Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-15 / 223. szám
1981. auguszuts 15., szombat Dunántúlt napló 5 Jól vizsgáztak az új gyomirtó szerek Bemutató Szentlőrincen, Magyarteleken A gyomok elleni vegyszeres védekezés a növényi produkció növelésének ma egyik kulcskérdése. A gyomok gyorsan alkalmazkodnak a vegyszerekhez, ezért a gyártók egyre több új, nagyhatású szert fejlesztenek ki, amelyeket forgalmazás előtt egy-két, vagy esetleg több évig mezőgazdasági kísérletekben vizsgáztatnak. A gyakorló növényvédő szakemberek csak úgy tarthatnak lépést ezzel a tempóval, ha állandó továbbképzésen vesznek részt, ha a holnap gyomirtószereinek hatását már ma megismerik. A MAE növényvédelmi szakosztálya, a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, a BKR és a KSZE termelési rendszerek közös szervezésében ilyen továbbképzésen vett részt tegnap nyolcvan baranyai növényvédelmi szakember. A hagyományos klubnapi rendezvény ezúttal bemutató körút jelleget öltött. Három fontos, de problematikus növény a szója, a kukorica és a napraforgó vegyszeres gyomirtásának lehetőségeit tanulmányozták három gazdaságban. Fenyőspusztán, a Szentlőrinci Állami Gazdaság szója gyomirtási kísérleteit tekinthették meg, ahol a NAÁ hatósági szereit vizsgálja a gazdaság. Az itt látott szója- gyomirtószerek 2—3 év múlva kaphatók majd a kereskedelemben. Királyegyházán, a szentlőrinci Úttörő Tsz kísérleti területén, a külföldi licenc alapján, a BVM-ben, első szériában gyártott, új kukoricagyomirtó- szerek hatásával ismerkedhettek meg. Igazi csemegének számított a gilvánfai napraforgó fajtaérzékenységi bemutató, amelyen Mészégető György, a magyarteleki tsz növényvédő szakmérnöke ismertette saját kísérletét. A kiváló üzemi szakembereknek 10 napraforgófajta és 7 gyomirtószer beállításával, a szer dózisok túladagolásával, több éves kitartó munka eredményeként sikerült leküzdenie a napraforgótermesztők rémét, az embermagasságra megnövő gyomot, melyet parlagfű vagy vadkender néven ismernek. A bemutatót konzultáció követett. A tegnapi klubnapról valóban hasznos, új ismeretekkel térhettek haza az állami gazdasági és termelőszövetkezeti növényvédő szakemberek. Iskolatervek Elhárult az akadály Nemsokára eltűnik Boly egyik „szégyenfoltja", a Gác.- dai-féle ingatlan — néhány éven belül a helyén megépül a régóta tervezett és mind jobban igényelt 8 tantermes új iskolarész. A Gárdai-féle, roskatag házat mór két évtizede élet- veszélyessé nyilvánították, tavaly kényszerkiköltöztetéssel telepítették ki a lakóit, nehogy a fejükre szakadjon az elhanyagolt, düledező épület. A házat most a járási hivatal bevonásával kisajátítással vásárolta meg a Bólyi Nagyközségi Közös Tanács. Mindez miért érdekes a bólyiaknak? Mert az iskola falszomszédságában meghúzódó házat végre napokon belül lebontják, ezzel felszabadul az iskola bővítéséhez szükséges terület. Morvái Gyula vb-titkár: — A felsőtagozatos iskola- épületben kabinetrendszerű oktatás folyik, az iskola rég kinőtte a falait. Bővítését régóta tervezzük, most jutottunk a megvalósításához, tervei egy éve elkészültek. Elhárult tehát az eddigi területakadály, sőt a Gárdai- ház mellett lévő 6. sz. állami ház is lebontásra kerül. Jövőre a bólyi járási Költség- vetési Özem elkezdheti az építkezést. Szeretnénk az új utcai és az udvar felé húzódó szárnyrészt 1985-re befejezni. A Baranya megyei Tanács támogatását a bólyiak a helyi erőkkel és társadalmi összefogással mintegy 13 millió forinttal toldják meg. Kell a felsőtagozatnak a 8 új tanterem. Bejárnak a töttösi felsőtagozatosok, idővel a borjádiakat is szeretnék behozni. Az általános iskolai nemzetiségi diákotthon tanulói is oda járnak, jelenleg nyolcvanon, de a diákotthonban 100 gyerek is lakhat. Bolyban 560 iskolás gyerek tanul. Az iskolabővítés csak évek múltán valósul meg. A bólyi járási Költségvetési üzem most végzi az iskola tatarozását. Huba Gyula üzemvezetővel járjuk a tantermeket és az épületrészeket. A múltat idéző utolsó olajos podlójú tanterem ősztől már ragasztott műanyagpad- lós lesz, korszerű megvilágítást adó fénycsőarmatúrákkal, délre néző, természetes megvilágítást biztosító, 3 hatalmas ablakkal. — A nyári tatarozást lényegében befejeztük — mondja Huba Gyula. Át kell raknunk még a keleti épületszárny tetőszerkezetét, javítanunk és mázolnunk kell a csatornát, újra kell vakolnunk a déli homlokzatot. M. L. Szentlőrincen és Bakonyán I Édesvizeink kimeríthetetlen kincsesbányák „Otthoni randevú" HEV-dolgozóknak Szórakozás, gyermekvetélkedők, A Mecseki Ércbányászati Vállalat Ságvári Endre művelődési háza, valamint a vállalat szak- szervezeti bizottsága először rendezi meg „Otthoni randevú" címmel, bejáró dolgozóinak lakóhelyén azt a kulturális programot, amely gazdag szórakozást ígér holnap a szentlőrincieknek és a bakonyaiaknak. Szentlőrincen délelőtt tíz órakor kezdődik az egésznapos rendezvény, amelyet Benkő József, a MÉV szakszervezeti bizottságának megbízott titkára nyit meg az MSZMP-székház- ban. Ugyanott Szelier Márta textil-kiállítását láthatják az érdeklődők. Szabó Ferenc amatőr fafaragó kisplasztikái és foragásai bemutatása mellett a helyszínen dolgozik majd. Ugyancsak itt mutatkoznak be a szentlőrinci amatőr alkotók. A fiatal művészek pécsi építészeti csoportjának tagjai építészeti tanácsokkal szolgálnak a látogatóknak. A Gyöngyvirág utcai lakótelepen Muzsay András műsorát láthatják a gyermekek, akik számára délelőtt Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze vezeti a vidám vetélkedőt: lesz, aszfalt-rajzverseny, görkorcsolya-, gördeszka-, roller- és kisautó-versengés is. kiállítások Délután fél háromkor a vásártéren felállított szabadtéri színpadon „Ott lenn a folyó- nál" címmel Muzsay András gitárművész ad műsort, amit a Konzum Áruház divatbemutatója követ, fellép a mecseknádasdi német nemzetiségi táncegyüttes, majd délután négy órakor a Pécsi Nemzeti Színház művészei lépnek a színpadra: Krasz- nói Klára, Péter Gizi, Varga Márta. Albert Miklós, Melis Gábor és Wágner József, öt órakor a MÉV és a Tanárképző Főiskola Nyitott Színpadának előadása következik és bemu- tctkozik a Ságvári művelődési ház népdalköre. Délután a vásártéri szabadtéri színpad környékén a pécsi fiatal képzőművészek kirakodóvására csalogatja a vásárolni szándékozókat. Bakonyán az Urán presizó előtti téren délután három órakor a Ságvári művelődési ház népdalköre mutatkozik be, fellépnek a Nyitott Színpad tagjai, valamint Muzsay András, öt órakor kezdődik a divatbemutató, amit Görgényi Zoltán, a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának riportere vezet. A művelődési házban hat órakor adnak műsort a Pécsi Nemzeti Színház művészei. A biológusnapok vendége: dr. Hortobágyi Tibor Az algakutatás hazai művelője Az országos biológusnapok vendége Pécsett dr. Hortobágyi Tibor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem növénytani tanszékének tanára. Hortobágyi professzor kutatásainak fő területe az algák világa, immár 1934 óta. É témából doktorált dr. Györffy Istvánnál a szegedi egyetemen, e munkái alapján nevezték ki Szegeden 1943-ban egyetemi magántanárrá, majd a debreceni kormány rendelkezése alapján 1945-ben egyetemi tanárrá. E témáiból írott munkáival érte el a különböző tudományos fokozatokat, s ismerték meg nevét szerte a világon. Pályájáról e szavakkal beszél: — A Tisza holtágainak kutatásával kezdtem először foglalkozni, majd a halastavak élővilágának elemzésével folytattam a munkámat, amivel korábban senki sem foglalkozott a világon. A kérdés igen fontos, hiszen a halastavakban élő mikroszervezetek mennyisége és eloszlása jelentősen befolyásolja a hozamokat és a halak súlygyarapodását. E témából írtam 1955-ben akadémiai doktori értekezésemet. Számos cikkem született a Balatonról. Köztük a legutolsó az 1975. évi nagy halpusztulás elemzése, melyben kimutattam, hogy az én megfigyeléseim időszakában, tehát 1934 óta milyen nagyon megváltozott a tó élővilága a kemikáliák, a kommunális szennyeződés, a helytelen szúnyogirtás, a partok kikövezése által. Hosszabb ideje .foglalkozom a Dunával, a folyó 50 km hosszúságú víztestének megfigyelésével Budapesttől északra és délre. 1968 óta számos cikket publikáltam e kérdésről, 1973-ban egy könyvem is megjelent erről, s a második most áll megjelenés előtt az Akadémiai i Könyvkiadónál. Több évtizedes tapasztalatait vizeinkről így összegezi dr. Hortobágyi Tibor: , — Tavaink, folyóink, a Balaton, a Duna, a Tisza, és még sorolhatnánk, megannyi kincsesbánya. Csodálatos élőlényegyüttesek ezek melyekkel sehol a világon nem találkozhatunk. Szennyeződésük, sajnos évről évre fokozódik — igaz, a közfigyelem előterébe került ennek megfékezése is. Egy dolgot kell szem előtt tartanunk mindenkor: a természetre való minden beavatkozáshoz szükséges a tudományos háttér. Hortobágyi professzor tudományos eredményeiről még annyit, hogy a világon először mutatta ki az atomreaktorok hűtővizében tenyésző baktériumokat, algákat, s ki kell emelni a párhuzamos mor- fózisra vonatkozó elméletét, miszerint a Mengyelejev-perió- dusos rendszerhez hasonlóan az élővilágban is kiszámítható, hogy milyen élő szervezetek felfedezésére számíthat még a tudomány. Az algakutatásról — számos újonnan felfedezett nemzetséget és fajt neveztek el a kutatók szerte a világon Hortobágyi professzorról — végezetül ezeket mondotta : — Emberemlékezet óta ismeretesek a tengeri algahalászat módszerei — a római Vilnius is említi ezt feljegyzéseiben. Mind az édesvízi, mind a tengeri algák nagy szerepet játszhatnak fehérjeszegény területeken a népélelmezésben, de ismeretes az algaliszt állati takarmányként való felhasználása is, és a szervesanyagra épülő ipar is hosszú idő óta használja. Olyan élő szervezetről van ugyanis szó, melynek tenyésztése egyszerű és igen olcsó. Gállos Orsolya Az esztergomi nemzetközi gitárfesztivál két külföldi vendége adott tegnap este hangversenyt a Minaret udvarban. Képünkön: Hubert Kappel (NSZK) és Ichiro Suzuki (Japán) próbál a fellépés előtt. Fotó: Proksza László FILMJEGYZET M. A. S. H. A filmmúzeumi hetek programjában vetítették Pécsett Robert Altman filmszatíráját, az M. A. S. H.-t. A színes ameri- koi film a koreai háború idején játszódik, egy Koreában fölállított amerikai tábori hadikórházban (ennek nevéből származik a cím, az M. A. S. H.). Már a műfaj, a szatíra sejteti a rendező célját: kifigurázással kelteni ellenszenvet o háború — s általában mindenféle háború — iránt. Az, hogy a film éppen a koreai háború idején játszódik, tulajdonképpen esetleges; ha a film elején nem utalnának a helyszínre, csak föltételezhetnénk, hogy mindez a Távol-Keleten történik. Már ez a „helyhez-nem- kötöttség” is jelzi: itt most nem egy konkrét háború a lényeg. Ezt a tényt csak még jobban alátámasztja a szűkebb, a külvilágtól szinte izolált környezet: a hegyek között berendezett kórház. Nincs háborús jelenet, a néző semmit nem észlel a harcokból, csupán az egyenruhák, s az állandóan érkező sebesültek utalnak arra, hogy „valami” zajlik a háttérben. De ezeknek is csak o látványa, mert maguk a sebesültek végig a film alatt egyetlen egyszer sem szólalnak meg. Néma, élettelen tárgyakként fekszenek a szorosan egymás mellett álló műtőasztalokon, ahol futószalagszerűen követik egymást a műtétek. Kiemelve a háború konkrét cselekményéből a tulajdonképpeni háborús színhelyet, az egész szinte abszurddá válik. S a háborúellenes filmek egyik fő eszköze a szatíra, a groteszk. Egymást követik a csattanók, a gégék, s a dolog abszurdságát az idézi elő, hogy a humoros jelenetek egy véres öldöklés, valami természetellenes helyzet hátterében zajlanak. A humor fő forrósa — ahogy azt mór sok háborús szatírában láthattuk — a két ellenpólus, a katoncként való létezés és a civilséq összeférhetetlensége, egy tdejűleg, egy emberen belüli léte. Hogyan lehet ellensúlyozni egy természetellenes szituációt, jelen esetben o háborút? Úgy, hogy a katonaruhába öltözött orvosok és nővérek fokozottabban hangsúlyozzák civilségüket, s még inkább úgy próbálnak viselkedni, mintha csak otthon lennének. Magatartásukban túlontúl, csakazértis, kimondatlanul is civilek, lezserek akarnak maradni — s ezt meq is teszik. S miközben naoi 14—15 voay méa ennél is több órán át könyökig túrkálnak borzalmas, véres sebekben, kifejlődik bennük volamiféle morbid humor, mintha csak rájönnének, mintha csak összebeszéltek volna, hogy a rettenetes dolgokat máshogy talán el sem lehet viselni. Ez a kényszerhelyzet szülte morbid, fekete humor segíti őket abban, hogy megmaradjanak ugyanolyan embereknek, mint annakelőtte voltak. Ök a halóit már egészén másképpen fogják föl, legalábbis ez.en a helyen. Példa erre egy jól megcsinált jelenet: amikor egy orvostársuk bejelenti, hogy öngyilkos lesz. Nem sopánkodnak, nem csinálnak melodrámát, hanem rendeznek neki egy tragikomikus Utolsó vacsora-jelenetet, ezzel térítve el őt szándékától. Társukat éppúgy egy realitáson túli jelenet hozza vissza az életbe, mint ahogy az egész film realitáson túlinak, abszurdnak, értelmetlenül embertelennek igyekszik bemutatni a háborúkat. Témájában, jellegében emlékeztet A 22-es csapdája-ból készült filmre, de annál jobban sikerült. Ha nem is a filmművészet legkiválóbb darabja, de az átlagnál jobb, szándékaiba« tisztességes munka, s külön előnyére válik Donald Sutherland kiváló színészi játéka, akit már ismerhetünk a Casanova és A XX. század c. filmekből. Dücső Csilla Két házat lebontanak
