Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-12 / 250. szám

e Dunántúlt TIqpIo 1981. szeptember 12., szombat Dutka Ákos kallódó dallamai" II November 24-én jubileumi est A Szénporcsata cimű játékfilm egyik jelenetét forgatják a tégla­gyárban Fotó: Bárány Györgyné • • Ötéves a pécsi körzeti tv-stúdió Sorozatműsorok, dokumentum- és művészportréfilmek, közéleti­politikai műsorok, riportok Száz évvel ezelőtt született Dutka Ákos, aki 1908-ban * részt vett a modern magyar költészet nagy újrakezdésében, forradalmi zászlóbontásában: a Holnap-antológia megjelen­tetésében. Ez az irodalomtör­téneti jelentőségű pillanat ott Nagyváradon, szülővárosában kapcsolta össze a fiatal Dutka Ákost merész, újat akaró tár­saival, Ady Endrével, Babits Mihállyal, Juhász Gyulával, Balázs Bélával, Ernőd Tamás­sal és Miklós Jutkával. A ré­givel való szakítás és az új hangon való megszólalás főleg Ady Endre nevéhez fűződött. De mellette mások is voltak, a holnaposok, a nyugatosok, akik ugyanúgy az „új idők új dalait" akarták megszólaltatni. Dutka Ákos költői sorsa igen érdekesen alakult. Fiatalon Ady társaként indul, de már korán támadások érik Adyhoz ha­sonló hangja miatt. Kosztolányi és mások kemény ütéseit alig feledtették a harcostárs, Ady meleg szavai: „Valóság és is­merni való tény, hogy Dutka Ákos itt van, s ha nem volna más, mint hívő harcosa a mi harcainknak, akkor is valaki... érték, akit be és le kell jegyez­nünk." Nem vitás, hogy Dutka Ákos költészetének egyik csúcs­pontja Nagyváradhoz, a Hol­nap-antológiához, Adyék irodal­mi forradalmához kapcsolódik. S ehhez méltó, ehhez mérhető korszaka nincs későbbi mun­kásságának. Ö maga is később mindig a fiatalságára gondolt, regényes korrajzban meg is ír­ta nagyváradi éveinek történe­tét A Holnap városa címmel. Dutka Ákos egyik vallomásá­ban azt fejtegeti, Rogy Reviczky Gyula és Vajda János költésze­te mutatott neki utat fiatalkorá­ban, s mindenekelőtt, minde- nekfelett: Ady. És hozzáteszi: „talán vesztemre." Mert az Ady- hatás túlzottan erős volt, és egy életre szólt. Költői hangja kezdettől fogva impresszionista, teli zeneiség­gel, fátyolos ábrándokkal, sej- telmes-elmosódott hangulatok­kal. A tűnő pillanatot akarja megragadni (Ha tűnt a perc), az első tavaszi virág nyílását (Hóvirágok). Az első világhábo­rú „vérszagát” hozzá is elviszi a szél. A váradi esték hangula­tát, a Körös-pcrti séták perceit, amerikai útjának pillanatait rö­vid versekben örökíti meg. Oly­kor úgy érezzük, hogy a költő­barát, juhász Gyula lírai hang­jához áll közel Dutka Ákos egy- egy alkonyati hangulalképe, Nirvána-sejtelme. Az elmosó­dott hangulatok ábrázolása si­került taián legjobban a költő­nek. A reggel „opálos, ham­vas"; a város „párás uszályban áll”; Velence „hosszú hűvös ár­kádok árnyával" fogadja; a sző­nyegen „tűzszélű árnyak” pom­páznak. A fegyelmezettséget követelő szonett-formát nagyon kedvelte, épp úgy, mint Juhász Gyula. Eredeti életképszerű ver­set ír szonett formában. A felszabadulás után Mária- remetén élt. Sokáig hallgatott, majd új versekkel, válogatott versgyűjteményeivel jelentkezett. Kallódó dallamok címmel ren­dezte sajtó alá verseit. Az volt az érzése, hogy versdallamait el­felejtik. Szerencsére e jóslata nem vált be. Az öreg költőt a békéscsabai nyomdásztanulók válogatott verseinek új kiadásá­val lepték meg, A Holnaptól Remetéig cíművel (250 példány­ban). A csaknem 90 éves költő verseit a Magvető tette közzé. Születésnapján nem volt egye­dül, barátai, olvasói kopogtat­tak be remetei házának kapu­ján. 1970. szeptember 11-én jár­tunk nála a kecskeméti Forrás folyóirat „képviseletében". De­rűsen fogadott kis házában. „A versírás született betegség. Ügy látszik, én nem gyógyulok ki belőle soha" vallotta meg az ekkor készült interjúban. A vén- ség balladájában bölcs rezig­náltsággal tekint végig életén. Nem lázadozik, nem panaszko­dik. A megértés derűje járja át. Lámpája ég, a költészet tüze is világít még. Balzac zsugorodó „szamárbőrét" emlegeti, meg- megáll