Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-15 / 253. szám
1981. szeptember 15., kedd Dunántúlt Tlaplo 5 A két forgalmi sáv hosszú ideig elegendő Letiltják a lovas kocsikat a felüljáróról Új vasúti átjáró a lassú jármüveknek? engedték meg a forgalmat kétségkívül lassító lovas kocsik közlekedését. Ezekre és más kérdésekre a pécsi Városi Tanács építési és közlekedési osztályán Lovas Attila városA z új pécsi felüljárónak szinte az „élete" első napjától kezdve szembe kell néznie néhány kellemetlen kérdéssel, amelyek között vezet, hogy miért csak két forgalmi sáv szélesre építették, s hogy miért Évadnyitó ülés a pécsi filharmonikusoknál ■ Februárban Strauss- estet tartanak ■ Megválasztották a művészeti tanácsot Huszonötödik — jubileumi — évadjót kezdte meg tegnap a Pécsi Filharmonikus Zenekar. A Liszt-teremben az első őszi próba előtt rövid gyűlésen beszélték meg, milyen feladatok várnak a zenei életben mind nagyobb tekintélynek örvendő együttesre. Október 4-én, egyetemi bérlet keretében ad először hangversenyt a kamarazenekar. November 10-én nagyerőpróba vár rájuk: egyebek között Berlioz Fantasztikus szim. fóniáját fogják előadni a színházban, román karmesterrel. A 25 éves jubileumot december 14-én bérleten kívüli koncerttel ünnepük meg. Ennek műsorán Rimszkij-Korszakov Sehe- rezádé című műve és Brahms Hegedűversenye szerepel majd. (Ezzel a műsorral arattak az idén nagy sikert Budapesten.) Az ‘ Országos Filharmónia tervei között szerepel, hogy féb- ruár 22-én teljes Strauss-estet rendeznek a pécsi sporlcsarncik- ban a zenekar közreműködésével. Sikeresnek ígérkezik a Nádor kávéház kamarazenei sorozata is, amelynek, főszereplői ugyancsak a filharmonikus zenekar muzsikusai lesznek. Az évadnyitó ülésen Várnagy Viktor, az Országos Filharmónia pécsi kirendeltségének vezetője elköszönt a zenekar tagjaitól .és átadta a stafétabotot Várnagy Attilának. „Viktor bácsit” nagy taps köszöntötte, s a zenekar tagjai egységesen kinyilvánították óhajukat, hogy az örökifjú zenei szervező még sokáig végezze évtizedek óta gyümölcsöző tevékenységét. A zenekarnak pillanatnyilag mintegy másfél millió forint leltári értékű hangszere van. Okkal hívta fel hát a figyelmet Várnagy Attila ezek karbantartására. Régi gondon látszik enyhíteni az, hogy már a zenekar kottatárában van az évad során bemutatandó művek fele. így sokkal több mód kínálkozik az otthoni gyakorlásra. Ennek fontosságát a karnagy, Breitner Tamás hangsúlyozta, mondván, hogy a most ideális létszámú zenekar csak akkor tud igazán minőségi zenét produkálni, ha tagjai egyénileg is felelősséget éreznek a művek minél szebb megszólaltatásáért. Az évadnyitó ülésen megválasztották a zenekar művészeti tanácsát. Elnöke Breitner Tamás lett, tagjai: Barth István, Gyermán István, Mihályi István, Nagy Péter, Paláncz Tamás és Tamás János. H. J. Alkotó ifjúság Eredményhirdetés a Megyei Tanácson A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei Bizottsága közösen hirdette meg az államirányítási apparáusban dolgozó fiatalok részére az „Alkotó if- júsóg"-pályázatot. A felhívásra minden eddiginél több, összesen 28 pályamű érkezett; a legtöbb (7—7) a Komlói városi Tanács és a Megyei Tanács fiataljaitól. A községi tanácsoktól hét, a járási fvivatalöktól hat pályázat érkezett. A legtöbb pályázatot — tizenegyet — a tanácsi és intézményi igazgatás egyszerűsítése és korszerűsítése témában neveztek. A gazdasági tevékenységgel összefüggő témakörben tíz, az egészségügy és közművelődés témakörben négy mű született. A pályaművek színvonala általában megfelelő volt; tíz pályázat nem érte el a megfelelő szintet, tizenegyet pénzjutalomban részesítettek. Harmadik díjat négy dolgozat kapott, első díjban pedig három pályamű részesült. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és a jutalmak átadására tegnap került sor a Megyei Tanácson. Dr. Hazafi József, a Megyei Tanács vb-titkára adta át a díjakat. Első dijat kapott: Orosz Bertalan, Őri István és Petényi György (Megyei Tanács) „A háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységének kapcsolata az alaptevékenység, gél és fejlesztésének lehetőségei” című, dr. Sebők Tünde (Megyei Tanács) és dr. Simony Emőke (Pécs városi Tanács) „Az alkoholbetegség kialakulásának és gyógyításának biológiai és társadalmi feltételei” című, valamint dr. Győrpál Elemér (Megyei Tanács) és dr. Sükösd Ferenc (Pécsi Tudományegyetem) „A társközségek igazgatási ellátásának időszerű kérdései” című tanulmányáért. Hl Pécsi vélemények Jó üzletmenet a párizsi bőrhéten A Semaine du Cuir — a párizsi bőrhét emblémája Új divatirányzat a fémes csillogása bőr Katonái sátorlapba öltöztek a párizsi nők Az elmúlt héten véget ért o párizsi bőrhét, a nemzetközi bőrvilág évenkénti nagy seregszemléje, üzleti és tájékozódási helye, melyen mindenki ott van, aki a szakmában számít. A külpiacokra is jócskán szállító pécsi bőr- és bőrfeldolgozó ipar is igencsak érintett, szakembereik a külkereskedők társaságában ezúttal is megfordultak Párizsban. Milyen szerencsével? Várnagy Valéria, a Pécsi Bőrgyár termelési főosztályvezetője: — Jó üzletmenetről adhatok számot. Határozottan fellendülőben van a készbőrök piaca, ennek eredményeként a még nyitott kapacitásainkat többé- kevésbé sikerült kitölteni, idei szállításra! további mennyiségeket lekötni, vagy az érdeklődést felkelteni. Ez azért örvendetes, mert az első félévben tőkés exportunk elmaradt a tervezettől. Új divatirányzatra figyeltünk fel: fémesen — bronz, ezüst, arony színben — csillogó bőrökkel jöttek ki a gyárak, a csillogó anyagot a bőr zárórétegébe teszik, vagy mintázatként rányomják a bőrre. Tájékozódtunk a bőripari gépek körében is, láttunk például számítógéppel egybekötött mérőgépet, továbbá olyan meszező mixert, mely apróbb bőrök, így a sertésbőrök meszezésére is alkalmas. Ez utóbbit behozzuk és kipróbáljuk. Jancsi Gyula, a Pécsi Kesztyűgyár gazdasági igazgatója: — A helyzet bizonyos fokig ellentmondásos. A bőrruházat és a ruházati bőrök kereslete beindult, viszont kesztyűben még mindig a kínálat a nagyobb. Erre utal az a körülmény is, hogy például sikerült felújítani kapcsolatainkat az ismert spanyol Munmany céggel, ezúttal számunkra is eléggé kedvező áron kínálta kesztyűbőreit. Ugyanakkor ruházati bőreiért elfogadhatatlanul magas árat kért, vagyis ebből is tapasztalhattuk, a bőrruházati és a ruházati bőrök kereslete jobb a kesztyűénél. Végül is sorra tárgyalásokat folytattunk nagyobb bőrszállítóinkkal, akik nem adtak árajánlatokat, egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek, nyilván abban reménykedve, a kesztyűpiac is megélénkül, a későbbiekben magasabb árakat érhetnek el. r- A színeket illetően még mindig uralkodó a bordó, de mellette feljövőben van a zöld és annak minden árnyalata. Felfigyeltünk mi is a fémes csillogásé bőrökre, kesztyűhöz is ajánlották, erre a továbbiakban is odafigyelünk. A párizsi divat? A legújabb hóbort, hogy katonai sátorlapba öltöznek a nők. Nagy divat a terepszínű nadrág. El tudom képzelni, hogy ehhez valami stílszerű kesztyűt varrjunk. Miklósvári Z. Gyógyító magaslati levegő Hegyvidékeink magaslati levegőjét az eddiginél sokkal szélesebb körben és hatékonyabban hasznosítani kellene a gyógykezelésben — hangoztatták hétfőn Kékestetőn, a Magyar Allergólógiai és Klinikai Immunológiai Társaság tudományos ülésén. Az évenként hagyományosan ismétlődő kékestetői orvosgyűlésen az előadók hangsúlyozták, hogy az asztma és más légzőszervi betegségek gyógyításában nélkülözhetetlen szerepe van a fizió- terápiának, vagyis a helyes légzést elősegítő gyakorlatoknak, valamint a magaslati levegőnek. Felhívták a figyelmet arra, hogy fel kell kutatni az ilyen gyógyhatású, klímájú helyeket, a ma még egyéb célra hasznosított vagy nem kellően kihasznált létesítményeket, hogy azokat a légúti betegségek gyógyításának a szolgálatába állítsák. építési csoportvezetőtől kaptunk választ. — Először is a két sáv ... — Az UVATERV a felüljárót sávonként és óránként 1800 egységjármű átbocsátására tervezte. Augusztus 31-én, az átadást követő nyolcadik napon forgalomszámlálást tartottunk a felüljárón és a Megyeri úti átjárónál. Eszerint a felüljárón délutáni csúcsidőben összesen — tehát mindkét irányban — 904 darab személy- és tehergépkocsi, valamint autóbusz haladt át, ami 1350 egységjárműnek felel meg. A két forgalmi sáv tehát nagyon hosszú ideig akadálytalanul lebonyolíthatja a forgalmat. Persze meg lehetett volna építeni az egész rendszert kétszer ilyen szélesre is kb. 250 millió forintért — de minek? Ha gondok jelentkeznek, azokkal a forgalmat levezető csomópontokban találkozhatunk majd — először a 6-os útnál, aztán évekkel később az Építők útjánál. — És a lovas kocsik? — A KRESZ szerint „ha más útvonal is rendelkezésre áll, nem közlekedhet" hídon, felüljárón lovas kocsi. A Megyeri úti átjáró lezárása esetén a legközelebbi lehetőség a Lég- szeszgyár utca. Egy 1975-ös forgalomszámlálási adat szerint egyébként a Megyeri útnál napi 104 lovas kocsit számoltak, most az említett au* gusztus 31-én ugyanitt csak 21 -et, a felüljárón pedig csak kettőt. Persze azért megfelelő megoldásra törekszünk, a Megyeri úti átjáró szabályozásá— Mennyi most ennek a forgalma? * — Az említett napon reggel az összes forgalom 73 százaléka a felüljárón, 27' százaléka pedig a vasúti átjárón át bonyolódott, ez a délutáni csúcsban 79:2l-re módosult. — Mi a szándék az átjáróval? — Mivel az eredeti határozat, ami egyértelműen az átjáró felszámolását mondta ki, nem hajtható végre, új eljárást kezdtünk. Az a szándékunk, hogy megtiltjuk itt a személy- gépkocsik, teherautók és autóbuszok átmenő forgalmát, s azt csak az ún. lassú járművek részére engedélyezzük. Ezzel letiltjuk a lovas kocsikat a felüljáróról. — Mit szól ehhez a MÁV? — Nyilatkozattételre kérjük: megfelel-e ez a számára? Ha nem, javasoljuk, hogy nyugatabbra — pl. a Páfrány utcánál levő őrháznál — új átjárót kell nyitni, ami sorompókezelő nélkül, fénysorompóval műköMűvirág Sajnos, nem hallottam, mit beszélt Nagy Péter a színházról, de meghívottjainak kerek- asztal-vitáját már hallottam, s ez is nagyon tanulságos volt. Miért beteg a magyar színház — ez volt a ki nem mondott kérdés, s a jelenlevők mint vehemens diagnoszták próbállak határozott és egyértelmű választ adni a kérdésre. A meghívottak legfontosabb részét a színészek jelentették, már csak azért is, mert mindenfajta színházi válságnak, bajnak, hiánynak ők az első számú szenvedő alanyai. Noha ezek a színművészek itt mind sikeres emberek voltak, tehetségük vitathatatlan, érvényesülésük útjába láthatóan nem gördített akadályokat senki — mégis ők tudnak legtöbbet e rejtélyes betegség okairól. Ez természetes. Véleményalkotásukat nem befolyásolják színházon kívüli meggondolások. Éppen ezért elsősorban az ő véleményüket tartom figyelemre méltónak. Gábor Miklós szerint — s ez nemcsak vélekedés, hanem tapasztalat is — van lehetőség a friss, megújító törekvésű, tehetséges színházi alkotóközösségek kialakulására. Nem volna baj (sőt!), ha ezek spontán módon és akár nagyobb számban is létrejöhetnének. De mit mutatnak a tények? Hogy a felfrissült, sikeres kis társulatokat (tegyük hozzá: vidéki társulatokat) összevonták nagyobb (tegyük hozzá: budapesti) színházakká. Valóban, a könnyebb irányíthatóság vé- gelt-e, az most közömbös, a lényeg az „átszervezésen” van. Darvas Iván még tovább ment a fejtegetésben,, azt állítván, hogy színházat „létrehozni" szinte abszurdum — a színházak, mióta világ a világ, létre szoktak „jönni”. Hadd ismertessem botanikai hasonlatát. Két módon lehet „létrehozni" virágot, mondta. Vagy úgy, hogy elültetünk egy magot, öntözzük, gondozzuk, s ha valóban virág nő ki belőle és nem dudva, akkor nyertünk. Vagy úgy, hogy drótvázra színes krepp papírt tekerünk, s kész a művirág. Néha egy hasonlat találóbban fogja meg a jelenségek lényegét, mint egy könyvtárnyi tanulmány. Úgy látszik, mintha a művirágkészítés valóban vonzóbb és gyakoribb módszer lenne. E nem organikus képződmények azután joggal keltenek rossz kedvet, unalmat. Még ha tényleg be is locsolják őket kölnivel, hogy ezzel a valódiság érzetét keltsék. Gólyafészek Egy kis híradós - s az embernek kicsit jobb kedve támad tőle. Az áramszolgáltatós szakemberek „föltalálták” a gólyafészek-állványt. Már gyártják is, ki is helyeztek nem emlékszem, hány százat. így az áram és a gólyák nem zavarják egymást, a gólya nem költözik el hazánkból, sőt. Holott Dániában és Svájcban már nincs egy se, s egész Európában gyérül az állomány. Jó dolog, hogy Magyarország odafigyelt erre a gólyakérdésre. A gólya nemcsak szép és hasznos madár, de valahogy magyar madár is. Jó dolog, hogy ebben nem akarjuk a gólyamentes, „steril” nyugati országokat utánozni. Hanem a magunk feje után megyünk. Többnyire kiderül, nem is olyan rossz „fej" az ... H. E.
