Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-18 / 165. szám

1981. június 18., csütörtök Dunántúli napló 5 Ma: városi tanácsülés Pécsett Napirenden az 198(has zárszámadás 2,4 milliárd a kiadási oldalon 1863 lakás épült Napi 2500 köbméterrel több víz Varosszepíto szombatok Komión Idén tavasszal is megszer­vezték Komlón a városszépítő akciót, aminek különös hang­súlyt adott, hogy harmincadik évfordulóját ünnepli a város. S ezen ö tavaszon valóban megújult Komló. A városlakók társadalmi összefogásával rendezett játszóterek, új par­kok, járdák, utak készültekéi. A hétvégi munkaakciók során kétmillió forint értékkel gya­rapodott a város. A körzeti népfront- és lakóbizottságok kitűnő szervezésében szom­bat-vasárnaponként szinte városrészek kerekedtek fel ge- reblyékkel, szerszámokkal a nagytakarításhoz. A társadal­mi munkások tevékenysége azért is jelentős, mert a most rendbehozott parkokban ké­sőbb megoldható lesz a gépi karbantartás, ami nagy segít­séget jelent a Városgazdál­kodási Vállalatnak. Komló nevezetes arról is, hogy a városban sok a zöld­felület, aminek gondozása mindig is az ott lakók szív­ügye volt. örvendetes, hogy idén tavasszal is több száz négyzetméterrel növekedett a parkok, a virágos háztömb­kertek területe. Szilvásban, a November 7. utca lakói hat­száz négyzetméteren, a kö- könyös-nyugati városrészben ötszáz négyzetméteren ültet­tek virágokat, létesítettek par­kokat. A lakóközösségek ma­guk igyekeztek megoldani olyan feladatokat is, amire már nem kell költenie a vá­rosnak. Kökönyösben új jár­dákat építettek, a Sallai és a Fürst Sándor utcában kikö­vezték a gyalogjárókat, Gesz­tenyésben új parkoló készült az elmúlt hetekben. A bá­nyaüzemek és a vállalatok se­gítettek a Kossuth-aknai sza­badidőpályán és az MHSZ- lőtéren a tereprendezésben, utak, parkolók elkészítésében. Szinte minden talpalatnyi parkosítható területen dol­goztak a komlóiak, együtt az iskolások és felnőttek a hét­végi városszépítő napokon. A városlakók társadalmi munkáját tisztelte meg a Vá­rosgazdálkodási Vállalat az­zal, hogy a forgalmasabb he­lyeken, az üzletek közelében egyedi tervezésű limlom­tárolóketreceket állított fel, G. M. Tucatnyi ajaitlal Mára összehívták Pécs me­gyei város Tanácsának ülését, melynek napirendjére javasol­ták a város 1980. évi zárszám­adását, hatodik ötéves tervét, valamint a lakásgazdálkodásról szóló új rendelettervezetet. Pécs tavalyi eredeti költség- vetési bevételi előirányzata 962 505 000 forint volt, amely központi és helyi intézkedések következtében 1 279 747 000 fo­rintra módosult. Ennek megfe­lelően magasabbak voltak a költségvetési kiadási lehetősé­gek is: különféle költségvetési célokra 1 205 812 000 forintot használt fel a város; a növeke­dés elsősorban a gazdasági ágazatban és a vállalati pénz- gazdálkodásban jelentkezett. A tanácsi gazdálkodást~cr—meg­növekedett lehetőségek ellené­re is a takarékosság jellemezte az elmúlt évben. A város fejlesztési alapjának bevételi oldalán 1 304 506 000 forint áll, a kiadások 1 223 229 000 forintra rúgtak. Ebből beruházási célokra 1 142 070 000 forintot fordítot­tak, melynek legjelentősebb té­tele ezúttal 'is a lakásberuhá­zás volt: állami célcsoportos la­kások építésére 788 647 000 fo­rintot költött a város. Pécsett 1980-ban összesen 1863 lakás épült, ebből a célcsoportos ka­tegóriában 942, a telepszerű többszintes kategóriában 512, magánerőből pedig (családi ház, társasház stb.) 409. A la­Volt, ahol nem örültek a munkahelyi vezetők a népi el­lenőröknek. Érthető, hiszen még mindig nem tettek eleget a jogszabályoknak, noha a fel­ügyeleti szerv a vezetők nyere­ségjutalmát ezért egyszer már csökkentette. Az esetek több­ségében azonban a vezetők örömmel fogadták a Pécs vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizottság aktivistáit, hiszen ők már felis­merték, hogy mennyi gazdálko­dási előnnyel is jár a jó mun­kahelyi kollektíva, a demokra­tikus légkör. A városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság a Pécsi Szikra Nyomdá­ban, a Szövaut Vállalat pécsi üzemegységénél, a Hirdi Ken­derfonó Vállalatnál, a Villgép Szövetkezetnél és a Minőségi Ruházati Szövetkezetnél vizsgál­ta a Minisztertanács és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa 1018/1977. (V. 7.) számú együt­tes határozatának, valamint a vonatkozó jogszabályok végre­hajtását. A vizsgálat célja volt az is, hogy szélesebb körben is alkalmazható módszereket ta­láljanak, s hogy milyen további intézkedések szükségesek a munkahelyi demokrácia kibon­takozásához. A munkahelyi demokrácia fórum- és jogosítványrendsze­reit a vizsgált vállalatok, szö­vetkezetek kidolgozták, ezek jól is funkcionálnak. A népi ellen­őrök ezen a téren egyedül a nyomdában találtak hiányossá­gokat. Ezek a rendszerek a vizsgált egységek többségénél biztosítják, hogy a képviseleti fórumok munkája a dolgozók kások legnagyobb része — ösz- szesen 1569 — Lvov-Kertváros- ban épült fel. A célcsoportos lakások átlagos alapterülete 52,81 négyzetméter volt, 35 százalékuk pedig 2,5, vagy több szobás. 151 millió forintot fordított a város vízgazdálkodási célokra, ebből 96 milliót a vízellátásra, melynek hatására napi 2500 köbméterrel nőtt a víztermelési kapacitás, ez pedig azt jelen­tette, hogy kiegyenlítettebb, zökkenőmentesebb lett a város vízellátása, és még a nyári csúcsfogyasztás idején sem kel­lett vízkorlátozást bevezetni. 160 bölcsődés korú gyermek részére létesült hely Lvov-Kert- városban, s ugyanitt újabb 300 óvodai helyet hoztak létre — ezzel jelentős mértékben javult az új városrész gyermekintéz­ményi ellátottsága. A Nevelési Központban 24 új tanterem kezdte meg a működését. A fejlesztési alap kiadási ol­dalán alapátadás címén szere­pel még í78 millió forint — ez­zel a város jelentős, külső szer­vek által végzett és Pécs érde­keit szolgáló beruházásokat tá­mogatott. Ilyen egyebek között a távfűtőhálózat fejlesztése (30 millió forint a hőerőműnek), a Duna—II. vezeték építése (91 millió forint a Dunántúli Regio­nális Vízműnek) és az új sze­méttelep kialakítása (15 millió a Pécsi Köztisztasági Vállalat­nak). közvetlen tanácskozására épül­jön és egyértelműen szabá­lyozzák a gazdasági és társa­dalmi vezetők feladatát és fe­lelősségét is. Ezek mellett - el­sősorban a szövetkezeteknél — néhány formális elemet és pár­huzamosságot is feltárt a vizs­gálat, ezek megszüntetésére ja­vaslatot is terjesztettek elő. A javaslat tartalmazza a közgyű­lések és a küldöttgyűlések dön­tési jogkörének módosítását. A népi ellenőrök sokoldalúan vizsgálták az adott közösség­ben a munkahelyi demokrácia állapotát. Először kérdőívekkel tájékozódtak arról, hogy a dol­gozók mennyire ismerik a de­mokratikus lehetőségeket, fóru­mokat, majd kiscsoportos be­szélgetések során mélyültek el egy-egy részletkérdésben. Ta­pasztalataikat, megállapításai­kat ankétokon ismertették a munkahelyi kollektívával, s csak ez utón készítették el ösz- szefoglaló jelentésüket. Érdekes és tanulságos meg­állapítása volt a vitának, hogy a szakszervezeti bizalmiak még nem töltik be azt a helyet az üzemi demokrácia rendszeré­ben, amit kellene. Ennek egyik igen lényeges oka, hogy nem mindig azokat választják meg bizalminak, akik erre a legal­kalmasabbak lennének szak­mai, politikai magánéleti tekin­télyük alapján. Ez különösen igaz a teljesítménybérben dol­gozókra, akik éppen azért nem vállalják a megbízatást, mert teljesítményük csökkenésétől tartanak. CarzonháZT akció Baranya városaiban Segítség a fiatal házasoknak Baranyában, az „élő” lakás­kérelmek több mint felét a fia­tal házasok nyújtották be, és a május végén zárult megújítási akció során tovább nőtt a fia­talok aránya az új otthonra várók között. Már csak ezért is üdvözlendő az a kezdeménye­zés, amit a Baranya megyei Tanács, valamint a Dél-dunán­túli Tervező Vállalat garzonház, akciónak nevezett elképzelésé takar. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium által tavaly ki­adott „Otthonházak" katalógus is számos megszívlelendő öt­letet tartalmaz, ám azt a helyi viszonyokra illik alkalmazni, nem hagyva figyelmen kívül ter­mészetesen a fiatalok eleve be­határolt anyagi lehetőségeit. Ebből indult ki a Dél-dunán­túli Tervező Vállalat kollektívá­ja is a gazdaságosság, a hasz­nálhatóság és nem utolsósor­ban a fiatal családok lakás­gondjának lépcsőzetes megol­dását tekintve, mikor is leg­alább tucatnyi alternatívát dol­gozott ki rövid idő alatt, amit Nagyobb beruházásokat, re­konstrukciókat hajt végre eb­ben a tervidőszakban a szesz­ipar. A prognózisok szerint a termékei — a keményítő, az élesztő, a takarmányfehérjék, az ipari szesz, az ecet stb. — iránt olyan mértékben fokozó­dik az igény, hogy a tervezett beruházások nélkül 1985-ben e termékeknek már mintegy har­madát importálnunk kellene. Az összességében 3,3 mil­liárd forintos beruházási prog­ram első eredményeként hama­rosan megkezdi a termelést az új Szabadegyházi folyékony Cu­kor- és Szeszgyár, amelyben évente 50 ezer tonna folyékony cukrot, 2 ezer vagon szeszt és 36 ezer tonna takarmányt állí­tanak elő kukoricából. A Győri Szeszgyárban folya­matban levő rekonstrukció ke­retében olyan sűrítő berende­zést szereinek fel, amellyel az eddig Dunába vezetett, a vizet Egy a bemutatott garzonlakások mincnégy négyzetméter tegnap délelőtt bocsátott vitá­ra Piti Zoltán, a megyei tanács elnökhelyettese, a DTV székhá­zában megtartott szakmai ta­lálkozón, amelyen a megye vá­rosainak tanácsi vezetői, vala­mint a társadalmi szervek kép­viselői is részt vettek. Erdélyi Zoltán, a Dél-dunán­túli Tervező Vállalat igazgató- helyettese a „közszemlére” bo­csátott vázlatokról szólva el­mondta, hogy elsődleges szem. pontként a paneles technoló­giát vették alapul. A tizenhá­rom típus legkisebbike huszon­két négyzetméter, a legna­gyobb pedig, a másfél szobás, szennyező, ám értékes fehérje­anyagokat tartalmazó ipari szennyvízből Vinasz nevű takar­mányadalékot állítanak elő. Évente 35 ezer tonnát vonnak ki a szennyvízből. A vinaszt a szarvasmarha-tartók haszno­síthatják jó eredménnyel. Az Ászóri Keményítőgyár re­konstrukciójának egyik célja olyan berendezés felszerelése, amely a szennyvízből kivonja azokat az anyagokat, amelyek­ből szintén értékes takarmány készíthető. Ugyancsak itt a kor­szerűsítés eredményeként a textil- és papíripar számára ké­szülő keményítőszármazékok gyártása is lehetővé válik. Eze­ket eddig importálták. A keményítőgyártás kapaci­tásának növelésével töbh, a diabetikus készítmények alap­jául szolgáló szőlőcukrot ad­hatnak majd az élemiszeripari üzemeknek. közül, melynek alapterülete har­összkomfortos lakásnak számít­ható harmincöt négyzetméter alapterületű lakás volt. Jogos igényként hangzott el, hogy egy lépcsőházra minél több la­kást „fűzzenek” rá, az épüle­tek ne legyenek négyszintes­nél magasabbak, mert ezáltal költségmérséklést jelent a fel­vonók elhagyása. A megbeszélésen a jelenlé­vők egyetértettek abban, hogy harminc négyzetméternél ne le­gyenek nagyobbak a megépí­tendő garzonlakások mert ez viszonylag optimális méretűnek tekinthető és a költségek szem­pontjából is elérhető a fiata­lok számára. Több hozzászóló, köztük az ifjúsági szövetség képviselője is említette, hogy az épületek földszintjén feltétlen szükséges kialakítani az úgyne. vezett közösségi helyiségeket, klubnak is használható társal­gót. Az előzetes elképzelések sze­rint még ebben a tervidőszak­ban lehetőség nyílik arra, hogy Pécsett száztíz, Komlón, Mohá­cson, Szigetváron és Siklóson harminc-harminc lakást magá­ba foglaló garzonház létesül­jön. A tegnapi tanácskozáson megegyezés született abban, hogy az Országos Takarékpénz­tár Baranya megyei Igazgató­sága — amely kiemelt feladat­ként kezeli az akciót — vala­mint az említett városok taná­csai három héten belül meg­egyeznek a program indításá­ban. A Dél-dunántúli Tervező Vállalat azt ígérte, hogy a ki­viteli terveket a kiválasztott ja­vaslatok alapján, a jövő év első negyedévére elkészíti. Ezek sze-. rint a többi már a kivitelezőn múlik. Eszerint várhatóan a je­lenlegi tervciklus negyedik évében használatba vehetők lesznek az első garzonlakások. S. Gy. Si Játszva |Í|§ tanulni Új tantárgy: a technika Országos tanévelőkészítő értekezlet Bolyban 1982-ben indul a felső tagozatban Akik o hatvanas-hetvenes években jártak iskolába, még jól emlékeznek arra, miből állt a gyakorlati foglalkozás: ka- pálgatás, palántázás a gyakor­lati kertben, reszelés, virágtar­tó-készítés, szemétlapát-hajto- gatás a műhelyben, varrogatás, főzöcskézés. Mindez most iro­nikusan hangzik, s valószínű­leg durva leegyszerűsítése a dolgoknak, mindenesetre tény, hogy a húsz éve bevezetett gyakorlati foglalkozás tanterve fölött eljárt az idő. Az általános iskolákban - alsó tagozaton — 1978 óta ta­nítanak technikai ismereteket. A negyedik osztályban ez év őszén vezetik be a technika oktatását, s az 1982/83-as tan­évben kerül sor arra, hogy az ötödikben is felváltsa az új tárgy a gyakorlati foglalkozást. Egy év van tehát a pedagógu­soknak, hogy felkészüljenek a mind tartalmában, mind szem­léletében megújult tantárgy ok­tatására. A Schmidt József ál­tal vezetett területi közoonti műhely vendéqszeretető* élvez­ve háromnapos tanévelőkészítő tanácskozást rendezett az Or-« szágos Pedagógiai Intézet a megvei vezető szakfelügyelők részére Bolyban. A kérdés ön­ként adódik: mennyiben lesz új ez a tantárgy? Dr. Binder Károly, oz OPI főelőadója szerint elsősorban a koncepció változott meg: alkal­mazkodni kell az elmúlt évek, évtizedek technikai fejlődésé­hez, s a korábbi — elsősorban az alapműveleteket oktató — képzéssel szemben a gondol­kodtató, a diákok alkotó fantá­ziáját meqmozgató feladatok kerültek előtérbe. A technika című tárgynak lesz A és B vál­tozata. Az előbbi inkább az ipari jellegű feladatokra kon­centrál, az utóbbi változatban egyforma hangsúlyt kap a mű­szaki és a mezőgazdasági kép­zés. A tantervek, s a mór most megjelent tankönyvek tanúsá­ga szerint nem csökkent a me­zőgazdasági ismeretek súlya az új tárgy keretén belül. Hang János és Csorba Jó­zsef Baranyai megyei szakfel­ügyelők kalauzolásával meg­nézhettük azokat a munkadara­bokat is, amelyeket egyelőre a szaktanárok készítettek el a tanácskozáson részt vevő kollé­gáik számára. (Kísérletképpen gyártottak már ilyeneket gyere­kek is. Vasúti váltó, személy­autó, vitorlás- és motoroshajó, repülőgép modellje váltotta fe1 az egykori kopjafákat, virágtar­tókat. Élvezet lesz a gyerekek­nek a munka, amelynek során szinte játszva tanulják majd meg az anyagok kezelését, a különböző elektromos és me­chanikai szerelési feladatok megoldását. S az sem utolsó szempont, hogy a kész terméket hazavihetik .. . Ugyancsak Baranyában, a pécsi Radnóti kollégiumban ta­nácskoznak a megyék fizika­szakos vezető szakfelügyelői. H. J. A népi ellenőrzés megvizsgálta Az üzemi demokrácia érvényesü lése 3,3 milliárd forint a szeszipar rekonstrukciójára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents