Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-15 / 253. szám

\ Dunántúli napló 1981. szeptember 15., kedd M#wémxg pedagógust közéleti ember weit Szép humánuma köztéri alkotásokban él Vallomás az emberről, az emberi élet szépségéről, nagyságáról Pátzay Pál műtermében Pátzay Pálra emlékezve E gyik legismertebb figurája, a Kenyérszegő nő, bölcs derűvel tekint maga elé. Moz­dulata szinte rituálisan pontos és szimbolikusan határozott. Nyugalom, tisztaság és az élet értel­me árad ebből a szoborból, miként Pátzay Pál megannyi más munkájából is. Az 1896. szeptem­ber 17-én született mester most lenne 85 éves. Női akt Annak a nagy művészgene­rációnak volt kiemelkedő ve­zéregyénisége, amelyik több mint hat évtizeden át megha­tározta a magyar plasztika út­ját, sorsát. Szinte el rendeltetés­szerűen szobrásznak született. Sok mindent megtanult az élet­ből, s magába szívott környeze­téből, de mindvégig önmaga mestere volt. Bár rövid ideig a Képzőművészeti Főiskolát is lá­togatta, valójában saját maga formálta, építette, alakította te­hetségét s mindig tevékeny ke­ze a szobrok -során át találta meg azt a plasztikai kifejezés­formát, amellyel jelentős mű­veit létrehozta; vallva az em­berről, az emberi élet szépsé­géről, nagyságáról, vallva a küldetés lehetőségéről. Egyko­ron a magyar képzőművészet nagy avantgarde alkotóival együtt indult, és megérhette művészete beteljesülését, a megérdemelt elismerést. Az az újklasszicista törekvés, amellyel a 20-as években eljegyezte ma­gát, évtizedeken át meghatá­rozta művészetét. A jelképes értelmű plasztikák egyértelmű­en fejezték ki Pátzay Pál véle­ményét, emberi magatartását. A Tanácsköztársaság bukása után bebörtönzött művész mun­kássága a felszabadulásig egyértelműen az emberi érté­kek tiszteletben tartásáról, őr­zéséről vallottak. Ö, a látszó­lag nem politizáló, látszólag a szellem magasába zárkózó al­kotó készítette el 1942-ben a Történelmi Emlékbizottság Pe- tőfi-jelvényét. Magától értető­dik, hogy a felszabadulás után azonnal megtalálta a tevékeny­ség lehetőségét, dolgozni kez­dett művészként, pedagógus­ként, közéleti emberként. 1945 után művészete tovább gazda­godott, s választott funkcióiban sokat tett az új magyar képző- művészetért, a megújhodásért. Vagyis hinni tudott az ember­ben s tudta, hogy az ember képes újjáteremteni önmagát. Pátzay Pál szobrászatában természetes módon az ember áll a középpontban. Annyi irányzat, csak a térre, csak a formára s tegyük hozzá, csak a sematikus tartalomra törekvő szobrászi előírás és megoldás kereszteződésében is meg tud­ta tartani önmagát. Már em­lített, 1944-ben készült, s ma szülőhelyén, Kapuvárott álló Kenyérszegő című szobra az életet továbbvivő, a jelenben a jövőért élő ember szimbóluma. És egyben a művész egész munkásságáé is. Mert Pátzay Pál így gondolkodott. A Képző- művészeti Főiskolán tanítvá­Kenyérszegő nő nyok, nemzedékek serege nőtt ki a keze alól. Sokat alkotott és igazán mű­vei szólnak mellette, és felel­nek érte majd a jövőben. így például a székesfehérvári Hu­száremlékmű, (a század talán legjobb magyar lovasszobra) a klasszikus nyugalmú Fésülködő lány, a Verdi figura, a Kodály portré, a pécsi Hunyadi emlék­mű s a Felvonulás téren álló Lenin szobor. Pátzay Pál méltósága, sze­mélyiségének varázsa, szép hu­mánuma az országban minde­nütt föllelhető köztéri alkotá­saiban él tovább. Szelleme pedig a tanítványok, a köve­tők munkáiban. Harangozó Márta Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyefetek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (fertőző épület), III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, Megyei Kórház. Baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérü­lések : Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig. UTflKOIU I • /' IP Benzinnel vagy anélkül? Hidrogén és szénpor, mint hajtóanyag Századunkban ugyan nem fenyeget az olajlelőhelyek ki­apadása, de az egyre növekvő olajárak, valamint a későbbi évtizedekben kimerüléssel fe­nyegető olajmezők új energia- források kutatására késztetik technokrata világunkat. Amíg az ipar, a háztartások szénhidrogén nélküli energia- ellátásának lehetőségei már adottak napjainkban is — a ví­zi erőműtől az atomerőműve­ken át a szoláris energiák föl- használásáig —, addig koránt­sem • megoldott a járművek motorjait tápláló energiahor­dozók kérdése. Lehetőségek, mégpedig gyakorlatilag meg­oldott formában, léteznek ugyan, de ezek tömegméretű és gazdaságos előállítása, va­lamint a benzinhez, dízelolaj­hoz hasonló egyszerű kezelhe­tősége és tárolási lehetősége nem mentes a nehézségektől. Az egyik legrégibb, a bel­sőégésű motort megelőző erő­forrás az elektromotor. Zajta- lansága, környezettiszta műkö­dése, nagy indítási nyomatéka miatt kiváló hajtómű lehetne. Annak, hogy mégsem az, egyetlen oka van: hiányzik a könnyű, nagy kapacitású ener­giatároló, amely a tankban le­vő üzemanyaghoz hasonlóan 4—5 száz km-nyi útra elegen­dő energiát hordoz. A számos biztató kísérlet ellenére ez a kérdés még nem megoldott. De ettől eltekintve is : az elekt­romos meghajtás gazdasági hatásfoka a látszat ellenére egyáltalán nem kedvező, alat­ta marad a belsőégésű moto­rok hatásfokának. Időrendben következne a gázüzem. A gázhajtású autó a második világháború alatt élte fénykorát. Ugyanebben az időben — főként. Németország­ban - állítottak elő nagy mennyiségben szintetikus ben­zint — szénből. Az ilyen irányú kísérletek napjainkban is foly­nak. A hátrány ismét az, hogy az így nyert benzin előál­lítása költség- és energiaigé­nyes. Hasonló a helyzet az igen nagy mennyiségben ren­delkezésre álló nehézolajjal és olajpalával is. A napjainkban több ország­ban — elsősorban Brazíliában - használatos benzin—alkohol keverék sem újdonság. Az idő­sebb autósok még emlékez­hetnek a motalkóra, amely szintén hasonló üzemanyag volt, csakhogy az alkohol ak­koriban a benzin kopogástű­résének javítása miatt került a benzinbe. A methanol és etha­nol bármilyen nagy cukortar­talmú növényből előállítható. Tárolása és fölhasználása azonban erősen nedvességszí­vó tulajdonsága miatt nehéz­ségbe ütközik. Korszerű hajtóanyagnak kí­nálkozik a hidrogén. Normál hőmérsékleten gáz halmazálla­potú, robbanóképessége a benzinnél jobb, elégésekor víz­gőz keletkezik, tehát nem szennyezi a levegőt. Alkalma­zását két dolog is késlelteti: kinyerésének túl nagy az ener­giaigénye, és a problematikus tárolása. Legutóbbi hír a szénportüze­lésű motor, pontosabban tur­bina. A turbina, mint hajtómű, kiforrott, technikailag jól be­vált erőforrás —, de csak nagy (pl. repülő-, hajómotor) mére­tekben. Az autómotor nagysá­gú turbinának már oly fordu­laton és hőmérsékleten kellene dolgoznia, ami jelenleg meg­oldatlan technológiai feladatot jelent. Az eddigiek szerint tehát nem várható, hogy a közeli jövőben szakíthatunk az egyre dráguló benzinnel, dízelolajjal. Az elérhető, valósabb megol­dói az autótechnikától várha­tó, amely képes arra, hogy je­lentősen gazdaságosabbá te­gye az évszázadunkat oly jól kiszolgáló, bár mechanikai szempontból eléggé tökéletlen dugattyús masinákat. Búsbarna László Szombaton Pécsett, az újma- csekaljai közlekedési parkban 8- tói 15 óráig közlekedésbizton­sági akciót rendez a Shell-szer- viz és a Pécs városi KBT. Az akció során díjtalan fényszóró- beállításokra és apróbb javítá­sokra lesz lehetőség. Az érdek­lődők ebben az időben tekinthe­tik meg a régi motorkerékpárok kiállítását. Láthatnak 1928-as Sachsot, Lambrettát és az ezek­hez hasonló motoros „csemegé­ket”. * Megkezdődött a pécsi közle­kedési parkban a város általá­nos iskolai tanulóinak gyakorlati közlekedési oktatása. Az elmúlt héten a Tiborc utcai és a Bel­városi iskola tanulói gyakorol­hatták a közlekedés szabályai­nak helyes alkalmazását. * A Surányi Miklós utca további szakaszát zárják le csapadék- csatornaépítés miatt, a Vilmos utca—Mikszáth Kálmán utca kö­zött. Bolgár, lengyel, csehszlovák, francia, olasz és NSZK-beli segítség­gel gépkocsiabroncs-gyártó komplexumot helyeztek üzembe Nyizsnyekamszkban, a Szovjetunióban. A gyár a kómái teherautó­kat előállító üzemet látja el gumikkal. A képünkön lévő KAMAZ teherautók gumiabroncsai ebben a városban készültek. A utóalkatrész-gondok Unalomig ismert téma: nincs elegendő gépkocsialkatrész. Hiába a sok elemző cikk, az illetékesek nyilatkozatai, ígé­retei, a helyzet nem változik. Hazánkban csaknem 200 ezer tehergépkocsi és több mint egymillió személyautó közlekedik az utakon, üzemel­tetésükhöz évente 7-8 milliárd forint értékű pótalkatrész szük­séges. Mivel gépjárműparkunk zöme szocialista országokban gyártott autókból áll, alkat­részellátásuk elsősorban eze­ken az országokon múlik. A partnerek azonban évről évre kevesebbet szállítanak. Tavaly például az Autóker által meg­rendelt alkatrészeknek csupán 76 százaléka érkezett meg. Al­katrészek híján járműveink egy része használhatatlanul vesz­tegel. A megcsappant készle­tek hatása még az idén is érezhető. Kétségtelen, hogy az alkat­részellátás legolcsóbb módja általában az import lenne. De tudomásul kell vennünk, hogy partnereink a késztermékek Kocsíátwételí sorszámok Trabant Limousine (Budapest) 4 3)3 Trabant Limousine (Győr) 3 731 Trabant Limousine (Debrecen) 2 266 Trabant Limousine Spéciéi (Budapest) 5 713 Trabant Limousine Speciál (Debrecen) 3124 Trabant Limousine Speciál (Győr) 5 314 Trabant Limousine Hycomat 11 431 Trabant Combi (Budapest) 2 411 Trabant Combi (Győr) 2 095 Wartburg Limousine (Budapest) 4 658 Wartburg Limousine (Győr) 3 418 Wartburg de Luie (Budapest) 4110 Wartburg de Luxe (Győr) 3 645 Wartburg de Luxe tolótetős 931 Wartburg Limousine tolótetős 643 Wartburg Tourist (Budapest) 2 169 Wartburg Tourist (Győr) 1 143 Skoda 105 S (Budapest) 4 356 Skoda 105 S (Győr) 4 140 Skoda 105 S (Debrecen) 3 876 Skoda 120 L (Budapest) 4 497 Skoda 120 L (Debrecen) 2 994 Skoda 120 L (Győr) 2 927 Polski FIAT 1500 1 970 Polski FIAT 126 (Budapest) 6 245 Polski FIAT 126 (Győr) 2 023 Polski FIAT 126 (Debrecen) 1 074 Zaporoxsec 32 562 Lada 1200 (Budapest) 11 671 Lada 1200 (Debrecen) 9 355 Lada 1200 (Győr) 1 041 Lada Combi (Budapest) 3 891 Lada Combi (Debrecen) 1 552 Lada 1300 (Budapest) 6 258 Lada 1300 (Debrecen) 4 660 Lada 1300 (Győr) 1 041 Lada 1500 (Budapest) 6 887 Lada 1500 (Debrecen) 5 406 Lada 1500 (Győr) 1 876 Lada 1600 (Budapest) 2 592 Lada 1600 (Debrecen) 1 161 Dacia (Budapest) 3 124 Dacia (Debrecen) 2 332 Moszkvics 2140 11 008 előállítása mellett nem tudnak elegendő pótalkatrészt szállíta­ni, s ezt más forrásból kell pótolnunk. Akkor is, ha így drágább. Persze nem arra gondolunk, hogy a hiányokat használható kocsik darabokra bontásával kell megszüntetni. A megoldás csak az lehet, ha egyre több cikket gyártunk itthon. Jelenleg már- a ma­gyar ipar gyártja a szükséges alkatrészek 35—40 százalékát. Elsősorban az univerzális — a gépkocsi típusától független —, általános technológiával és hazai alapanyagból is elké­szíthető részegységek előállítá­sa tekinthető reálisnak és ér­demesnek. A belföldi előállítási költsé­gek általában 30—40 százalék­kal magasabbak, mint az im­portárak, de előfordul ennél nagyobb eltérés is. Mégis — amíg az importlehetőségek nem javulnak — ebbe az irány­ba kell haladnunk, ha meg akarjuk szüntetni a krónikus alkatrészhiányt. Gazdaságos termelés esetén még az sem elképzelhetetlen, hogy mi szál­lítsunk á szocialista partnere­inknek is. Segíthet a gondo­kon, ha hasznosítják a kiselej­tezett gépjárműveket, felújítják az elhasznált alkatrészeket. Az Autóker már 15 helyen gyűjti a kiselejtezett kocsikat. Ugyancsak enyhítheti a gon­dokat a készletek ésszerű el­osztása. A készletek jelentős része ma ugyanis nem néhány termelőeszköz nagykereskedel­mi vállalatnál van, hanem sok ezer üzemeltetőnél. Elő­fordul, hogy csak részben hasz­nálják fel, állaguk romlik, el­avulnak. Bár nem vitás, hogy e helyzeten érdemben csak elegendő készlet birtokában, állandó kínálat és választék megteremtésével lehetne vál­toztatni. B. Mezei Éva

Next

/
Thumbnails
Contents