Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-22 / 169. szám

lói segítik a közlekedésbiztonságot KRESZ­táblák tekintélye Útépítésnél sem kell lépésben haladni! Pécs, Munkácsy Mihály utca. Elgondolkoztató KRESZ-tábla páros. Fényképészünk tapasztalata szerint itt nincs tekintélye a „Meg­állni tilos!" jelzésnek. Talán azért, mert egy zsákutcába csak akkor hajt be valaki, ha ott dolga van .. Básti Juli sikere A Csikágó című musi­calt egyszerre három szín­ház: a pécsi, kaposvári és a Fővárosi Operettszínház játszotta. A négy rendező: Tóth Sándor, Molnár Gál Péter pécsi, Ascher Tamás kaposvári és Seregi László budapesti produkciója kö­zül Ascher Tamásé sikerült remekműnek. A gyilkos énekesnőt, Velma Kellyt, Vári Éva (Pécs), Básti Juli (Kaposvár) és Felföldi Ani­kó (Pest) alakította, A ka­posvári előadás most szá­mos nyári színházba is el­jut, így tegnap Siófokon játszották, 24-én pedig Ta­tán mutatják be. Básti Ju­li, sikere alapján, szere­pet kapott A test békéje és a Szívzörej című filmek­ben. A Jugoszláviában ren­dezett Csikágó-előadást is •bemutatták Kaposvárott, s az övékénél is jobb Ascher- produkciót meghívták Jugo­szláviába. Képtár lesz Baján a Rudnay-házból Nagy István festőművész életműhagyatéka Baja szívében van egy szép ódon, fehérfalú klasszikus épü­let: a Rudnay-ház. Vagy ahogy az idősebbek — o város haladó gondolkodású polgármesterének neve után emlegetik, — Voinich, kúria. Ez ad otthont ma is an­nak a képzőművészeti körnek, amit Rudnay Gyula, a magyar festészeti romantika képviselője, majd a „vásárhelyiek" (Tor- nyay, Pásztor János, Endre Béla, Koszta József) közt az úgyneve­zett alföldi iskola vezéralakja, a Főiskola neves tanára alapí­A Baranya megyei Főügyészség közlekedési ügyekkel fog­lalkozó szakemberei az elmúlt hónapokban többszáz közúti jel­zőtábla elhelyezését vizsgálták. Nem véletlenül, hiszen a biz­tonságos forgalmi rend kialakításának legfontosabb eszközei a KRESZ-táblák. Dr. Nagykálozi Zoltán cso­portvezető ügyész foglalja ösz- sze a tapasztalatokot: — öt esztendeje született KPM-rendelet a közúti forgalmi rend kialakításáról és a közúti jelzések elhelyezéséről. E jog­szabály előírja, hogy a forgal­mi rendet legalább ötévenként felül kell vizsgálni. E tevékeny­séget segítik most az ügyészi szervek. A baranyai utakon azt tapasztaltuk, hogy általában jól segítik a közlekedésbiztonságot a jelzőtáblák. Most mégis a ne­gativ tapasztalatokról érdemes szólni, hiszen ezek növelik a balesetveszélyt, és rontják a KRESZ-táblák tekintélyét. Ha gépkocsivezető „felülbírál" egy rosszul elhelyezett táblát, akkor legközelebb mikor ezt más hely­zetben újból megteszi, akkor balesetet okozhat. Az elmúlt években több olyan közlekedési bűnügyben jártunk el, ahol a hiányos közúti jelzés közrehatott a baleset bekövetkezésében. Egyik szomszéd megyénkben sú­lyos kimenetelű balesetnél meg­állapították, hogy a kizárólagos ok a rossz forqalomszervezés volt. — Vannak olyan jelzőtáblák, amelyeknek a rendelkezéseit egyáltalán nem lehet betartani. Irreálisnak tartjuk például az 5-10-20 kilométeres sebesség­korlátozásokat. Az útfelbontá­soknál szoktak ilyet elhelyezni. Pécsett, a Kert^lv Zeitén úton végzett munkáknál például az útügyi hatóság helyesen úgy rendelkezett, hogy 30 kilométe­res sebességkorlátozó táblát kell kihelyezni. A kivitelező vál­lalatnak azonban nem volt rak­táron ilyen jelzése, s ezért ki­tett egy 20 kilométeres felső ha­tárt engedélyező táblát. Az el­múlt hónapban hasonló esettel találkoztunk Mohácson. A ta­nács 40 kilométeres sebesség- korlátozást rendelt el. A kivite­lezők ennek ellenére az utca egyik oldalán 20, a másik olda­lon pedig 25 kilométeres se­bességkorlátozó táblát tettek ki. Az ügyészség álláspontja sze­rint senkinek sincs joga ahhoz, hogy önkényesen kezelje a ha­tósági rendelkezéseket, és az indokolt mértékű korlátozás he­lyett eltúlzott jelzéseket helyez­zen ki. Az ilyen esetek lazítják a közlekedési fegyelmet, ezért az ügyészség felelősségrevonást kezdeményez. — A Baranya megyei Tanács­hoz mint útügyi hatósághoz tar­tozó utakon, számos községben találtunk elrozsdásodott jelző­táblákat. Szomorú, hogy ezek többsége „Elsőbbségadás köte­lező" jelzés volt. A közúti jelzé­seket tisztán, jó és üzemképes állapotban kell tartani. Az eset­leges csere költsége nem a községeket sújtja, így érthetet­len a közöny. A kijelölt gyalog­átkelőhelyek jelzései sem felel­nek meg mindenütt az előírá­soknak. Mohácson többhelyütt kell sürgősen intézkedni. — A közeljövőben Pécsett is vizsgálni fogják az ügyészi szer­vek a közúti jelzések elhelyezé­sét. Megköveteljük a hatósá­goktól a törvényes rendelkezé­sek betartását. Csak ezek után várható el a gépjárművezetők­től s gyalogosoktól egyaránt, a közlekedési szabályok tisztele­te. Végül még annvit hoay ha az állampolgárok indokolatlanul vagy rosszul elhelyezett KRESZ- táblákkal találkoznak, akkor je­lezzék ezt az útügyi hatóságok­nak. Az észrevétel, a bejelentés azonban senkit sem ment fel a szabályok betartásának kötele­zettsége alól. <E A.) flz önállóságról Gondolkodott-e mór azon, hogy mennyire erős egyéniség? Az ön­állóság a magánéletben és a hiva­tásban is nagyon fontos. A kérdé­sekre adott válasz segít önmaga he­lyes megítélésében. 1. Szeret-e feltűnően öltözködni? igen 5 nem 0 2. Belső indíttatásból dolgozik-e? . igen 4 nem 0 3. Jut-e ideje a szabadságon kívül is lazításra? igen 3 nem 0 4. Zavarja-e, ha valaki más diktálja munkatempóját? igen 4 nem 0 5. Aprólékos-e a munkájában? igen 0 nem 5 6. Szeretne-e időnként valakit a gondjaiba beavatni? igen 0 nem 4 7. Szokott-e időnként erélyes lenni? igen 5 nem 0 8. Nehezére esik-e másokat utasí­tani? igen 0 nem 3 9. Megkezdett munkát félbe tud-e hagyni? igen 3 nem 0 10. Hallgatag természetű? igen 5 nem 0 11. Könnyen elveszti a kedvét? igen 0 nem 4 12. Zavarja-e, ha munkáját állandóan ellenőrzik? igen 5 nem 0 Számolja össze a pontokat! 0—15 pontig: ön végtelenül ön- állótlan. Szüntelenül szüksége van valakire, aki támogatja, tanácsokkal segíti. 16—30 pontig: Onáliótlansága még a megengedett határokon belül van, de mégis kész feladni egyéniségét a lelki és anyagi biztonságáért. 31—40 pontig: Bár jól kiépített, társas kapcsolatokban él, és szereti, ha vannak ön körül, nagyobb dol­gokban mégis fenntartja magának a döntés jogát. 41—50 pontig: Csak akkor boldog, ha teljesen önállóan élhet, gyűlöl mindenféle gyengeséget. Határozott egyéniség, minden helyzetben fel­találja magát. A ,,Wochenend" magazinból fordí­totta: Dr. Juhász Edit 0 tanítóképzőből á cirkuszba Stefi (bácsi), a bohóc „Gondoltam, felhúzom a nagy cipót...” Nem tudom, hogy Rodolfó jellegzetes bajusza viseli-e va- Jamely nagy előd nevét, min­denesetre Stefinek, az Ifjúság cirkusz jeles bohócának — ne­vezzük akkor így —: Rodolfó- bajusza van. Gondosan nyírt, barna. Nem ősz. Stefi — Sza­badi István — egy híján 70 éves. Tehát: Stefi-bácsi. A Munka Érdemrend arany foko­zatának kitüntetettje. — Huszonkét éves voltam már, amikor — gondolom, el­sősorban kalandvágyból — ott­hagytam a tanítóképzőt, s el­szegődtem egy cirkusztársulat­hoz. Úgy képzelje, hogy mind­ez Tiszadobon volt, egy apró faluban, ahova bármily kis cir­kusz érkezése is társadalmi eseményszámba ment. Lóvon,- tatta lakókocsik tarkára festve, az előadáshoz kedvet teremtő csinnadratta, jelmezes korteske­dés, ismeri talán olvasmányai­ból . . . — Voltam én minden, persze hogy nem a kupola csúcsában kezdtem I Pedig a levegőbe ők Siet embe rm Kilencvenhét éves Kislégi Nagy Dénes, o Pécsi Tudományegye­tem nyugalmazott professzora. 1884. június 21-én szüle­tett. Századunk első éveiben érettségizett Budapesten, gö­rög-latin szakos tanár lett, majd kijutott Párizsba, és ez megfordította egész életét. Ady Endre Párizsát ismerte meg. Durkheimmel és Berg­sonnal került kapcsolatba, s ezzel egyszer s mindenkorra el. kötelezte magát a szocioló­gia tudománya mellett. Ta­nárkodon, közben tudomá­nyos társaságokban tevé­kenykedett idehaza, szemé­lyes ismerőse volt Jászi Osz­kárnak, feleségének, Lesznai Annának, Babits Mihálynak, Dienes Pálnak és Valériának — s ki győzné felsorolni mindazokat a neveket, akik a század első évtizedeiben fontos szerepet játszottak Magyarország irodalmi, tu­dományos és társadalmi éle­tében. Kislégi Nagy Dénes a Kereskedelmi Főiskola után a kolozsvári egyetemen ta­nított, majd Pécsre került és Kislégi Nagy Dénes 1957-ig itt dolgozott. Tanit- ványoinak serege ma már fontos egyetemi tanári posz­tokat tölt be, vannak köztük neves if ók, filozófusok, tudó­sok szép szómmal. — Ha egyáltalában elér­tem valamit — mondja, ki­lencvenhét éves korában is friss elmével, önkritikával és példás szerénységgel - ak­kor az az, hogy egész élete­met a tudomány, a kultú­ra szolgálatába állítottam. Nemzedékeket próbáltam ne­velni eme értékek tisztele­tére. Népszerűsítettem a tu­domány eredményeit, szol­gáltam a nagy gondolatokat. A közgazdászként, szocioló­gusként ismert Kislégi Nagy Dénes elmúlt nyolvan éves, amikor megszerezte a filozó­fiai doktorátust is! Tevékeny­ségének csak az utóbbi idő­ben fellépett látási és hallá­si zavarai szabtak határt. A születésnapra táviratok, levelek, virágcsokrok érkeztek a pécsi uránvárosi kis lakás­ba. Rokonok, tisztelők, tanít­ványok megemlékezései. An­nak bizonyítékaként, hogy Kislégi Nagy Dénes nem­hiába pedagógiai munkás­ságát tekinti legfőbb sikeré­nek — a tanítványok nem fe­ledkeznek meg róla. Talán születésnapi „előzetesnek” is beillik, hogy nemrégiben je­lentette meg a Pécsi Tudo­mányegyetem a professzor életrajzi munkáját. A tulajdonképpeni szüle­tésnap vasárnap szűk körben, az őt gondozó két unoka­húgának, Adélkónak és Iza­bellának társaságában zaj­lott le. A libapecsenyéből, friss salátából álló ünnepi menüt kétféle torta, tejszín­habos csokoládéfagylalt - a professzor kedvence - és pezsgő egészítette ki. Egyvalami hiányzott csak: a tortákról a gyertyák. Hi­szen ennyi gyertyát egyetlen torta nem bírna el . .. A pro­fesszor családjában, ősei kö­zött eddig sem volt ritka az ilyen magas kor. A 97 év mégis szép rekordnak számít. Tisztelői nevében kívánjuk, hogy ilyen frissességben, egészségben érje meg szá­zadik születésnapját is. H. vágytam, ugrószámra, s tagja is lettem egy ilyen csoportnak, ur.termann és középső fogóem­ber lettem. Megtanultam az évek során zenélni, zsonglőr­ködni, már jól benne éltem a cirkuszban, amikor gondoltam: felhúzom a nagy cipőt! Bohóc lettem, értse úgy, ez még min­dig jó negyven évvel ezelőtt volt. — Meg kell mondjam: attól, hogy valaki felhúzza a palástot, a fejére rakja a koronát, még nem lesz király. Én sem lettem a jelmeztől bohóc! A bohóc­számban mesének kell lennie, szépen ívelőnek, a produkció elejétől a befejezésig, az utol­só geg-ig. Én nem szeretem a drasztikus humort, pedig azon mindenki nevet, ha valakit va­laki fenéken billent. Nevetnek, mert a közönség kárörvendő. Mégis azt tartom: az igazi te­hetség úgy használja fel az öt­leteit, a trükköket, hogy a drasztikum nélkül is magával viszi a közönséget. Mi több, a gyerekkel együtt nevető szülő a nézőtéren maga is gyermekké vá. lik. Mint ahogy én is gyerek va­gyok a porondon, kicsit ütő- dött. . . Remélem, most nem látszik rajtam . . . — Egy jó szám évekig él. A híres Rivels már 98 éves, s még mindig fellép. Egy másik nagy­nevű kolléga 3 éve csinál egy zeneszámot, s még mindig friss a produkciója. Igaz a mondás: •nincsenek régi viccek ... És az igazi artista ezt tudja. A cirkusz tehetségei nem dolgoznak a porondon, hanem játszanak. Gondolom, érzi a nagy különb­séget. Pedig néha hideg van, az eső zuhog, gyötrő lehet a fejfájás is . . . Mészáros Attila tott. S amit a magyar képző- művészetben bajai művésztelep néven emlegetnek. A Duna menti város gazdag kulturális hagyományai között van egy másik jeles képzőművé­szeti tradíció is, amire a bajaiak okkal büszkék lehetnek, s.amit lassan fél évszázada ápolnak, gondoznak. Ez pedig Nagy Ist­ván nevéhez kötődik. Az erdélyi származású neves magyar festő —, aki a modern magyar festé­szet realista és konstruktív irányzatait ötvözte jellegzetes egyéni hangon -, élete utolsó 10 évét Baján élte, s ott is halt meg. Végakaratának megfele­lően műveinek jelentős része a bajai Múzeumba került, azzal a céllal, hogy ott állandóan kö­zönség előtt legyen. A múzeum ezt a kötelezettségét csak rész­ben, illetve alkalomszerűen tud­ta teljesíteni. Mindaddig, amíg a múzeumépület hátsó traktusá­ban meg nem nyílt egy kis ka­marakiállítás a művész legszebb alkotásaiból. Megragadóak és nagy mű­vészt sejtetnek ezek a krétasze- rűen kezelt pasztelltechnikávaf készült képek. Negyvennégy al­kotás mindössze, mégis benne a művész csaknem teljes világ­képe. Erdélyi havasok, alföldi faluszélek, tanyák, legelésző ál­latok s a parasztsors átérzett valósága. Lyka Károly szerint „a puszta magányát egyetlen al­földi rajzoló sem tudta olyan lappidárisan megragadni, mint ez a hegyek szurdokaiból ide- pottyant székely . . ." Pap Gá­bor pedig Bartók és Kodály kül­detéséhez hasonlítja Nagy Ist­ván művészetét, mivel „ . . . há­rom ország völgyét járta, s a földet túró magyar szegényem­ber mellett a szerb parasztnak és a román hegyipásztornak is emléket állított műveiben .. Nagy kár, hogy ez a rendkívül érdekes anyag bizony „el van dugva” egy kicsit. . . (És ha már így alakult, legalább a festő­művész legfontosabb adatait, születési, halála évszámát jó lenne kiírni valahová.) A jövő azonban biztató re­ményeket kelt.-Erről dr. Molnár János, Baja város Tanácsa mű­velődési osztályvezetője tájékoz­tatott: — A tervünk az, hogy a Rud- nay-házban Nagy István-képtá- rat alakítunk ki, a művész vala­mennyi föllelhető képe más in­tézményekből és magángyűjte­ményekből is egyaránt itt kap végleges helyet. Országos szervek is támogatják elképze­lésünket. Ebben az ötéves terv­ben a Rudnay-ház még lakott épületrészei felszabadulnak, — így akkor végre művészi rang­jához méltó helyre kerülhet majd Nagy István életmű-gyűj­teménye . . . 1983 tavaszán lesz Nagy Ist­ván születésének 110. évfordu­lója. Nemes törekvés lenne, ha erre az alkalomra megvalósul­hatna Baja város Képtára. W. E. Közlekedési figyelmeztetés FIGYELMEZTETÉS AZ AUTÓBUSZOKON UTAZÓ, VALAMINT A KÖZUTAKON KÖZLEKEDŐ KÖZÖNSÉG RÉSZÉRE Köztudomású, hogy a kormány­rendelet értelmében július 6-tál kezdödöleg közutakon a menet­irány szerinti jobb oldalon kell közlekedni. Minthogy ezen új rend következtében az autóbuszok jelen­leg a bal oldalon levő ajtóit a jobb oldalra kell áthelyezni s ezen áthelyezés nem történhetik meg máról holnapra, ezért a közlekedé­si vállalat fokozatosan alakítja át kocsiját. Már a mai naptól kezd­ve az ..Urögi" és a Nagymeszes- kokszműi" vonalakon jobboldali aj­tajú kocsik közlekednek. A jobboldali ajtajú kocsik július 6-ig még a menetirány szerinti bal oldalon haladnak ugyan, de min­den megállónál át fognak térni az út jobb oldalára, azért a kocsikra mindig a jelenlegi megállóhelyek­kel szemben, az út menetirány sze­rinti jobb oldalán kell várakozni. A Közlekedési Vállalat Igazgató­sága a napilapok útján mindenkor közölni fogja, hogy mely vonalain indítja meg a jobboldali ajtajú kocsikat. Pécsi Napló 1941. június 22.

Next

/
Thumbnails
Contents