Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-26 / 203. szám

Horgászat Bemutatjuk horgászvizeinket A kovácshidai tó (Szödönyi tó) Kovácshida község mellett egy régi, félkör alakú holtág­maradvány húzódik, mely nagy­értékű tőzeget tartalmaz. Kiter­melése a korábbi években meg­indult. A tözegkiszedés szaka­szosan történik, így egy-egy ki­termelt szakaszon halasításra alkalmas tó keletkezik. Erre figyeltek fel a beremen- di cementgyár horgászai, akik a termelőszövetkezettel történt megállapodás után új egyesü­letet alakítottak és kérték az első szakasz horgász-hasznosí­tásba adását, amit meg is kap­tak. Ekkor volt szükség az egye­sület időt, energiát nem kímélő munkájára, mert a tőzeggödör­ből „horgászvizet” kellett te­remteni. Első feladatként utat építettek a tóhoz, majd esőbe- álló-halőrház készült, a tópart egyik oldalát rendbe tették, fü­vesítettek— fásítottak és csó­nakkikötőt építettek. A vízzel is sok gond volt, erő­sen elhinárosodott. A telepített amurok nem tudtak megbirkóz­ni a sok vízinövénnyel, hínárvá­gó géppel segítettek nekik. A szomszédos kitermelésre váró területről egy éven keresztül rendszeres halmentést végeztek, amit horgászvizükbe helyeztek át. Az egyesület vezetői, tagjai munkájának és a kapott külön­böző támogatásoknak köszön­hető, hogy a tó néhány év alatt a megye legjobb horgászvizei közé sorolható. Az ősz folyamán a 7,2 ha-os vízbe közel 2 t ponty került kihelyezésre. Nagy élményt jelent, egy-egy terme­tes amur megfogása, amely nem ritka esemény. De mégis a tó legnagyobb értéke az, hogy a megyei horgászkezelé­sű vizek közül a leggazdagabb csukaállománnyal rendelkezik. Az egyesület taglétszáma di­namikusan fejlődik, ezért éves területi engedélyt — a tó vi­szonylag kis területe miatt — csak az egyesületi tagok részé­re adnak ki, de naposjegyet váltó horgászokat is szívesen látják. Napijegy a tóparton a halőrnél váltható, ára felnőt­teknek 80,— Ft. A tó szépsége, jó megközelí­tése, partról való horgászati le­hetőség és az egyesület ven­dégszeretete sok horgászt vonz, elsősorban akik pontyozás mel­lett a csuka horgászatát is ked­velik. Kovács Zoltán Bélyeg Hibák és tévedések bélyegeken Paraguay híres zeneszerzőket ábrázoló sort adott ki. A zene­értő filatélisták megállapítot­ták, hogy több művész szemé­lyi adatai hibásan szerepelnek a bélyegeken, kettőnél még a fénykép is rossz, s egyebek kö­zött Richard Wagnert Adolfnak keresztelték el Hasonló baleset érte 1954-ben megjelent bé- lyegsorunküt, amely 11 kiváló magyar tudóst ábrázol. Kide­rült: három bélyegen a tudós születési éve, illetve halálozási adata hibás. A bélyeg törté­netében elég gyakoriak a mu­latságos hibák és elrajzolások. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban 1893-ban Amerika fel­fedezésének 400. évfordulójára Kolumbusz-emléksort bocsátot­tak ki. A gyűjtők megállapítot­ták, hogy az egyik bélyegen Kolumbusz még borotválton veszi észre a szárazföldet, de mire a másik bélyeg képén partra száll, már hosszú szakállt visel. Valószínűtlen, hogy a nagy történelmi pillanat idézte volna elő a hirtelen szakáll- növést; a változás elmosódott nyomás következménye. A nagy felfedezőnek még egy bélyeg­kalandja volt. A nyugat-indiai szigetcsoporthoz tartozó St. Kitts Nevis 1903-ban Kolumbusz emlékbélyeget adott ki. A bé­lyegen Kolumbusz távcsövön nézi a partot, tehát azzal az eszközzel, amelyet több mint száz évvel halála után fedeztek fel A norvég bevándorlók em­lékezetére az Egyesült Álla­mokban 1925-ben bélylegsort adtak ki. Az egyik bélyeg egy­kori viking-hajót ábrázol, ame­lyen azonban az Egyesült Álla­mok 1925, évi csillagos lobo­gója leng. Ez aztán történelmi baklövés! Németország 1921-ben bé­lyegsort bocsátott ki, amelynek egyik értékén három bányász látható, de mind a három — balkezes. A következő évi kia­dásban a bélyegkép tükörképét jelentették meg, s így a bányá­szok egyszerre jobbkezesek let­tek. Hasonló eset történt egy indiai bélyeggel, amely Bodd- hisatva isten szobrát helytele­nül ábrázolta, mert a jobb he­lyett a bal lábát tartotta meg­emelve. Ezért később kiadták a bélyegen a nap nem keléten, hanem nyugaton kel fel. A kö­vetkező kiadásban aztán a na­pot elhagyták a bélyegről. Francia bélyegeken gyakran szerepel egy magvető nő ábrá­ja. A filatélisták felfedezték, hogy a nő szél ellen szórja a magot, Kanada 1954-ben ki­bocsátott, s hódot ábrázoló bélyegein az állat farkát szőr helyett pikkely borítja. Kanadában 1956-ban két állatbélyeget adtak ki: az egyik hét kanadai rénszarvast, a másik hegyi kecskét ábrázolt. A szakértők véleménye az volt a rajzról, hogy a hét rénszarvas „részeg ember li­dércnyomása”. „A kecske olyan, mint a víziló. A világ valamennyi kecskéje inkább le­mondana az életéről, semhogy ezzel vállalná a rokonságot” — írta a kritika. Magyar bé­lyegen 1928-ban Szent Istvánt olyan koronával ábrázolták, amilyennel csatk évszázadok­kal később koronáztak, Ecua­dorban 1936-ban Darwinnak, a Galapagos szigeten tett utazá­sa centenáriumára, megjelent bélyegen olyan pálmák látha­tók, amelyek a szigeten isme­retlenek. Sportbélyegeken annyi rajz­hiba található, hogy felsorolá­suk oldalakat tölthetne meg. így például Tógának az 1974. wmwiwvívpiw a bélyeg tükörképét, ami már a helyes pozitúrának felelt meg. Csehszlovákia 1918/20. évi bélyegein a prágai vár: a Hradzsin látszik, háta mögött a felkelő nappal. Ezek szerint 6. HÉTVÉGE évi labdarúgó VB-re kiadott bélyegén az egyik játékos olyan magasra emeli a lábát, hogy majdnem ellenfele arcá­ba rúg. A sapporói olimpiára megjelent magyar sor 3 forin­tos bélyegén háromszemélyes bob látható. A hiba forrása: az elmosódott rajzon a ne­gyedik versenyző nem vehető észre. Az NDK-bao az 1952-es téli sportbajnokság! sorában a sífutó lába között van a bot úgy, hogy minden pillanatban hasra eshet. Brazil bélyegen a versenyző összezárt lábakkal próbálkozik az ugrással. Gö­rögország 1969, évi sportsorá­ban a rúdugró rúdja túl rövid, és a szerencsétlen a léc fölött kétségbeesetten kalimpál a le­vegőben. Németország 1936. évi olimpiai sorában a vívó fején nincs sisak, hanem ha- jadonfőtt küzd. Csehszlovákia 1969. évi sorában az egyik röp- labdázó nő bikiniben van, ami mégis túlzás. Egy másik cseh­szlovák bélyegen a sportoló lő, noha íjáról hiányzik a húr. Egy 1953. évi francia sportsorról a szaksajtó azt írta: „a kajakban álló két ember minden pilla­natban beleeshet a vízbe. Az úszó nyugodtan álmodozik, míg vetélytársa nagy lendület­tel dobja be magát a meden­cébe, bár rejtélyes, hogyan csinálta, mert mögötte nincs startkő, a vílzből pedig mégsem ugorhatott fel. A lovas buggyos nadrágja pedig ejtőernyőül is szolgálhatna.” Makaói sorban az egyik bir­kózó tilos, fojtogató fogást használ. Egy mozambiki bélye­gen is a szabálytalanul ver­senyző birkózó ellenfele sze­mét és száját nyomja. Az Aj- man sejkség bélyegén egyszer­re három műkorcsályozó sze­repel a pályán, ami elképzel­hetetlen Az 1958. évi magyar sportsorban a vízilabdázókon nincs sapka, pedig ez a csa­pathoz tartozás jelzésére szol­gál. Fehér sapkás kapus lát­ható a Népstadion-sorunkban, míg egy NDK-sorban a kapus mögül hiányzik a kapu. Burun­di bélyegen az egyik gátfutó elől hiányzik a gát, mégis ug­rik. A helsinki olimpiára meg­jelent finn sorban két játékos küzd a labdáért, de minde­gyiken azonos mez van. A „nyomda ördöge” tréfálta meg a mexikói olimpiára kiadott al­bán sor egyik bélyegét, ame­lyen a kapus megfogja a lab­dát, ugyanakkor azonban az egyik játékos fejéhez másik labda repül. Vadászat A vadásztársaságok működé­sét jogszabályok és rendeletek szabályozzák. Ezek előírása alapján készült el országosan az alapszabályminta, a vadá­szati szabályzat és a vadásztár­saságokon belül működő egyéb bizottságok működési szabály­zata. Ezek országos érvényűek és valamennyi vadásztársaság­ra és vadásztársasági tagra vo­natkoznak. Ezt minden vadász­nak ismerni kell, és egységesen kell értelmezni, betartani és be­✓ tartatni. A vadászati szabályzat 64. paragrafusa kötelezően előírja valamennyi vadásztársaság ré­szére, hogy a fentieken kívül helyi adottságaiknak és sajá­tosságaiknak megfelelően a vadászterületükre háziszabály­ban állapítsák meg a vadászat és vadgazdálkodásra vonatko­zó részletes belső rendelkezé­seiket, amelyek tagjaikra vo­natkozóan' ugyanolyan érvé­nyűek, mint a fennálló egyéb rendelkezések. Ez évben megyénk valameny- nyi vadásztársasága háziszabá­lyát felülvizsgálja és azt újra készíti, vagy módosítja. Ez fő­ként azért kívánatos, mivel me­gyénk vadászterületeinek újra­hasznosításánál új helyi adott­ságok és sajátosságok alakul­tak ki. Ezenkívül ez évben ké­szül először valamennyi vadász- társaság részére vadászati üzemterv, melynek előírásai mcgasabb vadgazdálkodási szintet írnak elő minden egyes vadásztársaság részére. Ezeket csak úgy lehet megvalósítani, ha minden vadásztársaságunk az érvényben levő rendelkezé­seken belül háziszabályban rögzíti a gazdálkodás irányvo­nalának sajátosságait. A vadászati szabályzat ki­mondja, hogy a vadásztársasá­gi háziszabály nem tartalmaz­hat a jogszabályokkal és a va­dászati szabályzattal ellentétes rendelkezéseket. Ugyanígy eze­ket a háziszabályban ismételni sem kell. Az ilyen ellentétes rendelke­zések, illetve ismétlések több vadásztársaságunk háziszabá­lyában a következő témakörben fordulnak elő: — a vadászati idény és vadá­szati módok közlése, — vendégvadászok kísérése, — vadászati magatartás elő­írása és etikája, — lőtt vad, sebzett vad után- keresése, — a lövés leadásának bizton­sága, — a trófea kötelező bemuta­tása, — fegyelmi büntetések kisza­bása és eljárások leírása. Fenti témakörökben minden esetben az érvényben levő sza­bályzatok az irányadók. Ezzel szemben a háziszabálynak tar­talmazni kell az alábbi házi rendelkezéseket: A vadásztársaságok háziszabálya — az újonnan kialakított va­dászterületek kerületi beosztá­sát a megbízott kerületvezetők nevének feltüntetésével, vala­mint a beosztott vadászok név­sorát vadgazdálkodási és va­dászati feladatúik megjelölésé­vel (a vadászok kerületi beosz­tása nem csorbíthatja vadá­szati jogaikat a vadászterüle­ten, amelyet a háziszabályban külön kell szabályozni); — a kerületeken belül meg kell határozni a biztonsági kör­zeteket pontos területleírással és a megfelelő rovatolt beíró­könyv helyének megjelölésével; — a vadászvendég hívás le­hetőségeit és formáit ugyan­csak szabályozni kell; — az elejtett trófeás vad be­mutatását abban az esetben kell leírni, ha az a vadászati szabályzattól eltérően más kö­rülmények között kerül bemu­tatásra ; — a vadászrész (kompeten­cia) mennyiségét apró- és nagyvad vonatkozásában meg kell határozni; — az érvényben levő lődíjak kifizetésétől — amennyiben a vadásztársaság tagjai erre nem tartanak igényt — el lehet te­kinteni ; — a jó vadászati eredmé­nyekre és a kiváló társadalmi munkára vonatkozóan elő kell írni az elismerés formáit (ju­talmazás); — a vadásztársaság adottsá­gainak megfelelően a vadkár, a vadban okozott kár, a vador­zás megelőzésének szabályait; — a vadászház igénybevéte­lének módját; — a hivatásos vadászok mun­karendjét, egyéni és közös fel­adatait; — a belső vadgazdálkodás rendszerét, irányítását olyan szinten, hogy az az üzemtervek­nek megfelelően üzemi formá­ban jelentkezzen és biztosítsa az intenzív gazdálkodást; — a VT gépkocsijának hasz­nálati szabályait; — a vadászkutyák idomításá- nak helyét; — a vadkamra kijelölését. A felsorolt témakörök mellett még sok egyéb sajátos helyzet­ből fakadó szabályt meg lehet határozni. Arra kell törekedni, hogy a háziszabály ne legyen túl terjedelmes, inkább rövid és szabatos legyen. Helyesnek tartjuk, ha vadásztársaságaink az újonnan elkészített házisza­bályukat a megyei intéző bi­zottsággal véleményeztetik, és utána terjesztik jóváhagyásra a vadásztársaság közgyűlése elé. A jóváhagyás után az érvénybe lépés idejére minden vadász­társasági tag részére, valamint az illetékes megyei szerveknek is írósbagr íjneg kell küldeni. A jól elkésiftfett háziszabály biz­tosítja minden vadásztársaság részére a vadgazdálkodás kor­szerű vitelét, és a vadászatok balesetmentes és eredményes gyakorlását. Farkas János megyei fővadász Növényvédelem A paradicsom- és burgonyavész fertőzés megelőzésére irányuló védekezés A paradicsom és a burgonya legveszélyesebb gombabetegsé­gét a Phytophora infestans ne­vű gomba okozza. A betegség népies elnevezése burgonya­vagy paradicsomvész, de ma már a szakkönyvekben gyak­rabban a fitoftóra név alatt ír­ják le kártételét és az ellene való védekezést. A burgonya és a paradicsom lombozata kártétel esetén né­hány nap alatt teljesen elpusz­tul, zöldesbarnára színeződve lóg a szárakon. A hirtelen ki­alakult járvány után a tövek úgy néznek ki, mintha forró vízzel leöntötték volna. A szára­kon szabálytalan alakú és nagy­ságú foltok láthatók. A paradi­csom termésén barnás, kezdet­ben kemény, később meglágyu­ló rothadó formában látható a kártétele. A betegség az elhalt szárrészeken és a fertőzött bur­gonyagumókban telel át. Nagyobb mérvű kártétel au­gusztus—szeptember hónapok­ban szokott bekövetkezni. Jár­ványszerű fertőzésnek a csapa­dékos időjárás és a 13—21 °C közötti hőmérséklet a kedvező. A megelőző védekezések ered­ményesek csak. A védekezéshez a csapadékos napok után köz­vetlen Zineb vagy Dithane M— 45 szer használatát javasoljuk. A Zineb 02,—0,3%-os, a Dithane M—45 szerből pedig 0,2%-os permetlevet kell ké­szíteni. 100 négyzetméteres te­rületre 7—10 liter permetlé szükséges. Az élelmezés-egész­ségügyi várakozási időt, mely a szerek csomagolóanyagán fel van tüntetve, szigorúan tartsuk be. Dr. Frank József

Next

/
Thumbnails
Contents