Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-18 / 165. szám
6 Dunámul! napló 1981. június 18., csütörtök JFelsö tagosaiba léphet T án tizenhárom esztendeje is van, hogy a Mecseki Szénbányáid Építési üzeme megkezdte a fundámentum kiásását a gomba módról szaporodó Szigeti úti panelek között. Kemény földbe kapott a gép, aztán sorban kemény bos- nyák koponyákat, csontokat vetett ki belőle. Valaha temető lehetett itt, s eleink nyugvóparcelláin tizenkét tanterem emelkedett, hogy okuljanak benne a kemény koponyájú, itt lakó mai gyerekek. Megyek befelé az évzáró ünnepség napján, mindenki sündörög, keresem az igazgató Krivanek Vilmost, a lépcsőn meg köszönt egy gyerek .. . — Jószerencsét. — Már sokan kérdezték a tíz alatt — mondja mosolyogva az irodában az igazgató — de magától is csak azt kérdezem, amit a többiektől; tud ennél szebb köszöntést? Az új iskolában tíz éve csöngettek be az első tanítási órára. A gyerekek zömmel a környékből verbuválódtak. Halkan és zárójelben jegyezték meg, hogy az első időben más iskolákból természetesen nem a legkiválóbbakat küldték ide — sebaj, mondták a tanárok és az évek során egyre-másra hal- mozták az eredményeket. Mind a sport, a tanulás, mind az amatőr kóruséneklés, színjátszás területén sok elismerés, méltatás és diadal jutott ennek a kis iskolának. — A gyerekanyag jó — szögezi le Krivanek Vilmos — ösz- szetételében is érdekes. Nagyrészt értelmiségi és alkalmazott, kevés fizikai munkás gyerek jár hozzánk, de meg kell jegyeznem, hogy igen sok köztük a csonka családban élő, sérült lelkű kisgyerek. Velük aztán több a gond is . . . — A tantestületet hogyan állította össze? Szó nélkül egy kimutatási tesz elém. Precíz, mindenre kiterjedő munka, hozzákapom mindjárt a magyarázatot is: ez elment, ez itt van, ez is itt van, ez is . . . — Aki elment, miért tette? — Adtunk mi már innen más iskolának igazgatót, igazgató- helyettest, higgye el, hogy akit tőlünk elvittek, azt szakmailag elismerték, s talán nagyobb lehetőséget adtak nekik. Rossz szájízzel tőlünk nem ment el senki sem. Csak figyelje meg, hányán jönnek el közülük az estj kis ünnepi fogadásra. • Szilvási Bélánénak hívják, az alsósok Ica nénije. Izeg-mozog a széken, mindig kávét, hideg bort, sajtot akar hozni, s egészen kétségbe esik, amikor mondom, hogy most beszélgetni szeretnék vele, a sajt maradhat későbbre. Annak ideién a Bártfa utcai iskolából kérte magát ide, hisz a szomszédos Ungvár utcában lakik. Régi iskolájára is szeretettel emlékezik, dehát. . . — Messze volt, két busszal Jó szerencsét, iskola! kellett odajárnom. Aztán az esti séták idején láttam, építkeznek, megkérdeztem az egyik munkást: mi épül ide? mondta, iskola. No, gondoltam, építik hát az én iskolámat .. . Hívták a ' közben felépült új gyakorló iskolába, négyszázzal többért. Nem ment, ő sem. — Szeretünk itt dolgozni — mondta egyszerűen. Ideges. Mondom is neki. — Igaz - nyugtázza a megállapítást - fogytam is, de hál- istennek, nem pajzsmirigy. öt orvos-apuka félti az egészségét. Kivizsgálták, tanácsokat kap. — Mondja — kérdezem -, ha mindőjük tanácsait szigorúan megfogadná, hogyan élne? Egy kis csönd, aztán belekotor a cigarettásdobozba. — Egész nap csak pihennem volna szabad, de cigarettázni, kávézni, izgalmakat átélni nem. Még az alkoholtól is eltiltottak, jóllehet sohasem iszom szeszt. — Szabad jószerencsével elköszönnöm? — Elvitt ám bennünket a bányába — int a fejével befelé. — Vasason voltunk kint, egyórás sétaúton megértettük ennek a köszönésnek igazi tartalmát. Ne higgye, hogy ez itt csak formális. Vidám, csupa mosoly fiatal- asszony érkezik a homályos falú üvegekkel, szatámis finomságokkal megrakott asztalok közé: Kovács Orsolya, napközis, de napi két órában éneket is tanít. Orsolya tavaly végzett a Tanárképzőn, öt éve a gimnáziumban és kilenc éve az általánosban — itt. Hajdani tanító- mesterei közé került, kollégának. A CSERKÚTI MEZŐGÉP VALLALAT munkaügyi végzettséggel, gyakorlattal és saját személygépkocsival rendelkező személyt alkalmaz munkaerő-gazdálkodói munkakörbe JELENTKEZNI LEHET a vállalat központjában, Mezőgép, a munkaügyi osztály vezetőjénél. Telefon: 10-822 A VILLGÉP SZÖVETKEZET FELVÉTELRE KERES: géplakatost, lakatost, esztergályost, maróst, takarítónőt és egy raktárost. JELENTKEZNI: PÉCS, MEGYERI ÜT 25., MUNKAÜGY. — A Petőfi utcai suliba jártam hetedikbe — emlékezik —, aztán ideköltöztünk, s átkerültem. Vonzott az új iskola, és nem idegenkedtem a változásoktól soha. Jó volt, ^án, ha húszán lehettünk az osztályban. Ideális létszám. Ma harmincas az átlag. Férjnél van, várják a gyereket. A szülőknél laknak, kétszobás lakásban. Orsolya ének szakon végzett, zongorázik. A kis, körpáncélos zongora már átköltözött a mamáékhoz, helyére kiságy kerül. Beszélünk az égvilágon mindenről: jó lenne, ha férjével megosztozhatna a gyesen, la- kik-e majd a körpáncélos zongorában újabb gyerek? És akkor egyszeresek megkérdi: — Tulajdonképpen miért is beszélgetünk? — írok a tízéves iskoláról. — Az újságba? — Oda. Egy ideig néz. — Meg voltak elégedve a munkámmal — mondja óvatosan — kaptam száz forint fizetésemelést is . . . Az évzáró ünnepségen alaposan körülnézek. Hát, tényleg sok értelmiségit és alkalmazottat látok. Ketten döntünk egy fát, jobbról én, balról egy értelmiségi.- Itt a gyerek? - suttogom.- A gyerekek - igazít ki. Katus az elsősök, Nórus a másodikosok között áll. Nem dőltek ki a sorból, pedig sokan megtették a melegben. Szomszédommal óvatos eszmecserébe fogunk. Fizikai munkás, kéményseprő. Kotrok a gomb után, de ezeken a modern nadrágokon cipzár van. Meghívatom magam. Szép lakás, hangulatosan és jó ízléssel berendezve. — Nekünk nagyon jó — mondja az iskoláról a családfő — Viertl Dezsőnek hívják — talán százméternyire vön a kaputól, a gyerekeknek pedig nem kell átkelni egyetlen forgalmas úton sem. ütöttek itt már el a zebrán is gyereket. . . Kinézek az erkélyről, tényleg közel van az iskola. Meg vannak elégedve a tanárok, még a gyerekeik munkájával is. Boldog, kiegyensúlyozott légkör. Az erkély sorkában horgász- cucc. — Szintén örült? — érdeklődök udvariasan. Felesége csak legyint. L'état c'est moi — XIV. Lajos, a Napkirály vallott így bölcsen magáról: az állcm én vagyok. L'école cést moi - az iskola én vagyok, mondhatná Krivanek Vilmos, de nem mondja. Mond viszont sok mást. — Pécsbányatelepről jöttem ide igazgatónak. Ismeri Pécs- bányát? — Hallottam róla — mondom az igazat. — Az egyik DGT-iskola volt, nagy hagyományokkal. Fegyelemre, becsületre, helytállásra nevelő hagyományokkal. Százéves múlttal. Harminc éven át dolgoztam ott, magam is pécs- bányai lévén. Büszke vagyok rá. Ezt az új iskolát jutalomból kaptam, s mivel engem is fegyelemre, becsületre és helytállásra nevelt Pécsbánydj ez itt is szokássá kövesedett.-Pécsbánya már nemcsak az iskolát jelenti, hanem jóval többet. Futballpályát, kispadot, gesztenyefák árnyékát, hűvös krigli söröket, sokezer ismerőst, torokszorongató érzéseket — egy kis hazát, — Próbálom a focit leválasztani a témáról, de nem megy — vallom be — hiszen a félidő is negyvenöt perc, a tanóra is negyvenöt perc. Ott sípolnak, emitt csöngetnek. És mindkét helyen ven mit tenni, meghatározott elvek és kidolgozott gyakorlat szerint. Nevet. — Ha nem megy, ne válasz- sza le. Sokat köszönhetek a focinak, sosem zavart, hogy mint futballistát vagy mint edzőt többen ismertek, mint iskolaigazgatót, gyakorló pedagógust. Pedig élek-halok a szakmámért, a gyerekekért. Ezt mindegyik nevelő elmondta róla. Napra készen ismeri a szakmai irodalmat, sokat követel és maga is sokat tesz. Nyughatatlan, egyetlen perc nem volt azon a napon, ottjártamkor, amikor ne intézett volna valamit. Nincs is rajta egyetlen fölös kiló sem. Aztán már zavart az a sok jó, amit róla meséltek. Szerettem volna valami rosszat hallani. Végül megtudtam a rosz- szat is, de az is jó volt. A nebuló tízévesen megkezdi a felső tagozatot, egy iskola vajon a felső tagozatba lép-e? Ez biztosan. Az elismerés szerény, mármint a részemről, eltúlozni sem szeretném a dolgokat. Jó a társaság, együtt vannak, a gyerekek szeretik iskolájukat, a főhatóságok és a széles szakmai körök fejet hajtanak az itt végzett munkának — kell-e több? Mert amúgy, vannak „rangosabb" sulik, névvel, címmel, amik ott szerepelnek a középpontban, ez csak úgy ott van, ahová építették az Athinaj utcában ... pontosabban a Szigeti úton . ., Vagy mégsem? Mi hát a földrajzi helye ennek az iskolának? Egészen pontosan megmondhatni. Dr. Hal József utcai iskola, Pécs, 7624, Mezőszél utca 1. Kampis Péter Fotó: Rendeczky Lajos Érdekességek Pécs történetéből Illői ipariskola létesítésének a női Adalékok iparoktatás történetéhez Tizennyolc aláírással nyomatékosított kérvény érkezett 1897 szeptemberében Pécs város Tanácsához. A levélírók olyan szülők voltak, akiknek gyermekeik polgári leányiskolát végeztek. Kérelmükben a Pécsi Polgári. Leányiskola 4. osztálya fölé kétéves tanfolyam szervezését javasolták, mert leányaik éppen abban a korban voltak kénytelenek otthon maradni, amikor legnagyobb szükségük lett volna az iskolára. Az indítvány mögött azonban a nők általános műveltségének és kenyérkereső képességének megszerzése húzódott meg. Lényegében a századfordulóig erre két lehetőséget biztosítottak. A szülő leányát küldhette más városba felsőbb iskolába, de ■magánúton is taníttathatta, utóbbi azonban rendkívül magas költségekkel járt. Pécs iskoláinak akkori felügyelőigazgatója „továbbképző intézet" létrehozására három alternatívái állított fel. 1. Hatosztályúvó tenni, azaz egész szervezetében átalakítani a felsőbb leányiskolát. 2. A 4. osztály után egy továbbképző tanfolyamot szervezni. 3. A 4. osztály fölé egy két- osztályú női ipariskolát kialakítani. Az első megoldást nem tartotta reálisnak, mert meglátása szerint a hat osztály föltétlenül középiskolai jelleget öltene, így az oktatók csak középiskolai képesítéssel rendelkezők lehetnének, amely önmagában is megnövekedett költségekkel járna. Véleménye szerint azért a, 15—20 leányért, akik jelentkeznének, nincs város, amely ezeket a költségeket vállalná. A továbbképző tanfolyam szervezését két párhuzamos osztállyal, heti 26, tehát összesen 52 órában vélte megvalósíthatónak. Schneider István 1894-ben megkezdte egy ilyen jellegű tanfolyam szervezését, jelentkező azonban csak 8 akadt, így a magas tandíjak miatt terveiről le kellett mondania. A harmadik megoldást maga is támogatta. Szükségesnek találta a polgári leányiskolát egy olyan intézettel bővíteni, amely nemcsak az általános műveltség megszerzését célozza, hanem annyi kézügyességet és gyakorlatot nyújt, hogy a szegényebb sorsú nők ipari téren kenyérkereső képesség birtokába jussanak. A felügyelőigazgató szerint a női ipariskolában két évfolyamat kell nyitni. Az elméleti tárgyak közöti szerepelne a rajz, a kereskedelmi számtan, a könyvvitel, a kereskedelem- és váltóismeret, a magyar és német irodai munkálatok, az áruismeret, a kereskedelmi földrajz , és a szépírás. Rendkívüli tárgyakként oktatnák fölolvasások formájában a magyar irodalmat, a művelődéstörténetet, a neveléstant és a természettant. A gyakorlati tárgyak között tanítanák a fehérneműk szabását és varrását, a gallérok és kézelőik készítését, a felső ruha szabását és varrását, a nyak- kendőkészitést, a csomózást, a csípkeverést, a műhímzést, a kesztyű szabását és varrását, a női és gyermekkalapok készítését; a művasalást, a függöny- és csipketisztítást, a művirágkészítést stb. A női iparoktatással a helyi sajtó is foglalkozott egy írásában, súlyosan felvetve benne a nők egyenjogúságának kérdését. A községi iskolaszék 1898- ban foglalkozott a témával és megállapította, hogy a város oz ehhez szükséges anyagi eszközökkel nem rendelkezik, ezért államköltség megszerzésére feliratot intézeti a kormányható- sóghoz. Schneider István azonban figyelmeztette az illetékeseket, hogy továbbra is kiáll a női ipariskola létesítése mellett, s amennyiben a kormányhatóság nem teljesítené a város kérését, úgy kérni kell az érdekelt szülők, a Kereskedelmi és Iparkamara, a pénzintézetek és jótékony egyesületek segítségét elsősorban anyagi értelemben. A kereskedelemügyi miniszter nem tudott anyagi támogatást adni. A közművelődési tárgyak heti 10—12 órában való oktatását túlzottnak tartotta. Felhívta a figyelmet arra, hogy elsősorban azoknak a kézimunkáknak készítését helyezzék előtérbe, amelyek gyorsan értékesíthetőek. Pénz hiányában a női ipariskola ügyében 3 évig érdemi intézkedés nem történt. A tanács 1903-tól inkább egy felsőbb leányiskola megnyitását szorgalmazta, így az ipariskola kérdése lekerült a napirendről. A Felsőkereskedelmi Iskolában valósították meg a nők kereskedelmi képzését. Schneider István álma teljes egészében 1929-ben vált valóra. A polgári leányiskolában nyílt meg a női ipariskola, mint a neve is mutatja: Pécs szabad királyi “város Polgári Leányiskolája és Női Ipariskolája. Erdődi Gyula levéltáros Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igényid gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kér.: II. sz. Klinika; II. kerület: Megyei Kórház (belgyógyászat); III. kerület: I. sz. Klinika. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat,, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-633. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8.„ 10 52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Pécs, Veress E. u. 2. 10 7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 óráig.
