Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-22 / 169. szám

500 négyzetméterig száraz, raktározás céljára alkalmas helyiséget bérelne #1 Kesztyűgyár Bőrruhaiati j Jelentkezés: 11-333 telefonon Schnur József A szezonról a nyaralóhelyek igazi próbatételét sohasem a kánikula /A jelenti. A hűvös, szeles, e'tős napokon derül ki hogy igazából mit tud nyújtani a vendégnek a tópart. Mert az izzasztó kánikulában ebéd helyett megteszi a lőtt kuko­rica és kevesen kívánkoznak képtárba, moziba. A vendég­látás gyengéi akkor derülnek ki, ha beborul az ég. Hosszú esztendők keserű tapasztalatai után idén már érez­hető a kedvező változás. A Balaton gazdái tudomásul vették, hogy a kék víztükör nem minden. Az idegenforgalmi irodák pultjain, a szállodák portáinál, a kempingek bejáratánál programfüzetet talál a vendég. Siófok város Tanácsa, a Dél­balatoni Kulturális Központ már korábban is példamutató tájékoztatásról gondoskodott. Az Országos Idegenforgalmi Tanács, a Balatoni Intéző Bizottság, Veszprém, Somogy és Za­la megye tanácsai pedig közös kiadványokat jelentetnek meg nyáron, Balaton cimmel. Eszerint a nyári idényben 800 műsor között válogathatnak a turisták százezrei. Az elmúlt hét esős napjaiban koncertet rendeztek Egerváron, Tihanyban, és Keszthelyen; színházi előadást tartottak Balatonboglá- ron, Siótokon és Zalakaroson; táncegyüttesek mutatkoztak be Egerváron; könnyűzenei hangverseny volt Balatontöldváron, Hévizén és Keszthelyen; sportversenyeknek adott otthont Ba- latonföldvár, Keszthely, Tihany. Múzeumok tucatja nyitotta meg a kapukat. A tó környékén tíz ponton szerveztek lovas­túrákat. Hévíz, Zalakaros és Igái gyógyfürdőiben telt ház volt. A külföldi vendégek a turisztikai irodák ,,party" kínála­tából válogathattak. Egyszóval nem panaszkodhattak azok, akik a borús na­pokon nem kártyapartival, sakkjátszmával vagy televízió- nézéssel kívánták agyoncsapni a szabadság gyorsan pergő napjait. Balatonfüreden már a múlt században rendszeresen tartot­tak szinielőadásokat, Így igazán nem korunk felfedezése az, hogy a fürdővendég kulturális értékekkel is gyarapodhat. Irodalmi hetilapunk hasábjain arra a kérdésre válaszolt az egyik nagy balatoni vendéglátó vállalat vezetője, hogy bombaüzlet-e a Balaton? Véleménye szerint nem, mert a csúcsszezon kiugró bevételei csak arra alkalmasak, hogy az elő- és utószezon veszteségeit fedezzék. Az elő. és utószezon elsősorban meteorológiai kategória. Igaz, hogy az esős idő elnépieleniti a pázsitot és az éttermek kerthelyiségeit, ám jó vendégcsalogatója más programoknak. A balatoni program- ajánlat viszont éppen július 75. és augusztus közepe között a leggazdagabb. Kétségtelen, hogy ebben az időszakban jegyzik a telt házat a tóparton, ám a környék idegenforgalmi értékei más időszakban is nagy vonzerővel bírhatnának. A programszervezés a tóparton nem tekinthető valami­féle emberbaráti gesztusnak, szívességnek. A külön­böző rendezvények ugyanis jelentős bevételi forrást jelentenek. A lovastúrákat a könnyűzenei hangversenyeket nem dotálja az állam. Régi igazság, hogy a legnagyobb vesz­teség az elmaradt haszon. Nem jó az, ha a tóparti luxus­szállóban szeptemberben már szilvásgombócot gyárt a sze­mélyzet. A világ sok pontján már felismerték azt. hogy fősze­zont nemcsak a kánikula csinálhat. A vendéglátók is. Külö­nösen akkor, ha az időjárás folytatja megszokott tréfái', május végi júliussal és tavaszias augusztussal. .. Szennáról egyre kevesebbet érdemes beszélni — már ami a figyelemfelhívást illeti. Az or­szág legkisebb skanzenje nép­szerű, s azt jól példázza az is, hogy volt már olyan szombat, amikor 500-an váltottak belépőt a szabadtéri néprajzi múzeum­ba. Az érdeklődés érthető: Ka­posvártól, a dél felől Balatonra vezető úttól alig 10 kilométerre szembetalálja magát az utazó az elmúlt idők építészeti szoká­saival, gazdasági- és lakóépüle­teivel, településrendjével. Rövi­den: úgy érezheti, hogy a múlt században jár, egy apró zselici faluban. Szenna persze nem a skan­zenről volt híres, hanem minde­nekelőtt az 1785-ben éoült feS. tett fakazettás mennvezetű re­formátus temDlomáról. E templom köré telepítették a skanzent, ahol most Csepinszky Mária a ,,qazda", aki elmond­ta: a munka folytatódik. Készen van már a rinyakovócsi, a csö- kölyi és a kisbajom! porta, most Sokat tehetnek érte a bajai emberek is... Az ország legkisebb skanzenje Ojdonságok Szennán épül — mától talán már készen is van - a nagykorpádi porta., Úgynevezett föcskerakással épül, töreket kevernek-gyúrnak össze agyaggal, ezzel rakják a falakat. Kik? Nyugdíjasokból ál­ló brigád, Molnár János vezeté­se alatt. Nem volt könnyű fel­adat megfelelő szakmai ismere­tekkel rendelkező emberekre ta­lálni, s hogy sikerült, azt a már elkészült létesítmények, a szé~- pen kivitelezett zsúptetők bizo­nyítják. „Amikor már befejezték a munkát egy-egy épületen, ak­kor úgy tűnik: jaj, de egysze­rű ..." — hallottuk a gondnok­tól. Az újdonságok közé tartozik az épülő sorr.ogyszobi ház, amelynek oromfala sövényfonott lesz. Hoztak egy nagyon szép présházat Zselickisfaludról is, már elkezdték az összerakását. Úgynevezett boronafalú prés­házról van szó, talán az utolsót sikerült átmenteni a jelennek és a jövőnek. A szennai falumúzeumban a somogyi faépitkezés legértékesebb emlékeit gyűjtik össze Az épületek — híven a zselici hagyományokhoz — egyutcás kis falut alkotnak. A lakóépületek­hez tartozó pajták, istállók, gó­rék, kamrák között — stílszerűen — kendermagos csirkék kapir- gálnak. m. a. Mi lesz veled, Sugovica? Az algásodás „titkai” Sugovica enyhet adó vízpart, hívogató táj. Az átutazónak pe­dig — ha nekikönyököl a bajai Béke téri korlátnak — látvány, amivel nehéz betelni, aminek egyedi hangulata van. Két hónapja, a Magyar Tele­vízió bajai városfórum műsorá­ban elhangzott néhány mondat arról is, hogy ez a kedves ter­mészeti kincs veszélyben van, meg kell menteni. A Sugovica hosszú évek óta algásodik. Megromlik a víz mi­nősége, olykor már-már a kri­tikus pont közelében . . . Ho­gyan látják ezt és mit tesznek ellenében a város vezetői? — ezzel kerestük meg Baja város Tanácsának elnökhelyettesét, Jaszenovics Sándort. — Alapvetően mindig a Du­na vízminősége határozza meg a Sugovicáét — mondta. Ha ott megindul az algásodás, — akkor itt is. Ahogyan most áp­rilisban is . . . A laboratórium a városi tanácsot is rendszeresen tájékoztatja. S mit kell tenni? A feladat szerintem kettős: — Az egyik: előbb-utóbb meg kellene nyitni a szeremlei Duna-ágat, amit 1929-ben állí­tólagos árvízvédelmi okokra va­ló hivatkozással — lezártak; s amit ma is vitatok, helyes volt-e. A megnyitással növekedhetne az öntisztulási folyamat. Jelen­leg a lezárt Duna-ág — évti­zedek óta — iszaposodik. Pedig emlékszem, 40 éve, az én gye­rekkoromban még mesésen gaz­dag volt halban, odajártunk pe- cázni a legszívesebben . . . — A másik feladat az, amit a tanács eddig is folyamatosan csinált — o Sugovicát teljes hosszában körbekotortatta, (tíz. év alatt, folvamatósan). A na­gyobb létesítményeket (pl. kór­házak, iskolák) leválasztottuk a a városi kifolyóról és rákötöt­tük a városi szennyvízhálózatra. Szorgalmazzuk, hogy a lakos­sági — nem egészen legális — „rákötéseket" a városi hálózat­ra rákapcsolják. Fürdéstilalmat kiváltó mérté­kű szennyezettség nincs, a Su­govica medertisztításával az utóbbi években sokat javult a helyzet. . . Fehérváry Lászlóné, a Bajai Vízügyi Igazgatóság üzemmér­nöke: — Az algásodás a me­Orvosmeteorológia Melegedés, front nélkül Mit ígér a mohácsi nyár? Változékony marad időjárásunk még a héten is, a változások mértéke azonban közel sem lesz akkora, mint az eddigiekben volt. Nemcsak az idő­járásváltozások erőssége csökken azonban, hanem irányuk is állandó marad. Az eddigiekkel ellentétben — amikor is, hol a melegedés, hol a le­hűlés irányába tolódott a változás — szinte megszakítás nélküli, folyama­tos lesz a délnyugati áramlás térsé­günk fölött. Ez azt jelenti, hogy a Földközi-tenger térségéből érkező lég­hullámok lassan-lassan fokozódó me­legedést, ismét nyári időt hoznak. Az enyhébb léghullámok folyamatos ér­kezése biztosítja, hogy jelentős me­legfronti hatással nem kell számol­nunk a héten. Egy-egy derültebb napon, amikot több a napsütés, melegebbet érzünk, annak ellenére, hogy a hőmérők nem mutatnak erőteljes változást. Szá­munkra mégis sokat jelent a hőérzet ilyen irányú változása, hiszen az erős napsugárzásból jelentős hő- és ener­giatöbbletet nyerünk. Ez a többlet pe­dig már alkalmazkodásra készteti szervezetünket. Jobban izzadunk, s az elpárolgó veríték kissé lehűt bennün­ket. főleg akkor, amikor a légmozgás is élénkebb. Ha gyenge a légmozgás, ajánlatos a mesterséges ventilláció helyett inkább árnyékos, a közvetlen napsütéstől védett helyre vonulni. Az Alsó-Dunavölgyének fővárosa Mohács, nemcsak természetadta lehetőségeivel invitálja a pihenni és kikapcsolódni vágyókat, hanem immár évről évre egyre szervezet­tebb, egyre gazdagabb program­jaival is. Teheti, hiszen az előző évek szűkös szállodakapacitásával szemben tavaly nyár óta immár a Béke Szálló mellett vendégeket fogad — kötelező reggeli árát is beleértve — a legolcsóbb szállónk a Csele, minthogy a sátorlakók­nak is biztosítanak területet egész nyáron át a Csele-patak melletti autóspihenőben. Jóllehet a legnagyobb vonzerőt még ma is a hatalmas folyam je­lenti: horgászhelyeivel, vízisport­jával, valamint a hazánkban egye­dülálló fövenystrandjával, számta­lan más programot is kínál az idei nyár. Gasztromozit hirdet a szőlőhegyi és Duna-parti üdülők­nek a közelmúltban átalakított Csele Csárda. Ha pedig elromlik az idő, ajánlják a városi strand­fürdőt, esetleg egy romantikus szigeti kirándulással a dávodi melegvizű strandot, az állandó néprajzi és történelmi kiállítások mellett Korniss Péter fotóiból. Zagyva Imre kerámiáiból, vagy a jugoszláviai pedagógusfestők mü­veiből nyílt kiállításokat. A gasztronómiai különlegessége­geket kedvelőket a halászcsárda halételei, a szerb templom köze­lében a napokban megnyílt Sirály étterem délszláv ételkülönlegessé­gei csalogatják. S ha valaki még többre vágyik, akkor segít rajta a Révátkelési Vállalat, amelynek ha­jóival megközelíthető a dunaszek- csöi halászcsárda, minthogy el­juthat és még azon napon vissza is térhet Bajáról, ahol a város látnivalói mellett belekóstolhat a bácskai ízekbe is. K. L. NYÁRI MAGAZIN NYÁRI MAGAZIN ív NYÁRI MAGAZIN Vízminták feldolgozása a bajai vízügyi igazgatóság vízminőség- vizsgáló laboratóriumában. Fotó: Gemenczi Tiborné leg, a fényviszonyok, és a víz­ben lévő szervesanyay-mennyi- ség hatására jelentkezik. Időn­ként „löketszerűen”. Májusban két mintavételünk volt, körben, a Sugovica 7 különböző pont­ján. Ennek alapján nem rossz a helyzet. A Béka téri kifolyó­nál például 17 milligramm li­ter KOI.-t mértünk. (Kémiai oxiqénigény, vagyis a vízben levő szervesanyag lebontásához szükséges oxigén mennyisége.) Ugyanez az egyik ápiilisi mé­réskor 69 volt. A 75 milligramm liter pedig már határérték, azon túl már szennyvízről van szó . . . Különösebb probléma tehát most nincs, bár a veszély fenn­áll. Elhárítása nemcsak állami, de társadalmi ügy is, amiért sokat tehet a bajai ember is: ahol van ilyen, szüntesse meq a Sugovicába (derítés nélkül) folyó egyéni szennyvíz-ráköté­seket . .. Wallinger Endre 04-05-07 — Kigyulladt egy uszálykirakó elektromos kapcsolótáblája tegnap délben, 12.45-kor Dunaszekcsőnél. A rövidzárlat okozta tüzet a mohácsi ál­lami tűzoltók oltották el. A kár 80 ezer forint; a megmentett érték jelen­tős. ♦ O Kalcitok és gabrók. Éppel Rezső bányaművelési vezető kialakította a DÉLKÖ vállalati kőzetgyűjteményét, mely félszáz kőzetkülönlegességből áll és a vállalat központjában látható. Két évtized munkája ez és a „lele­tek" elsősorban a vállalat 17 kőbányájából kerültek elő. Na­gyon szépek a nagyharsányi kakitok, a szarvaskői gabrókö- vek, valamint a csigákkal teli pécsváradi földpátok. A hél kérdésé: Mikor lesz Pécsett S-modell butik? A közelmúltban adott hírt a televízió a Skála-Coop új kezdeményezéséről, az úgy­nevezett S-modell boltok, vagy inkább butikok megnyi­tásáról. Sőt, a majd ezekben kapható különleges és' ele­gáns ruhákból divatbemutatót is tartottak. Az itt kapható ruhák kisszériásak, egyediek, exkluzívck. Első lépésként négy S-mo­dell üzlet nyílt meg, vala­mennyi Budapesten, közülük három a legszorosabban vett belvárosban. Miután a Skála-Coop üz­lethálózata az egész ország­ra kiterjed, így kézenfekvő volt a gondolat, hogy előbb- utóbb Budapesten kívül is, az ország valamennyi nagyobb városában megnyílik az S- modell bolt. Pécsett mikor lesz ilyen butik? Kérdésünk­kel Szemere Ferencnéhez, a Konzum Skála-Coop Szövet­kezeti Áruház igazgatójához fordultunk. — Tervezzük a pécsi S- modell bolt megnyitását is, de az biztos, hogy ebben az évben még nem kerül rá sor. A Skála-Coop-pal megegyez­tünk egy ilyen üzlet létreho­zásában, mindez azonban el­sősorban üzlethelyiség kérdé­se. Az S-modellhez korszerű helyiség kell, lehetőleg a bel­városban. — Ügy hírlik, drágák a bu. tikokban kínált ruhák ... — Drágák, igaz, az anya­gok, a fazonok is különlege­sek. Egyébként ennek az üz­lettípusnak a nyitásában igen sok, több mint 20 vállalat vesz részt; van, aki az alap­anyagot szállítja, azután van konfekcionáló. Az S-modell bolt termelő és forgalmazó vállalatok szövetkezése révén született meg. A modelleket egyébként a Skálánál gyár­tatják, központilag. d. cs.

Next

/
Thumbnails
Contents