Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-23 / 170. szám

1981. június 23., kedd Dunántúlt Ilaplö 5 Kik a rokkantak? A támogatás mindannyiuk- nak szál A kérdést anna'k ismeretében tettük fel, hogy a megyében — de országosan is —a rokkan­tak nemzetközi éve alkalmából megindult akciósorozat „mel­léktermékéként” hajlamosak va­gyunk arra gondolni: csak a mozgássérültek az érintettek. Holott az ENSZ-indítvóny nyo­mán megalakult nemzeti bizott. sóg felhívása egyértelműen fo­galmaz: „Társadalmi céljaink között kiemelt helyet foglal el a halláskárosodott, a látáslo- gyatékos, a mozgáskorlátozott, az értelmi fogyatékos és idült beteg gyermekek, felnőttek* és idős emberek társadalmi egyen­lőségének mind teljesebb érvé­nyesítése”. A kérdést azért tettük fel Ke­resztes Jánosnénak, a megyei tanács munkaügyi osztálya fő­előadójának, mert úgy tűnik, nem eléggé közismert: szervek, szervezetek, kollektívák által felajánlott pénzbeni támogatás befizetésére egy olyan számla áll rendelkezésre, amely vala­mennyi rokkant javát szolgálja. A száma: 581—330004—1111. Eddig egyébként erre a számlá­ra Baranya megyében összesen több mint 110 000 forint gyűlt össze, amelynek felhasználásá­ról természetesen még nem döntött a közelmúltban meg­alakult koordinációs bizottság. Több lehetőség is van, példá­ul: a különböző egyesületek kö­zött létszámuk arányában fel­osztani, vagy egy közös, mind- annyiuküt érintő feladat meg­oldása érdekében felhasználni. (Ez utóbbi mellett nyomós érv, hogy nem minden rokkant tag­ja valamelyik egyesületnek.) Hogy a közvélemény elsősor­ban a mozgássérülteket véli az akció sorában kedvezményezett­nek, arra a legutóbbi példa: egy baranyai vállalat nyújt ne­kik könnyebbséget szolgáltatá­sai árának csökkentésével, ám a kedvezmény nem érinti mond­juk a látásfogyatékosokat, a halláskárosultakat. Éppen ilyen — s a párhuzamos intézkedések elkerülése' érdekében is — je­lenségek kiküszöbölését célozza a koordináció, amelynek egyik végrehajtója a megyei tanács munkaügyi osztálya. Nem utol­sósorban azért, mert a külön­böző rehabilitációs lehetőségek (egészségügyi, szociális) mögött a foglalkoztatási rehabilitáció nagyon elmaradt. Holott — akár pszichoterápiái szempont­ból, de gazdaságilag is — na­gyon fontos tényező lenne. E munkán való javítás érdekében a munkaügyi osztály levelet írt a legtöbb bedolgozót foglalkoz­tató cégnek: arra megfelelő munkakörben elsősorban meg­változott munkaképességű, a feladat elvégzésére alkalmas embereket foglalkoztassanak, olyanokat, akik orvosi előírás alapján zárt munkahelyen, kö­tött munkaidőben nem dolgoz­hatnak. m—a— Tfbti ayetveii— Az Országos Pedagógiai In­tézet és a Művelődési Minisz­térium idén Pécsett rendezi a magyarországi nemzetiségek nyel­vi, pedagógiai továbbképzését. Több mint 15 éve, minden nyá­ron, a vakáció első heteiben megrendezésre kerül ez a két­hetes kurzus, amelyre a nem­zetiségi óvodákban, általános ” és középiskolákban tanító peda­gógusokat hívják meg. 119 hall­gató érkezett tegnap Pécsre az ország minden részéből. Az ün­nepélyes megnyitó hétfőn dél­előtt a Löwey Klára Gimnázium dísztermében volt. Az elnökség, ben helyet foglaltak a városi és megyei tanácsok képviselői, a Német Demokratikus Köztár­Történelem­baráti körök Nyolc évvel ezelőtt alakultak meg Magyarországon az első középiskolai történelembaráti 'körök, amelyek a TIT égisze alatt működnek, s az a céljuk, hogy az iskolai oktatás mellett meg­ismertessék tagjaikat a törté­nelmi forrásokkal, a történettu­domány műhelyeivel és tudo­mányos módszereivel. E körök mozgalmának helyzetéről most második alkalommal rendeznek tanácskozást Szigetváron, a TIT történelmi választmánya és Baranya megyei Szervezete ren­dezésében. A hétfőn kezdődött négynapos országos konferencia — amelyet a járási hivatal elő­adótermében dr. Jeney Jenő, a TIT főtitkárhelyettese nyitott meg — jó alkalmat nyújt a kö­rök vezetőinek szakmai tapasz­A TÜZÉR acélszerkezetes pavilonjához szállítják a bemutatandó anyagot talatcserére is. Megkezdődtek a Pécsi Ipari Vásár előkészületei Az elmúlt héten kihordták a padokat az iskolák tantermei­ből, tegnap kitelepült a Me- csek-Tourist vásárirodája, meg. szállták a helyszínt a vásárépí­tők: a Szentlőrinci Költségveté­si üzem, a KGM Technika Há­za, a Magyar Hirdető és mások, ezzel megkezdődtek a július 10. én kaput nyitó Pécsi Ipari Vásár helyszíni előkészületei. A pécsi Köztársaság téren már kibújtak a Dunaújvárosi Vasmű könnyűszerkezetes csar­nokának tartóoszlopai — a ko­rábbinál nagyobb, magasabb csarnok is kiállítási tárgy —, benne rendezkedik be mások mellett az Agroker a háztáji kis­termelést segítő sokféle eszkö­zeivel és anyagaival. Építi pavi. Ionját a TÜZÉP is. A családi- és hétvégi ház-építőknek szeretné­nek segíteni és ötleteket adni sokféle szerelvény és építő­anyag kiállításával. Téglaipari vállalatunk megkezdte bemutató falainak felhúzását különböző tégláiból. A vásár helyszínén nagy munkát kell végezniük a villanyszerelőknek, új kábeléket telepítenek. A héten megérkez. nek a jugoszláv kiállítók vásár- rendezői is. Négy kamion indí­tását jelezték. Szokás szerint élelmiszereket, ruházati cikke­ket. kozmetikumokat és bútoro­kat állítanak ki. Mától változás lesz a forgal­mi rendben is. Lezárják a Rét utca alsó szakaszát és a Köz­társaság téri Általános Iskola előtti útszakaszt. Július 20-ig zsákutca az Eperjesi és az Igló utca, valamint a Köztársaság tér Vízügyi Igazgatóság előtti út­szakasza. Több cseresznye, kevesebb meggy Borsókonzerv-készités a szigetvári gyárban Erb János felvétele Szezon a Szigetvári Konzervgyárban Zöldborsó-feldolgozás öt vonalon Három műszakban termel a gyár saságból, Jugoszláviából és Csehszlovákiából érkezett ven­dég előadók, valamint az Or­szágos Pedagógiai Intézet ve­zető munkatársai. Az ünnepség a pécsi Janus Pannonius Gim­názium és Szakközépiskola nem­zetiségi tanulóinak műsorával zárult. Tímár András, az OPI főigaz­gató-helyettese megnyitó be­szédében az esemény fontossá­gát és jelentőségét méltatta. Fontos, hogy az a csoport, amely elszigetelségében legtöbbször igen tisztán és élő hagyomány­ként hordozza az anyaország nyelvét és kultúráját, minél több rétű élő kapcsolatot ala­kíthasson ki annak valóságos élő nyelvével, aktuális változá­saival. A beszéd, a nyelv — általában a kultúra hordozója Vasárnap este 10 órától hét­főn hajnalig 76,5 tonna zöld­borsót vettek át a Szigetvári Konzervgyárban, ahol javában tart az idei zöldség-gyümölcs feldolgozási szezon. Június 4- én megtörtént a próbagyártás. Június 8-a óta öt zöldborsó- és egy gyümölcsvonalon három műszakos termeléssel, hétköz­nap, vasárnap megállás nélkül dolgozik a gyár. Huszonnégy órás átvétellel éjjel-nappal fo­gadják a beérkező nyersanya­got. Egy műszakban 400 ember, naponta 1200 gyári dolgozó ve­szi át, dolgozza fel, csomagolja az új