Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-14 / 191. szám

1981. július 14., kedd Dunántúlt napló 5 ti néptáncfesztivál A Váraljai Népi Együttes Magyar diákok sikere Moszkvában Repülőgépekről védik a szántóföldi növényeket Kedvező a növényegészségügyi helyzet Nyolc arany, öt ezüst és két bronzéremmel tértek haza a magyar diákok Moszkvából, a június 29. és július 8-a között tartott nemzetközi orosz nyelvi diákolimpiáról. Nyolc úttörő és hét középiskolai tanuló képvi­selte a magyar diákokat a ver­senyen, amelyet az orosz nyelv és irodalomtanárok nemzetközi szervezete rendez hároméven­ként a Szovjetunió fővárosá­ban. A magyar fiatalok az ér­mek számát tekintve a harma­dik helyezést érték el a részt vevő 48 ország között. Idehaza már bizonyították nyelvi tudá­sukat: eredményesen szerepel­tek az idei országos orosz nyel­vi tanulmányi versenyeken. Moszkvába utazásuk előtt a Csillebérci Úttörőtáborban az Országos Pedagógiai Intézet orosz nyelvi felkészítésén vet­tek részt. Országszerte kedvező a nö­vényegészségügyi helyzet. A különböző fertőzések az el­múlt év azonos időszakához képest valamivel kisebb mér­tékben jelentkeznek. Az ellen­őrző állomásokról érkező je­lentések szerint azonban a ter­melőknek július közepén ismét fel kell készülniük egy újabb védekezési főszezonra — erről tájékoztatták az MTI munka­társát a MÉM agrokémiai köz­pontjában. A párás, meleg időjárás most a legtöbb gondot azzal okozza, hogy a máskor csak augusztusban jelentkező levél- tetvek az idén lényegesen ko­rábban, és nemcsak ö zöldsé­geskertekben, hanem szokat­lan módon a kukoricatáblák­ban is elszaporodtak. Ahol ar­ra szükség van, repülőgépek­ről és helikopterekről nagy ha­tású vegyi készítményekkel óv­ják a növényeket. A gyümölcsös- és a szőlős­kertekben a nedvességet ked­velő kórokozók ezúttal a szo­kottnál kevésbé veszélyeztetik a termést. A peronoszpóra egyelőre a legtöbb helyen el­kerüli a nagyüzemi szőlősker­teket. A gazdaságok azonban folytatják a megelőző védeke­zéseket.- A lisztharmat viszont a tavalyinál jobban erőre ka­pott, s ezért a szőlőskertekben a permetezőgépekkel nagysza­bású hadjáratot kezdtek eile­Díszelőadás Pecs ~ ",u,n®*etbö' kiemelkedő produkciók nélkül A Pécsi Nyári Színház és az Ipari Vásár programjának ré­szeként került sor az elmúlt hét végén a szövetkezeti nép- táncosok IV. országos találko­zójára. A fesztivál eseményei­ről napi tudósításainkban mór beszámoltunk, hátravan még a vasárnap délutáni díszelőadás rövid értékelése. Először is fejet kell hajta­nunk minden szereplő előtt, amiért a rekkenő hőségben tu­dásuk legjavát igyekeztek nyújtani a szabadtéri táncszín közönsége előtt. Hogy igazán kiemelkedő produkciót nem láttunk, az talán a kosztümös táncosoknak egyáltalán nem kedvező forróságnak is tulaj­donítható. A menettáncverseny eredményhirdetését természe­tesen nagy örömmel fogadták a nyertesek: a mecseknádasdi német nemzetiségi, a zengő- várkonyi, a várnai bolgár és az OKISZ különdíjas váraljai táncegyüttes tagjai. A gálaműsorban nyolc hazai és két külföldi együttes lépett fel. Az udvariasság is azt kí­vánja, hogy először a vendé­gekről beszéljünk. A Landju­gend-Trachten Gruppe az NSZK-ból érkezett, tagjai tel­jesen amatőrök. Igyekezetük és lelkesedésük dicsérhető, hiszen egy olyan iparosodott ország­ban, mint amilyen az NSZK, nem lehet könnyű feladat ere­deti néptóncanyagot össze­gyűjteni és színpadra állítani. A német fiatalok kedélyesen polkázgattak, esztétikai él­ményt különösen a póznás-sza- lagos táncuk szerzett. A várnai Bolgár Szövetkezeti Táncegyüt­tes műsorában az eredeti bal­káni színek keveredtek a re- vüs. „mojszejeves” színpadi megoldásokkal, a bolgár test­vérnép lelkületét kifejező archaikusabb zenei és táncré­szek a hatásvadász ízű jelene­tekkel. összességében véve érdekes és kedves színfoltjai voltak a fesztiválnak. A magyarok közül a prímet ezúttal a hagyományőrző együttesek vitték. A mecsekná­dasdi németek stílusos, felsza­badult, kitűnően szerkesztett lakodalmasa, a váraljaiak szü­reti képe a színpadi megoldá­sokban fölvehette volna a ver­senyt félamatőr néptáncegyüt­tesek produkcióival is. Külön megjegyzésre méltónak tartom a váraljai kísérőzenekor alkal­mazkodó, „földszagú", erőtel­jes muzsikáját. Szépek voltak a zengővárkonyiak is, kár, hogy végig csak ugrást tán­coltak, s ez egyhangúvá tette műsorukat. Szimpatikus táncegyüttes a barcsi „Boróka", itt a lányok magasan kezdett éneke és né­hány fiú színpadi bohóckodása rontott az összbenyomáson. Esztétikailag is szép látvány volt a pécsi KISZÖV Tánc- együttes, amely a néptánc­együttesek közül talán a leg­egységesebb produkciót mu­tatta be. Vértelen volt a zala­egerszegi KISZÖV együttesé­nek műsora, időnként ritmus­zavarokkal küzdött az egyéb­ként szépen táncoló kalocsai népi együttes. A fesztivál leg­nagyobb csalódása — csalódá­sa? — az OKISZ számos díjjal kitüntetett Erkel Ferenc Tánc­együttesének műsora volt. A patinás együttes „nyári” csa­pata bosszantó igénytelenség­gel — magnózenére — adta elő Vavrinecz-Molnár klasszikus­nak számító Magyar képes­könyvét. H. J. Mai program BARBAKAN BÁSTYA: 21 ÓRA, MAGNIFICAT A gerincvezeték a kőtár felé folytatódik. Ahol onnan még 25 métert kell elörehaladniok. Körösztös Lajos vizsgálja a homlokbiztosítást, föld felett izgalmasan szép a város, a felszín A alatt rejtelmes. Fentről csak annyi látszik, hogy az ut­cából, járdából lekanyarítanak egy darabot, körülveszik deszka­palánkkal, egy nagy gödör mel­lé csörlőt állítanak, s időnként egy nagy vastartályban földet, törmeléket hoznak a felszínre, cementtéglákat, faoszlopokat, vassíneket, szerszámokat bocsá­tanak a föld alá. Vajon mi fo­lyik odalent? A sok száz éves pécsi pince- rendszer mellett, vagy éppen annak felhasználásával új labi­rintus alakul ki a felszín alatt. A PÉTÁV megrendelésére, a táv­fűtő vezeték számára építenek alagutat a Bányászati Aknamé­lyítő Vállalat dolgozói. A ge­rincvezetékkel a Munkácsy Mi­hály utcánál mentek a föld alá, jelenleg a Széchenyi téri (a Nagy Lajos gimnázium északi scrkánál) aknában dolgoznak. Az iskolához vezető leágazás Munkák az utcák, a házak alatt mór kész. most hajtják a vága­tot északra, o kőtár felé. 25 métert kell haladniok, amíg a régészeti múzeum pincéjéig el­érnek. A gerincvezeték egyéb­ként az Egyetemi Könyvtárig ha­lad - egyelőre. A vágat fala puha homok, ám alul kemény mészkővel bir­kózik a csákány, illetve Körösz- tös Lajos, aki hét éve dolgozik a vállalatnál, s az akna meg­nyitása óta pedig itt a Széché­nyi tér alatt. — Csákánnyal ez már igen nehezen menne - mondja, mi­Tegnap este a Pécsi Nyári Színház rendezvény sorozata keretében a Bóbita Bábszínház bemu­tatójára került sor a Csontváry Múzeum udvarán. Kós Lajos nemzetközi hírű együttese Bartók szel­lemének tisztelegve a Cantata profanát és A fából faragott királyfit mutatta be. Képünkön: jelenet A fából faragott királyfiból. Fotó: Körtvélyesi László közben mutatja, hogy szikrázik a szerszám hegye alatt a kő. — Most várjuk a réselőt, azzal könnyebb lesz. Nyolc méter mélyen vagyunk a tér alatt, itt már érik meg­lepetések az embert. Néha kel­lemesek is, mint például nem­régiben, mikor egy szépen ki­épített tufa pincére bukkantak, ez jó tíz méterrel megrövidítette a munkát, még az ácsolatot is megspórolhatták. Nemrég, az egyhetes útlezá­rás a Széchenyi tér északi ol­dalán, biztonsági okokból ezek miatt a munkálatok miatt tör­tént. Mint elmondták, habár a felszínen semmi sem látszott, a mintegy négyméteres homokré­teg alatt kockázatos dolog lett volna úgy dolgozni, hogy köz­ben a buszok, súlyos teherautók nyomják felettük az utat. Példás gyorsasággal készült el az út alatt a munka, mint ahogy nem tétlenkedtek a töb­bi munkaterületen sem. Mint Kaposi János, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat üzemveze­tőhelyettese elmondta, iqen sok és sokféle munkát végeznek Fécsett, s jóval a megyehatáron túl is. A Pannónia Sörgyár Pepsi üzeme- előtt egy 60 méteres közműalagutat építenek, az ürögi fasortól kezdődően a szi­geti vámnál a 6-os úti csomó- Don* alatt a csaDadékvíz elve­zetésére csatornát építenek az út alatt, mintegy 50 méter hosz- sz^iságban, s a pincerendszer miatt meqroskadni készülő la­kóházak alatt is tömedékelést véqeznek, például a Déryné ut­cában és a Szigeti út 33. sz. alatt is. Kezük munkáját dicsé­ri majd a pécsi Káptalan utcai • föld alatti bányamúzeum, s nemsokára befejezik a munká­latokat a sétatéri ókeresztény srifeltárásoknál. K. Gy. ne. Országszerte virágzásban van a napraforgó. Ezt a nö­vényt az elmúlt évben veszé­lyes fertőzés tizedelte. Az idén egyelőre nem jelentkezett a kórokozó, de a szakemberek szerint d fertőző anyag valószí­nűleg most is jelen van a nö­vény környezetében, a gazda­ságok megelőző védekezéshez láttak. A házikertekből sokan tettek fel kérdést az intézetnek, hogy miért sárgulnak el idő előtt a fák levelei. Ezt a legtöbb eset­ben a takácsatkák fertőzése okozza, s ilyenkor a védeke­zést nem szabad halogatni. A kellő hatású készítmények a kistermelők rendelkezésére áll­nak. Megmarad a Gyöngyösön Gyöngyös a jövőben is meg­őrzi kisvárosi arculatát, szívé­ben az úgynevezett zsellérkö­zös terület megmarad kertvá­rosnak. Ez a negyed a XVII. és a XVIII. század fordulóján kezdett beépülni, méghozzá igen sűrűn, sok-sok apró épü­lettel. Ez időben ugyanis nem házadót, hanem telekadót kel­lett fizetni, így azután a nagy­gazdák házai között egy-egy portára 5—6 zsellérhózat is föl­húztak. A mátraalji város észa­ki peremétől a központjáig húzódó út — a mai Petőfi út- mentén jobbra, balra nyíló ut­cácskákba megannyi köz tor­kollik, melyek sűrű szövevénye kerteket hálóz be. A zsellérközös terület rende­zésére most tervpályázatot irt ki az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium, a Heves megyei, vala­mint a Gyöngyösi Tanács. Az építészek elé állított feladat, hogy kidolgozzák a belső vá­rosrész korszerűsítésének terve­zetét, ügyelve arra, hogy az eredeti településszerkezet ne változzék. Nem többszintes, hanem ide illő családi háza­kat, sorházakat kell tervezniük. Ha egy-egy tulajdonos úgy dönt, hogy szebb, újabb házat épít a régi helyébe, ezek közül a tervek közül kell választania. A pályázati kiírás szerint Gyön­gyös belvárosában 1700 lakás átépítésére, felújítására kerül sor a következő évtizedekben. A tervpályázati kiírást az ér­deklődők a magyar építőmű­vészek budapesti székházában vehetik át, a pályaműveket a Gyöngyösi Tanács műszaki osz­tályára kell beküldeni október 19-ig, az eredményhirdetésre még az idén sor kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents