Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-26 / 203. szám

Horgászat

Bemutatjuk horgászvizeinket

A kovácshidai tó (Szödönyi tó)

Kovácshida község mellett egy régi, félkör alakú holtágmaradvány húzódik, mely nagyértékű tőzeget tartalmaz. Kitermelése a korábbi években megindult. A tözegkiszedés szakaszosan történik, így egy-egy kitermelt szakaszon halasításra alkalmas tó keletkezik.

Erre figyeltek fel a beremen- di cementgyár horgászai, akik a termelőszövetkezettel történt megállapodás után új egyesületet alakítottak és kérték az első szakasz horgász-hasznosításba adását, amit meg is kaptak.

Ekkor volt szükség az egyesület időt, energiát nem kímélő munkájára, mert a tőzeggödörből „horgászvizet” kellett teremteni. Első feladatként utat építettek a tóhoz, majd esőbe- álló-halőrház készült, a tópart egyik oldalát rendbe tették, füvesítettek— fásítottak és csónakkikötőt építettek.

A vízzel is sok gond volt, erősen elhinárosodott. A telepített amurok nem tudtak megbirkózni a sok vízinövénnyel, hínárvágó géppel segítettek nekik. A szomszédos kitermelésre váró

területről egy éven keresztül rendszeres halmentést végeztek, amit horgászvizükbe helyeztek át.

Az egyesület vezetői, tagjai munkájának és a kapott különböző támogatásoknak köszönhető, hogy a tó néhány év alatt a megye legjobb horgászvizei közé sorolható. Az ősz folyamán a 7,2 ha-os vízbe közel 2 t ponty került kihelyezésre. Nagy élményt jelent, egy-egy termetes amur megfogása, amely nem ritka esemény. De mégis

a tó legnagyobb értéke az, hogy a megyei horgászkezelésű vizek közül a leggazdagabb csukaállománnyal rendelkezik.

Az egyesület taglétszáma dinamikusan fejlődik, ezért éves területi engedélyt — a tó viszonylag kis területe miatt — csak az egyesületi tagok részére adnak ki, de naposjegyet váltó horgászokat is szívesen látják. Napijegy a tóparton a halőrnél váltható, ára felnőtteknek 80,— Ft.

A tó szépsége, jó megközelítése, partról való horgászati lehetőség és az egyesület vendégszeretete sok horgászt vonz,

elsősorban akik pontyozás mellett a csuka horgászatát is kedvelik. Kovács Zoltán

Bélyeg

Hibák és

tévedések

bélyegeken

Paraguay híres zeneszerzőket ábrázoló sort adott ki. A zeneértő filatélisták megállapították, hogy több művész személyi adatai hibásan szerepelnek a bélyegeken, kettőnél még a fénykép is rossz, s egyebek között Richard Wagnert Adolfnak keresztelték el Hasonló baleset érte 1954-ben megjelent bé- lyegsorunküt, amely 11 kiváló magyar tudóst ábrázol. Kiderült: három bélyegen a tudós születési éve, illetve halálozási adata hibás. A bélyeg történetében elég gyakoriak a mulatságos hibák és elrajzolások.

Az Amerikai Egyesült Államokban 1893-ban Amerika felfedezésének 400. évfordulójára Kolumbusz-emléksort bocsátottak ki. A gyűjtők megállapították, hogy az egyik bélyegen Kolumbusz még borotválton veszi észre a szárazföldet, de mire a másik bélyeg képén partra száll, már hosszú szakállt visel. Valószínűtlen, hogy a nagy történelmi pillanat idézte volna elő a hirtelen szakáll- növést; a változás elmosódott nyomás következménye. A nagy felfedezőnek még egy bélyegkalandja volt. A nyugat-indiai szigetcsoporthoz tartozó St. Kitts Nevis 1903-ban Kolumbusz emlékbélyeget adott ki. A bélyegen Kolumbusz távcsövön nézi a partot, tehát azzal az eszközzel, amelyet több mint száz évvel halála után fedeztek fel A norvég bevándorlók emlékezetére az Egyesült Államokban 1925-ben bélylegsort adtak ki. Az egyik bélyeg egykori viking-hajót ábrázol, amelyen azonban az Egyesült Államok 1925, évi csillagos lobogója leng. Ez aztán történelmi baklövés!

