Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-21 / 168. szám

Hiányoznak a térképek, az eligazító táblák Bolyongásra ítélve? Kertvárosi labirintus Vendégeket várunk Ivov- kertvórosi otthonunkba, akik szintén pécsiek. Jó háromnegyed órás késéssel érkeznek, kissé elcsigázot­tan kérnek elnézést tő­lünk. Eltévedtek a sok egy­forma, nagy hóz között, jó­pár járókelőt megszólítva kaptak végre útbaigazítást. Mindennapos eset — !e- gyinthetnénk, ha nem len­ne kicsit bosszantó, idege­sítő. A minap tőlem kérdez­ték, merre található az Uitz Béla utca. Hát..., valahol a 16-os végállomása körül, ott majd érdeklődjenek új­ra — válaszoltam tudatla­nul. Bizonytalanul bolyon­gunk új lakótelepünk ut­cáin, nehezen tájékozód nak a helybeliek, a más­honnan érkezőkről nem is beszélve, Ha valaki mégis meg.olálja a keresett ut­cát vagy teret, eldugott helyeken kis névtáblára lel­het, melyről meggyőződhet, jó helyen jár-e. Tenni kéne valamit, ke­resni a megoldást a biz­tonságosabb, világosabb tájékoztatás érdekében, mert valóban nehezen is­meri ki magát az ember, annyi az új utcanév és egyforma házsor. Koráb­ban elhangzott már egy javaslat lapunkban, mi­szerint az egyik budapesti lakónegyed példáját követ­ve Pécsett is elhelyezhet­nénk tájékozódást segítő táblákat a Kertvárosban; utcanevek és egyéb infor­máció is szerepelhetne raj­ta, mutatva, milyen irány­ban jutunk célhoz. Az öt­let jó. Amíg a megvalósu­lás várat magára, javasol­nék még valamit: egy-két eligazodást segítő térképet szintén örömmel üdvözöl­nénk, amelyeken a város­rész utcanevei mellett a közlekedési lehetőségeket, kommunális létesítménye­ket is föl lehetne tüntetni. Ha már a térképeknél tartunk . .. Pécs belső te­rületének helyszínrajza a főpályaudvaron: színes, át­tekinthető, csak éppen el­avult. Majláth, Regős, Szent Imre utca, hol van ez már? Hiányoznak vi­szont az újabb utak, ut­cák, létesítmények. Rövi­den: nem ártana ezeket a térképeket felújítani, a va­lóságnak megfelelően. Ugyanez a hiba a Séta­téren is, a Pálosoknál bo­kor takarja és erről a fes­tés már jócskán lekopott; nem különb az uránvárosi sem. A Széchenyi és Kos­suth téren egyáltalán nincs útbaigazító tábla, pedig — állítólag - itt is volt valamikor... Németh T. Háromezer adagos konyha a Nevelési Központnak Éttermi rész a lakosság részére Nap mint nap a város másik végéből hordják az ebédet a Ivov-kertvárosi Nevelési Köz­pontba. A két általános isko­lába közel ezer adag ebéd ér­kezik a Misina-étteremből, míg a három óvoda a Zsolnay Por­celángyár üzemi étkezdéjéből kap mintegy hatszáz adagot. A szeptembertől megnyíló újabb általános iskola és a ké­sőbbiekben induló középiskola tovább növeli majd az igénye­ket. Ezért is örvendetes, hogy nem sokáig lesz már szükség a fenti kényszermegoldásra. Az új tanévtől saját konyhája lesz az egyre bővülő intézménynek. Mint a Baranya megyei Ven­déglátóipari Vállalat beruhá­zási osztályvezetője elmondta, a háromezer adagos konyhát szeptember elsején adják át. A vállalat jelenlegi legnagyobb beruházásában mintegy 14 mil­lió forint értékű gép és beren­dezés kap majd helyet. A Nevelési Központ tanulói és dolgozói az önkiszolgáló rendszerű ebéden kívül az új konyhától kaphatnak majd reg­gelit, tízórait, uzsonnát és szük­ség esetén vacsorát is. A közel negyvenmilliós épí­tési költségű, 2880 négyzetmé­ter alapterületű kétszintes épü­let „nyaktagokkal” kapcsolód­va teljes kört alkot majd az oktatási intézményekkel és az elkövetkezendő években elké­szülő tornatermekkel. Az eme­leti részen kap majd helyet a konyha, a diákmenza és egy 150 személyes, a lakosság szol­gálatára álló éttermi rész, ahol a betérő vendégek is ebédel­hetnek, vacsorázhatnak majd. A földszinten raktárhelyiségek és egyéb gazdasági egységek lesznek, s itt működik majd egy gyorsbüfé is. Az építkezésen jelenleg is kö­zel százan dolgoznak. Elké­szültek már a belső válaszfa­lak, szerelésre kész a szellőző­gépház is, csinosodik a külső homlokzat. A vízvezeték- és vil­lanyszerelők most fektetik az alapvezetékeket, a kőművesek alapbetonozást végeznek. Még ebben a hónapban mindenkép­pen elkezdik a burkolást. Fe­hér csempék kerülnek a' falak­ra, míg a padlórészt kőagyag- tóblákkal fedik le. Mint Kor- bé/y Győző, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kivi­telezési főmérnök-helyettese el­mondta, tartani tudják az át­adási határidőt, augusztus ele­jére végeznek az éttermi épü­letrész munkálataival. Megoldódik tehát a város legnagyobb oktatási intézmé­nyének étkezési gondja, most már talán csak a tornaterme­ket hiányolják az iskolások . . . Bozsik László Finnskoga Egy félkész játszótér és parkocska van Pécsett a Szigeti úti magasház tö­vében. Félkész, mert a má­sik fele csak akkor fog el­készülni, ha az építők végleg és teljesen elvo­nulnak a területről. Most tehát egy kicsit suta az egész: a terecskét határo­ló betonszegély gazten­gernél ér véget, egy szé­pen készült sétaút napszít­ta palánknak vezet, a par­kot övező lankás domb is csak eddig ér. Mégis ked­ves ez a kis játszótér. Az­zá teszi az újfajta játék, amit a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat finn szaklapokból „ollózott ki”. Északi testvéreinknél a fá­ból készült Finnskoga nevű játék előregyártva, szinte csomagban kapható; a lépcsők, állványok, rám­pák stb. tetszőlegesen ál­líthatók össze, s ügyessé­get fejlesztő mozgásra késztet. Nálunk ilyesmi nincs még, a vállalat ma­ga készítette el a tízen aluli korosztálynak, amely máris nagyón megszerette. Nem csoda, hiszen a já­tékra nemcsak lépcsőkön lehet feljutni, van azon kötéllétra, nagyszemű mó- szóháló, csomókkal ellátott mászókötél is. Most még egy műanyag csúzda kerül az építményhez és akkor teljes lesz a boldogság. Ami most sem hiányzik, hiszen a Finnskogán állan­dóan nyüzsögnek a gyere­kek. Természetesen a tízen aluliak, mert a játékot ró­juk méretezték. Hagyják is meg nekik a nagyobbak! H. I. HÉTVÉGE 5. Kovácstelep szélén, a Brassó utca végén áll meg a kocsi. Egy fából ácsolt gyalogoshía vezet át az ürögi-patakon — most éppen kevés, ám kristály- tisztának tűnő víz folyik ben­ne —, s egy ösvényen lépke­dünk Csepeli Zoltán kertészmér. nőkkel a régi malomépület fe­lé. Középtájon megállunk. — Hát ez lesz a Béke-park - mondja. Parlagon heverő terü­let ez, évekkel ezelőtt a re- ménypusztai tsz művelte, míg a város ki nem sajátította, ak­kor Emlékparknak mondott cél­ra. Délnyugat-északkeleti irány­ban hosszan elnyúló föld, alsó része kiszélesedik, egyik olda­lán az ürögi-patak, másik ol­dalán hajdan a Malomárok ha­tárolta, most élősövény szegé­lyezi. Lent a sportpályák épü­letei, felső végén a Gyógy­szertári Központ modern épü­lettömbje, amögött a Makár- hegy, amit a Mecsek vonulata övez. — Itt, ahol most állunk, gyalogút vezet át majd a par­kon, előttünk egy fél hektárnyi vízfelületű tó lesz, amit az ürögi-patak táplál majd vízzel, mögöttünk egy kis dombocska lesz majd abból a földből, amit a tó medréből termelünk ki. Gyalogutak szövik majd át a parkot, ahol 4800 cserjét (köz­tük számos olyant, amit a Ta­nárképző Főiskola botanikai gyűjteményéből kapunk), 970 lombos fát és 112 fenyőt aka­runk elültetni. V» — Pécs zöldfelületi rendszere egyik fontos elemeként tűztük napirendre a Béke-park létesí­tését — hallom Pirisi János ta­nácselnök-helyettestől. - A te­rület az ürögi völgy természe­tes folytatása és a nyugati vá­rosrész átszellőztetése szem­pontjából is roppant nagy a jelentősége. Az ilyen parkokra egyre nagyobb szükségünk van, hiszen az ötnapos munkahét megnövekedett szabad időt je­lent, s azt szeretnénk, hogy az emberek minél több idejüket töltsék a szabadban. Viszont szűkebbek a lehetőségeink, ezért a társadalom segítségé­re számítunk, a Béke-park pe­dig nagyon sok lehetőséget kí­nál erre. A Vízmű Pro urbe-dí- jas Steinmetz Miklós szocialis­ta brigádja már el is kezdte, lefektette a területen a locsoló­víz-hálózatot. * Valóban, amint megfordu­lunk, látjuk az árkok szövevé­nyes rendszerét. Mindben ott fekszenek a szigetelt csövek, s már csak be kell temetni az ár­kokat. — Milyen társadalmi munká­ra van lehetőség? — kérdezem Csepeli Zoltántól. — Most akár ózonnal várunk bárkit az ürögi-patak mentén a terep megtisztítására. A követ­kező munkát — a gépi terep- rendezést — mi végezzük, utá­na a tómeder kiemelése követ­kezik (erre a MÉV vállalkozott), majd a durva földmunkák után ismét várjuk a társadalmi mun­kásokat a tervezett gyalogútok építéséhez. És máris eljön az ősz, amikor hozzáláthatunk a cserjék, fák elültetéséhez — eb­ben is számítunk a pécsiekre. A növényanyagot ezen az őszön mindenképpen ki kell telepíte­ni, hogy a hasznát mielőbb él­vezhesse a lakosság. Termé­szetesen nem koros fákat ülte­tünk itt, arra viszont lesz gon­dunk, hogy gyorsan növő, ke­vésbé értékes fák is kerüljenek ki, hogy ezek mihamarabb ár­nyékot adjanak. Aztán, ha az értékes fák is felnőnek, eze7 két nyugodtan „leválthatjuk”. Végső formájában arborétum­jelleget akarunk adni a park­nak. * — Annak idején Emlékpark­ként indult. . . — Ez a jelleg megmarad — tájékoztat Pirisi János. - A park tervezésénél ugyanis hagy­tak megfelelő szabad terület­részeket, ahol mód nyílik majd arra, hogy városunk jeles ven­dégei a tanácselnök felkérésé­re egy-egy fát ültessenek el itt. Ezeket természetesen jelezni fogjuk, s a Béke-park ezekkel a fákkal lesz teljes. * A Béke-park — hallottuk — elsősorban és nagyrészt társa­dalmi munkával fog létrejönni. Bizonyos, hogy szocialista bri­gádok, iskolai közösségek és maga a lakosság is nagy számban vesz részt e különle­gesen szép feladat' megvalósí­tásában. Ahogy ezt leírom, eszembe jut egy régebbi em­lékem. Évekkel ezelőtt München egyik szép parkjában kis réz­táblácskákat láttam a padokon azoknak a nevével, akiknek az adományából vásárolták a pa­dokat. Vajon a Béke-parkban r.em lehetne vállalatok, intéz­mények megváltásaiból pado­kat állítani — az adományozók nevének a feltüntetésével? * A majdani Béke-parkbeli sé­ta az öreg malomépületnél ér véget. Konrád néni, a mai tu­ifőrosepítes A Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben kiállítás látható a városrendezési, település- és műemléktervezési munkájukról. A tömeges lakásépítésre is alkalmas, többszintes, hagyományos és panel-technológiával felépíthető családi ház típusok (Molnár Attila és tervező kollektívájának munkája.) A kiállításon látható Velence és környékének rendezési terve is. lajdonos felesége meséli, hogy amikor a 40-es évek végén megvásárolták a házat, még megvolt a vízikerék is — a Ma­lomárok vize töltésen futott be a ház pincéjébe (a töltés meg­van ma is végig), meghajtotta a kereket, az pedig áttételekkel mozgatta a malom berendezé­seit. A malom régesrég nem őröl már, berendezéseinek a java azonban ma is a helyén van. Az alsó helyiség egyik mestergerendájában pedig ott a véset: 1852. Milyen sok lehe­tőséget kínál ez a malom! Egy biztos: máris kiszemelték vala­mi csárda-félének. De: lehetne pl. Malom-csárda, amelynek az ízét-zamatát-jellegét a) helyreál­lított, ódon malomberendezések adnák meg. Ennek érdekében viszont érdemes lenne orszá­gos vagy helyi műemléki vé­dettség alá vonni. Hársfai István ŰLOMKRISTALY EXPORTRA. Az Üvegipari Művek Budapesti Am­pullagyárában a gyógyszerészeti üvegek mellett különböző ólom­kristály termékeket is készítenek. Az ízléses, disz- és használati tárgyak kilencven százalékát külföldön értékesítik. A különböző ólomkristály termékeket szigorú követelmények szerint ellenőrzik, a csomagolás előtt. ■ ,1 IMII IMII «***'■ *• wk l - '. V..*v i .iLÉműi Épül a háromezer adagos konyha a Nevelési Központban Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents