Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-31 / 208. szám

6 Dunántúli napló 1981. július 31., péntek Tudomány — Technika • • Önvédelmi készülék Az egyre szaporodó erőszakos cse­lekmények és a személyek elleni tá­madások késztették a gyártót a Zap- per nevű berendezés kifejlesztésére. Ez az elemmel működő villamos ké­szülék a csuklóra csatolható, és áramütést mér arra, aki váratlanul megérinti. Feszültsége 60 V, és olyan hatást idéz elő, mintha valaki a há­lózati feszültséggel kerülne érintke­zésbe. Elég ijesztő és fájdalmas ah­hoz, hogy visszariassza a támadót, időt és lehetőséget adjon a mene­küléshez. A készülék homloklapján egy sor villamos érintkező van. Ezeket — használaton kívül — műanyag fedő takarja, hogy véletlen érintés ellen védjen. Nincs rajta kapcsoló; mind- addig, amíg a 9 V-os elem műkö­dik, a készülék üzemképes. Feltalá­lói a MIT (Massachusetts Institue of Technology) tudósai, gyártója pedig o Personal Security Devices Inc., New Yorkban. A készülék ára 60 dol­lár. Francia kísérletek a napenergia felhasználására Egyre nagyobb szerepet játszó energiahordozó Az atomerőmű „TÁPLÁLÉKA” az urán A világon egyre több atomerőmű kapcsolódik be az áramtermelés vérkeringésébe, kiváltva elsősorban az egyre inkább kifogyóban levő olajat és bizo­nyos fokig a szenet. Az atomerőmű „tápláléka" az urán. Egy kilogramm hasítható urániumból négymillió kilogramm, 4000 kalóriás hazai kőszénnek megfelelő energiamennyiség szabadul fel. Hazánkban az évi szénfogyasztás mintegy 27 millió tonna: ez megfelel 27 000 tehervagon rakományá­nak. Ugyanennyi energiát tartalmaz 7 tonna 235-ös urán, amely - mivel nagy fajsúlyú - fél köbméternél kisebb he­lyet foglal el. A napenergia felhasználásá­val kapcsolatos francia kísérle­tek kb. három évtizedre vezet­hetők vissza. Franciaországban már számos olyan „napház" működik, amely saját energia- ellátását a napsugarakra ala­pozza. Természetesen ilyen há­zakat csak olyan vidékeken ér­demes építeni, ahol elég jelen­tős az évi napsütéses órák szá­ma. Francia gyártmányú napener­giával dolgozó vízszivattyúk mű­ködnek ma már 25 országban, elsősorban a trópusi országok­ban. Franciaország jelentős hala­dást ért el a kísérleti naperő­művek tervezésében és építésé­ben. Ilyen működik már a Pi­reneusokban, Odeillónál. A nap­erőművek hatalmas tükörrend­szerek segítségével terelik a napsugarakat az erőmű kazán­jához. Az ilyen rendszerű erő­mű végterméke a villamos áram. Kísérleti naperőmű épül Korzi­kán, és francia tervek alapján Szicília szigetén is. Képünkön: a Nemzeti Tu­dományos Kutatási Központ irá­nyítása alatt dolgozó „Cethel 1" és „Cethel 2” naptükröt lát­juk, a martiguesi kutatótelepen. Ezek a tükrök alkotórészeit ké­pezik majd azoknak a nyolcva­nas évtizedben felépülő naperő­műveknek, amelyekben elektro­mos áramot termelnek. A világon jelenleg működő atomreaktorok ellátásához évente 18 000 tonna természe­jének végéig fedezhetik az atomenergia-termelés szükség­letét. A természet igazi matematikai harmóniája Az asztrofizikáé ■ ■ ■ rr a jovo Századunk elején két fontos tudományág tört élre: a mikro­világ fizikája és az asztrofizika. Az atom és az atommag tit­kait feltáró fizikusok vették észre elsőként a természet igazi matematikai harmóniá­ját, ahol szigorú rend és szim­metria uralkodik. Századunk második felében az atomfizi­kában az elemi részecskék köl­csönhatásainak törvényszerű­ségei kerültek előtérbe. A tu­dománytörténet e fejlődési szakaszában az asztrofizikát még csupán a hagyományos tisztelet és megbecsülés övez­te. Ez a helyzet kb. 15 évvel ezelőtt kezdett megváltozni, amikor az új radioasztronómiai kutatási módszerek segítségé­vel több szenzációs felfedezés született, A világegyetem lát­szólagos nyugalma eltűnt, és tanúi lehettünk a csillagokban és a galaktikában lejátszódó események sokaságának. Ma már nyilvánvaló, hogy a tudomány fejlődésének leg­újabb szakaszában az asztro­fizika kulcshelyzetet foglpl el. Sőt kialakult a nagyenergia- asztrofizika, amely a kozmikus sugárzásokkal foglalkozik, pon­tosabban a sugárzások nagy energiájú részecskéivel. E su­gárzások egyes részecskéi óriási energiával rendelkeznek. Az energiasűrűség, az energia- spektrum és a kémiai összeté­tel alapján arra következtet­nek, hogy e nagy energiájú részecskék nem a Naphoz ha- , sonló csillagokból származnak. Forrásaik valószínűleg a szu­pernóvák, vagy azok szárma­zékai. A kozmikus sugárzások ta­nulmányozásának földi lehe­tőségei végesek,- s ezeket nagyjából már ki is merítette a tudomány. A sztratoszféra­ballonok és a szatellitek segít­ségével igyekeznek most minél többet megtudni a részecskék­ről. Az USA-ban és a Szovjet­unióban elkezdett kutatások után több ország kutatói be­kapcsolódtak a modern radio- asztrofizikai kutatásokba, pél­dául Lengyelország kutatói is, akik a szovjet rakétával pályá­ra állított, Kopernikusz nevét viselő szatellita jelzéseit érté­kelik ki. tes uránra van szükség, ennél valamivel többet termelnek. Arra a kérdésre, hogy a földön jelenleg ismert uránkészletek meddig fedezik az emberiség energiaszükségletét, nehéz egyértelmű választ adni. Az urán tulajdonképpen nem rit­ka elem, a földkéregben ton­nánként mintegy 4 gramm van belőle. Ha ilyen kis koncent­rációt gazdaságos lenne ki­vonni, akkor kb. két köbkilo­méter földkéreg fedezné az emberiség egyévi szükségletét. Ám a gazdaságosságot te­kintve csak az olyan urán­előfordulásokat érdemes kiak­názni, amelyek az évszázmilliók során a természetben lejátszó­dott geológiai-geokémiai fo­lyamatok révén feldúsultak. Az energiaigény várható fejlődését felbecsülve, és eb­ben az atomenergia egyre növekvő szerepét ezek a kész­letek évezredünk végéig, il­letve az addig épülő ilyen reaktorok elhasználódási ide­Az atomerőmű építése nem hasonlítható össze a hagyo­mányos szén-, olaj- vagy gáz­tüzelésű erőművekével, mert mi­nőségi és kivitelezési követel­ményei merőben mások, első­sorban a nukleáris biztonság miatt. Az atomerőművekből — ez az egész világon elfogadott elv — az elképzelhető legna­gyobb üzemzavar esetén sem kerülhet a környezetbe olyan szennyeződés, amely káros ha­tású lehet a kezelőszemélyzet­re, vagy az erőmű környékén élő lakosságra. Ez az óvatosság olyan mér­tékű, hogy a kutatók ma már olyan feltételezhető üzemza­varral is számolnak, amelynek bekövetkezési valószínűsége egy a millióhoz. Ha például egy repülőgép rázuhanna az erőmű épületére, akkor sem sérülhet meg a radioaktív anyagot tartalmazó, lezárt tér­ség annyira, hogy a környeze­tet radioaktív sugárzás veszé­lyeztetné. I dőszámításunk előtti 520-as években a karthagói Hanno hat­van darab, egyenként ötven evezős hadihajójával és mint­egy 30 ezer főnyi legénység­gel Nyugat-Afrika partjai mentén a mai Kamerunig ju­tott el. Útjának célja Kartha­go részére gyarmat megalapí­tása volt. * Az