Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-03 / 150. szám

1981. június 3., szerda Dunántúli napló 3 Nyolcezren jelentkeztek Befejeződött Pécsett a lakásigények megújítása Szombaton véglegesen lezárult Pécsett a lakás­igények és lakáscsere-ké­relmek megújításának a Határideje. Az eredetileg megállapított május 15-i határidőt azért hosszabbí­tották meg, mert úgy tűnt, hogy a vártnál vontatot­tabban halad a nyomtat­ványok visszajuttatása, s emiatt sokaknak nem lesz alkalmuk élni a megújítás lehetőségével. A kéthetes meghosszab­bítás kevés változást ho­zott. Végleges adatok ugyan még nem állnak rendelkezésre - az utolsó napokban beadott anyag összesítése még tart -, becslés szerint azonban összesen 8000 körül lehet a megújított igények és cserekérelmek száma. Ez azt jelenti, hogy az eddigi nyilvántartásból mintegy 7000 igénylés érvényét vesztette, ill. „eltűnt". Az igénylők számának ilyen nagymérvű csökkenése egyébként mélyebb elem­zést kíván, s ezt az illeté­kesek — tudomásunk sze­rint — meg Is teszik. A VB-hivatal lakás- és helyiséggazdálkodási osz­tályán folyamatosan fel­dolgozzák a megújított igényléseket. Ennek során várható, hogy adategyez­tetés végett többeket be­hívnak a hivatalba; a nyomtatványok kódolásá­nál ugyanis olyan tévesen értelmezhető adatokra ta­láltak, amelyek a nyomtat­vány benyújtásakor eszkö­zölt ellenőrzésnél elkerül­ték a figyelmet, s amelyek tisztázása a további fel­dolgozáshoz elengedhetet­len. A kódolt lapokat egyébként június végéig adja át a város a Számí­tástechnikai és ügyvitel­szervező Vállalatnak szá­mítógépes feldolgozásra. Július 31-ig valamennyi igénymegújító megkapja az iktatószámmal ellátott visszaigazolást. A tegnap: naptól kezdve beqdott lakásigénylések és lakáscsere-kérelmek már 1981. évinek számítanak, kielégítésük elbírálásánál ezt veszik figyelembe. lelenlös támogatás a fizikai dolgozóknak A koordinációk hasxna lavuló beruházási tevékenység Még mindig hosszú az átfutási idd A pécsi MÁV-bérhóz felújítása Szokolai felvétele A vasút lakáspolitikája V ajon mi mindent is foglal magába a vállalathoz, üzemhez való kötődés? Elegendö-e ma­napság a megfelelő fizet­ség, a kulturált munkahelyi környezet, a humanitás. Egykoron bányavállalataink és más üzemek is, legin­kább a lakással kötötték az embereket, biztonságot nyújtva ezzel is a pálya-, és életkezdéshez, elösegitve a környezetbe való mind jobb beilleszkedést. Manapság ismét előtér­be került o vállalati dolgozók lakásgondjainak „kerítésen be. lüli” megoldása és így van ez jól. Ezt teszi a MÁV Pécsi Igaz­gatósága is, amely az elmúlt tervidőszakban több mint nyolcvanhárommillió forinttal támogatta dolgozói lakásgond, jóinak megoldását, megközelí­tőleg hatszcznyolcvanan köl­töztek új otthonba, ami lét­számuk öt százalékának felel meg Természetesen a MÁV Pécsi Igazgatósága — mint ahogy más vállalatok is — a kollek­tív szerződésben rögzíti azokat a feltételeket, amelyek a la­káspolitikával, az azzal kap­csolatos rendelkezésekkel függ. nek össze. Ezt mondja Szilágyi Sándor, a munkaügyi osztály vezetője; — A lakáspolitikánk elsősor­ban a fizikai dolgozók támoga. tására irányul. A rendelkezésre álló összeg legalább hetven százalékát évek óta a fizikai munkakörben lévők kapják. Az elmúlt tervidőszakban éves át­lagban legalább tizenhatmillió forintot fordítottunk erre a cél­ra, és hadd tegyem mindjárt hozzá: nálunk igen ritkán for­dul elő, hogy valaki visszaélne a szerződésben vállalt kötele­Az otthonteremtés egyben vállalati kötődést is jelent zettséggel, illetve itthagyna bennünket. A MÁV Pécsi Igazgatósága egyébként évről évre felmérést végez a vasúton dolgozók kö­rében annak érdekében, hogy „naprakész” ismereteik legye­nek az igényekről. Amelyekből kiderül, hogy