az őszi kertben, eltűnő­dik a múlton. Mintha ezt a ké­sei Dutka-lírát nem becsülték volna eléggé. Igaztalanul csak a fiatalkor fényeire figyeltek, s a kelleténél kevesebbszer vették észre a költő „őszikéinek" vará­zsát. Kallódó dallamok Dutka Ákos versei? Reménykedem, hogy nem. Egy-egy évforduló, így ez a mostani — a költő századik születésnapja — jó alkalom a számvetésre. A költő emlékét az irodalomtörténet és művei őrzik. Ö maga a\ Végrendelet című versében ezt írja: „Hogy voltam, éltem, sokszor lelkesülve, / Hir­desse néhány árva versso­rom. / S ha nem lenne szív, hol visszhangra lelne, / Szórjátok kertemben szét marék porom. / Feltámadok, színként, illatként lebegve, / Az esti szélben bó- koló virágokon.” ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eii. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztositja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: , Felnőttek részére összevont rende- lés: 7—19 óráig az újmeszesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcoi Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-633/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 1S-833). Gyermekek részére összevont ren­delés 7—13 áráig az alábbi gyer­mekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752) : Va­sas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Sziks); Hősök tere (dr. Lázár); Sza- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes I—II- (ár. Kálózdy, dr. Zólyomi) kör­zetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Sorbála- és Pécsbányatelep (dr. Fi­scher); Zsolnay V. u. I—II. (dr. Ko­vács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek be­tegeinek. Munkácsy M. u. 19. Ren­delőintézet gyermekpoliklinika föld­szinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Dörömbözi), Koller u. 9. (dr. Gehring); Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.); Semmelweis u. I. (dr. Pánczél); Mikszáth K. u. November 24-én lesz ötéves a Magyar Televízió Pécsi Kör­zeti Stúdiója. Alkotógárdája a szeptembertől decemberig ter­jedő időszakot ennek a jegyé­ben készítette és készíti el. — Nem ünnepnek, hanem számvetésnek szánjuk ezt a jubileumot — mondotta Békés Sándor, a pécsi stúdió veze­tője. S hogy milyen műsorokkal, ez, bizakodunk jó részben is­mert a tv-nézők előtt: maga- zinjellegű adásokkal a Sors­társak sorozattal, a magyar nyelvű Pannon Krónikával; a politikai adások közt az Ablak című sorozatban rendszeresen, továbbá kétnyelvű nemzetiségi adásaikkal — amiket újabban ismételnek is —, riport- és do­kumentumfilmekkel, művészeti és közművelődési műsorokkal. E műsorok közül általában azok sikerülnek igazán jól, amelyek valamilyen helyi ha­gyományra épülnek. Ilyen ha­gyománynak tekinthetők azok a törekvések is, amiket a vi­zuális kultúra megteremtése, a lótáskultúra fejlesztése céljá­ból az utóbbi 8—10 évben Pécsett és Baranyában nyo­mon kísérhetünk. Ezeket kí­vánja összegezni egy három­részes művészeti műsor Lá­tunk vagy emlékezünk? cím­mel. Ez az adás szeptember 17-én délután az I., majd megismételve a II. műsorban hangzik el, s egy harmadik, .egy kerekasztal-beszélgetéssel zárul, ami a komlói művészeti oktatás kísérleteire összponto­I—II. (dr. Géczy, dr. Bajnai) kör­zetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.; 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.); Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna); Krisztina tér I—II—III. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss); Sarohin tábornok u. (dr. Sásdi); Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek betegeinek. Dr. Veress E. u. 2., Ren­delőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi kör­zetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Litkei, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—UK (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki): to­ronyház (dr. Szabó I.) ; Endrész Gy. u. (dr. Görög); Semmelweis u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 árától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­sít, Szerkesztés és improvizá­ció címmel. Ezzel a pécsi stú­dió a 30 éves Komló fejlődé­sének a művészeti nevelésben jelentkező törekvéseiről kíván megemlékezni. Szerkesztője: Jankovics Júlia. Szeptember 25-én kerül adásba az Alsószentmártonról, az első magyar cigányfaluról készült dokumentumfilm. Októ­berben különösen nagy érdek­lődésre tarthat számot „Ha a haza szót hallom ..című dokumentumfilm, amely egy 40 évvel ezelőtti, elemi iskolát végzett osztály mai találkozó­járól szól: Görcsönydobokán. Szerkesztője Wollarth János, aki ebben a faluban született és édesapja is ebben az osz­tályban végzett. A dokumen­tumfilm arra keres választ, hogy a 40 évvel ezelőtti sváb gyerekeknek —, akiknek az éle­tébe többször is beleszólt a történelem —, hogyan sikerült megmaradniuk magyarnak, s mit jelent számukra a haza fogalma. Egy másik dokumen­tumfilm a göcseji népi faze­kasságról szól; novemberben pedig bemutatják Marczis De­meter pécsi operaénekes port­réfilmjét. November 24-én pécsi estet sugároz a Magyar Televízió a II. csatornán. A 20.00 órától 22.20-ig tartó műsor a nemze­tiségi estek mintájára készül: újabb műsorokból és az öt év legsikeresebb adásainak vá­logatása alapján. Ez egyben az első önálló est, amit vidék­ről sugároznak. W. E. szere gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Ren­delőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E. úti Rende­lőintézet (Tel.: 15-833). Gyermekek részére: Munkácsy M. utcai Rendelőintézet gyermekpolikli­nika földszinti bejárata (Tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (Posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szom­'WlZSUrV' 0&r bw+SK-í**- £*^*^*^^ fyf**j*^ b %•*!£**­. , V t V ti l. s , /\ 'u.T^{? t '(/i n iilef Dutka Ákos 90 éves korában Szekér Endréhez i íré loualóknl Opálbura csengővel Tiszteletben tartani egymás idejét z opálbura kisméretű, ilyen van a fürdőszo­bánkban is. A csengő is egé­szen közönséges elektromos csengő. Amilyet a gyerekek is összeállítanak fizikaórán. A bura, benne egy égővel s a csengő egy deszkadarab­kára van rászerelve. Zsinór jön ki belőlük, a zsinór kap­csolóját bedugják a konnek­torba, s az egész szerkentyűt — amit láthatóan házilag eszkábáltak össze —, ráhe­lyezik az elnökségi asztalra. Mindezt a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem egyik elő­adótermében láttom, ahol ne­ves hazai és külhoni tudó­sok, kutatók részvételével kon­ferenciát tartottak. S attól függően, hányán jelentkeztek aznap, öt, nyolc vagy esetleg tíz percben szabta meg az elnök a hozzászólás maximá­lis idejét. Ha netán valaki nem fejezte be mondandóját a jelzett időhatárnál^ akkor felgyulladt a lámpa. Ebből tudhatta, hogy még van pon­tosan egy perce, s akkor kö­nyörtelenül, éles hangon meg­szólal a csengő ... Erre nem került sor, a lámpa elegen­dőnek bizonyult. S hadd em­lítsek ugyanitt eqy másik pél­dát is. Néhány éve a finnországi Tamperében egy nemzetközi kórusfesztiválon 20—25 együt­tes programja hangzott el óramű pontossággal. A Ma­gyarországot képviselő pécsi énekkar Í2 perces szereplési idejét 16.45-re jelezte a több­nyelvű programfüzet. Kizárt­nak tartottam, hogy nem lesz „csúszás”, mindenesetre ne­kiálltam megfigyelni: ott ho­gyan csinálják? Egyetlen ren­dező állt a koncertterem fo­lyosóján. Sűrűn ránézett az órájára, s mindig idejében jelezte, mikor, hol sorakozzék fel a soron következő együt­tes. Amikor intésére a pó­diumra lépett a magyar kó­rus, ránéztem az órámra: pon­tosan háromnegyed öt volt. És a szereplésük is pontosan 12 percig tartott, ahogyan a többinél is. Hoavan csinálták ezt? Rejtély? Nem. Nincs ben­ne ördöngösség, a rugója vagy „titka” mindkét példá­nak ugyanaz. Az elsőnél: tiszteletben tar­tani egymás idejét, a tanács­kozás célját, a közösen vál­lalt munka rendjét. A másik­nál: tiszteletben tartani a kö­zönséget, az embereket. A fegyelem, az önfegyelem esz­közével. S ez az, ami hiány­cikk, azaz ritka „madár" ná­lunk. Nem emlékszem, hogy hazai rendezvényeken talál­koztam volna az imponáló rend szervezettség vagy a fe­gyelmezett magatartás eny- nyire magas színvonalával, legalábbis nem jellemző. Még a nemrég lezajlott egyébként nagy sikerű kom­lói nemzetközi gyermekkórus találkozón is például a 2C percben megszabott műsor­időt csaknem kivétel nélkül mindenki harminc—harminc- egynéhány percre „módosí­totta" — teljesen önkénye­sen. (Elképzelhető, hogy es­ténként 7—8 együttesnél mennyivel nyúlt meg a hivata­los program időtartama.) Köz­belépni? BAortani a sze­replések, felszólalások, az események rendjét? Mi ezt nyilván udvariatlanságnak, a vendégjog megsértésének te. kintjük. Szemlélet dolga. Kül­földön — s a hazai tudomá­nyos üléseken is, — úgy ala­kult ki, hogy gazdálkodnak a rendelkezésre álló idővel. Ám aki meg-meqfordul a kü­lönböző értekezleteken, ta­pasztalhatja, hogy nálunk az a legritkább, ha egy felszó­laló ránéz az órájára; hogy felkészülten kér szót; hogy átgondolja, amit mondani akar. Azaz csak arról beszél, amivel mond is valamit. Olyanról pedig nem is hal­lottam, hogy különböző tes­tületi üléseken vagy hétköz­napi értekezleteken, tanács­kozásokon valaki: elnök, vita­vezető stb. megszabta, s be­tartatta volna a felszólalások „műsoridejét". Pedig erre volna szükség. Nem tudom, akad-e statisz­tikus, oki a megmondhatója: vajon évente hány ezer érté­kes munkaórát fecsérlünk el tétlen ücsörgéssel, feszültség­ben, emelkedő vérnyomással, miközben egy-egy hozzászóló — megittasodva a saját hangjától — se összefogni, se befejezni nem képes partta­lan szóáradatát. És senki nem tesz ellene. Általában az ér­tekezletek utolsó harmadá­ban szokás megemlíteni kis­sé bátortalanul, hogy ....... az idő nagyon előrehaladt, kérjük, aki még félszólalni kíván, fogja rövidre a man- -»danivalóját..." (Azaz: most már...) S tudjuk, hogy a no­tórius szócséplők miatt sok ér­tékes gondolat bennreked­het, hiszen az idő —, amit nem becsülünk meg eléggé —, bizony könyörtelenül „elő­re halad." T enni kellene valamit ez ellen. Legalábbis vala­kinek el kellene kezdeni. Nincsenek illúzióim. Tudom, hogy több évtizedes rossz be­idegződések nem szűnnek meg egyik napról a másikra. Mindenesetre a ma is gya­rapodó értekezletek elnöki asztalain sokfelé elkelne bi­zony az az opáiburás lámpa a csengővel, amit azóta is jelképes erejűnek érzek. De ilyen nincs sehol. Sem szim­bolikusan — sem „de facto". Talán az áramtakarékosság okán?... Wallinger Endre balon este 19 órától hétfő reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai Rendelő- intézetben (ügyeleti bejárat). KORHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbeteaek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár vá­ros és járás, a pécsi és a volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek­klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika II. kerület: Megyei Kórház (belgyógyászat), III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, bal­eseti sebészet: I. sz. Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Kopóhya- és agysérülések: Idegsebészet. Fel­nőtt füll-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár; Pécs, Kossuth L. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig. * ÁLLATORVOSI ÜGYELET Ügyeletes állatorvos 1981. szeptem­ber iA-en du. 13 órától szeptember 14-én 8 óráig. Pécs város és környé­ke számára: Pécs, Szilágyi D. u. 18/1. Telefon: Pécs 30-623. Mohács város és járás részére: Mohács, Szé­chenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére: keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás ré­szére: nyugati részen: Sellyéi Ta­nács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás, keleti részen: Szentíőrinc, Er­zsébet u. 4. Telefon: Szentíőrinc 71-125. Szigetvári járás, nyugati ré­szen: Szigetvár, Állatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es te­lefonszámon, illetve az illetékes te­lefonközpontoknál „Állatorvosi ügye­let*' címen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents