Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-09 / 217. szám

Kevesebb a halálos baleset, csökkentek a súlyos üzemzavarok

Javult a bányabiztonság a Mecsekben

Beszélgetés dr. Konesag Károllyal, a Kerületi Bányamüszaki Felügyelőség vezetőjével

■ A mecseki szén- és uránbányák mind nagyobb mélységben működnek, egyre nehezebb körülményekkel, súlyosabb veszélyekkel kell szembenézniük a bányászoknak. Ennek ellenére az utóbbi esztendőkben ritkábban leng fekete zászló a bányaüzemek felett, talán, talán a bányász szakma mellől lassan elkopik majd egy- egy jelző: a legveszélyesebb, a legnehezebb, az egészségre legártalmasabb ... Dr. Konesag Károllyal, a pécsi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetőjével a kedvező változásokról, ezek okairól és természetesen a még kétségkívül meglévő gondokról is beszélgettünk.

— A bányász jószerencse, az elővigyázatos munka, a nagyarányú műszaki lejlesz- lés. avagy a bányabiztonsági szabályok szigorítása volt, ami a szomorú eseményeket megritkította?

— Valamennyi együttvéve!- Bizonyára igy van. Mégis számomra néha úgy tűnik, mintha csakis a Jószerencse óvná a bányászokat. Amikor például 1976. január 30-án Szászváron négyen, 1978. december 8-án Zobá- kon hatan meghaltak, vagy az elmúlt hónapban a szerencsétlen munkásra az uránbányában ráomlott a kőzet, az elemekkel szembeni küzdelemben szinte tehetetlen volt az ember...

— Sosem tehetetlen, legfeljebb néha. alulmarad, mint a bányaszerencsétlenséget követő vizsgálatok a legtöbbször megállapítják a balesetek elkerülhetők lettek volna ... Az elmúlt öt év baleseti statisztikái azt bizonyítják, hogy a mecseki bányászok egyre jobban vigyáznak a maguk és társaik életére, testi épségére. A Mecseki Szénbányáknál például a IV. ötéves terv ideje alatt 57 halálos baleset volt, 1975-ben a 100 000 műszakra eső, 3 napon túli sérülések gyakorisági mutatója 62,3 volt, 1971 és 1975 között 105 bányatüzet kellett eloltani. Az V. ötéves terv ideje alatt 33-an haltak meg (persze ez is nagyon sok), 1980-ra 46,4-re csökkent a baleseti gyakorisági mutató, öt év alatt 41 tüzet kellett lokalizálni. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál a halálos balesetek száma csak a III. ötéves tervidőszakához viszonyítva csökkent jelentősen, az utóbbi öt évben ugyanis lényegesen nagyobb mélységbe került a művelés, mint korábban, a 'kőzetviszonyok romlottak, omlás szempontjából veszélyesebbek, ezért is 1976 és 1980 között 14-en haltak meg, az idén pedig már hárman (a Szénbányáknál az idén eddig egy halálos baleset volt). Itt főként emberi mulasztások okozzák a legsúlyosabb szerencsétlenségeket, ugyanis a MÉV-nél magasabb a műszaki színvonal, mint a Szénbányáknál, amit a sújtólég - robbanás-veszély hiányában a villamos energia korlátlan használata tesz lehetővé. A baleseti gyakorisági mutatók, amelyek egyébként az elmúlt öt esztendőben javultak, bizonyítják is ezt: 1975-ben például 20,4, míg a mostani középtávú terv utolsó évében pedig 19 volt a 100 000 műszakra eső három napon túl gyógyuló sérülés. Tehát nagyon komoly mértékű javulás történt, hiszen 1971-ben például még 28,2 volt.

— Gázkitörésveszély! A magyar szénbányászatban egyedül a Mecsekben ismerik ezt a súlyos bányászati veszélyt, amelynek igazi magyarázatát tulajdonképpen még nem sikerült egyedül hiteltérdem- lően tudományosan megmagyarázni, mégis az ellene való védekezésben eredményeket értek el...

— Valóban. A gázkitörések száma ugyan nőtt a mecseki szénbányákban, hiszen a mélység növekedésével ez természetes is. A sok közül azonban váratlan, amely balesetet okozott csak kettő volt. Ezek közül sajnos egyik a már említett, hat halálos áldozatot követelő zo- báki. a másik a szászvári 4 halálos balesettel. A pécsi területen a legveszélyesebb helyeken is eredményes védekezés folyik, István aknán például a magasabb szinteken régebben 95 gázkitörés történt 1974 óta, amikortól mélyebb szinteken éppen a legveszélyesebb területeken folyik a művelés mindössze egy volt az elmúlt évben, ez is a IV-ik szinten egy nem is minősített telepben, balesetet nem okozott. Tehát a pécsi területen az eredményes megelőző eljárásoknak köszönhetően lényegesen kisebb gond most már a gázkitörésveszély, mint a komlói területen. Ott még arra kényszerülnek, hogy provokációs robbantásokkal ki- kényszerítsék a gázkitöréseket olyan időszakban, amikor egy- egy területen nem veszélyeztet senkit. Ez viszont lényegesen csökkenti a munkaidőalapot, különösen az ötnapos munkahét bevezetésekor okoz ez majd problémát. Régebben a pécsi területen jól beváltak a robbanásbiztos, dupla ajtók, amelyekkel egy-egy területet, légosztályt hermetikusan el lehetett zárni. Komlón is ilyen módszereket kezdtek alkalmazni.

Nagyon nagy jelentőségű két okból is a pécsbányai, Kossuth- bányai és zobáki gázlecsapo- lás, amelyet még szélesebb körben kellene a jövőben alkalmazni. Mielőtt egy-egy göz- kitörésveszélyes telep művelés alá kerül gázlecsapolással lényegesen lehet a telep gáz- tartalmát. a veszélyt csökkenteni. Évenként 20 millió köbméter gázt csapolnak le, óriási mennyiség ez, hiszen Pécs város évi fogyasztása ennek alig több mint a kétszerese. Kár, hogy a hasznosítása, nem megoldott, hiszen ez önmagában is gazdaságossá tenné a most tulajdonképpen többletköltséget okozó gázkitörés elleni megelőző védekezést. A gázlecsa- polás döntően elősegíti a sújtólégrobbanás elleni védekezést is.- A városi gázellátás ugyan kissé eltér mostani témánktól. viszont az önök számára ez is munkát okoz. Egyre több emberéletet kö- ' vetet a gáz.

— Sajnos így igaz. A benzinbontás révén előállított gáz 20 százaléknyi szénmonoxidot tartalmaz, különösen a szűk pécsi utcákban, ahol a kötelező védőtávolságok nem tarthatók, nő a mérgezés veszélye a szerelők, a lakók, járókelők számára egyaránt. A földgáz Pécsre érkezése után lényegesen jobb lesz a heíyzet. Egyébként a DDGÁZ példamutatóan szervezte meg mentőszolgálatát, ennek ellenére főként a szabályok be nem tartása, a készülékek helytelen alkalmazása miatt sok a baleset, az öngyilkosságokról nem is beszélve, amikor mindig mások életét is veszélyeztetik.

— Térjünk vissza a bányászathoz. A munkásokat a bánya olyan rémei is veszélyeztetik, amelyek nem szerepelnek a baleseti statisztikákban. A foglalkozási ártalmakra gondolok. Javult-e a helyzet ezen a téren?

— A szilikózisos megbetegedések 96 százaléka a pécsi Kferületi Bányaműszaki Felügyelőség területén van. Több mint háromnegyed részük a szénbányáknál, 12 százalék az urán- bányászatban, 6 százalék az aknamélyítőknél és 4 százalék más helyeken. Évről évre nő az új, megbetegedések száma, a Társadalombiztosítási Igazgatóság 1980-ban például T63 új beteget vett nyilvántartásba, a korábbi években ennek negyedénél is kevesebb volt. Persze

ez azt is jelenti, hogy most pontosabban képesek a betegséget megállapítani. A statisztikák tehát a helyzet rosszabbodását jelzik, a helyzet azonban nem egyértelműen ez. A munkahelyek porkoncentrációja évek óta nem nő. Most már valamennyi szilikózisos beteg szerepel a nyilvántartásokban, az egészségügyi szervek nem vonakodnak a betegség megállapításában. Régebben átlagosan 10—12 éves föld alatti munka után már jelentkezett a betegség, most a felmérések szerint 24,5 évre nőtt az expozíciós idő. Már minden munkahelyen ivóvíz minőségű víz van, egyedüli mód a veszély elhárítására, hogy a porlekötést az eddiginél hatékonyabban sikerüljön megoldani. Kísérletezni kell egészségre ártalmatlan vegyszerekkel, amelyek növelik a víz porlekötő képességét.

Sokkal komolyabb eredményeket értek el viszont a vibráció elleni védekezésben. A korábbi időkben évente 40—50 új megbetegedés volt, 1980- ban csak 8. Különösen a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál sikerült az emberek kezéből kivenni a legjobban rázó gépeket. Most kezdődik a halláskárosodás felmérése, a Szénbányáknál hiányoztak korábban a felmérések, nem álltak rendelkezésre a sújtólégbiztos zajmérők, pedig csak a legutóbbi időkben 29 halláskárosodást állapítottak meg náluk.- A baleseti statisztikák alapján, a foglalkozási betegségeket is figyelembe véve az önök hatáskörébe tartozó területen jobb vagy rosszabb a helyzet, mint az ország más bányavidékein?

— Abszolút értelemben rosz- szabb. Ha a bányák mélységét, az omlás-, a tűz-, sújtólég—,

gázkitörés-, porártalom- veszélyeket tekintjük, amelyekből másutt legfeljebb kettő van együtt, akkor jobb, általánosan jobb.- Minek köszönhető ez, hiszen például a Szénbányáknál a műszaki fejlesztésben messze nincsenek olyan lehetőségek, mint másutt, ugyanakkor minden bányaveszély jelen van a mecseki szénbányákban?- Elsősorban éppen a nagyarányú műszaki fejlesztésnek, ez bármilyen nehéz anyagi körülmények között, de mindkét nagy bányavállalatnál szembeszökően nagyot fejlődött. Másrészt a szakmai színvonal növekedésének. A műszaki továbbképzések a fizikai dolgozók oktatása, a vájárképzés nagyon magas színvonalon történik. Aztán a technológiai előírások, a bányaművelés előkészítése már-már tudományos színvonalú. A Mecseki Szénbányák Kutatási osztálya például a gózkitörésveszély, a tűzveszély elhárításában egészen kivételesen magas szintű tevékenységet folytat. Minden telep művelésekor meghatározzák a tűzveszélyességét, ajánlatot tesznek a vegyszeres védekezés módjaira. Vagy az uránnál a robbantási technológiák magas színvonala, a fegyelem nagymérvű növekedése, egyaránt a nagyobb biztonságot szolgálja, hogy csak egy-két példát említsek. Feltétlenül kedvezően hat az Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat (ÁBBSZ) is, amelyet éppen most dolgoznak át, amely még az eddigieknél is jobban szolgálja majd, a bányaművelés során a biztonság műszaki és személyi feltételeinek megkövetelését.

Lombosi Jenő

Mostoha adottságok között

Miből csinál pénzt az abaligeti tsz?

Olcsó legeltetéses marhahizlalás - Új üzemág a hordókészítés - Jól fizet az aprómag

Abaliget és Orfű Baranya két legszebb üdülőközpontja. Bános, Husztót, Mecsekrákos, Me- csekszakál, Kovácsszénája, Tekeres apró, vadregényes hegyi falvak a Mecsekben. Az itt túrázók elgyönyörködnek a táj vad szépségében. Az itt gazdálkodó Petőfi tsz-nek ez a sok szépség nem egyéb, mint gond. Csupa erdő meg legelő, a 2100 hektárból alig 600 hőid a szántó. Az is nehezen járható a „traktorborogató’' balesetveszélyes hegyoldalon. A virágzó turizmusból a tsz annyit sem profitál, mint egy magánember, aki éjszakára szobát ad ki az ideérkező vendégeknek. Birkacsárdát akartak nyitni — több ezres juhnyájukból bőven ellátták volna bárányhússal —, de a Megyei Idegenforgalmi Hivatal „kiszállt” az üzletből.

Nehéz lábra állnia a mostoha adottságú tsz-nek, ha még azzal sem rendelkezhet, amije van. A községi tanács nemrég 8 hektárt hasított ki a legjobb szántóföldjükből lakótelepi parcellázásra. Legutóbb meg 5 hektárt Abaligeten szeméttelepnek ott, ahol 38-40 mázsa gabonát termelnek évek óta. A tsz-t mégcsak nem is értesítették. Barta János, az elnök első indulatában elkergette az idegen traktorost, aki parancsot kapott a tereprendezésre. De közölték vele, hiába reklamál, egy fillért nem kapnak a földért, mert letudják a 100 hektár OFA-területből, amit annak idején át kellett ven- niök. De nem az OFÁ-t viszik, hanem a jó szántót, amit drága pénzen műtrágyáznak évről évre. Legközelebb Orfűn csinálnak hasonló szeméttelepet búzaföldörr.

Az abaligeti tsz vezetői az átlagosnál sokkal többet törik a fejüket azon, miből csinálhatnának pénzt. Volt és még ma is van egy kőbányájuk, de azt bezáratták. Van Kovácsszénáján egy szarvasmarhatelepük, amiben 10 éve nincs

tehén, mivel egy szanálás során a szarvasmarha-tartásukat felszámoltatták.

Legutóbb 1975-ben szanálták a tsz-t —, azóta nem. Az öt év alatt, mióta az új vezetőség funkcionál, kétszer voltak nyereségesek, legutóbb tavaly. Igaz, hogy csak 800 000 forinttal.

Az idén mivel a korai gabona és a borsó náluk is gyengébben fizetett, mindent meg akarnak fogni, hogy ezt ellensúlyozzák. A szalmát felbálázzák és eladják Borodpusztá- nak, a Mecseki Szénbányák komlói üzemének iszapoláshoz. A 60 vagon szalmáért 800 000 forintot kapnak. Szénát is adnak el, tavaly 40 vagonnal szállítottak olasz exportra, most is ennyit szeretnének. Jók az adottságaik a pillangósok termelésére és az aprómagfogás- ra. A vöröshere első kaszálásából szénát készítenek, a másodikat meghagyják magnak. Szerződésük van a dombóvári Vetőmag Vállalattal, 17 hektáron elit vetőmagot termelnek. Mázsánként 4500 forintot kapnak érte, a kommersz- szénáért 3500 forintot. Hektáronként 2— 3 mázsa magot fognak, ami már nagyon jónak számít. A széna és a mag együtt* 20 000 forint bevételt hoz egy hektáron. Tavaszi bükkönyt is termelnek, magnak, egy hektáron 6—8 mázsát, de volt már 12 mázsás termésük is. Ezt 1250 forintos áron értékesítik. A sík vidéki humuszföldeken ilyen „apróságokra" nem pazarolnak energiát. A 4 aranykoronás földeken gazdálkodó Petőfi tsz-ben azonban megbecsülik ezeket a jó piacos növényeket. Kieséseiket az idén is ezekkel ellensúlyozzák.

Nagyobb árbevételt azonban csak újabb vállalkozásoktól remélhetnek. Az állattenyésztés éveken át egyenlő volt itt a birkanyájjal. A terület eltartóképessége 6000 anyás nyájat is lehetővé tenne. Anyagi lehetőségeikből csak 1500 anyaállományra futja, ezt biztonsággal és jövedelmezően tudják fenntartani.

Az idén határozták el, hogy áttérnek a legeltetéses marhahizlalásra. Hitelből vásároltak 110 sovány magyartarka üszőt az Alföldről, jövőre még 250-et állítanak be, s öt év alatt 900 —1000 darabot akarnak meghizlalni. Főként legelőn, némi csalamádé kiegészítéssel, táp helyett vegyes gazdasági abrakot, darált kukoricát és búza- ócsut adnak a hizlalás utolsó fázisában. Egy kiló marhahúst így nagyon olcsón állítanak elő. Beruházásra nincs szükség, hisz Kovácsszénáján ott állnak a régi tehén- és növendékistállók, amelyek tökéletesen megfelelnek a célnak.

Sok szomszédgazdaságnak szemet szúrtak ezek az épületek, amelyekben vagy birka volt, vagy semmi. Most marhák lesznek ott és még valami. Hordódonga-üzemet létesít Kovácsszénáján a tsz, mivel pár héttel ezelőtt Pécsett, a Zsinkó utcában beindították — mint új melléküzemüzemágat — a hordógyártást. Több mint 500 hektár erdővel rendelkeznek. A hordót tölgyfából készítik és eperfából is. Területükön rengeteg az eperfa, és az eperfa- hordók még a tölgynél is jobbak. A hordó most nagyon keresett cikk a piacon, literéért annyit adnak, mint egy liter borért. Az üzemet most fejlesztik fel. Jelenleg napi 4-5 hordót készítenek a Konzum Áruház és a Pannónia ÁFÉSZ részére. Amint a dongagyártás a tsz-ben beindul, felfut a termelés. A piac biztos, 1982-re2500 darab különféle méretű hordót szerződött le velük a TITAN Nagykereskedelmi Vállalat, amiből 8 millió forint árbevételre számítanak, s ebből 20 százalék a várható tiszta nyereség. A vállalkozás tehát jó haszonnal kecsegtet, csekély, szinte semmi kockázat mellett. Ezért mertek fejlesztési támogatást kérni, mint gyenge tsz c megyétől. Ez nagy lökést adna a hordóüzem beindulásához, a gyártásra alkalmas, kellően előszárított faalapanyag bekészletezéséhez. Frissen kitermelt nyers fából ugyanis nem lehet jó hordót készíteni. A dongaüzem hulladékából parkettlécet gyártanak majd.

Meglévő erdő- és iegelőte- rületeik jobb hasznosítása az egyetlen lehetőség, amellyel a tájhoz igazodó termelési struktúrát tudnak kialakítani. A meliorációval — mely 1983-ban indul meg területükön — pedig növelik szántóterületük nagyságát, javítják földjeik minőségét.-RnéHÉTVÉGE 3.

Az Ózdi Kohászati Üzemekben tervszerűen halad a 3-as kohó közepes javítása. Sor kerül a kohépáncél részleges cseréjére, a falazat felújítására, kicserélik az adagolóberendezést, s felülvizsgálnak valamennyi szerelvényt. A képen: a javítás mozzanatai.