ún. kovácsvasnak man­gántartalmú vasércekből tör­ténő előállításának kezdetei, az aknakemence feltalálása, a sárgaréz és a higany elő­állítása i. e. 500-as években történt. Az i. e. 500-tól i. e. 50-ig tartó időt „újabb vas- korszak"-nak nevezzük. * A görög orvostudomány megalapítója Hippokratész (i. e. 460-377) volt, aki az orvostudományt a vallástól el­választotta. A neki tulajdoní­tott munkák közül kiemelked­nek az orvosi erkölcsről Évszázadok, érdekességek („Hippokratész esküje"), a terápiáról, az orvosi prognó­zisról és a sebészetről írt mű­vei. * Leonardo da Vinci (1452— 1519) a zseniális firenzei mű­vész 5300 oldalra feljegyzett vázlatai között sokat foglal­kozott a repülés gondolatá­val. Az ember felszállását a madáréhoz hasonló mecha­nizmussal kívánta megoldani. A kézzel és lábbal mozgatha­tó, általa tervezett szerkezet­ről (í490-ből) a washingtoni National Air Museumban eredeti nagyságú modellt ké­szítettek. * 550 éve, az 1520-as évek­ben a nyugat-európai had­viselés jelentős tényezője volt a muskétás. A muskétások mozgékony alakulatot alkot­tak, fegyverüket vállukon hordták, az előre elkészített lőportöltetet a lőporszaruban tartották és úgy tüzeltek fegy­verükből, hogy a muskétát egy villa alakú állványra tá­masztották fel, majd megtöl­tötték azt és izzó vas ráhe- lyezésével gyújtották meg a lőportöltetet Később a töl­tényhüvely feltalálásával — ezt első ízben Gusztáv Adolf svéd király hadseregében al­kalmazták — a lőporszaru ki­ment a divatból. Kováts Andor A pécsi barbakánok Pécs város műemlék védelmé­ben rendkívül nagyjelentőségű a még megmaradt középkori városfal kiszabadífasa és meg­mentése. Csak néhányon tud­tak eddig e történelmünk év­századairól beszélő várfalrend­szerről. Még a vérbeli „pécsi tükéket” is meglepte ez a vár- bástyákkal megíört falrendszer. Mennyi mindenről beszélhetne például közülük a legszebb, a leglátogatottabb a ráhelyezett műemléktábla szerint a XV. század végéről származó kerek bástya, közismertebb nevén: a barbakán. A Pécsi Nyári Színház tájé­koztató füzetei, a napi sajtó, a Pécsi Rádió rendszeresen közli a ,,Barbakán Bástya" (né­ha kis b-vel a bástya szó) nyá­ri műsorát. Helyes-e ez a kife­jezés: barbakán bástya? Elein­te török eredetűnek véltem e szót s megütköztem azon az anakronizmuson, hogy egy tö­rök hódoltság előtti korból származó történeti emlékünket török szóval illettük. Szorgalmasabb utónanézés után sikerült kideríteni, hogy a barbakán nem török eredetű szó. Sokkal régebbi: még a magyar—perzsa nyelvi érintke­zésre utal. Őseink ugyanis a Kubán vidéki tartózkodás ide­jén iráni (alán, perzsa) népek­kel kerültek összeköttetésbe. Mindannyian emlékszünk Arany Jánosnak a Buda halálába foglalt Rege a csodaszarvasról című versére. Nos, e monda az alánokkal való kapcsolatok emlékét idézi, amikor Hunor és Magor, a két hős dalia el­rabolja Dul(a) alán (más for­rósok szerint: bolgár) király két tündérleányát. Nyelvtudósaink a perzsákkal való kapcsolat eredményeként könyvelik el főleg a kereskede­lem fogalmi köréből származó szavainkat mint amilyenek: a vár, vásár, vám, ing, kard, te­hén, tej, hús, vászon stb. sza­vak. (Állítólag a bűz szavunk is iráni eredetű, tehát nem Sha­kespeare mondta elsőnek: Va­lami bűzlik . . .) A perzsa balachane szóból ered később a nemzetközi nyelvbe barbakane, barbigan formában átszivárgott szó, amely a középkori erődítmé­nyekben, várakban a kiugró vár- vagy