Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-28 / 205. szám
1981. július 28., kedd Dunántúli napló 3 Az ötnapos munkarend Kokszszén-előkészítő szakmunkásokat képeznek Komlón fl vállalati kollektívák hagyják iává a programokat Előzetes egyeztetés az érintett külső szervekkel II heti szabadnap nem feltétlenül esik a hét végére Magyarorszógon jelenleg a törvényes munkaidő általában heti 44 óra. A munkaidőt egyik héten öt, a másik héten hat nap alatt dolgozzák le. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa és a Központi Bizottság határozata alapján 1982. január 1-től (<j három műszakos, folyamatosan működő ipari vállalatok vonatkozásában 1981. július 1-től) lehetőség nyílik arra, hogy — megkezdődjön az ötnapos munkahétre történő áttérés és — a mezőgazdaság kivételével — lehetőleg az év végéig be is fejeződjön; — a heti törvényes munkaidő az egy és két műszakban dolgozóknál — az év átlagában — 42 óra, a három műszakban és a folytonos üzemek dolgozóinál - a gazdálkodó szerv döntésétől függően — 40—42 óra legyen. A ielenleq 40 órát vagy annál kevesebbet dolgozók munkaideje változatlan marad; — a jelenlegi munkaközi szünet (ebédidő) a törvényes munkaidőt nem terhelheti. Azt a munka megszakításával, vagy a munkaidő kezdete előtt, illetve vége után kell biztosítani. Engedély nem kell Figyelemmel az áttérés bonyolultságára, célszerű összefoglalni azokat a követelményeket, feladatokat és teendőket, amelyek szükségesek a sikeres végrehajtáshoz. A feladatokat alapvetően 2 csoDortra oszthatjuk, egyrészt területi, meqvei, másrészt vállalaton belüli feladatokra. A más szervek tevékenységét is érintő intézkedések hatásait az érintettekkel előzetesen egyeztetni kell, és ezt követően lehet csak véglegesíteni. Az áttéréshez első lépcsőben a vállalatoknak programot kell készíteni, melyet a kollektív szerződéshez hasonló módon a hívjuk a gazdálkodó szervek figyelmét, „hogy áttérési programjukat véglegesítés előtt a területileg illetékes tanácsi szerveknek küldjék meg, az egyeztetések után visszaküldött programokat az esetleges módosítások átvezetésével véglegesítsék. Egy-egy menetrendi körzet menetrend módosítása minimum 30 napot vesz igénybe. Amennyiben az előzetes egyeztetéseket a megye területén a munkáltatók nem hajtják végre, a MÁV és a Volán a legnagyobb segítőkészség mellett sem tudja az áttérés közlekedési feltételeit biztosítani. Az ötnapos munkahétre történő áttérés sikeres megvalósítása, a gazdálkodó szervek érdeke tehát azt kívánja, hogy az áttérések szervezetten, koordináltan történjenek. Gyakorlati tapasztalataink alapján a lakosság egy része hajlamos az ötnapos munkahét és a „minden szombat szabad” fogalma közé egyenlőségjelet tenni. Ugyanakkor az új munkarend bevezetése a dolgozók nem kis hányadánál mór eleve olyan ötnapos ciklusokban végzett munkát jelent, amikor a szabadnap és a heti pihenőnap nem feltétlenül esik a hét végére. Ez természetesen az érintett vállalatok körében gondot okozhat, és vállalaton belül sajátos megoldási formákat tehet szükségessé. Szakmai kérdések A következőkben az előkészítés során felmerült egyes szakmai kérdések megoldására szeretnék kitérni. kezés következtében) 1981. december 12-én le kell dolgozni. Ahol 1982. január 1-től térnek át az ötnapos munkahétre, ott az 1981. december 12-i munkanapot csak akkor kell ledolgoz- niok, ha munkaszünetük más szerv, vagy a lakosság tevékenységét zavarja. A központi szervek döntése alapján a szabadság számításának eddigi gyakorlata ez évben nem változik. Dr. Kamarás Károly, a Baranya megyei Tanács V. B. munkaügyi osztály vezetője A komlói szénosztályozó a csillepályaudvar mellett Gim- és dámszarvas-agancsok az Erdei Termék Rákóczi úti központjában Erdők, mezők kincsei Mohaexport Hollandiába Egy kiló pehely 350 forintért Dió gömbfát bármikor átvesznek dolgozókkal meg kell vitatni és er.nek alapján véglegesíteni. Az eddigi megyei tapasztalataink alapján a megye munkáltatói az elkészített programokat előzetes területi egyeztetések nélkül terjesztik a vállalati kollektívák elé jóváhagyásra. A tevékenységeiket érintő külső szerveket, intézményeket ezáltal kész helyzet elé állítják, figyelmen kívül hagyva az áttérés területi sajátosságait. Az ötnapos munkahét bevezetéséhez a rendeletben előírt feltételek teljesítése esetén külön engedély nem szükséges, a rövidebb munkahétre való áttérés a munkáltatók döntési hatáskörébe tartozik. A programban azonban a gazdálkodó szerveknek orra is felelősséget kell vállalni, hogy a központi, ágazati, területi követelményeknek megfelelően térnek át a rövidebb munkahétre. Megyénkben folyó év júniusában létrejött Koordinációs Bizottság e tárgykörben többek között azt tűzte elsődlegesen maga elé feladatként, hogy a megye munkáltatói, valamint az áttérést érintő különféle háttéri intézmények között folyamatos és rendszeres információs kapcsolatot biztosít. A bizottság ülései közötti időtartamban a vonatkozó koordinációs tevékenységet a Baranya megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya látja el. Az áttérés zökkenőmentes lebonyítása érdekében ezért ismételten felAz egészen vagy részben készenléti jellegű munkakörökben o munkáltató heti 42 óránál hosszabb munkaidőt állapíthat meg, melyet a kollektív szerződésben, vagy a munkaszerződésben kell meghatározni. A munkaközi szünet címén ez ideig folyósított külön díjazás összegével a dolgozók munkabérét kell emelni, ez sem pótlékként, sem kiegészítő fizetésként nem folyósítható. Egyes munkaidő-beosztások indokolttá tehetik, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő kezdetén, illetve végén adják ki. A kollektív szerződésben kell szabályozni a munkaközi szünet eltöltésének helyét. A munkaközi szünet rendeltetése nem változik. A munkaközi szünet étkezésre, tisztálkodásra, pihenésre szolgáló idő. Egyműszakos területeken a munkaközi szünetet munkaidő után általában csak kivételesen lehet kiadni, akkor, ha a munka termésiete, a munkaidő beosztása ezt indokolttá teszi. 1981. július 1-től az ötnapos munkahetet azoknál a munkáltatóknál lehet bevezetni, ahol a 3 vagy ennél több műszakban és folyamatos munkarendben foglalkoztatottak száma meghaladja a fizikai dolgozók létszámának a felét. A létszám számbavételénél az állományi létszámot kell használni. A gazdálkodó szerveknek lehetőségük van, hogy a feltételek fennállása esetén a statisztikailag elkülönülő üzemeiben, gyáregységeiben szakaszosan térjenek át az ötnapos munkarendre. Az 1982. január 2-i szombati munkanapot (központi rendelA z Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat pécsi üzemvezetősége Baranya és Tolna megyében, valamint a bajai járásban 18 éve gyűjti, részben fel is dolgozza a természet ajándékait: a gyümölcsöket, rönköt, agancsot, vad- és szelídgesztenyét, csigát, tollakat, magvakat, gombákat, a koszorúk, csokrok készítéséhez szükséges díszítő anyagokat. Az állandó gyűjtőgárdát mintegy száz ember jelenti, akikkel évek óta megvan a szerződéses kapcsolat. Megbízható partnerek, mivel a szerződésben vállaltakat maradéktalanul teljesítik. Tízen szedik össze a két megyéből az éger-, gyertyán-, orgona-, juhar-, tuja-, som-, vadőszibarack-, kökény- és a hárs- magvat, hogy a csemetekertekben szaporítóanyagként szolgáljon. Az utóbbi években fokozódik a külföldi érdeklődés a gyertyán, juhar, kislevelű hars és a kökény magva iránt, emiatt az aprólékos gyűjtőmunkába egyre több ráérő embert vonnak be. Hasonló a helyzet a díszítő anyagokkal is, melyekből sokat igényelnek a parképítő és a városgazdálkodási vállalatok koszorú- és csokorkészítéshez. így sem győzik a fenyő-, főként a lucgallyak beszerzését, ezért kénytelenek nyugat-dunántúli megyékből rendelni, sőt bolgár importot igénybevenni. Elgondolkoztató helyzet: vajon az erdőgazdaságoknak nem érné meg több fenyőt telepíteni? Bükklombból és páfrányból már eleget találnak a gyűjtők. Az égertoboz egy-két éve tört fel a népszerűséglistán, főként az olasz megrendelésekre. Idén Cserkútról már száz mázsát indítottak útnak vasúton, és várhatóan még ugyanennyit exportálnak év végéig. Az olaszok és a hollandok vásárolják a Dráva menti mohát, hogy a szobában lévő műanyag karókat, oszlopokat ezzel borítsák be. A mohafedte szobádíszítő-elemeket Zalaegerszegen készítik, ahová a pécsi üzemvezetőség évente 100—150 mázsát küld. Mindinkább előtérbe kerülnek az exporttörekvések. Vonatkozik ez a keresett szárított vargányára, a liba-, kacsa- és fácán- faroktollra, valamint az éticsigára is, amely elsősorban a nyugat-európai piacokon keresett cikk. Nem véletlen, hogy a dél-dunántúli Erdei Termék szeretné elérni, hogv baranyai vasútállomáson rakhassa meg a csiga-vonatokat, így nem kellene a csigaszállítmányt több kereskedelmi közvetítő beiktatásával továbbítani és a vállalati haszon növekedhetne. Ez az érdekeltség már jól megvalósult a vadgesztenyeexportban, és a hamburgi kamionok a kővágószőlősi és a patacsi átvevőhelyről viszik a nyugatnémet ragasztógyártó üzemekbe a dél-dunántúli természetes alapanyagot. Fontos exportcikk az erdei szeder, a fabodza, a cigánymeggy, a málna, az eper, a csipkebogyó és o kökény natúr leve is. Az utóbbi időben a franciák keresik a legjobban a todzánkat, hogy színező anyagként használják fel az üdítőital- és a bőrgyártásban. Bodzára és meggyre korlátlan mennyiségben szükség van. Amikor itt van a gyűjtési szezon, még az ezer-kétezer fős gyűjtőtábor is kevésnek bizonyul. Ezzel szemben a ribizli kereslete lezuhant, de akadozik a máina, az eper felvásárlása is, mivel ipari célra alig éri meg a termesztőknek eladni. Kökényt és csipkebogyót alig szednek a Dél-Dunántúlon, Baja környékén egy harminc hektáros csipkebogyó-tábla évek óta szedetlen. Dió gömbfát is bármikor átvesznek, a belőle hasított furnért exportálják. Csak a felhajtása körülményes. Egy köbméterért 1200, sőt 8000 forintot is fizetnek. A felvásárlási árakat rugcl- mcsan alakítják és azonnal fizetnek is. Például toliakból a pehely és a válogatás minőségéhez igazodó ár kilogrammonként 20, illetve 350 forint között mozog. A dél-dunántúli Erdei Terméknél nem tartanck attól, hogy a gyűjtők valamiféle anyagi elégedetlenség miatt cserbenhagynák őket. Idén is 26 milliós árbevételt terveznek, ami a tavalyival egyenlő. Csuti János. Tizenkét tantárgy ötszáz órában A Dunai Vasmű egyre több és főként kitűnő minőségű koksz-előkoncentrátumot vár a mecseki bányáktól, hiszen pór éven belül felépül egy újabb kokszoló blokk. A DV-nek az az ideális, ha a mecseki előkon- centrátum hamutartalma mindössze 10—12 százalék, kevés benne a por és így nem kellene ismét dúsítani. A szigorú feltételeket igyekszik figyelembe venni a komlói és a pécsújhegyi szénelőkészítő. Nem várnak a liósz-program- ban ígért rekonstrukció kezdetére, hanem saját erőből keresik a megoldást. Komló jelenleg 28—30 százalékos hamu- tartalommal szállít, de a pécsiek 10—14 százalékos eredményével elégedettek a dunaújvárosiak. Az adott szénelőkészítési technológia egyik helyen sem változtatható meg jelentős beruházás ' nélkül, de a gépek, berendezések szakszerűbb alkalmazásával, kezelésével javítható a minőség. Késő ősztől megkezdődik a gépkezelők átképzése ásványelőkészítő szakmunkássá. Ilyen szakmunkásokat már rég alkalmaznak az érc- és a kőbányákban. Az ötlettel a komlói szén- előkészítő üzem vezetősége jelentkezett. a betanított munkások jogos igényéi is figyelembe véve a javaslatukra pozitívan reagált a Munkaügyi és az egykori Nehézipari Minisztérium. A pécsújhegyi szénmosó megvárja a komlóiak kísérletének a tapasztalatait Komlón sikerként könyvelhető el, hogy idősek, sőt nők is vállalják a 10—12 hónaposra tervezett oktatást. Az első tanuló- csoportban eddig harmincon vannak. Készek a napi munkaidő után 12 tantárgy különféle alapismereteit 450—500 órában elsajátítani. Az ásvány-előkészítés tankönyvét Králik István gépészeti vezető írja, míg az Anyagismeret című könyv szerzője Kádár Imre laboratóriumvezető. Mi a tél a szakmunkásoktatással? A legfontosabb, hogy a minőségi hullámzás megszűnjön, a 10—20 éve ugyanazt a gépet kezelő munkások begyakorlottsága, ruti- nossóga megalapozott szakmai tudássá váljon. Értsék az üzem munkáját teljes összefüggésében. önállóan kezdeményezzenek, ne várják meg a felsőbb utasítást, ha műszaki hiba, üzemzavar keletkezik. Főleg e téren szükséges az előrelépés, hiszen sokszor vagy nem veszik komolyan a meghibásodást, vagy pedig álhiba esetén leállítják az egész technológiát. A még nagyobb biztonság érdekében a villamos és lakatos karbantartók is kokszelőkészítő szakmunkás-képesítést kapnak. De ugyanígy a minőségellenőrző meósok is oktatásban részesülnek. A munkások számára az erkölcsi és a szakmai elismerésen túl fizetésemelés is jár annak megfelelően, hogy milyen eredménnyel végzik el a „házi szakmunkásképzőt'. Fokozódhat a szénelőkészítés népszerűsége is, ugyanis hivatalosan is elismert szakmaként kezelik minden szinten, és remélhetőleg több Matal jelentkezik erre a pályára. Cs. J. FőcdntoiltöK a lucgollyi^
