Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-25 / 172. szám

© Dunántúlt napló 1981. június 25., csütörtök „A Domolos Gyorsaság, szervezettség, biztonság írta: dr. Szalay Tibor alezredes A világ különböző részéről sajnos gyakran érkeznek hírek olyan természeti és ipari katasztrófákról, amelyek esetenként nagy területen emberek tíz. és százezreit sújtják, ve­szélyeztetik. A jövő háborújában alkalmazásra kerülhető támadó eszközök — elsősorban atom­fegyverek — egyik fő jellemzője szintén az, hogy nagy távolságra eljuttathatók, nagy területeket és embertömeget veszélyeztetnek. A természeti és ipari ka­tasztrófák elhárításának tapasz, talataiból, valamint a korszerű háború várható jellegének, ha­tásainak elemzéséttől levonható egy fontos következtetés: a ve­szélyeztetett területen élő ál­lampolgárok védelmének, biz­tonságba helyezésének egyik alapvető és hatásos módsze­re a kitelepítés — azaz a la­kosságnak az ország (megye, város, község) egyes veszélyez­tetett területeiről időben tör­ténő kivonása biztonságos te­rületre, A természeti katasztrófák kö­zül hazánkat leggyakrabban az árvíz fenyegeti. Árvízvédelmi töltések által védett területen él hazánk népességének csak­nem a fele. A közelmúlt ilyen eseményei, bői idézzük fel az 1970-es esz­tendő május—június hónapjait, amikor a Tisza völgyét rendkí­vüli természeti csapás sújtotta. A Tisza felső szakaszának víz­gyűjtőjére hullott óriási meny- nyiségű csapadékot a folyók nem tudták befogadni, és az át­ázott gátak több helyen nem bírták a terhelést, Szabolcs megyében a víz kilépett a medréből. Több tucat veszélyez, tetett községet ki kellett üríte­ni és a lakosságot biztonságos helyre szállítani. A veszély azonban tovább terjedt, Csöng, rád és Békés megyékben — bár gátszakadás nem volt — megelőző jelleggel, hasonló intézkedésekre került sor. összességében mintegy 60 városból, községből több mint százezer állampolgár kitelepí­tését hajtották végre a taná­csi, honvédségi, polgári vé­delmi, karhatalmi és más ve­lük együttműködő szervék Az 1980-as Körös völgyi ár­víz Békés megyét sújtotta. Is­mét mozgásba lendült a kite­lepítési és befogadási mecha­nizmus és működésének ered­ményeként 8 település lakos­sága hagyta el szervezetten la­kóhelyét és talált ideiglenes otthont az árvíz által nem fe­nyegetett helységekben. Az említett árvízveszélyes időkben nemcsak az emberek védelméről, hanem sok tízezer állat és különböző anyagi ja­vak, értékek biztonságba he­lyezéséről is gondoskodni kel­lett. A szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megfelelő fel- készültség, tervszerűség, gyor­saság, a közreműködő szervek összehangolt tevékenysége biz­tosíthatja az életveszély elhárí­tását. Természetesen sok múlik az állampolgárok megértésén, nyugalmának megőrzésén, fe­gyelmezettségén. Indokolatlan pánikkeltés sok zavart okozhat, megnehezítve a hatóság mun­káját, felesleges izgalmat okoz­va az amúgy is felzaklatott ál­lapotban lévő többi kitelepü­lőnek. A kitelepítést a megyei ta­nácselnök rendeli el, végrehaj­tója az illetékes polgári védei­Kitelepültek vasúti berakodása mi parancsnokság kitelepítési szerve és a helyi tanácsok A kitelepítés elrendelése után a kitelepítési szervek ér­tesítenek minden kitelepítésre kötelezett állampolgárt. Nyilvánvaló, hogy az a ható­sági intézkedés, amely az ál­lampolgár számára kitelepítési kötelezettségei határoz meg — azaz a veszélyeztetett terület­nek, lakóhelynek a kijelölt irá- / nyakban történő szervezett el­hagyását és új befogadási he­lyen történő letelepülést — az emberek érdekében, értük tör­ténik. Mindnyájan tudjuk, érezzük, hogy milyen nehéz szinte egyik óráról a másikra a megszabott életformát gyökeresen megvál­toztatni. Nehéz az otthont el­hagyni és közbén szorongva, félve arra gondolni, mikor tér­hetünk oda vissza és megma­rad-e egyáltalán az otthonunk — ami legtöbbször egy egész élet munkáját jelenti.