várostorony, várbás­tya kifejezésére szolgált. A barbakán szó tehát vár­bástyát jelent, és ezért tauto­lógia barbakán bástyáról be­szélni, vagyis kétszer mondani ugyanazt. Mi is a bástya? E régi, már 1475-ben előforduló szavunk értelmező szótáraink szerint valamiféle erődítmény falából kiugró, rendszerint a fal fölé emelkedő, félkör vagy sokszög alakú, kőből, földből, fából ké­szült építmény. Róla az erőd előtti terepet puska- vagy ágyútűz alá lehetett venni. Ezért vannak rajta kilövő lyu­kak. Mikes Kelemen írja egyik levelében: „A bástyáról két muskétás ágyú bámult le ke- vélyen a tágas fennsíkra." Az említettekből bizonyára kiderül, hogy a barbakán gyak­ran csak félkör alakú, kiálló erődítmény vagy hídfő volt. (Mint például a budai Halász- bástya, a varsói vagy a krak­kói híderődítmények.) Városunkban tehát nemcsak a sétatér mellett levő, műem­léktáblával is megjelölt barba­kán azaz várbástya létezik, ha­nem rajta kívül még vagy négy-öt is megtöri a várfalat. Kár tehát kisajátítani e fogal- , mat erre az egyre, jmert a Pécsre látogatók minden bi­zonnyal azt hiszik, hogy váro­sunkban ez az egyetlen barba­kán, várbástya létezik. És még valamit! Bármennyi­re is szépen hangzik a barba­kán szó, fölöslegesnek érezzük a használatát azért is, mert van helyette jó magyar sza­vunk. A műemléktábla is utal erre. Ha a budapestiek büsz­kén emlegetik a gyönyörű Ha­lászbástyát, mi is öntudatosab- ban mutogathatnánk a Hunya­di Jánosról, Janus Pannonius- ról vagy Kinizsiről elevezett várbástyákat. Milyen szépen és magyarul hangzanának! Tóth István dr. Esztergom: Nemzetközi gitárfesztivál és szeminárium augusztusban Esztergomban augusztus 5-én nyitják meg ünnepélyesen az V. nemzetközi gitárfesztivált és szemináriumot, amelyre minden eddiginél többen jelentkeztek: 27 országból 400 résztvevőt vár­nak. Első ízben vesznek részt a találkozón brazil, belga, dán, indiai, kanadai, norvégiai, sváj­ci, svéd és Szíriái gitárosok. A kurzus művészeti vezetője ismét Szendrey-Karper László lesz. A tanárok — világhírű ja­pán: NDK-beli és NSZK-beli gi­tármesterek — próbajáték alap­ján választják majd ki a legte­hetségesebb hallgatókat, akikkel két 'héten át foglalkoznak. Ter­mészetesen a többiek is kezdet­től részt vesznek a fesztivál sok­rétű programjában. A fesztiválra húsz országból számos jeles művészvendég is érkezik. A művészek a kurzus ideje alatt az ország különböző vidékein — huszonkét helység­ben — lépnek közönség elé. Közös hangversenyükre augusz­tus 16-án Budapesten, a Nem­zeti Galériában kerül sor. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár vá­ros és járás, a pécsi és a volt sely-- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, I. terület: II. sz. Belklinika II. kerület ftytfe- gyei Kórház (fertőzőépület), III. ke- *» rület I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr- Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat,, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Te­lefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 áráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES $YÖGYSZERTARAK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8.» 10/52. sz. gyógyszertár: Pécs-Meszes Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertárr Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 telefonszámon,, este 7-től reggel 7 óráig. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents