Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-25 / 172. szám

1981. június 25., csütörtök Dunántúlt napló 5 irdekes kísérlet a Dombay-tonal Érzékenyek az igazságra Központi ellátást tervezni Felmérés Pécsett az orvosi ügyeletekről Alkotótábor Bakócán Alsó tagozatos pedagógusok továbbképzése % Fel sem néztek munkájukból, amikor fotós kollégámmal be­léptünk a terembe, annyira el- mélyülten dolgoztak valamin. Csak kettőnek kellett félrehú­zódni, akik a bejárati ajtóra felakasztott, derekukkal kifeszí­tett vetőszálakkal foglalatos­kodtak. Néhány asztalon az elmúlt három nap tárgyi ered­ményei: apró bőrdíszítések, használati eszközök, övék, gyű­rű és nyaklánc vékony rézdrót­ból, szép kavicsok dróttal fog­lalva, szövött báboK, kis térítők tarka összevisszaságban./ A Pedagógus Továbbképző Intézet minden nyáron megren­dezi egyhetes továbbképzését az általános iskolai rajztanárok számára a bakócai gyermekott­honban. Idén az alsó tagoza­tokon tanító pedagógusok kap­tak részvételi lehetőséget. — Nem is gondoltuk, hogy ennek a kezdeményezésnek ilyen sikere legyen — nyilatkoz­za Baktay Patrícia megyei rajz­szakfelügyelő, hiszen egy cso­mó jelentkezőt hely hiányában nem tudtunk fogadni, öröm nézni, hogy az itt levő 26 kol­légám milyen izgalommal, igye­kezettel — és láthatja — ered­ménnyel ismerkedik azokkal a technikákkal és eszközökkel, amelyek a kisiskolások környe­zet- és technikafoglalkozásain játékosan, viszonylag könnyen eredményt mutatva fejlesztik a gyermekek kreativitását, eszté­tikai érzékét. Varga Györgyné a majsi is­kolából érkezett: — Néhány éven keresztül részt vettem ezen a továbbkép­zésen, és most igen boldog va­gyok, hogy itt szerzett ismere­teimet továbbadhatom kollé­gáimnak. Természetesen rajz és mintá­zás is szereoel a programban. — Az első órákban érződött a résztvevők elfogultsága — mondja Majsay Lászlóné rajz­tanár, aki Komlóról érkezett a foglalkozások vezetésére — azonban a látás és láttatás él­ményének felfedezésén keresz­tül ez hamar levezetődött. A beszégetések és . gyakorlati foglalkozások által olyan szem­léletváltozás következett be, amelytől pedagógus és gyer­mek munkája gazdagodik, új értelmet kap. Mindannyian kérték, írjam le köszönetüket Kovács Tibor inté­zeti igazgatónak, aki figyelmes természetességgel helyet bizto­sít a tanfolyamnak. Ezt szíve­sen meg is teszem. Az olvasótábori mozgalom az utóbbi években' rendkívül nép­szerűvé vált; a baranyaiak kö­zül az egyik legnevesebb, a már több mint hároméves Dom- bay-tavi. S akik munkájukkal, emberi magatartásukkal emlé­kezetessé teszik a gyerekeknek ezt a tíz napot: Halász János­áé táborvezető, a Baranya me­gyei Könyvtár munkatársai, és a kiscsoportvezetők: Borsos Margit, Ungvári Judit, Molnár Tibor tanárok és Merth László szociológus. Nem először ve­zetnek olvasótábort, s ezt az ideit mégis érdekes kísérletnek nevezik. — Harmadszor vagyunk itt, de tavaly elhatároztuk, hogy teszünk egy próbát, éppenség­gel kísérletnek is nevezhetjük. Idén ugyanazokat a gyerekeket hívtuk vissza, akik az előző nyáron is itt voltak. Az előző tábort sikeresnek tartjuk, s a tavalyi foglalkozásokat tovább