Németország 1921-ben bélyegsort bocsátott ki, amelynek egyik értékén három bányász látható, de mind a három — balkezes. A következő évi kiadásban a bélyegkép tükörképét jelentették meg, s így a bányászok egyszerre jobbkezesek lettek. Hasonló eset történt egy indiai bélyeggel, amely Bodd- hisatva isten szobrát helytelenül ábrázolta, mert a jobb helyett a bal lábát tartotta megemelve. Ezért később kiadták

a bélyegen a nap nem keléten, hanem nyugaton kel fel. A következő kiadásban aztán a napot elhagyták a bélyegről. Francia bélyegeken gyakran szerepel egy magvető nő ábrája. A filatélisták felfedezték, hogy a nő szél ellen szórja a magot, Kanada 1954-ben kibocsátott, s hódot ábrázoló bélyegein az állat farkát szőr helyett pikkely borítja.

Kanadában 1956-ban két

állatbélyeget adtak ki: az egyik hét kanadai rénszarvast, a

másik hegyi kecskét ábrázolt. A szakértők véleménye az

volt a rajzról, hogy a hét rénszarvas „részeg ember lidércnyomása”. „A kecske olyan, mint a víziló. A világ

valamennyi kecskéje inkább lemondana az életéről, semhogy ezzel vállalná a rokonságot” — írta a kritika. Magyar bélyegen 1928-ban Szent Istvánt olyan koronával ábrázolták, amilyennel csatk évszázadokkal később koronáztak, Ecuadorban 1936-ban Darwinnak, a Galapagos szigeten tett utazása centenáriumára, megjelent bélyegen olyan pálmák láthatók, amelyek a szigeten ismeretlenek.

Sportbélyegeken annyi rajzhiba található, hogy felsorolásuk oldalakat tölthetne meg. így például Tógának az 1974.

wmwiwvívpiw

a bélyeg tükörképét, ami már a helyes pozitúrának felelt meg. Csehszlovákia 1918/20. évi bélyegein a prágai vár: a Hradzsin látszik, háta mögött a felkelő nappal. Ezek szerint

6. HÉTVÉGE

évi labdarúgó VB-re kiadott bélyegén az egyik játékos olyan magasra emeli a lábát, hogy majdnem ellenfele arcába rúg. A sapporói olimpiára megjelent magyar sor 3 forintos bélyegén háromszemélyes bob látható. A hiba forrása: az elmosódott rajzon a negyedik versenyző nem vehető észre. Az NDK-bao az 1952-es

téli sportbajnokság! sorában a sífutó lába között van a bot úgy, hogy minden pillanatban hasra eshet. Brazil bélyegen a versenyző összezárt lábakkal próbálkozik az ugrással. Görögország 1969, évi sportsorában a rúdugró rúdja túl rövid, és a szerencsétlen a léc fölött kétségbeesetten kalimpál a levegőben. Németország 1936. évi olimpiai sorában a vívó fején nincs sisak, hanem ha- jadonfőtt küzd. Csehszlovákia 1969. évi sorában az egyik röp- labdázó nő bikiniben van, ami mégis túlzás. Egy másik csehszlovák bélyegen a sportoló lő, noha íjáról hiányzik a húr. Egy 1953. évi francia sportsorról a szaksajtó azt írta: „a kajakban álló két ember minden pillanatban beleeshet a vízbe. Az úszó nyugodtan álmodozik, míg vetélytársa nagy lendülettel dobja be magát a medencébe, bár rejtélyes, hogyan csinálta, mert mögötte nincs startkő, a vílzből pedig mégsem ugorhatott fel. A lovas buggyos nadrágja pedig ejtőernyőül is szolgálhatna.”

Makaói sorban az egyik birkózó tilos, fojtogató fogást használ. Egy mozambiki bélyegen is a szabálytalanul versenyző birkózó ellenfele szemét és száját nyomja. Az Aj- man sejkség bélyegén egyszerre három műkorcsályozó szerepel a pályán, ami elképzelhetetlen Az 1958. évi magyar sportsorban a vízilabdázókon nincs sapka, pedig ez a csapathoz tartozás jelzésére szolgál. Fehér sapkás kapus látható a Népstadion-sorunkban, míg egy NDK-sorban a kapus mögül hiányzik a kapu. Burundi bélyegen az egyik gátfutó elől hiányzik a gát, mégis ugrik. A helsinki olimpiára megjelent finn sorban két játékos küzd a labdáért, de mindegyiken azonos mez van. A „nyomda ördöge” tréfálta meg a mexikói olimpiára kiadott albán sor egyik bélyegét, amelyen a kapus megfogja a labdát, ugyanakkor azonban az egyik játékos fejéhez másik labda repül.

Vadászat

A vadásztársaságok működését jogszabályok és rendeletek szabályozzák. Ezek előírása alapján készült el országosan az alapszabályminta, a vadászati szabályzat és a vadásztársaságokon belül működő egyéb bizottságok működési szabályzata. Ezek országos érvényűek és valamennyi vadásztársaságra és vadásztársasági tagra vonatkoznak. Ezt minden vadásznak ismerni kell, és egységesen

kell értelmezni, betartani és be✓

tartatni.

A vadászati szabályzat 64. paragrafusa kötelezően előírja valamennyi vadásztársaság részére, hogy a fentieken kívül helyi adottságaiknak és sajátosságaiknak megfelelően a vadászterületükre háziszabályban állapítsák meg a vadászat és vadgazdálkodásra vonatkozó részletes belső rendelkezéseiket, amelyek tagjaikra vonatkozóan' ugyanolyan érvényűek, mint a fennálló egyéb rendelkezések.

Ez évben megyénk valameny- nyi vadásztársasága háziszabályát felülvizsgálja és azt újra készíti, vagy módosítja. Ez főként azért kívánatos, mivel megyénk vadászterületeinek újrahasznosításánál új helyi adottságok és sajátosságok alakultak ki. Ezenkívül ez évben készül először valamennyi vadász- társaság részére vadászati üzemterv, melynek előírásai mcgasabb vadgazdálkodási szintet írnak elő minden egyes vadásztársaság részére. Ezeket csak úgy lehet megvalósítani, ha minden vadásztársaságunk az érvényben levő rendelkezéseken belül háziszabályban rögzíti a gazdálkodás irányvonalának sajátosságait.

A vadászati szabályzat kimondja, hogy a vadásztársasági háziszabály nem tartalmazhat a jogszabályokkal és a vadászati szabályzattal ellentétes rendelkezéseket. Ugyanígy ezeket a háziszabályban ismételni sem kell.

Az ilyen ellentétes rendelkezések, illetve ismétlések több vadásztársaságunk háziszabályában a következő témakörben fordulnak elő:

— a vadászati idény és vadászati módok közlése,

— vendégvadászok kísérése,

— vadászati magatartás előírása és etikája,

— lőtt vad, sebzett vad után- keresése,

— a lövés leadásának biztonsága,

— a trófea kötelező bemutatása,

— fegyelmi büntetések kiszabása és eljárások leírása.

Fenti témakörökben minden esetben az érvényben levő szabályzatok az irányadók. Ezzel szemben a háziszabálynak tartalmazni kell az alábbi házi rendelkezéseket:

A vadásztársaságok háziszabálya

— az újonnan kialakított vadászterületek kerületi beosztását a megbízott kerületvezetők nevének feltüntetésével, valamint a beosztott vadászok névsorát vadgazdálkodási és vadászati feladatúik megjelölésével (a vadászok kerületi beosztása nem csorbíthatja vadászati jogaikat a vadászterületen, amelyet a háziszabályban külön kell szabályozni);

— a kerületeken belül meg kell határozni a biztonsági körzeteket pontos területleírással és a megfelelő rovatolt beírókönyv helyének megjelölésével;

— a vadászvendég hívás lehetőségeit és formáit ugyancsak szabályozni kell;

— az elejtett trófeás vad bemutatását abban az esetben kell leírni, ha az a vadászati szabályzattól eltérően más körülmények között kerül bemutatásra ;

— a vadászrész (kompetencia) mennyiségét apró- és nagyvad vonatkozásában meg kell határozni;

— az érvényben levő lődíjak kifizetésétől — amennyiben a vadásztársaság tagjai erre nem tartanak igényt — el lehet tekinteni ;

— a jó vadászati eredményekre és a kiváló társadalmi munkára vonatkozóan elő kell írni az elismerés formáit (jutalmazás);

— a vadásztársaság adottságainak megfelelően a vadkár, a vadban okozott kár, a vadorzás megelőzésének szabályait;

— a vadászház igénybevételének módját;

— a hivatásos vadászok munkarendjét, egyéni és közös feladatait;

— a belső vadgazdálkodás rendszerét, irányítását olyan szinten, hogy az az üzemterveknek megfelelően üzemi formában jelentkezzen és biztosítsa az intenzív gazdálkodást;

— a VT gépkocsijának használati szabályait;

— a vadászkutyák idomításá- nak helyét;

— a vadkamra kijelölését.

A felsorolt témakörök mellett még sok egyéb sajátos helyzetből fakadó szabályt meg lehet határozni. Arra kell törekedni, hogy a háziszabály ne legyen túl terjedelmes, inkább rövid és szabatos legyen. Helyesnek tartjuk, ha vadásztársaságaink az újonnan elkészített háziszabályukat a megyei intéző bizottsággal véleményeztetik, és utána terjesztik jóváhagyásra a vadásztársaság közgyűlése elé. A jóváhagyás után az érvénybe lépés idejére minden vadásztársasági tag részére, valamint az illetékes megyei szerveknek is írósbagr íjneg kell küldeni. A jól elkésiftfett háziszabály biztosítja minden vadásztársaság részére a vadgazdálkodás korszerű vitelét, és a vadászatok balesetmentes és eredményes gyakorlását.

Farkas János

megyei fővadász

Növényvédelem

A paradicsom- és burgonyavész fertőzés megelőzésére irányuló védekezés

A paradicsom és a burgonya legveszélyesebb gombabetegségét a Phytophora infestans nevű gomba okozza. A betegség népies elnevezése burgonyavagy paradicsomvész, de ma már a szakkönyvekben gyakrabban a fitoftóra név alatt írják le kártételét és az ellene való védekezést.

A burgonya és a paradicsom lombozata kártétel esetén néhány nap alatt teljesen elpusztul, zöldesbarnára színeződve lóg a szárakon. A hirtelen kialakult járvány után a tövek úgy néznek ki, mintha forró vízzel leöntötték volna. A szárakon szabálytalan alakú és nagyságú foltok láthatók. A paradicsom termésén barnás, kezdetben kemény, később meglágyuló rothadó formában látható a

kártétele. A betegség az elhalt szárrészeken és a fertőzött burgonyagumókban telel át.

Nagyobb mérvű kártétel augusztus—szeptember hónapokban szokott bekövetkezni. Járványszerű fertőzésnek a csapadékos időjárás és a 13—21 °C közötti hőmérséklet a kedvező. A megelőző védekezések eredményesek csak. A védekezéshez a csapadékos napok után közvetlen Zineb vagy Dithane M— 45 szer használatát javasoljuk. A Zineb 02,—0,3%-os, a Dithane M—45 szerből pedig 0,2%-os permetlevet kell készíteni. 100 négyzetméteres területre 7—10 liter permetlé szükséges. Az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, mely a szerek csomagolóanyagán fel van tüntetve, szigorúan tartsuk be.

Dr. Frank József