- Az „egyenlet” másik oldalán azon. ban az életünk áll, amelynek mentése érdekében mindent meg kell tennünk. Szükséges kihangsúlyozni a kitelepülés szervezett jellegét, ugyanis adott esetben csak a meghatározott irányban tele­pülhetnek ki az állampolgárok. Hazánkban ez a család együt- tartásának elve alapján törté­nik, hogy az egyes családhoz tartozók egyszerre és azonos helyre kerüljenek A jogszabályaink meghatá­rozzák azt is, hogy a társada­lom bajba jutott tagjainak meg. segítésében milyen kötelezett­ség hárul arra, aki a nem ve­szélyeztetett területen él. Ennek értelmében a befogadási terü­let állampolgára köteles ingat­lanának, lakásának egy részét a kitelepülőnek átadni és az életvitelükhöz szükséges körül­ményeket biztosítani. A kitelepítésben részt vevő ál­lampolgárok figyelmét néhány nagyon fontos teendőre, maga. tartási szabályra kívánjuk fel­hívni. A kitelepítés elrendelése után az alábbiakat hajtsák végre: Kitelepültek megérkezése az új helyre — jegyezzék meg a hatóság által elrendelt kitelepítés rend­jét (mikor, hogyan, gyülekezé­si hely), A lakás elhanvásakor: — kapcsoljanak ki lakásuk­ban minden elektromos áram­mal működő készüléket, fogyasz. tásmérő órát, és a vízvezetéket zárják el, — zárják el a vezetékes gázt a főkapcsolóval, a palackos gázt az előírt módon, — szén vagy olajfűtés esetén szüntessék meg az égéstérben a tűzet, — vegyék magukhoz érték­tárgyaikat, összes igazolványai­kat, irataikat, meglévő és szük­séges gyógyszer- és kötszerkész­letet. — csomagoljanak össze me­leg ruhaneműt, takarót, tisz­tálkodó eszközöket, nem rom­landó élelmiszerekből eqy-két napra elegendő készletet, sze­mélyenként 1—2 liter ivóvizet. Az egész csomag, amit el­szállítanak, a legkisebb térfo­gatban csomagolva lehetőleg 15—20 kg-ot ne haladja meg. Árvízveszély esetén még to­vábbi rendszabályok « lakás elhagyása előtt: — a négylábú háziállatokat tereljék a meghatározott gyűj­tőhelyre, — helyezzék biztonságba (fó. liazsákba. lezárható fémedény­be stb.) a mezőgazdasági cél­ra használt mérgező anyago­kat, — a lakásban a használati tárgyakat, bútorokat helyezzék el az épület magasabb részé­ben (padláson) A kitelepítés és befogadás irányítása, biztosítása, a lakos­ság ellátása nagyon szervezett, összehangolt tevékenységet kö­vetel. Részt vesznek benne a tanácsi szakigazgatási szer­vek, a polgári védelmi kitele­pítési és befogadási, egészség- és növényvédelmi szakszolgálat, rendfenntartó (rendőr munkás- őr) erők, közlekedési vállala­tok, egészségügyi intézmények stb. , A felsorolt és közreműködő szervek az ehhez szükséges tervekkel rendelkeznek, ezek ki­próbálása, a feladatok begya­korlása rendszeresen történik. Hazánk egyes területein — mint ismert és erről már szó esett — „élesben” kényszerül­nek a hivatásuknak eleget ten­ni, amikor a természet erői el­szabadulnak és azonnali cse­lekvésre van szükség. Az utóbbi években több me­gyei polgári védelmi gyakorla­ton feltételezett veszélyhelyzet körülményei között sikerrel pró. balták ki a kitelepítés és befo­gadás mechanizmusának egyes új módszereit. Az eddigiék összegezéseként kijelenthetjük, hogy minden ál­lampolgár személyes érdeke, hogy a kitelepítés tudnivalóit olyan mértékben megismerje, hogy szükség esetén saját ma­ga, családja, környezete biz­tonsága érdekében alkalmaz­za. hasznosítsa. pusztai imádság” A levéltári anyag rendezése közben mindig számíthatunk felbukkanó érdekességekre, amelyek érzékletesen világítják meg a korabeli állapotokat csakúgy, mint az akkor élt em­berek gondolkodásmódját és a közhangulatot. Az Igmándy—Hegyessy csa­lád iratainak átnézése közben is számtalan érdekességgel ta­lálkozhatunk. A család birtokai­nak központja a 'Szigetvár kö­zelében levő Domolos puszta volt, és a család tagjait a re­formkorban a liberális gondol­kodású nemesség soraiban ta­láljuk. Ezt bizonyítja többek kö­zött az is, hogy a családi le­véltárban ott van kéziratban Kölcsey híres búcsúbeszéde, amelyet az 1832—36-os ország- gyűlésen elmondott! Ezt bizonyítja az az irat is, amelyen — a kor szellemének megfelelően — „imába foglal­va" találkozunk a „rebellis" eszmékkel. A kor gyakorlatának megfelelően kézirat formájá­ban terjedtek. A sorokból csgk úgy árad a kor „rossz szelle­mét” megtestesítő Metternich elleni gyűlölet, a rossz gazda­sági viszonyok, a papírpénz el­értéktelenedés iránti keserűség. Egy ember népszerűségének az a legbiztosabb jele, ha a nép „imáiba foglalja”. Az „Ész Emberé"-nek számító Széchenyi helyett az „Érzelem" megteste­sítője, Kossuth Lajos esetében találkozunk ezzel. Értékét növe­li, hogy előtte csak Rákóczi em­lékét vették körül ilyenfokú csodálattal. Az iraton évszám nincs, de a közvetett utalások­ból nyilvánvaló, hogy a sza­badságharcot megelőző évek­ben készülhetett. Íme két, viszonylag könnyebben elolvasható részlet a kézírásos „imából". Hiszek egy Kossuthban — az Ő Mindenhatóságában — Magyar Ország, és Erdély új­já teremtőjében — ki fogantatott az igazságtól, született Zemplénben, kínoztatott Metternich által, eltemettetett a Budai Várban - harmad évre halottaiból fel­támadott, és fel ment Pozsony­ban — ült a1 Személynök jobbja fe­lől, ­onnét lészen Ítélendő a' Bétsi eleven holtakat, — hiszek Kossuthban — egy fe­lelős Minisztériumban — 's Magyarok egyességében, és az örök életünkben. Ámen." Vargha Dezső levéltári munkatárs Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs vá- :os POTE Gyermekklinika. Szigetvár, város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti, kórházi fel­vételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház, Pécs és a me­gye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kér.: II. sz. Klinika; II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat.); III. kerület: I. sz. Klinika. Sebészet, baleseti se­bészet: I. sz. Klinika. Égési sérü­lések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Te­lefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 óráig. Pécs-Baranya művelődési életének kezdete a felszabadulás után (1.) A pécsi Társadalom­tudományi Kör 1945 szeptemberében Pécs varos haladó értelmiségi körei társadalmi kérdések megvilágí­tása és feldolgozása céljából életre hívták a Társadalmi Kört. A Társadalomtudományi Kör helyi és fővárosi előadók bevo­násával a társadalomtudomány és a közgazdaságtan időszerű kérdéseivel foglalkozott. Célja: „hogy a társadalmi fejlődés modern szemléletét kiemelje a félremagyarázások elködösítő burkából, amellyel eddig azt körülvették.” — olvassuk a ko­rabeli híradást — az Új Dunán­túl 1945. szeptember 26-i szá­mában. Az előadásokat a Kórboncta­ni Intézet Dischka Győző utcai előadótermében rendezték meg. A Kör elnöke Faragó Ferenc egyetemi tanár, ügyvezető el­nöke Bálint Péter magántanár volt. A vezetőségben a munkás­pártok foglaltak helyet. A Décsi Társadalomtudomá­nyi Kör 1945 őszén (szeptember 28.) két előadást rendezett a materializmus és idealizmus té­makörében. Az elsőt Rudas László moszkvai egyetemi tanár, a másodikat Abay Gyula pécsi professzor tartotta. Az év november 16-án An­dies Erzsébet egyetemi magán­tanár tartott előadást: „Nemze­ti kérdés és szocializmus” cím­mel. „A materializmus és idealiz­mus” témakörben folytatta a sorozatot Ernst lenő. aki termé­szettudományos és filozófiai ol­daláról mutatta be ezt a kér­dést. Az előadást — tekintettel a nagyszámú érdeklődő közön­ségre — a központi egyetem nagy előadótermében rendezték mea. 1946 tavaszán a főváros tár­sadalmi és politikai életének jelentős eseményei voltak a Maovar Kommunista Párt által rendezett akadémiai ielleaű elő. adások. Ezeken az előadásokon neqviláaították azokat az ége­tő kérdéseket, melyek az ún. „nagypolitikát" elsősorban fog­lalkoztatták. A budapesti politikai aka­démia tapasztnlotH arra indí­tották a pécsi Társadalomtu­dományi Kör vezetőit, hogy ha­sonló célú vitaelőadásokat ren­dezzenek. A kör meaóllapodott a demokratikus pártok vezetőivel, hogy közösen rendezik meg a pécsi politikai akadémiát. Programja szerint vitaelőadá­sok keretében sorát ejtették mindazon kérdéseknek, melyek az akkori magyar politikai éle­tet uralták. Az egyes témákhoz vita formájában szóltak hozzá, s a közönség számára is lehető­vé tették a vitában való részvé­telt. Az előadás az inflációról, an­nak okairól, és megszüntetésé­nek lehetőségeiről szólt. A be­vezető előadást dr. Kassai Jó­zsef mondotta; a vitában részt vett dr. Hajdú Gyula és dr. Or­mos György. 1946. április 27-én dr. Lukács György tartott nagysikerű elő­adást „Kultúra és demokrácia” címmel. Az előadások oly nagy vonz­erőt gyakoroltak, hogy véglege­sen a központi egyetem nagy előadótermében kellett tartani őket. Minden szombaton du. 5 órai kezdettel tartották ezeket az előadásokat, nagyszámú — sok esetben igen zsúfolt —. kö­zönség részvételével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents