Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-25 / 263. szám
1981. szeptember 25., péntek Dunántúlt napló 3 Az őszi BNY-ről jelentjük Újdonság a kukoricapelyhes Csütörtökön délután 4 órakor kezdték meg a mai napra sütött kenyerek kovászolását a Pécsi Sütőipari Vállalat Engel János úti üzemében Kenyér nélkül egyetlen étkezést sem tudunk elképzelni. Pedig: a kenyér hizlal. Melegen fogyasztva egészségtelen. De csak a frisset, ropogósát vesszük meg. Van aki hókán, más piros-barnára sülve szereti. Kevés benne a rostdús anyag . . . Mellette és ellene szóló érvek . . . Nemcsak esz- szük, valamennyien igy-úgy foglalkozunk is vele. Aforizma jut eszembe, ha a minőségéről esik szó: kenyere felét már megette — a többit a kukába dobta. Milyen a pécsi kenyér minősége, milyen a választék? A Pécsi Sütőipari Vállalat tízfajta kenyeret küld a boltokba. Nemrég még csak a sima fehérrel, a burgonyapelyhessel és a soroksári rozskenyérrel látták el a várost napi 35 tonna meny- nyiségben. A sima fehér tette ki termelésük 95 százalékát, mígnem a burgonyapelyhes be nem tört a piacra. Tavaly mór minden negyedik kenyér bur- gonyapehellyel készült a Pécsi Kenyérgyárban. Megszerettük. Átmenetileg mégis eltűnt a boltokból.- Miért? — kérdeztem a PSV igazgatóját, dr. Csaba Istvánt és a vállalat főmérnökét, Fónai Lászlót. — Bizonytalan az import. A korábbi tétel elfogyott, újabb burgonyapehely-szállitmányt várunk. A napokban jelent meg a boltokban a magyar gyártmányú kukoricapehellyei készített kenyér, amely nem gyógy- kenyér ugyan — de ízhatásában nagyon jó, a burgonya- pelyhesnél is tovább tárolható és olcsóbb. A kezdet biztató, megkedvelték a vásárlók a tizedik kenyérfajtánkat, a kuko- ricapelyhest is. Ezt nem fenyegeti az adalékhiány miatti időszakos eltűnés veszélye. Növeljük az alföldi kenyér mennyiségét. A Temető utcai ■ üzemünkben továbbra is kézzel dagasztjuk, de a kenyérgyári gyártósorról is küldünk alföldit a boltokba. — A hagyományos háromfajta kenyér mellett milyeneket sütnek még? — Az idei Pécsi Ipari Vásáron mutattuk be az azóta már kapható hagyományos, kézi technológiával gyártott kenyereinket: az alföldit, a sajtost, a bakonyi barnát, a fűszeres rozscipót. Nemsokára kapható lesz a rostdús kenyér is. Jó ideje heti 100—120 kiló • glutinsze- gény, kukoricalisztes kenyérrel látjuk el a POTE Gyermekklinikáját, ezt a lisztérzékeny gyerekeknek adják. A cukorbetegeknek szánt Graham gyógy- kenyérből naoi félezret készítünk, a félkilós francia kenyérből 5—Ó00 darabot rendelnek tőlünk. Azt magunk sem értjük. hogy az emésztőcsatornára igen jó hatású bakonyi barnából, a köménymagos rozscipóból és a soroksári rozske- nyérból miért nem kell több. — Ahányon esszük, annyiféleképpen szeretjük a kenyeret. Milyen a minősége? — Minden igényt maradéktalanul nem tudunk kielégíteni, a szabványban rögzített kívánalmaknak viszont minden vonatkozásban megfelelnek, jó minőségűek a kenyereink. Erre anyagilag is ösztönözzük a termelésben dolgozókat, a közvetlen irányítókat, a szállítókat. Ha nincs vásárlói kifogás, ha a naponként megtartott laboratóriumi értékeléseink ítélete nem elmarasztaló, kaphatnak minőségi prémiumot. Ezt a lehetőséget rövidesen a tmk-sokVálaszték a pécsi Bem utcai kenyérbojtban ra és a szerelőkre is kiterjesztjük. — Gyakori panasz volt: deformált kenyerek kellették magukat a boltokban. — A mélyrekeszes szállítással a kenyér befülled, megnyomo- rodik. A minőségmegőrzési elképzeléseink eredménye: amíg 1979-ben termékeink 15—20, addig jelenleg 75 százaléka kerül konténerben o boltokba. A lapokon egymás mellé helyezett kenyér minősége nem romlik, idén kezdtük bevezetni a lapos rekeszes szállítást. Megvalósítására több mint egymillió forintot költöttünk. Ez költséges, de azt hiszem, megéri, mert a kímélő szállítással azt a minőséget kapja a fogyasztó, ami az üzemeinkből kikerül. A zsemlékből is tavaly a mély rekeszekbe 80—100 darabot tettünk, most a lapos rekeszekben már ötvenesével szállítunk. Idővel valamennyi termékünket így szeretnénk eljuttatni saját gépkocsijainkkal a boltokba. Ez a kímélő szállítás is szerepet játszik abban, hogy a megemelkedett fogyasztói árak mellett sem csökkent, hanem tovább növekedett a forgalmunk. — Az új süteményes üzem első sora, a zsemlegyártóvonal tavasz óta termel. Mi lesz a másik két sorral? — A második gyártósor kemencéje megérkezett, az NDK- val megkötött szerződés alapján reméljük, hogy 1982-ben termel a kiflivonalunk. A harmadik, a darobáruvonal saját vállalati erőforrásból várhatóan 1983—84-ben indul. — További elképzeléseik? — Kézi, félkész és előrecsomagolt cukrásztermékeket szeretnénk gyártani. A zsemtegyár- tóvonolról lekerülő jó minőségű zsemlék valamelyest visszaszorították a kenyérfogyasztást, igyekszünk újabb, az egészséges táplálkozást elősegítő kenyerekkel és termékekkel meghódítani a vásárlót. Murányi László Részlet a húsipar kínálatából Tömény ínycsiklandozás Új ízek, új csomagolások, nagyobb választék a magyar élelmiszerkosárban! Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron élelmiszeriparunk minden eddiginél káprázatosabb és ínycsik- landozóbb kirakattal csinál gusztust a látogatóknak. Számos új, vagy már forgalomban lévő élelmiszer kapott magas elismerést, köztük — nagy örömünkre szolgálva — nagydíjat a baranyai tejipar Margaréta vaja, vásárdíjat a pécsi baromfifeldolgozó hízottkacsa-mája. Mindenekelőtt statisztikákat idéznék a Népszabadságban megjelent cikkből. Eszerint az élelmiszeripar csaknem ötezerféle terméket gyárt. Ebből a legutóbbi öt esztendőben 500, évenként átlagosan 100 új terméket hozott forgalomba. Az idén viszont már 200 új termék látható a BNV-n. Különösen sokat tett a választék bővítéséért a konzervhűtő-, a hús-és a sütőipar. Valóban. Az utóbbi években igencsak felgyorsult a válasz-, ték bővülése, amit talán leginkább a kenyéren mérhetünk le. Évtizedekig szidtuk mindennapi betevőnket, hogy nincs választék, hogy a kenyér sületlen, ízetlen, morzsalékos, hamar ösj- szeszárad, a végét dobhatjuk a szemétbe. Most pedig egy-két év alatt eljutottunk oda, hogy immár 17-féle kenyér létezik, s a különböző adalékanyagoktól, a sajttól, a burgonya- vagy ku- .koricapéhelytől a kenyér sokkal ízletesebb, több napig is friss marad. Persze, nem mondhatjuk, hogy itt van már a Kánaán. A rágós kiflik korszakát is le kell még zárnunk, vagyis a kenyérhez hasonlóan továbT> kell bővíteni a finom pékáruk és sütemények választékát is. Lássunk néhány érdekes újdonságot. Világszerte népszerű és keresett élelmiszer az olaszok specialitása — a pizza. Nos, a magyar hűtőipar jóvoltából végre idehaza is forga| éhány perccel múlt éjfél. Hazafelé lépkedek az érettségi találkozóról a szívemhez annyira hozzánőtt Hunyadi úton. Az eső elállt, csendes, hűvös szellő simogatja az út két oldalán haldokló hársak korán barnába öltözött lombját. Mély csend van. Felejthetetlen este volt, legszívesebben szivemre ölelném mind a huszonhat volt diákomat, azokat is, akik ott voltak és azt a néhányat is, akik nem jöttek el. És ahogy ballagok csendben a néptelen úton, az elment huszonöt évre és az elment évtizedekre gondolok. Eszembe villan, hogy néhány napja töltöttem be a 68. évet És az elmúlt közel hét évtized emlékei visszahozzák szülővárosom, Sepsiszentgyörgy felejthetetlen képét. A hűvös szél immár keletről fúj és az Olt üzenetét hozza. Éjféli meditáció Emlékek végtelen sorát idézi a szeptemberi hűvös éjszaka. A kedves, fiatal diákarcokat, volt tanártársaim arcát, a szülőkét és mindenkiét, akiknek életét volt iskoláim csengői zárták időkeretbe. 1950. Építőipari Technikum. Mély vízbe dobtak és nem kérdezték meg. hogy tudok-e úszni? Nehezen ment, de megtanultam. És akik megtanítottak, szinte valamennyien örök nyugovóra tértek: Somogyi, Széki, Tepes, Engert, Várai ... Míg emléküket idézem, kitágul a Hunyadi út. A neonlámpák lombszürke fényében mint megállíthatatlan áradat, jönnek szemben volt építős diákjaim, hallgatóim; a nappali, esti. levelező, téli tagozatok diákjai, hallgatói. Utánuk művezetők, mesterek, könnyű-, és nehézgépkezelők következnek.- Majd algériai ösztöndíjasok, miközben feltűnik közöttük egy-egy koreai, vietnami arc is. Mind-mind építősök. Hatezren lehetnek, vagy még annál is többen. Ott vannak közöttük a IV. D-sek is, akikkel ma találkoztam. És egy pillanatra ismét az ünnepi teremben vagyok, a találkozón. Holczer Józsinak — valamikor hivatalos dolgomat intéztem Kátolyban, náluk laktam három napig, azóta mindenkije meghalt — fekete hajában hófehér csík jelzi a huszonöt évet. Sáfrány Jóska, mint azóta is mindig, amikor találkozunk, ismét és ismét bocsánatot kér, amiért oz egyik ábrázolóórán — huszonnyolc éve immár ennek - figyelmeztetett, hogy az „A" pontot a „C"-vel kötöttem össze, holott a „D"-vel kellett volna összekötni. Igaza volt, tévedtem. Kijavítottam, meg is köszöntem. És most ő köszöni, hogy nem nehezteltem meg rá „merészségéért”. T.né Gombár Klári eleven egy kislány volt. Amikor közöltem a IV. D-sekkel, iskolánk megnyerte az országos szakmai tanulmányi versenyt — akkor először, utána még ötször vagy hatszor — örömében a nyakamba ugrott. Mire halálos csend lett. El is pirult, de pillanat múltán hangos nevetésben tört J<i az osztály, hogy a „felvágott nyelvű” Klári így beijedt. Velük együtt nevettem én is. Garamvölgyi Jóskából mérnök lett, miként Nyári Jóskából, Erdélyi Gabiből, Sz.-né Szabó Zsuzsából jogi doktor. Nem folytatom tovább, technikusként vagy mérnökként, vagy jogászként valamennyien jól megállják a helyüket, valamennyien felelősségteljes munkakörben dolgoznak; gyermek, lakás, gépkocsi jelzi többségük boldogulását. Elégedettek, szeretik az életet, mert teljesült vágyuk, álmuk, és tudják, hogy 42—43 évesen ez az út nincs lezárva. Büszke; vagyok rájuk. Elbúcsúztam. A „viszontlátásra” búcsúztunk. Igen, a „viszontlátásra". De ki tudja lesz-e? Fő az, hogy tudom, nem éltem hiába. Debitzky István lomba került a gyorsfagyasztott pizza, tegyük hozzá, meg is kapta érte a BNV nagydiját. Az eredeti olasz receptnek megfelelően kelt tésztából készül, ízesítése is megfelel a jellegzetes pizza-fűszerezésnek. A töltelék húsos-paradicsomos, reszelt sajttal megszórva. A tésztát készre sütötték, így fogyasztásra könnyen és gyorsan előkészíthető, előmelegített sütőben 10—15 perc alatt felmelegíthető. Könnyű vacsoraként, gyors étkezésként két személy részére is elegendő. Végre nem gond többé, különösen a téli hónapokban csecsemőink táplálása, köszönhetően a Kecskeméti Konzervgyárnak, ahol tavaly kezdte meg termelését az új bébiételüzem. Immár 27-féle bébiételt mutathattak be, el is nyerték velük a BNV nagydíját. A kupakon sárga, zöld és kék színnel jelzett, 3, 5 és 18 hónapos kortól adható bébiételek között megtalálhatjuk a natúr és a tejes, zöldséges gyümölcspüré- ket, a sertésmájas, a marhahúsos és a csirkehúsos zöldség- püréket. Ugyan a bébiételeket a korábbi 4 forint helyett 8 forintért árusítják, viszont az új készítmények táplálóbbak, ízle- tesebbek, gondosabb csomagolásúnk. Néhány új élvezeti cikk:' 8 forintos Ulti cigaretta az Egri Dohánygyárból, s társai, a Nó- vus 17 forintért, valamint az aro- másított Super cigaretta 20 forintért. Vásárdíjas a Jubileum brandy, a Pest megyei Pince- gazdaság palackozásában, óra 210 forint. Újfajta Törlety pezsgők, melyek az idei bordeaux-i nemzetközi versenyen Grand Cuvée Dry aranyérmet nyertek. Egri bikavér kétliteres üvegkorsóban. Ámulatunk a húsipar pultjainál hágott tetőfokára. Teljesen új fogalmakkal kell megismerkednünk, mint például a kímélő szívfelvágottal, a sajtos pari. zerrel, a zöldborsós szalámival, a felsál szelettel, a farmer kolbásszal. De folytathatjuk az inycsiklandozást a baromfihússal töltött virslivel, a baromfi mortadellóval, a pulyka- és szárnyasfelvágottal. Fejedelmi trakta! A választék bővülése mellett talán még figyelemre méltóbb: megjelentek a hosz- szabb, két-három hétig eltartható húskészítmények. Mindennek a jelentőségét az ötnapos munkahétre való áttérés fényében kell néznünk. Szombatonként nem kell majd sorba állnunk a boltokban, megvásárolhatjuk nyugodtan a hét elején a felvágottakat, két hét múltán is frissek maradnak a hűtő- szekrényben. örömünkre szolgálhat, az új húskészítmények piacra hozatalában éppen a Baranya megyei ÁHatforgalmi és Húsipari Vállalat vállalt úttörő szerepet. Reméfjük, ezekből az új termékekből mihamarább áru lesz. Mégpedig tömegáru, vagyis, hogy nem kell a fővárosba felutazgatnunk értük, mint valami delicatesse-ért. Tízféle kenyerei süt a Pécsi Vállalat Miklósvári Zoltán