elsősorban a sok embert foglalkoztató csomó­pontoknál szorít a cipő. Ezek közül is első helyen van évek óta Pécs. Nem túlzás, ha a megyeszékhelyen legalább két­száz főben jelölj meg a vasút azoknak a számát, akik hosz- szú ideje lakásra várnak. Ehhez képest az a hatvan szövetke­zeti lakás, amit a Sarohin tá­bornok úton építettek, bizony kevésnek bizonyul. Érthető te­hát a MÁV-osok igénye; az ak­ciót tovább szeretnék folytatni, de ehhez közművesített terület­re lenne szükség. Az elmúlt öt évben megköze­lítőleg száznegyven dolgozójuk kapott hetven—százhúszezer fo­rint közötti hosszú lejáratú ka­matmentes kölcsönt OTP-la- kásra, amit a vasúttal kötött szerződés értelmében huszon­öt esztendő alatt kell vissza­fizetni, ami egyben azt is jelen­ti, hogy legalább negyedszáza­dos hűséget kell vállalni a dol­gozónak a vállalathoz. A támo. gatós összegének elbírálásá­nál természetesen nem hagy­ják figyelmen kívül a szociális helyzetet, a szolgálati érdeket sem. S, ha már az OTP-laká- sokat említettük, érdemes szól­ni arról is, hogy százötvenhár- man kaptak hosszú lejáratú hi­telt szövetkezeti lakáshoz, a munkáslakás-építési akcióban százhuszonnégy család jutott új otthonhoz és több mint kétszáz, hatvanon építettek családi há­zat a vasút anyagi támoga­tásával, Emellett mintegy hat­vanon kaptak lakást oly módon, hogy az igazgatósáq a taná­csoktól megvásárolta a vevő-, illetve bérlőkijelölési jogot. Megjegyzendő, hogy igazgató- sági szinten egyedül Dombó­váron megnyugtató a vasutas dolgozók lakásgondjainak meg­oldása, amelyhez nagy segítsé­get nyújt a városi tanács. Ebből a szempontból, a szentlőrinci nagyközségi tanács sem kivé­tel, mert még a nyár folyamán, de legkésőbb szeptemberben harminc vasutas család költöz­het új otthonba, többszintes, összkomfortos panelházakba. Mint Szilágyi Sándor elmondta, a Pécs közeli nagyközségben tovább szeretnék folytatni a megkezdett akciót és legalább hatvan szövetkezeti lakást kí­vánnak felépíteni Szentlőrincen ebben a tervidőszakban. Érde­mes szólni a további tervekről is: Gyékényesen 13, Murake- resztúron 12, Nagykanizsán 11 lakást építettek, illetve adnak át a jövőben. Dombóváron tíi vállalati bérlakás építésére kap. tak engedélyt, amelyek a MÁV kivitelezésében valósulnak meg. Az említettekkel természete­sen nem zárhatók le a vasút lakásügyi dolgai, hiszen az igazgatóság területén több mint háromszázhatvan bérla­kással, továbbá megközelítőleg ezerhatszázharminc szolgálati lakással rendelkeznek, amj egy­ben azt is jelenti, hogy azok rendbentartósáról, felújításáról a MÁV-nak kell gondoskodni. 1976 óta az épület és hídfenn­tartó főnökség megközelítőleg kétszázharminc lakást újított föl, közülük több mint százhetvenet alakítottak át magasabb kom­fortfokozatúvá. Ezt teszik a pé­csi Mártírok úti MÁV-bérház- ban is, ahol a gázfűtés beve­zetésével kulturáltabbá, maga­sabb értékűvé válnak a laká­sok: uqyanitt most végzik hat nagy alapterületű lakás meg­osztását, a kisebb családok igé­nyeinek megoldását ezzel is elősegítve. Salamon Gyula 1975-ben a pécsi városi pártbizottság ültette egy asz­talhoz a beruházókat, tervező­ket és kivitelezőket, hogy közö­sen tárgyaljanak a városban folyamatban levő beruházások helyzetéről, a tervezett beruhá­zások előkészítéséről. A mód­szer jónak bizonyult, a pécsi beruházási tevékenységben ér­zékelhető javulást hozott és az­óta is eredményesen alkalmaz­zák. 48 hónapos átlag Olyannyira jó volt ez a mód­szer, hogy a Baranya megyei Tanács 1977-ben átvette és el­rendelte, hogy a megye váro­saiban, járásaiban időszakon­ként a pécsihez hasonló mó­don tekintsék át a beruházá­sokat. Egy megyei szintű vizs­gálattal kezdődött: a folyamat­ban levő beruházások közül 13-ot emeltek ki és részletesen vizsgálták megvalósulásuk fo­lyamatát. Kitűnt, hogy az átfu­tási idő — programkészítéstől az üzembe helyezésig - túlsá­gosan hosszú: tanácsi beruhá­zásoknál átlag 48, vállalatiak­nál 54 hónap! Ebből a prog­ramkészítésre 9, a jóváhagyás­ra 6 (I), a kiviteli terv készí­tésére 7, a kiviteli terv meg­rendelésétől a szerződéskötésig 19, magára a kivitelezésre 16 hónap jut (a két utóbbi között átfedés van, a munka meg­kezdésekor többnyire nincs még szerződés). Ez megfelelt az országos helyzetnek, s látható volt, hogyha a 4—4 és fél éves átfutási időket rövidíteni akar­ják, akkor a folyamat indításá­tól kezdve módszeresen tisztáz­ni kell a vitás kérdéseket, s ki­küszöbölni az akadályt jelentő tényezőket. A beruházások vizsgálatánál egyebek közt az is kiderült, hogy nem kielégítő a tervezők és kivitelezők együttműködése, emiatt az előkészítés egyes fá­zisai belecsúsznak a megvaló­sítási szakaszba; hogy nem kellő súllyal kezelik a költségek tervezését, emiatt a program­szintű költségelőirányzat ala­csonyabb, mint a kiviteli terv költségvetése, a tanácsok pe­dig az előzővel kezdenek dol­gozni; hogy maga a beruhá­zási folyamat szervezettsége is alacsony színvonalú ... Végrehajtó bizottsági hatá­rozat alapján a városokban- járásokban évente kétszer ül­nek le a beruházások megvaló­sításában érdekelt szervek ve­zetői. Áprilisban áttekintik az előző évi beruházási tapaszta­latokat és a tárgyéviek indítá­sát, novemberben ezek meg­valósulásának vizsgálata és a következő évieknek az előké­szítése van napirenden. Az ötö­dik ötéves tervidőszakban csak az előkészítés alatt álló és fo­lyamatban levő tanácsi, válla­lati és szövetkezeti beruházá­sokkal foglalkoztak, most a fel­újításokat is bevonták, mint­hogy ez is jelentős gazdaság­politikai tényezővé lépett elő. Az idei első koordinációs ér­tekezletek a közelmúltban zaj­lottak le. A tapasztalatokat most értékelték a Megyei Ta­nács tervosztályán. Megtudtuk, hogy az átfutási idők valame­lyest — pár hónappal — csök­kentek. Nem rövidült a kivite­lezés ideje, itt a kapacitás- hiány, s ezzel együtt a munka­erőhiány még mindig megha­tározó jelentőségű. Kívánni­valót hagy maga után még a szervezettség is. Gyakoribbak viszont a tervezők és kivitelezők egyeztetései. Nem változott a programkészítés ideje sem, en­nek oka a tervezői kapacitás- hiányban és a leterheltségben keresendő. Viszont 2 hónapra csökkent a program jóváha­gyása, és ez már valami. Meg­állapították, hogy Baranyában a tervezett beruházások műsza­ki előkészítettsége megfelelő. Tényként kellett elfogadni, hogy 1981—82-ben nagyrészt az elő­ző tervidőszakról áthúzódó be­ruházásokon dolgoznak, ebben a pénzügyi lehetőségek csök­kenése játszotta a nagyobb szerepet, de helyenként kiviteli problémák is közbeszóltok. Idén egyébként a beruházási tevé­kenységnek mindössze az egy­ötödét teszik ki az újonnan in­duló beruházások — ezek biz­tosítják a folyamatosságot. Fórumjelieg Figyelemre méltó, hogy a mi­nimumra csökkentek a korábban sok gondot okozó jogszabály­értelmezés körüli problémák, ezzel egy komoly akadályt si­került elhárítani az útból. Meg­figyelhető volt, hogy nagymér­tékben javult a beruházások­ban érdekeltek együttműködési készsége, felmerült viszont az az igény, hogy a majdani üze­meltetőt- már a programkészí­téstől kezdve be kell vonni az előkészítésbe, mert ezzel sok későbbi gondnak elejét lehet venni. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a koordinációs értekezletek fórumjellege: a helyi párt- és állami vezetés jelenléte azzal is jár, hogy a beruházások, fel­újítások kapcsán a gazdálko­dás egyéb problémái is szóba kerülnek és mód nyílik arra, hogy idejekorán beavatkozza­nak. Legutóbb a megyei pártbi­zottság gazdaság- és szövetke­zetpolitikai bizottsága is meg. erősítette: hasznosak a koordi­nációs érekezletek, a módszert folytatni és fejleszteni kell. H. I. Az Üzemelés biztonságát Nyári csúcs előtt a Pécsi Vízmű Ügyeleti-készenléti szolgálat, gyorsabb hibaelhárítás A Pécsi Vízmű a napi 65— 70 000 köbméteres vízmennyi­séggel elérte a termelési csú- csot. Több vizet képtelen adni. Hogy mégsem tör ki a válla­latnál pánik a nyári csúcsidő- szak előtt, erre több szempont­ból is okuk van. (Optimisták, mert Pécsett az utóbbi évek­ben még a tartósabb kániku­lában sem kellett kérniük a tanácstól a vízkorlátozás el­rendelését.) Tőlük telhetőén mindent megtettek azért, hogy a víz­hiány réme ne fenyegesse se a várost, se a város egyes ré­szeit, hogy a napi 70 000 köb­méter vizet üzembiztosán ad­hassák. Rajtuk nem múlik. Tavaly ősz óta a vállalat 15 millió forintos fejlesztéssel vál­totta valóra a biztonságot nö­velő elképzeléseit. Hogy anya­gi eszközeikkel és 800 dolgozó­jukkal mit tettek 170 ezrünkért? Az általuk üzemeltetett 106 mélyfúrású kút búvárszivattyúit újra cserélték, 8 kútnál vízho­zamnövelési, illetve stabilizálá­si céllal végeztek karbantar­tást Az üzemeltetett 604 kilo­méter hálózatból 264 kilométe­res szakaszon hálózatkarban- tást hajtottak végre. A meglé­vő 31 220 köbméter tórozótérfo- gat őszi—tavaszi tisztítását vég­rehajtották. A tervek szerint 22 centrifugálszivatlyút és félezer hálózati szerelvényt vizsgáltak át és tettek üzembiztossá. Tel­jes gépházrekonstrukciót haj­tottak végre a Kertváros l-es zónán, a cserkúti és a meszesi gépházban. A Pécsi Vízmű főmérnöke, Hainess Jenő a felkészüléssel kapcsolatban még egyéb mun­kákról is beszámolt. Tavaly már 66 kilométer hosszú, 20 ki­lovoltos villamos hálózatot vet­tek át ai DÉDÁSZ-tól, biztosít­va a kétoldali betáplálást és kivédve az esetleges áramki­maradás víztermelést bénító káros hatását. Létrehozták a 24 órás erősáramú diszpécser- szolgálatot. Tavaly ősszel körzetesítették a vízellátási létszámot, a vá­rost 4 körzetre osztva a főmű­vezetők és a dolgozók között kialakították a „gazdaszemlé­letet". Május 15-től szeptember 30-ig a vízellátási szakembe­rek két műszakban dolgoznak, az éjszakai időszakban beve­tésre kész az ügyeleti-készen­léti szolgálat. A pellérdi víznyerő terület szinten tartására, illetve a víz­hozam kismértékű növelésére 3 darab új, nagy átmérőjű kutat fúratnak az Országos Földtani és Fúró Vállalattal. A meglevő kutak karbantartásánk könnyí­tésére használják az IBAK (ipa­ri televízió) berendezésüket, egy műhelykocsit viszont reo- méterrel — a kút belső állapo­tát vizsgáló komplett berende­zéssel — szereltek fel. A meglé­vő 18 mellé 12 újabb URH-rá- diótelefont szereltek be, bizto­sítva a hibaelhárítás gyorsasá­gát. Az esetleges helyi vízellá­tási panaszok gyors és gazda­ságos felszámolására tartály- kocsira szereltek egy ADVAN­CE klórozó berendezést, mely- lyel a tűzcsapokból adott vi­zet gyorsan, kis veszteséggel' fertőtleníthetik. Készenlétben áll kettő 7 köbméteres és az 1 köbméteres lajtkocsi. A Pécsi Vízmű lehetőségein belül mindent megtett, hogy a nyári csúcsidőszakban se le­gyen a megyeszékhelyen víz­hiány. A lehetségesnél több vizet azonban nem tudnak ad­ni. Hogy mégis nyuqodtak? Igen, bíznok bennünk, fogyasz- tókben: mi is azon leszünk, hogy ne csak nekünk, mások­nak is legyen vizük. Hogy meg­javíttatjuk csöpögő szerelvé­nyeinket — ezek manapság is több ezer köbmétert csöpögtet- nek, folyatnak el potyára —, hoqy fölöslegesen nem hagyjuk nyitva a csapjainkat. A víz va­lóban élet — jusson belőle min­denkinek. A termelő és fogyasztó kö­zös érdeke, hogy a legnagyobb kánikulában is folyjék minden csapból a víz. A Pécsi Vízmű megtette a magáét, a többi rajtunk, pécsieken múlik. Murányi

Next

/
Thumbnails
Contents