Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-27 / 265. szám
Fajtaváiasztás a fogyasztók igényeinek szem előtt tartásával Bűzavetés előtt t n jelenlegi fajtákkal még jelentősen növelhető az átlagtermés és a minőség Hátrányos a monokultúra Legalább B minőségű lisztet adó búzát állítsunk elő Két szempontot szeretnék előrebocsátani. Az egyik: a gabonaprogram sikere azt igényli, az "ebben szereplő növényekről és ezen belül egyes fajtákról kapjanak széles körű információt a szakemberek, hogy a környezetük számára a legmegfelelőbbeket kiválaszthassák. A másik: a búza termesztését is teljes vertikumában kell vizsgálni az időjárási viszonyoktól, a fajta helyes megválasztásán, az agrotechnikán keresztül az exportigényekre is figyelve a végleges felhasználásig. 18 fajta Az elmúlt évben is voltak kiemelkedő, 5, sőt 6 tonna feletti termésátlagok lényegében azonos időjárás, bár különböző környezeti viszonyok között. Sőt — Dél-Dunántúl három megyéjében 12 helyen vizsgálva — nagyüzemi fajtakísérletekben értek el 6-8 tonnás hektáronkénti átlagokat is a jelenleg termesztett 16—18 búzafajtából. A csapadékviszonyok, a hőmérséklet, a napfényes órák száma, vagyis a domináns időjárási elemek meghatározóbban hatottak a terméseredményekre, de a minőségre is mind pozitív, mind negatív irányban egyaránt. A téli hóborítás mértéke például kedvezően, az áprilisi-májusi szárazság kedvezőtlenül. A napfényes órák átlagosnál nagyobb mérve a minőségre, betakarításra kedvezően. Ez a tavalyinál azonos szintű ezermagsúlyt, de annál jobb hektolitersúlyt eredményezett. 1979-ben a száraz téli fagy a búzafajtók fagyállósó- gát tette próbára, 1980-ban a kedvező április—május a termésátlagokat minden fajtánál pozitívan befolyásolta, míg 1981-ben ezeknek a hónapoknak csapadékhiánya az egyes fajták szárazságtűrő képességét vizsgáztatta. A tájhoz, éghajlathoz, csapadékviszonyokhoz adaptált lajtaválaszték alkalmazása tehát indokolt, any- nyival is inkább, mivel a búza kollekciójában már vannak hideget jobban tűrő, szárazsághoz alkalmazkodó fajták is. Elővetemény A fajtakísérleti helyeken a következőkre is választ kaptunk: A nagyüzemi kísérletek átlaga 5,7 tonna volt hektáronként, mintegy 31 százalékkal magasabb, mint ezekben a megyékben a megyei átlagok, és csupán 5 százalékkal maradt el az ugyanezeken a helyeken figyelemmel kísért tavalyi évtől. (A megyei átlagok 15—20 százalékkal.) Az egyes fajtákból a legmagasabb hozamúak átlaga viszont 7,4 tonna volt. Ez azt bizonyítva, hogy azonos természeti viszonyok között jóval a potenciális termőképesség alatt alakultak a nagyüzemi átlagok, és pzt, hogy a jelenlegi fajtákkal - megfelelő fajtaadaptáció, agrotechnika* mellett — még jelentősen növelhető az átlagtermés. De a minőség is! A nagyüzemi fajtakísérletekben a javító búza kategóriában a Martonvásári 4-es és gyengébb adottságú helyeken a Ju- bilejnaja, a malmi kategóriában a Martonvásári 7-es, 8-as, és az újabb jugoszláv fajták közül a Baranjka, Posavka, míg a takarmánybúzák közül a GK- Szeged, a Super-Zlatna és a Rivoli adták a legjobb átlagokat. Az utóbbi elsősorban a számára kedvező éghajlati tényezőknek köszönhette sikerét. Az agrotechnikai tényezpk közül az utóbbi időben sok vitát vált ki az elővetemény kérdése. Érdemes néhány konkrét eredményre odafigyelni. Igaz, a rendkívüli csapadékos ősz és a betakarítás általános késése sok helyütt kényszerhelyzet elé állította a gazdaságokat. Utólag mégis megállapítható, hogy a monokultúra növekedése 1981-ben hátrányosan jelentkezett a legtöbb búzafajtánál. A KSZE Baranya megyei partner- gazdaságaiban 1980 őszén — sok esetben más megoldás nem volt — a megelőző évihez képest 100 százalékkal nagyobb területen gabona volt az elő- vstetnény. Ezeken a területeken 12 százalékkal maradt el az eredmény a KSZE átlagától. De hasonlóról számol be az IKR is, ahol 6,4 százalékkal volt alacsonyabb a búza után vetett búzák átlagtermése az IKR ösz- szes átlagánál. Baranya megye 1981-ben legjobb búzatermesztő gazdasága, a lippói Béke Őre Tsz teljesen el tudta kerülni a monokultúrát. 6,55 tonna volt a hektáronkénti átlaga. Ha nem kerülhető el, hogy búzát búza után vessünk, akkor javítani keil az elővetemény pozícióját, több csiraszámmal kell vetni és lokozott növényvédelmet kéll biztosítani. A termékek minősége Az 50 baranyai gazdaságból vett 134 búzaminta vizsgálata a következőkre hívja fel a figyelmet: A mezőgazdasági üzemek kielégítik a sütőiparnak azt az igényét, hogy legalább B minőségű lisztet adó búzát állítsanak elő. Ezt igazolja öt év óta a Pécsi Kenyérgyárba érkezett lisztek minősége. Megjegyzem azonban, hogy a terület 30 százalékán termesztett, malmi búzának elismert Rana- fajtók a minőséget nem javították. (Ez év őszén területük lényegesen csökkent.) Az a lény, hogy a jobb minőséget, de alacsonyabb termést adó fajták (GK-Tiszatáj, Partizánka) területe nem növekszik, felveti annak szükségességét, hogy a bevezetésre kerülő, mennyiséghez kötött árrendezésen belül a minőség külön is kapjon érdekeltséget. A sikér mennyisége, amely általában nem éri el a kívánatos 35 százalékot, a liszt minőségének alakításában nem elsősorban meghatározó. Ebben a nyújthatósógnak, vízfelvevőképességnek, rugalmasságnak, és a többi sütőipari értéknek van jelentősebb szerepe. A fajta mellett, azzal csaknem azonos mértékben szerepe van a környezetnek és a klimatológiai tényezőknek is. Az agrotechnikai tényezők is — ezek között is kiemelendő az időben végzett műtrágyázás — befolyást gyakorolnak a minőségre és végső fokon a sütőipari tulajdonságokra. Ebben az évben javító búzákból kevesebbet vásárolt fel az érdekelt vállalat, de elkülönítve tárolja a jobb .minőségű búzákat, és így megoldva lát-• szik annak igénye, hogy az új búzákból készült termékek minősége tovább javul. A Pécsi Állami Gazdaság fajtakísérleti táblájáról származó búzák lisztvizsgálata, majd az ebből készült kenyerek bírálata egyértelműen bizonyította, hogy általában a javító búzák lisztjének sütőipari értéke 28 százalékkal volt jobb, mint a malmi búzáké és 48 százalékkal jobb, mint a takarmánybúzáké. Ugyanezekből a lisztekből készült sütőipari termékek zsűrizése azt is igazolta, hogy a 16 fajta búza közül ,,a legjobb négy” minősítést a javító kategóriába tartozók termékei kapták, míg a legrosszabbat a takarmánybúzák közé tartozók. A termelő érdekp összefoglalva: az ökonomikus búzatermesztés szemléletéhez hozzátartozik a termesztéssel járó sok irányú technológiai fegyelem betartásán túl a fogyasztók igényének szem előtt tartása. Ez a termelőknek is érdeke. Dr. Baracs József Sikeres iélévet zártak az álészek Szerződések a következő évi A 36 000 baranyai kistermelőből húszezerrel kötöttek szerződést az áfészek. A kisegítő gazdaságoktól átvett terményekből a fogyasztási szövetkezetek árbevétele ez év első felében 37 százalékkal több mint tavaly ilyenkor, a háztájiból származó zöldség és gyümölcs mennyisége pedig 25 százalékkal növekedett. Az áfészek az első félévben átvettek 344 tonna burgonyát, 1076 tonna zöldséget és 974 tonna gyümölcsöt: paradicsomból húsz, paprikából 62, uborkából 99 tonnával többet, mint tavaly. Bőséges termést szüreteltek meggyből és cseresznyéből, utóbbiból százharminc tonnával többet, mint 1980-ban. A meggytermés majdnem hétszáz tonnával lett gazdagabb. Jutott belőle a Szigetvári Konzervgyáron kívül Nagykörösre, a bogádi termelőszövetkezetbe, valamint az Erdei Termék Vállalatnak is. Növekedett a fóliaterület is: a tavalyi hatvanról 85 hektárra, amiből 72 - hektárnyi termésre szerződést is kötöttek a szövetkezetek. Szép sikert hozott a Szigetvári Konzervgyár és az áfészek gyümölcsfatelepítési akciója, a korábban kiültetett harmincezer csemete ez évre bőséges termést adott. Az idei jó terméseredményekhez hozzájárult a kedvező időjárás is, bár az ősszel vetett korai zöldborsó nagy része elfagyott, ezért idén 370 tonnával kevesebb termett a kisgazdaságokban, mint tavaly. Kevesebbet vettek át a zöldségből, sárgarépából és káposztából is az áfészek. A féléves értékelésekéi egy- időben az áfészek megkezd-' ték a következő évi szerződések előkészítését, mert szeptember végétől már pontos megállapodással várják partnereiket. Az ötéves munka- szerződéi értelmében megállapodott a Szigetvári Konzervgyár és a Zöldért is az áfészek felvásárló szakembereivel. A konzervgyár 1982-ben 500 tonna paradicsom, 50 tonna karfiol, 1900 tonna uborka, 300 tonna léalma, 20 tonna sárgabarack, 710 tonna szilva, 650 tonna meggy és 120 tonna cseresznye átvételére köt szerződést. A Zöldért vállalta, hogy az előző évekhez hasonló meny- nyiséget vesz át, de kevesebb zöldségre, zöldhagymára és fejes salátára köt megállapodást, és nem köt -szerződést termésre kaporra, tormára, csomós zöldségre. Oka elsősorban az, hogy boltjainak egy részét bérbe adja, így a termelők ezekben az üzletekben közvetlenül is értékesíthetik a termésüket. A szakemberek számítanak arra is, hogy az ötnapos munkahét általánossá válásával tovább növekszik a háztáji gazdaságok önellátó termelése, és csökken a fogyasztói kereslet. A szerződéskötésekkel egy- időben — egy hónap múlva megkezdik a gyümölcsfa- és a szőlőoltvány árusítását is: negyvenezer facsemetét és százezer szőlőoltványt hoznak forgalomba. G. M. Az őszi BNV-rfil jelentjük Hogyan töltsük el szabadidőnket ? flz Orion hi-fi berendezései Kerékpárok és kempingfelszerelések Hogyan töltsük el szabadidőnket? Bízzuk az emberekre - hangzott el nemrégiben közismertté vált, megszívlelendő jótanács. Az őszi BNV-n a szervezők úgy tűnik alaposan fontolóra vették, hogy az ötnapos munkahét bevezetése után megnövekvő szabadidőnkkel mit is kezdhetnénk? Talán azt is átgondolták, hogy eddig a munkaidő után jól gazdálkodtunk-e időnkkel, vagy csupán lerogytunk a tv elé. Nos hát a tv-nél maradva a Videoton távirányítású színes televíziója szinte egyetlen képernyővé áll össze a több mint 100 l.észülékből álló fal (úgy tűnik a már létjogosultságát kivívó házibarát szabadidőnk jelentős hányadát veszi igénybe továbbra is. Ugyanakkor az ORION hi-fi berendezései is az őszi BNV egyik szenzációjának számítanak a híradástechnikai pavilonban. A ^teljes torony ára 35 900 forint, mely ugyan a tervezettnél lényegesen olcsóbb, de még így is csodálatra méltó, hogy milyen óriási az érdeklődés, az idén gyártandó 3000 készülék milyen kevésnek bizonyul. Remélhetően mégsem ma- -adunk minden szabadidőnkben a szobában, talán régi hírünkhöz méltán testkultúránk fejlesztését sem kizárólag a limbó- hintóra alapozzuk. Ugyan nem a panellakások méretéhez igazították, de iskolákban, kollégiumokban, testkultúra szalonokban, talán még panelépületek szárítóiban is fel lehet állítani a KONDJ nevű tornaeszközt. A szervezet bármely izomcsoportjának mozgatására, fejlesztésére, testi és szellemi frissesség fenntartására kitűnően alkalmas a látványosság számbamenő gép, amelyen egyszerre akár tucatnyian is dolgozhatnak. De ha nincs is KONDI kondíciónk megőrzését, talán még eljutunk addig, hogy közlekedésünket is jól szolgálhatják a BNV-n bemutatott kerékpárok. A Csepel Vas- és Fémművek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyára az új típusú kerékpárok egész sorát mutatja be, különösen a kemping-biciklik tetszenek, egészen jól viselik az összehasonlítást a kiállítás egy más részén látható tajvani kerékpárcsodákkal. S ha már a kétkerekű izomerejű járművekről beszélünk néhány szót a motorkerékpárokról is szólnunk kell: a BMW R—80-as, 60 lóerős, 800 köbcentiméteres, 180 kilométeres végsebességű, mindössze 5 liter fogyasztású áramvonalas motorkerékpár mellett aligha lehet úgy elmenni, hogy alaposan meg ne ismernénk. A jármüpa- rádé másik pavilonjában a rég nem látott oldalkocsis Jawa ébreszt nosztalgiát. Persze a BNV járműkiállításán a sztár a japán Mazda 323-as típusú 1100 köbcentis autó, amellyel a japán autóipar először mutatkozik be Budapesten. Nagy érdeklődés kíséri a Zastavákat is, hiszen ezek kissé magyar autónak is számítanak. A magyar— jugoszláv autóipari együttműködés keretében ’magyar részegységek ellenében Zastava gépkocsikat kapunk. Szépek, praktikusak a magyar kempingfelszerelések. Különösen a „Rubin" típusú teraszos sátor tetszik, a rudazattal együtt mindössze 28 kiló súlyú sátorban egy négytagú család minden bizonnyal kényelmesen el- töltheti szabadságát. A vadászat kedvelőinek az UNITECHNI- KA Szövetkezet fegyvertől az öltözetig nagy választékot mutat be, míg a horgászok számára a Halasi Textilipari Szövetkezet összecsukható, mindössze 16 kiló súlyú, de 200 kilopond teherbírású horgászladikja az újdonság. A Körösi Állami Gazdaság műanyag vízi-jokerje szenzáció, o vízi életet kedvelők számára. A katamarán fenekű, 3,2* méter hoszú, 1,3 méter széles, 60 kg súlyú 2 hajtókerekű vízijármű valóságos motorcsónak, amelyet vízibicikliszerűen lehet hajtani. Teljesen balesetmentes, o strandolókat sem zavarja. Persze szabaidőnket nemcsak szórakozva, utazva, sportolva töltjük: a BNV szervezői azokra is gondoltak, akik kis kertjeikben, kisegítő gazdaságokban, háztáji gazdaságokban dolgozva töltik idejüket. A különböző japán, olasz és természetesen magyar kerti munka- és erőgépek fnegkönnyítik, sőt élvezetté tehetik a kerti munkát. HÉTVÉGE 3.
