Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-28 / 175. szám
Tudományos igényű előkészítés — magas színvonalú munka------- --------------------------------------------------------————----T alán az újságírót a türelmetlenség is hajtja egy nappal előbb hírül adja, mint a végleges és hivatalos aknamélyítési rekord megszületett, hogy a Mecseki Ércbányászati Vállalat V-ös gányaüze- mének építése közben az aknamélyítők 31 munkanap alatt az 5,5 méter átmérőjű légaknában hétfő (holnap) estig egyedülálló, 207 méteres mélyíté- si eredményt érnek el. A munka során az egy műszakra eső teljesítmény 20,2 köbméter. Eddig sehol a világon hasonló teljesítményt még csak megközelíteni sem tudtak. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat átlagos teljesítménye ez ideig 3 köbméter volt műszakonként, a világrekord 14 és fél köbméter. Az eddig és mostani világcsúcs között még a különbség is tehát kétszerese az eddigi vállalati átlagnak. Tizenhat esztendeje, a hazol , aknamélyítés történetében először, ugyancsak uránbánya építése közben (IV-es bányaüzem) Fato Lajos aknamélyítő brigádja ért el először száz méteres, pontosabban 102 méteres rekordot, akkor a 64 fős brigád műszakonként 2,7 köbméteres teljesítményt ért el, de ez is kiemelkedő eredménynek számított az akkori berendezésekkel, tapasztalatokkal. Ugyanez a csapat most az V-ös bányaüzem egyik nagy jelentőségű bányatérségének építése közben, újabb sikert ért el: az elmúlt hónapban a 18 fős csapat a bánya IV. és XI. szintjét összekötő vak-aknában 21 munkanap alatt 35 méter aknát mélyített. Hazánkban az eddigi legnagyobb eredmény vak-ak- nóban 22 méter volt. Nvolcszáz méter mélységben, époel az el- viselhetőség határán lévő hőmérsékletben, más aknamélyf- tésekhez viszonyítva alacsony színvonalú géoesítés mellett, eredményük 'csaknem egyenértékű a 207 méterrel. Visszatérve a korábbi rekordok történetéhez: 1977-ben az V-ös bányaüzem szállító aknájának mélyítésekor Dörner Kon- rád 37 fős csaoata eav hónap olatt 133.5 méter aknát mélyített, miközben 11,19 köbméteres teliesítményt értek el műszakonként. Már az 1065 méteres mélységűre tervezett V-ös légakna mélyítésének kezdetén tervbe vették, hogy ebben az aknában is egy alkalommal megkísérlik a haavomónyokat folytatva, a mé- lyítési rekordot. A műszakiok nem bíztak semmit sem a véletlenre, hihetetlenül precízen előkészítették a munkákat. Először is meghatározták, hogv a körzetviszonyok milyen mélységben a legalkalmasabbak, ezt össze kellett vetni egy optimális mélységgel, hiszen ezer méter körül már olyan nagy a szállítási távolsáaból adódó időioénv, hogy reménytelen vállalkozás lett volna a kísérlet, mén ha a kőzetviszonvok opti- málisabbak is. mint esetleg feljebb. A kezdeti métereknél kár lett volna kezdeni, hiszen bármennyi aknát is mélyítettek már a Zalka Máté brigád tagjai, bármilyen tapasztalatokat is szereztek az 1977-es rekordnál, ebben az aknában is gyakorolni kellett, összecsiszolni a tervezők szabta feladatokhoz, szinte minden munkamozdula- lukat. Ezért is döntöttek úgy, hogy a 370. méternél kezdik a rekord-kísérletet, május 18-án tartott itt az aknamélyítés. A május-június az időjárás szempontjából is alkalmasnak látszott, hogy elérjék a 200 métert. Szombaton, vasárnap nem dolgoznak, tehát nem naptár 'szerinti egy hónapra, hanem 31 munkanapra tűzték ki a feladatot. A műszakiak szinte minden Világrekord az V-ös bányaüzem légaknájának mélyítésénél Föld alatt és föld felett félidőben az új bánya építése — Uj gépek, technológiák, eljárások sorát alkalmazzák a bányaépítés közben részletre kiterjedő tervet készítettek, amelyhez igénybe- vették a korábban készült feljegyzéseket, tankönyveket, a műszaki és közgazdasági tudományok adta mankókat. Például alapos statisztikai elemzéseket készítettek a robbantás, a szállítás, a biztosfás időszük-_ ségleteiről, ezek figyelembevételével tervezték meg a ciklusokat, ehhez alakították ki az egymást követő és a párhuzamosan végezhető munkaműveleteket. Természetesen a leggondosabb tervezés, a külföldi tapasztalatok elemzése, az új módszerek alkalmazása sem lett volna elegendő az aknamélyítő brigád szorgalma, összehangolt munkája nélkül. Az előkészítéshez, szervezéshez szervesen illeszkedett az anyagi ösztönzés is: nehéz pontosan meghatározni, hiszen a 31 munkanap két bérelszámolási hónapra oszlik meg, de körülbelül egy hónapra 18 000 forintnyi fizetés jutott a vájároknak, amelyhez még jelentős összegű prémiumot lehet számítani. Azt hiszem, hogy akkor is megérdemelten jutottak munkájuk eredményeként ehhez a jövedelemhez, ha az a rekord ideje alatt meghaladja a 25 000 forintot. Végezetül az aknamélyitő rekordról szólva abszolút értelemben ritka eredményt értek el a Mecsekben. A Szovjetunióban ugyan volt, amikor összehasonlíthatatlanul nagyobb (ötszörös) teljesítményű aknamélyítő berendezéssel, párhuzamos munkaszervezéssel 401 méteres eredményt értek el a nagy létszámú munkacsapattal. Dörne- rék 207 métere, ezzel a nagyon korszerű, de közepes kategóriájú aknamélyítő berendezéssel a szakirodalom szerint az ötödik a világon. Teljesítményük, az egy műszakra eső 20,2 köbméter azonban mint említettem világrekord I Érdemes nyomon követni, hogy csökkent a létszám a különböző rekordoknál: 1965-ben, amikor 102 méter aknát mélyítettek 64-en dolgoztak a brigádban, 1977-ben a 133,5 métert 37-en, most pedig péntek estig 202,5 métert 19-en mélyítettek le. Aligha lehet kétséges, hogy holnap elérik a 207 -métert. Megvallom, kevésbé lelkendeznék, ha öncélú, csupán a résztvevő dolgozók tehetségét, szorgalmát, alkotásvágyát bizonyító világrekord-kísérletről volna szó. A Mecseki Ércbányászati Vállalat új, V-ös bányaüzemének építése körülbelül félidejéhez érkezett időben és pénzügyi teljesítésben egyaránt. A légakna mélyítés egyik, igaz nagyon fontos létesítménye az új üzemnek. Nem mindegy tehát, hogy milyen gyorsan, a várható áremelkedéseket esetleg megelőzve épül meg a bánya, s persze az sem mindegy, hogy mikor lesz képes a beruházási költség megtérülését a termeléssel biztosítani. Nézzük hát a félidőben, hogy is áll, milyen lesz az új bányaüzem. Tekintsük át először a föld alatti bányatérségeket. A légakná tehát holnap, amikor az új rekord megszületik, 577 méter mélységben lesz. Új módszerrel történik például ebben az aknában a biztosítóshoz használt beton leadása. Eddig csöveken ejtették le, a 600—700. méterben mór olyan erővel zúdult le, hogy nagyon gyakran kellett a csöveket cserélni. A konténerben leszállított beton jobb minőségű, ugyanakkor elhagyható a pénzt, időt igénylő csóépítés. Mint már említettem lyukasztottak a 13. szintre a 4/13-as vakaknában, sőt június közepén a 13-as és 21-es szintet összekötő vakakna mélyítés is elkészült. Már megkezdődött a szerelvényezés is. Épül a bányaüzem, illetve a IV-es és V- ös bányaüzem keleti bányamezejének új légútrendszere is. Ezt is egészen egyedülálló költségmegtakarító módszerekkel hozzák létre. A IV-es légakna mellett a 13. szintről kiindulva, több szakaszban 830 méter feltörést hajtott ki Deák László szocialista brigádja egy szovjet KPV-1-es típusú feltöréshajtó padozattal. Ugyanők a svéd ALIMAC aknamélyítő berendezéssel ezt a feltörést 30 négyzetméteres szelvényű aknává bővítik majd három felállásban. Ezzel új légaknát nyernek, amely a két bányaüzemből 20—22 000 köbméter fáradt levegőt húz ki. A régi IV-es légakna pedig behúzó akna lesz és szállítási feladatokat lát el. Készül az V-ös bányaüzem tárószinti bekötő vágata is, amelyen majd az ércet a napszintre szállítják. Ebben a több, mint másfél kilométeres vágatban jiehéz kőzetkörülmények között dolgoznak. Nem használják a korábban sokat ígérő lánctalpas vágatkombájnt. A nagysúlyú gép ugyanis az egyébként vízbő vágatban valóságos sártengert gyúrt az ösz- szetört kőzetből. Viszont sikerrel alkalmazzák a jugoszláv ideiglenes biztosítást, amely gyorsan, könnyen nagy védettséget biztosít az itt dolgozók számára. Elkészült a szállító akna öntöttbeton tornya. Az 53,6 méter magas 420 négyzetméter alap- területű, 22 430 légköbméteres építményben most a 24. szint kiképzése folyik, ezen a 49 méter magasban levő emeleten helyezik majd el a két 50 tonna teherbírású darut, amelyek ezekben a napokban érkeznek a Ganz-Mávag-ból. Az OBV, a WKM, a TRANSZVILL, a VERTESZ közreműködésével állítják majd üzembe a kétha- tású szállítógépet. Folyik a trafóállomást és az aknatornyot összekötő villamosellátást biztosító alagút építése, amely négy méter mélységben csatlakozik majd az aknához. Megkezdte a BÉV a szociális épület és irodaház komplexum építését. Az IMS szerkezetű, 10 000 négyzetméter területű (az étterem nélkül) létesítmény szerelését decemberre kell befejezni. Mindezek mellett a napszinten épülnek a víz, a villamos- energia-ellátást biztosító létesítmények, csak a külszínen ebben az évben 150 millió forint értékű munkát kell elvégezni. Hazánk egyik legjelentősebb, Baranya legnagyobb beruházása az építés, a majdani üzemelés technikai szintjét, szervezettségét tekintve úgy tűnik nem hazudtolja meg majdani célját, az atomkorszak szolgálatát. Fogyasztói árpolitika, 1981. (2.) Ái és fogyasztás Bizonyos esetekben az ország, a vállalatok és a lakosság érdeke kevésbé fűződik a kötött árhoz, sokkal inkább a kiegyensúlyozott ellátáshoz. A „legdrágább” az az áru, amit nem lehet kapni. (Gondoljunk csak a filléres pótalkatrészek hiányára!) A „legolcsóbb" viszont az, amit - egyebek közt az ösztönző árhatásokra — ön. ként megtakarítunk. Végül is a mindennapi élet azt bizonyította: mind az árufelesleg, mind az áruhiány - következésképpen a merev árrendszer — társadalmi méretű pazarlással jár. Az árváltozások hatására általában ésszerűbb arányok alakulnak ki a termelésben és a fogyasztásban. A fogyasztás szerkezeti változásai hosszabb távon mégsem pusztán az áralakulást, hanem a társadalmigazdasági fejlődést tükrözik. Az ármozgás fékezi vagy felerősíti ezt az objektív folyamatot. Nézzük például az élelmiszerfogyasztás alakulását. Rendkívül gyorsan növekedett a fogyasztás az utóbbi negyedszázadban, — de nem az áralakulás hatására. Az élelmiszer- termelés költségei döntően a mezőgazdaság iparosodásának hatására — jelentősen emelkedtek. Az életszínvonal emelkedése tükröződik a növekvő fogyasztásban, összetételének változásában. A liszt, a kenyér vagy a burgonya ára lasabban nőtt, mint a húsé, mégis az előbbiek fogyasztása csökkent, míg az utóbbié gyorsan növekedett. Egy főre jutó élelmiszerfogyasz tás a jelzett években: Megnevezés: 1934-48 1950 1960 1978 1979 1980 Hús- és húskészítmények, hal, kg. 34 35 49 74 73 73 Tej- és tejtermékek, kg 102 99 114 153 160,4 162 Cukor, kg 11 16 27 34 34,1 35 Liszt, lisztes áru, kg 145 141 133 114 113,3 112,5 Burgonya, kg 130 109 98 63 61,3 62 Élelmiszer-fogyasztásunk nemzetközi összehasonlításban is kiállja a próbát: kalóriaértéke elegendő, s egyre korszerűbb táplálkozást tesz lehetővé. Az egy főre jutó napi kalóriafogyasztás meghaladja a 3200 kalóriát (kilojoulban 13,300). 1980-ban az egy főre jutó húsfogyasztás 73 kg volt, szemben a háború előtti 34 kg- mol. A tojásfogyasztás megháromszorozódott, a cukoré 3,5- szeresére nőtt. Napjainkban, amikor a lakosság fogyasztóként is érzékeli az ország nehezebb gazdasági helyzetét, az eddig elért magas életszínvonal megtartása a feladat. Az esetleges áremelésnek többnyire nem célja, hogy a fogyasztás abszolút szintje csökkenjen, csupán az, hogy a növekedés eddigi üteme mérséklődjék, s ci termelési kedv, valamint az áruellátás kialakult színvonala fennmaradjon. Magyarországon az egy főre jutó összes fogyasztás évi átlagos növekedése a felszabadulást követően meghaladta a négy százalékot. A társadalom széles rétegei rendesen táplálkozhatnak és ruházkodhatnok. A háztartások többsége tartós fogyasztási javakkal felszerelt. A kulturális javakait és értékeket n lakosság széles rétegei megszerezhetik; jelentősen javultak a lakásviszonyok. A különböző társadalmi rétegek fogyasztásának összetétele közeledik egymáshoz. Az összes fogyasztáson belül folyamatosan csökken az élelmiszer- és gyorsan nő a tartós- és egyéb iparcikkek részaránya. (Az élelmiszerfogyasztás részesedése például az összfogyasztásban 40 százalékról 30 százalékra csökkent 1980-ban, 1960-hoz viszonyítva.) A változásban kifejeződnek az életszínvonal általános emelkedését jelző tényezők: növekszik a háztartások gépesítettsége, korszerűsödik energiastruktúrája, emelkedik a lakáskultúra színvonala, egyre több a szabadidő. (Világjelenség, de nem tekinthető progresszívnek az élvezeti cikkek fogyasztásának növekvő részaránya.) Mindebben elsősorban a fogyasztási szerkezet ésszerűsítése révén — az árpolitika szerepet kap, de hatókörét nem szabad túlértékelni. Az árszínvonal és az ármozgások befolyásolják ugyan a fogyasztás szerkezetének változását, de az árak szerepe nem kizárólagos. A fogyasztás egy része merev, az árhatásokra érzéketlen. Másik része azonban rugalmas, így az árak emelkedése és — csökkenése a keresletet meghatározott irányba terelheti. Az ésszerű árváltozásoktól hosszú távon a fogyasztási szerkezet kedvező alakulása és a jobb áruellátás egyaránt várható. Minden család és minden lakos fogyasztása másként oszlik meg a különböző áruk és szolgáltatások között. Döntő fogyasztási szerkezetet formáló tényező az egy főre jutó jövedelem, a család és az egyén vagyoni helyzete. De a fogyasztás alakulását szubjektív tényezők is befolyásolhatják: a szokás, az ízlés, a beosztó-készség. A vásárlási és invesztíciós lehetőségek motiválják a fogyasztói döntéseket. Fontos, hogy a termelőket, a fogyasztókat olyan hosszú távú célok elérésében tegyék érdekeltté, amelyekért érdemes többet és jobban dolgozni, amelyek az országnak, az egyénnek is a legelőnyösebbek, a leghasznosabbak. Köztük első helyen szerepelnek a lakásépítések és a kiegészítő gazdaságok magánerős befektetései. Minden lehetséges megoldás közül pedig a legrosszabb az egyébként megtakarítható jövedelmek pazarló felélése. A fogyasztói szerkezet ésszerűsítésében napjainkban különösen nagy lehetőségek rejlenek. Az áremelések negatív hatása az ésszerű fogyasztói magatartással részben mérsékelhető: ha fogyasztásunkat úgy alakítjuk, hogy csökkenjen a dráguló és növekedjen a viszonylag olcsó cikkek és szolgáltatások aránya a családi fogyasztói kosárban. A gazdasághoz hasonlóan persze a magánéletben is nehéz alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. A szokás hatalma, a kényelem, a beidegződés — legalábbis átmenetileg — a gazdasági kényszernél is erőteljesebben hat. Hosszabb távon azonban elkerülhetetlenül utat tör magának az ésszerűség. Nem mindegy például, hogy három forintba, avagy 13,30-ba kerül a 86-os oktánszámú. normál benzin literje. A kellemetlen benzináremelések sora sok más intézkedéssel együtt segített megállítani a rohamosan dráquló nyersolaj behozatalának növekedését. A takarékosság, a beosztás legtöbbször mégsem arra való, hogy a fel nem használt javak a népgazdaságot gyarapítsák. Hiszen a lakosság megtakarított jövedelmeit is elkölti idővel. A takarékosság végeredményben ésszerű fogyasztói magatartás, sajátos optimalizálás az igények minél teljesebb és lehetőleg napi gondoktól, feszültségektől mentes kielégítése érdekében. Az árváltozásokra való ésszerű reaqálás az egyén javót és a közösség hasznát egyaránt szolgálja. Kovács József HÉTVÉGE 3.
