügyelőséget, amely Pécs megyei város Tanácsának önálló, költségvetési intézményeként működik. Bevételi forrásai a bérleti díjak, helypénzek, a létesítmények területen elhelyezett reklámokért, illetve a csarnokban tartott rendezvényekért befizetett összegek. . Nem túl sok pénz jön így össze, de arra elegendőnek kell lennie, hogy általa megteremthessék a minél kulturáltabb ellátás feltételeit úgy, hogy egyben a városkép javításához is hozzájáruljanak. Mindez persze fokozatosan, több év alatt történhet, de a kezdeti lépéseket már megtették. Mint Császár Lajos, a felügyelőség igazgatója elmondta, a legsürgősebben megoldandó probléma a vásártér bővítése, korszerűsítése. Minden későbbi tervezés alapja az, hogy a vásártér véglegesen a jelenlegi helyén, a Megyeri ut és Móra Ferenc út által határolt területen marad. Határai azonban nem is olyan sokára lényegesen kijjebb tolódnak. Csepeli Zoltánnak, a Kertészeti és Parképítő Vállalat tervezőmérnökének elképzelései mar rajzokban öltöttek testet, sőt a kivitelezés első lépcsője is megkezdődött. Észak felé egészen a Pécsi-vízig terjed majd a kibővített vásártér. Ehhez a szükséges területkisa- játitások már megtörténtek. A Ivov-kertvárosi építkezéseken keletkező törmelékkel pedig folyamatosan föltöltik a bővítésnek szánt területet. Tulajdonkeppen ez a feltétele annak, hogy a jelenleg megoldhatatlan közlekedési gond megoldódjék a vásárok napián is. Ekkor ugyanis a parkoló személykocsik elzárják a Me gyeri utat A rendezési, bővítési terv szerint 600 gépkocsi részére alakítanak ki parkolót ott, ahol jelenleg az állatvásárt tartják. Higiéniai és közegészségügyi szempontból is kívánatos, hogy az állatvásároknak az északi részen, a most feltöltendő területen adjanak helyet. Ha a pénzügyi és a kivitelezési feltételek egybeesnek a szándékkal, akkor már a jövő < v (avaszán elkészülhet a parkol'-, s folyamatosan végezhetik a belső közlekedő utak behajtó szakaszainak kiépítését. A kivitelezésre elvi megállapodás született a szentlörinci Költségvetési Üzemmel. Még a jövő kérdése, hogy akár a kétévenként megrendezésre kerülő Pécsi Ipari Vásár is itt kapna helyet. Több országos nagyvállalat jelentette be szándékát, hogy kiállítás, raktározás céljára pavilonokat építene ezen a területen. Érdemes komolyan gondolkodni ezen, hisz egyszeri, közös erővel történő beruházással a vásártér korszerűsítése és az ipari vósá~r színhelyének megnyugtató rendezése is lehetővé válna. A Felsőmalom utcában levő piac rekonstrukciójára is sor kerül. Árudáinak többsége elöregedett, megérett a lebon tásra. Ideje, hegy korszerűbb kiszolgáló létesítményeket, higiéniai feltételeket, egységes, esztétikusabb képét kapjon a piac. Természetesen úgy, hogy közben az árusítás nem szünetel. A tervek most készülnek. A munkákra jövőre kerül sor. Bojok vannak a pécsi vásár- csarnokkal is, egy seregnyi konstrukciós hiba s el nem végzett munko miatt. Csak néhány azokból a garanciális kötelezettségekből, melyekről több kivitelező nagyvonalú váll- vonással egyszerűen nem vesz tudomást beázik a tető, az ajtók, ablakok gumitömítése nem megfelelő, hepehupás a padozat, o vízelvezetése nincs megoldva, a szellőztetés szinte I egyenlő a nullával, a ventillátor a csarnoktérbe nyomja az elhasznált levegőt, a bukóab- lokok nyitására szolgáló szerkezeteket máig sem szerelték fel. . . A problémákat és a várható fejlesztést egybevetve azonban mi, vásárlók hihetünk abban, hogy pór év során egyre szebb, hangulatosabb kép fogad bennünket a pécsi piacokon, és a vásártéren. Kurucz Gyula Fontos lépéseket tettek a szocialista törvényesség helyre- állítására, hozzákezdtek a jogtalanul elítéltek rehabilitálásához. Változások történtek a gazdaságpolitikában. Csökkentették a nehézipaci, növeltek a könnyű- és élelmiszeripari beruházásokat abból a célból, hogy tovább javítsák a lakosság életszínvonalát. Nagy hangsúlyt helyeztek a mezőgazdaság anyagi- műszaki és káderbázisának erősítésére, a mezőgazdaságban dolgozók anyagi érdekeltségének javítására. Az Egyesült Államok elnöki székében a hidegháborút reprezentáló H. Trumant az a D. D. Eisenhower tábornok váltotta fel aki a második világháború idején a nyugat-európai szövetséges erők főparancsnoka volt. A két világhatalom közötti ..olvadás” megindulásának köszönhetően 1953. július 27 én megkötötték a nagy nemzetközi feszültséget keltő koreai - háborút lezáró fegyver- szünetet. majd 1954-ben az indokínai háborúnak (ideiglenesen) véget vető genfi egyezményt A Szovjetunió 1953. augusztus 20-án felrobbantotta első hidrogénbombáját (tíz hónappal az amerikai után), ezzel a hadászati egyensúly lényegében helyreállt. A kelet-közép-európai orszó gok szempontjából különösen nagy jelentőséggel birt a Jugoszláviához való viszony normalizálása. A javulás első jelei 1953. nyarán mutatkoztak. Felújították munkó-jukat a határbizottságok, a Szovjetunió és a többi szocialista ország ismét nagykövetet cserélt Belg- róddal. Rendezték a dunai hajózás problémáit. (Ekkor került Budapestre a Duna Bizottság). Helyreállították a közlekedési és postai kapcsolatokat. (Jugoszlávia azonban valamivel korábban megkötötte gz Tfnmár NATO-tag Görögországgal és Törökországgal a konzultatív jellegű Balkán-paktumot, amelyet 1954. augusztusában kölcsönös katonai segélynyújtási megállapodással egészítettek ki). 1955 május 27.—június 2. között szovjet párt- és kormányküldöttség látogatott Belc- rádba N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin (aki februárban vette át a miniszterelnöki posztot a lemondott G. M. Malen- kovtól) vezetésével. Az állam közi és a gazdasági kapcsolatokat sikerült rendezni, de számos ideológiai kérdésben a nézetkülönbségek nem szűntek meg. A térség szempontjából ugyancsak jelentős esemény volt a négy megszálló nagyhatalom és Ausztria képviselői által 1955. május 15-én aláírt osztrák államszerződés, amely visszaállította az „örök semlegességet" vállaló Ausztria teljes szuverenitását. Még ez év szeptemberében a Szovjetunió felvette a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val. 1955 végén felvették az ENSZ-be Albániát, Bulgáriát, Magyarországot és Romániát. (Csehszlovákia, Jugoszlávia és Lengyelország már az alapítás — 1945 — óta tag) A nemzetközi helyzetben végbemenő változások és a Szovjetunióban a gazdaságitársadalmi fejlődés meggyorsítása érdekében foganatosított intézkedések kedvező hatást gyakoroltak a kelet-közép-euró- pai szocialista országokra is. Erre annál is inkább szükség volt, mert a korábbi politikai, gazdasági hibák és torzulások igen feszült helyzetet teremtettek. A problémák elsőként a sajátos helyzetű NDK-ban vezettek nyílt összeütközésekhez. (Ennek mór korábban is mutatkoztak jelei; az akkor még nyitott Nyugat-Berlinen keresztül számosán elhagyták az országot). A párt és a kormány határozatot hozott a nehézipar fejlesztési ütemének mérséklésére, béremelésre, a közellátós javítására, a két német állam és a Berlin két része közötti utasforgalom könnyítésére. Ez azonban már nem tudta megakadályozni, hogy olyan megmozdulásokra kerüljön sor 1953. július 17-én Berlinben, amelyek felszámolásához szovjet fegyveres erőt is igénybe kellett venni, 1953. júniusa—októbere között a többi kelet-közép-euró- pai ország párt- és állami vezetése is hasonló tartalmú határozatokat hozott. Mérsékelték az ötéves tervek előirányzatait, ismételten átalakították a gazdasógirányító apparátust, lényegesen csökkentve a minisztériumok és más hatóságok számát. Valamelyest a vállalatok önállóságát is növelték Megszűnt az erőszakos kollektivizálás és kuláktalaní- tás. A termelőszövetkezetek és a magángazdaságok egyaránt támogatásban részesültek Eltérő ütemben ugyan, de a legtöbb országban hozzákezdtek a törvénysértések áldozatainak rehabilitálásához. Csökkentették a fegyveres erők létszámát. A Szovjetunióhoz hasonlóan a legfelsőbb vezetés többnyire kollektív jellegűvé vált. (Pl. Magyarországon Rákosi Mátyás átadta a miniszterelnöki tisztet Nagy Imrének, Lengyelországban pedig B. Bierut J. Cyrankrewicznek). 1953-tól kezdve Jugoszláviában is hasonló komoly korrek ciókat hajtottak végre a qaz daságpolitikában, ugyanakkor az önigazgatási rendszert tár sadalmi és gazdasági vonatko zásban egyaránt változatlanul fenntartották. A kelet-közép-európoi szoci alista országokban 1953—55 ben a „helyesbített irányban” való haladást szoglóló politikoi és gazdasági változtatások je lentös eredményeket hoztak, a szocialista termelőerők egész ségesebb körülmények közö't fejlődhettek. Korántsem háru't el azonban valamennyi oka dály a továbbhaladás útjából. Különösen nehezen haladt a kommunista pártokon belüli megújulási folyamat. A korábbi' torzulásokért felelős vezetők nem mindig voltak hajlandók saját hibáik elismerésére. Esetenként változatlanul ra- gaszkoltak téves és kóros kon- ceocióikhoz, gátolták a realitásokra épülő politika kialakítását. 1955. végén, 1956 elején a kelet közép-európai szocialista országokban átmenetileg ismét a szektás-dogmatikus csoportok befolyása vált jellemzővé. Molnár Tamás (Folytatjuk) ,rMegéri itt dolgozni...” Megismételhető-e a Teréz utcai példa? Karácsonyra tető alatt lesz- Szeptember elején kezdtük a munkát és december 20-ára tető alá fogjuk hozni az épületet. — Jaszenovics Miksa, a Baranya megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társulásának a vezetője jelentette ezt ki a Jókai utca és Teréz utca sarkán folyó építkezésről, melynek a felelős műszaki vezetését végzi. „A Madas” (a pécsi belvárosi házak történeti adatgyűjteménye) szerint az első írásos nyom 1722-ben találtatott arról c Teréz utca sai’i házró1 ami jó másfél évtizede nincs mór. Arról nem került elő adat, hogy a közben eltelt 250 év alatt bontás és új építés történt volna e helyen, annakidején tehát egy nagymúltü épület 4. HÉTVÉGE ment veszendőbe. A telek pedig azóta annyira megcsontosodott foghíj volt, hogy úgy vélhettük: soha nem is lesz belőle más. Mégis lesz. Amióta megjelentek itt a munkások, parádés iramban folyik a munka. Ami a leginkább feltűnik: folyamatos a munka és nincsenek azok a nagy várakozások, sörözgetés- sel kitöltött kényszerszünetek, amelyek - sajnos — oly jellemzőek az ilyen munkákra. Ezért aztán a járókelők rá is csodálkoznak a látottakra. A „titkot" Joszenovics Miksa fedi fel:-- Erdélyi Zoltán Ybl-díjas építész tervezte a kétemeletes, beépített tetőterű nyolclakásos társasházat, amelynek a földszintjén virá üzlet, snackbár és iroda lesz. Ún. házilagos kivitelezésben készül a ház, a munkások szabadságidejükben, mellékállásban, egymást váltogatva dolgoznak itt. Az iramot nem kell különösebben diktálni. Megéri nekik itt dolgozni. A következőkből pedig az tűnik ki, hogy megfelelő szervezéssel fel lehet rúgni bizonyos sérthetetlennek vélt tabukat. — Megoldottuk, hogy a szűk Teréz utcából csupán a járdát vettük igénybe, s a Jókai utcából is csak annyit, amennyi elengedhetetlenül szükséges. Itt tehát nem lehet hetekre szóló építőanyagot tárolni. A szinte órára szóló onyagszállí- társra Csatlós József szalántai építőanyagkereskedö vállalkozott. Az érkező anyag tehát azonnal bedolgozható és bedolgozandó. A munkásoknak nem kell várakozniuk, nincsenek félnapos sörszünetek .. . Tegyük ehhez hozzá: mert ez a munka a közzsebnél jóval megbecsültebb magánzsebre megy. A gyorsaság biztosított — karácsony előtt tető alatt kell lennie a háznak, amit legkésőbb jövő szeptemberre ál is akarnak adni. Csak súgva mondja Jaszenovics Miksa: ennél hamarabb el kell készülnie . . . Tulajdonképpen azért érdemel figyelmet ez a munka, mert arról van szó, hogy a belvárosban, foghíjtelken egy éven Délül készül el egy ötszintes épület, ez az időtartam pedig meghökkentően rövid, mert máshoz szoktunk hozzá. Meg lehetne-e ismételni, neián többszörözni ezt a tempót? A Városi Tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén fogadta el a belvárosi rekonstrukció programját, s ezzel a beépíthető foghíjtelkek címjegyzékét. Tíz telekről van szó, amelyeken legalább 60 lakás építhető. Vajon nem lehetne-e egy-egy foghíjbeépítésre a legújabb rendelkezések adta lehetőséget kihasználva olyan célvállalkozásokat létrehozni, amelyek kilépnek a „házilagos" kivitelezési formáEról, de megőrzik a gyorsaságot. Ami nem boszorkányság, viszont megfizethetetlen. Hársfai István