is akarjuk fejleszteni. S nem tagadhatjuk le azt sem, hogy kíváncsiak voltunk: mi él még bennük a korábbiakból. Az biztos/ hogy szívesen jöttek, mert mindenki eljött. Sőt fel­adatot is kaptak: tavasszal egy­szer találkoztunk velük, s kér­tük, olvassák el a „Legyek urá"-t — na persze, velük is megtörtént az, ami általában az iskolákban szokott: ezt nem mindenki teljesítette ... — Ez a tábor nemcsak cél­jaiban különbözik a többitől, hanem formailag is sokkal kö­tetlenebb. Ilyenkor biztos kide­rül, mi érdekli a 13—14 éveseket igazán. — Főként az olvasás szerete- tére és igényére kell őket meg­tanítani, s persze az értő ol­vasásra. De ez nem azt je­lenti, hogy itt éjjel-nappal ol­vasunk. Sőt. Miután rájöttünk, hogy rendkívül érzékenyek az igazságra és az igazságtalan­ságokra, olvasmányokon, fil­meken, iskolai és családi konf­liktusok megvitatásán át pró­báljuk rávezetni őket arra, hogy később a társadalomban elő­forduló konfliktusokat hogyan próbálják megoldani. Ez a módszer nagyon jó példa arra, hogy az iskolákban szerzett — és többségében — lexikális tudás és a való élet gyakorlata közötti űrt hogyan lehet megszüntetni, vágy leg­alábbis kísérletet tenni arra. Kedden délután például meg­nézték a „Sípoló macskakő” című filmet, s az azt követő vita volt a bizonyítéka annak, meny­nyire fogékonyak a gverekek az ilyenfajta konfliktusok lehe­tő leaigazságosabb megoldá­sára. De a tegnapi film-beszél­getéssel még nincs lezárva az ügy: a már hagyományos „bí­rósági tárgyalás” követi majd aj vetítést, hivatásos bíró vezeté­sével. Ezenkívül még számos érdekes és hasznos programban lesz részük: saját „társadalmat” alapítottak, s ennek megter­vezték az alkotmányát is, amit persze meg fognak vitatni; szó kerül életmódra, életminő­ségre is, s előadókat is hív­tak, mint például Zombori Ot­tó csillagászt, Tichy József nép­rajzkutatót, s dr. Berta Pál büntetőbírót, aki majd a „tár­gyalást” vezeti. Természetesen vetélkedőt is rendeznek,'. s, minden témát úgy beszélnek meg, hogy az irodalom, a mű­vészet mindig jelen van e be­A villámlás és mennydörgés furcsa párbeszédét vigasztala­nul zuhogó eső monoton lo­csogása kíséri Este féltizenegy van. Kihalt az utca. Alig né­hány utánfutós személyautó ár­válkodik a Vásárcsarnok par­kolójában. Az egyik kocsiból középkorú férfi száll ki, szege­di őstermelő. Hatszáz négyszö­göles földjét szabad idejében műveli, „civilben" taxisofőr. Évi százezret hoz a konyhára a kert. — December óta csak koksz, bál eltüzeltem kétszáz mázsát. Kétóránként keltem fel éjsza­ka, hogy egyenletes hőmérsék­let legyen 'a melegházban. Napszámost nehéz szerezni, harmino forintos órabérért és teljes ellátásért is alig jönnek. Tíz mázsa paradicsomot hoz­tam, kétszer fordultam Szeged­ről, számoljon utána! Már ér­deklődtek, de elég magas ló­ról; huszonhat alatt nem adom Az olvasótábor meghívója: szimbolikusan az első és az utolsó nap szélgetésekben. Ez az egész így együtt talán biztosíték arra, hogy a több mint harminc ba­ranyai tanuló — legtöbbje fal­vakból érkezett — maradandó útmutatást vigyen magával. Dücsö Csilla kilóját. A legfőbb baj, hogy városonként és naponta kiszá­míthatatlanok az árak. Meg­ígértem már előzetesen néhány ABC-vezetőnek, hogy hozok árut, s akkor már megpakol­tam a kocsit A nagybani (viszonteladói) piacot hivatalosan tavaly áp­rilisban hozta létre a pécsi Pi­ac. és Vásárcsarnok Felügye­lőség. A működtetőt az a cél vezérelte, hogy valamelyest el­különítse a városban dolgozó közel ötven zöldség-gyümölcs magánkereskedő nagytételű fel. vásárlásait a lakosság közvet­len piacozásától. Az értelmező szótár szerint viszonteladó a. „nagykereskedőtől további — nyereséggel való — eladásra vásárló kereskedő". Persze, ahogy az embereknek sem a piac az egyetlen beszerzési le­hetőségük, a magánkereske­dők sem csak a pécsi nagyba­ni piacon vásárolják általá­nos elismerést kiváltóan szép áruikat. Elmehetnek Pestre a stabil árakkal és óruhegyekkel működő Bosnyák téri piacra és 'kialakíthatnak közvetlen kap­csolatokat is a termelőkkel Aki tegnap mégis úgy dön­tött, hogy Pécsett marad — mint például Petrov Péter és Istókovics Ferenc — az már hajnali háromkor a vásárcsar­nok körül nézelődött. Az átla­gosnál is kevesebb árut hoztak ezen az esős napokat követő szerdán, így alkura nem is na­gyon volt lehetőség, a keres­kedők inkább arra törekedtek, hogy mindenből jusson egy ki­csi, mert „a vevőt el kell lát­ni; hacsak egyszer nincs meg­felelő kínálatom, másnap már másért sem hozzám jön". Felmérést készített a városi tanács egészségügyi osztálya a pécsi orvosi ügyeletek ellátá­sáról. /Az elemzés alapja annak a hosszabb távra szóló tervnek, miszerint a központi elvárások­nak megfelelően Pécsett is centralizált ügyeletet szervez­nek. Mit tár fel az elemzés? Néz­zük a gyermekorvosi ügyelet statisztikáit: a pécsi gyermeke­ket éjszaka a Munkácsy Mihály utcai rendelőben fogadják. Ez év első öt hónapjában 1648 beteget ápoltak, közülük 470 A nagy tételekben felvásárolt paradicsom kilója 25. a papri­káé 35, a baracké 40, a zöld­babé 35, a salátauborkáé 10 forint körül mozgott. Kimon­dottan kevés sárgarépa és zöldség érkezett (6—8 forintos áron vették), de jóval több, át­lagosan tíz forintos áru fejes- káposzta és kelkáposzta is gaz­dára talált volna. — Látja, már a felvásárlási áraink is szinte megegyeznek a ZÖLDÉRT fogyasztói árával — lép mellém egy, a további szál­lítókat váró viszonteladók kö­zül — ők változtatják szinte napról napra az árakat, ugyan­akkor sem mennyiségben, sem minőségben nem tudják telje­sen kielégíteni az igényeket. Az ingadozó árak viszont renge­teg termelőt elriasztanak Pécs­től, pedig szükség lenne több árura. Én például hetente két­szer járok Pestre. — Jogos igény velünk szem­ben, hogy. ha picit drágábban is, de kifogástalan minőség­ben és nagy választékban ad­junk zöldséget és gyümölcsöt, így aztán elég nagy a rizikó. Ha valami nem fogy el idő­ben, akkor azt mindig „Bu- ricskiné” veszi meg — mondja hamiskás mosollyal, s be is mutatja azt a mozdulatot, amellyel a kukába szokta bo­rítani a felesleget. Aztán lassan mindenki pa­kolni kezd, irány a termőföld vagy a bolt — estig. Éjszaka minden kezdődhet élőiről. Fél hat van. Ébredezik a város. Éb­redeznek a vevők. Eszembe jut, amit még este hallottam: „A magyar dolgos nép. csak nem szabad elvenni a kedvét a munkától ..." Bozsik László Lvov-Kertvárosból, illetve a sik­lósi városrészből,’ 395 a régi el­ső, 311 a második és 361 a harmadik kerületből érkezett. A rendelési idő megoszlását tekintve este hét és tizenegy óra között jelentkeztek a leg­többen, míg a hajnali órákban alig páran. Ugyanez jellemző a felnőtt ügyeleti ellátásra is. Érdekes összefüggést mutatott már a korábbi, az öt évvel ez­előtt készült felmérés, a mozi­műsorok, illetve az esti rendez­vények és a betegek megjele­nése között: kiderült, a felnőt­tek általában tíz óra és éjfél körül szánják rá magukat, és keresik fel az ügyeletes orvost. A felnőttellátás ma még rész­legesen centralizált Pécsett: há­rom helyen, a Munkácsy, a Ve­ress Endre és a Korvin Ottó ut­cai rendelőben fogadják a be­tegeket, tavaly összesen 16 891- et, a betegforgalom 21 száza­lékát tette ki a lakáson történő, 66 százalékát az ügyeleti ellá­tás. A betegek 34 százaléka jelent meg injekcióért, vagy receptért, amit elintézhetett volna a körzeti rendeléseken is, és ezzel a kényelmességgel fontos perceket vont el a való­ban sürgős ellátásra szorulók­tól. Ez tapasztalható a gyer- mekügyeleten is, ahol sok szülő kora este intézi el az igazolá­sokat, a tápszerrecepteket. A felmérés azt indokolja, hogy Pécsett is jobb ellátást biztosíthat a központi ügyelet. Ha a gyermekellátás napi for­galmát nézzük: a Munkácsy Mihály utcában éjszakánként 10—11 beteg jelentkezik, a leg­népesebb városrészből, Kertvá­rosból 4—5. Mennyivel tud jobb ellátást nyújtani a központi ügyelet? Ma egy gépkocsi áll a négy éjszakai szolgálat rendel­kezésére. A házhoz hívások ide­jén nincs orvos a rendelőben, bár két éve szakképzett asszisz­tensek segítenek a gyors intéz­kedésben. Gondot okoz az is, hogy a gépkocsi csak a rende­lőben értesül az újabb címről, ami körülményesebb, lassabb odajutást jelent. Azt tervezik, hogy a Lánc utcai rendelőintézetben szerve­zik meg a centralizált ügyeletet, ide költözik az éjszakai felnőtt- és gyermekszolgálaton kívül a fogorvosi ügyelet is. Itt majd rendelkezésre áll a megfelelő technikai bázis: több gépkocsi lesz szolgálatban, és a jármű­veket, valamint az ügyeletet URH-rádiós összeköttetéssel látják el, és biztosítható, hogy mindig tartózkodik orvos a rendelőben, a vizsgálatra je­lentkezőket megkímélve a fe­lesleges várakozásoktól. Szeret­nék megoldani a városkörnyéki községek bekapcsolását is: ki­derült, hogy a Pécs közelében települt falvak lakóinak sokkal kedvezőbb, ha a megyeszék­hely orvosi ügyeletét látogat­hatják, mint a kétnaponként váltó körzeti községi rendelőket. Már Pécsett látják el az éjsza­ka, illetve hétvégeken jelentke­ző kővágószőlősi, kökényi, po- gányi és keszüi betegeket. Remélhetőleg jövőre megva­lósulhat a Lánc utcai központi ügyelet, addig is a városi ta­nács egészségügyi osztálya megkezdte a tervek kidolgozá­sát és megrendelte a techni­kai berendezéseket. G. M. Kircsi László Készülnek a különböző dísztárgyak, ékszerek, használati eszközök bőrből Látogatás a viszont­eladói piacon „Ha csak egyszer nincs megfelelő áru, akkor...”

Next

/
Thumbnails
Contents