termést, amely a vártnál nagyobb mennyiségben érkezik. Bár a korai vetések megsíny­lették a szárazságot, s Dróva- sztárán a múlt heti jégeső el­verte a termést, a mostani idő­járás már kedvez a konzervbor- só-termelőknek. A hektáronkén­és közvetítője — mindig egy adott állapotot rögzít, amely­nek nemcsak hagyománya, de jövője is van. Gyermeknek és felnőttnek egyforma szerep jut a nemzeti kultúra ápolásában, hiszen az első, helyesen kiej­tett szóval kezdődik a kapcsolat és a nemzetiséqi iskolákban ta. nítóknak az oktatáson kívül az egész helység, illetve csoport nemzetiségi kultúráját és hagyo­mányait gondozni kell. Ez igen fontos közművelődési feladat. Dr. Sükösdi János, az OPI nemzetiségi osztályának veze­tője elmondotta, hogy tapasz­talatai szerint a nemzetiségi is­kolákban tanító pedagógusok igen gazdag, ugyanakkor pasz- szív szókinccsel rendelkeznék, így ennek a továbbképzésnek a módszertani, irodalmi ismeret­ti átlagtermés a gyár termelési körzetében eddig 3,5—4 tonna, ami nem érj el a tavalyi re­kordnak számító 5 tonnát, de azért jónak mondható. A ké­sőbben vetett borsóknál még jobbak a terméskilátások. Kilenc nagytermelő, nyolc tsz - Kétújfalu, Nagydobsza, Nagypeterd, Szigetvár, Zrínyi, Belvárdgyula, Drávasztára, Fel- sőszentmárton, Tótújfalu — és a Szigetvári Állami Gazdaság szállít zöldborsót a gyárnak, összesen 6240 tonna borsósze­met szerződtek le, amiből ed­dig megközelítőleg 2000 tonna érkezett be. Az átvétel szerve­zett, zökkenőmentes: a napi bővítésen kívül a gyakorlás is fontos célja, mert így aktivizá­lódik a meglévő ismeret. Komp­lex nyelvképzés folyik tehát. A Magyarországon lévő négy nemzetiségből három területen, horvát-szerb, német és cseh­szlovák nyelvvel és kultúrával foglalkozók hallgathatnak elő­adásokat. Ezen országikból 4— 4 előadó érkezett hogy a mód­szertani kutatások legújabb eredményeit magyarországi kol­légákkal megismertesse. A kur. zusokon kívül gazdag program várja a résztvevőket. Megismer­kednek Pécs és Baranya neve­zetességeivel, ellátogatnak Sza- lántára és Somberekre, hogy az ott élő nemzetiségiekkel találkoz­zanak. —i—o csúcs 208 tonna volt, az átvevő kapacitás 220 tonna, torlódásra tehát ez ideig nem került sor. Kedvező változást jelent az elmúlt évhez képest, hogy a partnerek öt új zöldborsókom­bájnt állítottak be, s ezektől közvetlenül a gyárba szállíthat­ják a termést. A gyár a terme­lők gépesítési technológiájá­hoz igazodva a tél folyamán átalakította zöldborsóvonalait. Tisztító-berendezéseket iktattak be, s ezáltal jobb minőségű termékek, garantáltan első ősz. tályú zöldborsókonzervet tud­nak előállítani a magasabb fo­gyasztói igények kielégítésére. A jelenlegi terméskilátások és a nagyobb szervezettség eredményeként a gyár várható­an teljesíteni fogja 11 500 ton­nás zöldborsókonzerv tervét, s eleget tesz exportkötelezettsé­geinek is. Szinte a gyártással egyidejűleg kezdődött meg az export. Jelenleg új borsót szál­lítanak a Szovjetuniónak, aho­vá már a múlt héten elment egy irányvonat, vegyes befőttet és dzsemet az NDK-nak és Lengyelországnak. A Szigetvári Konzervgyár ter­melési körzetében nem szen­vedtek súlyosabb fagykárt a gyümölcsösök. Két hét óta fo­lyamatosan működik a cseresz­nye- és meggyvonal. Meggyből valamivel kisebb, cseresznyéből a vártnál nagyobb mennyiséget dolgoznak fel. Két hét múlva befejeződik a korai szezon és megkezdik a zöldbab, az uborka, a sárgaba­rack és az őszibarack feldől-s gozását. A gyár idei terve 6700 vagon késztermék, amelynek 80 százalékát ebben az évben is exportálják.- Rné ­Menzetlségi nyelvi továMképzi taMjna Mesehősök Megszaporodtak a tévéjáté­kok, a magyar produkciók, és alapjában véve az átlagszínvo­nalra sem lehet panaszkodni. Olykor pedig akad egy-egy színfolt, mint a múlt hetekben is Vészi Endre A messziről jött embere, amely megőrződik em­lékezetünkben írói világának ereje, a megvalósítás magas színvonala, a színészi játék fe­lejthetetlen percei miatt. A sóder című tévéjátékról ezeket így nem lehet elmonda­ni. Mégis a múlt hét egyik él­ményének bizonyult a köznapi történet (írója Dávid Ilona), amely egy kocsi sóder körül forgott. Az állami vállalat által kiszállított, korábban kifizetett sóder nem alkalmas betonko­szorúnak, a fiatal pár egyetlen várva várt lakószobáját nem tudja befejezni, a reklamációt o vállalat főkönyvelője meg se hallgatja, majd a makacs kis asszonyt följelenti magánlaksér­tésért. A tárgyaláson aztán minden az ellenkezőjére fordul, az iparengedély nélküli maszek kőműves segédmunkásáról, aki­ről korábban azt hittük, kettőig se tud számolni, kiderül, hogy negyedéves joghallgató. Igaz, a sóder árát nem kapják vissza a fiatalok, de a vádaskodó- hatalmaskodó főkönyvelő és hívei megsemmisülten kotród- hatnak el. Az igazság diadal­maskodott. Mintha egy népme­sét néztünk-hallgattunk volna végig. Volt benne szegényem­ber és szegényasszony, pöffesz- kedő király és talpnyaló hív»1' s volt benne álruhás mesebeli tündér (vagy manó), aki helyet­tünk is jelen volt és igazságot tett. Ezt a népmeséi jelleget talán Palásthy Györgynek, a rende­zőnek köszönhette a tévéjáték. Nagy sikerű gyerekfilmjeinek hangvételéből mentett át vala­mit ide, ebbe az izig-vérig mai köznapi históriába. A földhöz­ragadt világban Csilicsala bá­csi szelleme rejtőzködött. A tör­ténet — természete szerint — szatíra volt, végeredményben az is maradt, de közben kicsit mesévé is változott. Az anyós figurája még-még reális asz- szonyság, amíg megbil'izteti a rábízott gyereket, míg kiönti mérgét a szomszédasszonynak, míg elindul, mert várják a oe- recek, s egy papírládába zárja be a gyereket — de már mese­beli humoros figura, mikor vé­gigszunyókálván a filmet a pe­receskosár fölött, hazatérve- hasraesik a sóderhegyben. A néző úgy érzi magát, mint a mesét hallgató gyerek: nagyon helyes, meg is érdemelte ez az asszonyság, hogy orra bukjon­(egyszer-kétszer-hóromszor), na nem nagyon, csak egy ki­csit, ne üsse meg magát, de ijedjen meg és kiabáljon se­gítségért. De ugyanígy kiemel­hetnénk a többi beállítást is. A karhatalomként odarendelt üzemi rendészeket például, akik katonás készséggel vállalják a rendcsinálást, mindamellett egy hajszállal se többet, mint ami a dolguk: a „behatolókat” nem tóvolítják el, de szófoga- dóan beülnek maguk is a szo­bába, nehogy amazok ellop­hassanak valami „fontos ira­tot”. Meseszerű irónia lengi be a fiatal pár magánéletét is, valódiságukat valami bumfordi- báj enyhíti — naivul csetlenek- botlanak a világban, például több évi börtönre számítva egy nemlétező bűnért. De mert ilyenek, azért történhettek meg velük a dolgok éppen így. Va­lódiak, de mégsem azok, mert O valóságban ilyen naiv embe­rek nincsenek — mondja ben­nünk a tapasztalat, ámde jó, hogy mégis vannak 'ilyenek, gondoljuk — hacsak a mesébeni is... , H. E. •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents