Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-31 / 208. szám
1981. július 31., péntek Dunántúlt napló \ 5 Ügyészi vádirat a Heves megyei Tanácsi Építőipari Y. volt vezetői ellen latok, amelyek dolgozói lakást kaptak a piramisházban segítenek nemcsak a berendezések beszerzésében, hanem — Azt hiszem több magyarázatát is lehet adni a szobornak, de mindegyikben közös, hogy az emberi törekvést, igyekezetei fejezi ki.. Én legtöbbet arra gondoltam, miközben faragtam, "hogy az emberek kitörtek a csillagok közé. Nem sokkal van vissza Marfa lataga, gdanski művész sem szobra elkészültével. Még tavaly kezdte el a két egymásba kulcsolódó kéz kifaragását, most már a kivésőzött formát csiszolja. A szobor érdekessége, hogy tulajdon kezét formázta meg a művésznő. Két olasz szobrászművész is dolgozik jelenleg a nagyhar- sányi kőfejtőben: mindkettő Amerigo Tol tanítványa volt, jelenleg asszisztensei. Borús lesz az arcuk, amikor a mesterről beszélnek, hiszen ő egy kórházban fekszik betegen, s nem sikerült vele telefonkapcsolatba lépni — aggódnak állapotáért. Ido Maggi hatalmas, három és fél méter magas kaput készít. Az „építőköveket" most faragja ki a márványból, s elkészült a szobor betonalapzatával is. Művében a tektonikus és az organikus formák összhangját igyekszik megteremteni. Pantaleo Avellist a kapcsolódó geometriai formák összhangja izgatja: két márványháromszöget fűz majd egymásba, jól halad azok kifaragásával. A külföldiek mellett két magyar művész dolgozik még a szobrászszimpozionon. Benqsik István, aki tavaly „építette” fehér márványtéglákból a női torzót — sokak szerint a szim- pozion eddigi legsikeresebb művét —, idén folytatja az emberi test részleteinek kinagyítását: most egy tömbből egy arc részletét faragja ki. A hatodik művész aki segítségemre volt szót érteni a külföldiekkel, a budapesti Úcsai Károly. — Amikor a szimpozion vezetői elmondták, hogy nem itt kell feltétlenül elkészíteni az ember fő művét, hanem jobban örülnek a kísérleteknek, akkor határoztam el, hogy részt veszek a szimpozion közös törekvésében. Ennek lényeKlubszobák a komlói piramisházban Lehetőség a tartalmas szövetkezeti életre Novemberben kulcsátadás, de szeptemberre elkészül a klub K omló egyik legérdekesebb épülete a piramisház. Ezért is figyelik megkülönböztetett érdeklődéssel a bányászváros lakói az építkezést: a munkákkal jó ütemben halad a Sásdi Építőipari Szövetkezet. Ma már biztos a novemberi kulcsátadás, több komlói vállalat segít a befejező szakipari szerelésekben alvállalkozóként. S az Ifjúsági Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet, az épület gazdája azt tervezi, hogy szeptem-' bérré, amikor a műszaki szemlék megkezdődnek, elkészül a szövetkezeti klub a piramisházban. Az építkezés első dokumentumaiban nem terveztek közös helyiségeket. Tavaly adódott lehetőség a klub megvalósítására: a szövetkezet részt vett az Országos Közművelődési Tanács pályázatán, s megszerezte a támogatást. A szövetkezet tagsága egyetértett az igazgatóság döntésével és társadalmi munkával támogatja a közös célok megvalósítását. Saját erőből oldották meg a klubterem és a kiszolgáló létesítmények víz- és villanyszerelését, valamint a következő hetekben segítenek a burkolásban, festés-mázolásban. A piramisház negyedik emeletén lesz a nagyterem, amely harmonikaajtóval kisebb szekciókra osztható, valamint a ruhatár, fotólabor és a kiszolgáló helyiségek, A közösség választotta társadalmi vezetőség következetes munkája lesz a garancia arra, hogy az itteni klub szeszmentesen és nem táncos szórakozóhelyként működik. Az előzetes felmérések alapján tartalmas klubélet ígérkezik: a családok érdeklődnek a különböző házi tanfolyamok iránt, szívesen részt vesznek a játékos versenyekben, szellemi tornákban. Tervezik, hogy vasárnap délelőttönként a gyerekeknek ma- tinét-rendeznek, és színes televíziót vásárolnak a nagyterembe. A szövetkezet partnere lesz a komlói társadalmi szervezeteknek. A TIT-tel, az MTESZ- szel, a városi Művelődési Központtal és a KISZ-bizottsággal keresi az együttműködés lehetőségeit a mind tartalmasabb előadások és programok megszervezésében. Helyet kap az MHSZ is, és szeretnének egy házi fotószakkört is szervezni. Remélik, hogy a komlói vállaMaria Talaga Pantaleo Avellis Nagyharsanyi kőfejtő Szobrok születőben A Siklósi Alkotótelepek szob- rászszimpozionján jelenleg hat művész dolgozik. Pontosabban a hatodik már elkészült tegnap a szobrával, ez egyébként a harmadik kész mű az idén. Vagil Rahmanov Alma-Atá- ból érkezett a nagyharsányi Gyimóthy-villába. Elkészült szobrán, egy fehér márványlapon hasadás, emberek igyekeznek keresztül rajta: ge, hogy ne egyedi szobrot, hanem a táj részét képező térplasztikát készítsek. Törekvésem, hogy — szakítva a derékszögű térrel — oktaéderekből és tetraéderekből építsek fel egy új teret. Szaturnalia lesz a címe, s remélem sikerül itt is összhangra juttatni a geometrikus és az organikus formákat. (bodó) Egyre kevesebb föld marad parlagon A három évvel ezelőtt módosított földvédelmi törvény, amely a földhasználat korábbi hiányosságainak felszámolására rendszabályokat helyezett kilátásba, a vétőkkel szembe bevált a gyakorlatban — ez derül ki a MÉM összesítéséből, amely a nyári állapot alapján azt vizsgálta, hogyan tettek eleget művelési kötelezettségüknek a mezőgazdasági nagyüzemek, illetve a kistermelők. A tapasztalatok kedvezőek: amíg a korábbi években a tavasz végén és a nyár elején rendre ötvenezer hektárnyi terület ^maradt műveletlenül, addig az idén mindössze 8500 hektár maradt ki a művelésből valamilyen — általában a gazdaságot nem terhelő — ok miatt. Igaz, további 12 ezer hektáron sem folyt mezőgazdasági termelőmunka, ebben azonban az ár- és a belvizek a ludasak. Ezek az idén minden korábbinál hosszabban tartották fogságukban a termőföldeket. A fennálló rendelkezések szerint a földek aranykorona értékének ezerszeres szorzatát kellett megfizetnie annak o nagyüzemnek, amelyik elhanyagolta a területet és vetetlenül hagyta a földet. (Ez egy átlagos minőségű szántóterületnél egy hektáron 20 ezer forintot is jelentett.) A Heves megyei Rendőr-főkapitányság befejezte a nyomozást a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat volt vezetőinek ügyében. A Heves megyei Főügyészség pedig benyújtotta az Egri Megyei Bírósághoz a vádiratot, mely szerint Varga Lajos, a vállalat volt igazgatója és nyolc társa különböző bűncselekményekkel 1977-1980. években több mint hatmillió forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. A vállalatnál gyártott műanyag nyílászáró szerkezeteket ismerőseiknek, üzletfeleiknek úgy értékesítették, hogy a vételárból jogellenesen engedményeket nyújtottak. Ilyen módon mintegy 630 ezer forinttal károsították meg a társadalmi tu- Icjdont. Sajót lakásaik felépítésére lakásszövetkezetet szerveztek és Hatmillió forintos kárt okoztak abban különböző vezető tisztségeket vállaltak. A lakásszövetkezet építési munkáit a saját vállalatukkal végeztették. A vállalatot mintegy 2 millió 800 ezer forint kár érte azáltal, hogy a lakásszövetkezetnek benyújtott vállalati számlák ösz- szeget jogtalanul csökkentették, egyes munkákat részben vagy egyáltalán nem számláztak le, a vállalat gépeit és egyéb eszközeit jogtalanul használták és jogtalanul vettek igénybe egyéb kedvezményeket, valamint vállalati támogatásokat is. Eger város Tanácsa megbízásából végzett mélyépítési munkák számláit úgy készítették el, mintha a munkákat egy találmányukon alapuló műszaki eljárással végezték volna. A munkákat valójában más, olcsó eljárással végezték. A többletszámlázással megrendelőiknek másfél millió forintot meghaladó kárt okoztak. A megtévesztő számlázással jogtalanul csaknem félmillió forint találmányi díjban részesülhettek. A vállalat műszaki fejlesztési alapjából vadászház-építési és tetőtér-beépítési munkákat finanszíroztak, különböző magánszemélyeknek ingyen vagy aránytalanul csekély ellenértékért építési munkákat végeztek és ezzel további 1 millió 400 ezer forint kár keletkezett. A Heves megyei Főügyészség az előzetes letartóztatásban fé- vő Varga Lajos volt igazgatót, Lukács Lászlót, a vállalat volt mélyépítési főmérnökét és Mohai Lajost, a vállalat volt műszaki osztályvezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezejés bűntettével, Lukács Lászlót, a szabadlábon lévő Viszocsánszki Demeter építésvezetővel és Mlinarcsik Zoltán főművezetővel együtt társtettesként üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével, a további négy vádlottat pedig jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja. rendezvények részesei is lesznek. Ám amiért a legjobban számítanak a szövetkezet tagjai a klubnak, mert végre helyet kapnak a szövetkezet közös rendezvényei, a közgyűlések, a megbeszélések. És bíznak abban is, hogy a színház- és hangversenyterem mellett lesz létjogosultsága a művelődési programoknak, mert szívesen meghívnak vendégművészeket is. A gondos szervező munka és a tagság érdeklődése, ten- niakarása a biztosíték arra, hogy ez a klub valóban a szövetkezeti közösség otthona, a tartalmas szövetkezeti élet színtere lesz. Már ez év szeptemberétől. G. M. FOLYÚIRBTSZEMLE Otthonok - panelekből A MŰHELY című társadalomtudományi és közművelődési folyóirat legutóbbi számában olvashatjuk Nagy Szabolcs „tűnődéseit” a házgyári lakásokról. A szerző két oldalról közelíti meg a kérdést — hogyan biztosíthatnak számunkra otthont a házgyári lakások, másrészt bebútorozásukkal mit tehetünk ennek érdekében? Kétségtelen, hogy sokakat foglalkoztató kérdéseken tűnődik a tanulmány írója. Maga is rámutat arra, hogy- a téma igen szerteágazó, egyszersmind összetett is. Abból indul ki, hogy a lakástervezés, lakásépítés célja és feladata az otthon- teremtés építészeti feltételeinek biztosítása. A gyakorlati megoldás azonban sok problémát, gondot eredményez. Különösen kiéleződik ez a tömegek számára készülő, elsősorban városi kislakásoknál. A lakásigények száma változatlanul nagy, ilyen körülmények között csakis nagy termelékenységű, nagy sorozatú gyártási módok alkalmazásával lehet javulást elérni. Ez az elv látszólag elkerülhetetlenül háttérbe szorítja a lakáselőállítás minőségi követeményeit. A házgyári lakások körüli viták több kérdésén töpreng a szerző. Nem ért egyet azzal a véleménnyel, mely szerint ezek ,a lakások rosszak, megfelelőnek minősíti őket. Az egyik problémát abban látja, hogy a nagy tömegben épített lakás- típusok jellege és a tényleges igények között nincs meg az összhang, a lakásválaszték szűkös, egysíkú. A nagyságrendi változatok nem biztosítanak lényeges különbségeket, a kiszolgáló- és mellékhelyiségek szinte változatlanok. Többek között nem veszik figyelembe a konyha iránt átformálódott igényeket, mely tulajdonképpen egy kis többrendeltetésű műhelyfajtát jelent. A kivitelezésben felfedezhető néhány bosz- szantó momentum, mely nehezíti a bútorok elhelyezését, pl. útban lévő fűtési vezeték, vagy fűtőtest, ' értékes falfelületre nyíló ajtó, keskeny közlekedő stb. További gondok között említi meg a hálóhelyek elhelyezésének nehézségeit, a szigetelési problémákat, mely többek között a szomszédok közötti hangi áthatásokhoz vezet, s mindezek csökkentik e lakások otthonteremtő funkcióit. Részletesen kifejti a cikk írója véleményét arról a vitáról, hogy a mai lakásokat miért nem lehet igazán jól berendezni, miért nem alkalmasak a mai bútorok a jó berendezkedésre. Amikor szóváteszi, hogy a bútorgyártás csak kezdeti lépéseket tett meg annak érdekében, hogy alkalmazkodjon a panellakások körülményeihez, legyen a lakók segítségére az igazi otthonteremtésben, elismeri a nehézségeket és a kétségtelen jó törekvéseket is. Rámutat arra, hogy a lakástervezők és -építők már eleve a bebútorozástól várják, hogy a" lakók igényeit ezek a lakások kielég ítsék. É ppen ezért az otthonteremtők a bútoroktól annyival többet várnak el, amennyivel a lakás kevesebbet nyújt. Kétségtelen, hogy a hazai bútorgyártásban megvan az a fajta rugalmasság, amivel sok vonatkozásban ezt megoldhatja. A házgyári lakások otthontteremtő gondjainak csökkentésében a legnagyobb szerepet az elemes bútoroknak, a rendszerelvű bútorcsaládoknak adja töprengéseiben a szerző. A gondolatébresztő és bizonyára vitákra késztető írásra csak nagyon áttekintően hívhattuk fel itt a figyelmet. M. E.
