Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-14 / 161. szám

II kongresszusi noteszból lengyel fiatalok életéről „Tudni illik, hogy mi illik” Irénke esküvőjére meghí­vót kaptam. Nem mehet­tem el. levélben gratulál­tam a házasságkötéshez. Szívből írtam, hosszan, nem sablonos köszöntő sorokat. Vártam, hogy megköszöni, de tőle sem jött egy sor sem, akárcsak többi, volt tanítványomtól, akiknek ír­tam, mert nem lehettem ott személyesen. Mentegetni próbálom őket, talán nem tudják, hogy illett volna megkö­szönni a leveleket és a táv­iratokat. Nekem kellett volna erre megtanítanom őket? — kérdezem magam­tól némi lelkiismeretfurda- lással. Vagy a mai fiatalok természetesnek vesznek minden szépet és jót és a köszöngetést holmi kispol­gári csökevénynek tartják? De miért van az, amit oz étteremben lépten-nyo- mon tapasztalok? Odaira­modik az asztalomhoz egy- egy tizenéves — hol fiú, hol leány —, nyugodtan átnyúl előttem és kérdés nélkül elveszi a sótartót vagy a vizeskancsót. Szerencsés esetben visszahozza, gyak­rabban nem, de mint aho­gyan nem kérdi meg, sza­bad-e elvenni, ugyanúgy meg sem köszöni. Most érettségizett rokon fiú csengetett be hozzám a minap. Szójában félig szí­vott, égő cigarettával. Cso­dálkozott, amikor szeretet­tel figyelmeztettem rá, hogy ez nem illik és seho­gyan sem akarta megérte­ni, hogy miért nem. Jó 15 évvel ezelőtt volt a televízióban egy igen jól sikerült, humoros, de ta­nulságos illemtansorozat Feleki Kamill főszereplésé­vel. Jó lenne, ha a most növekedő ifjúságunk is ta- nulhatno játszva, szórakoz­va illemet. Írásom címéül az akkori sorozat nevét vet­tem. Másfél évtizeddel ez­előtt sokkal kevesebb csa­ládnak volt még televízió­ja, ma már sokszor annyi nézője lenne a főműsor­időben sugárzott össznépi illemtanóráknak. Addig is igyekezzék, ki­ki a maga portáján meg­tenni mindent azért, hogy megtanulják fiataljaink azokat az illemszabályokat, amelyek szebbé, kellemes­sebbé teszik az emberi együttélést. «• Dr. Gergely Károlyné Az angol, francia, A KISZ X. kongresszusán há­rom külföldi meghívott is nyi­latkozott lapunknak. Arra vol­tunk kíváncsiak, hogy mi fog­lalkoztatja hazájuk fiatalságát, milyen a helyzetük, mik a gond. jaik. A három külföldi: Shauna Krausse, Nagy-Britannia Kom­munista Ifjúsági Szövetségének vb-tagja, Sylvie lan, a Francia Kommunista Ifjúsági Mozgalom KB-titkára és Pjotr Grzazek, a Lengyel Harcer Szövetség alel- nöke. Anglia: munkanélküliség Shauna Krausse 20 éves. Ko­rábban a főváros környékén élt, ma Londonban. S amióta Lon­donban lakik — két hónapja —, munkanélküli. Heti húsz font segélyből él.- Nagy-Britanniában a leg­nagyobb gond a munkanélküli, ség: pillanatnyilag hárommillió ember, köztük sok fiatal állás­talan. Igaz, a hivatalos statisz­tikák csak két és fél milliót tar­tanak számon, mert a férjnél levő. de állást nem találó nő­ket nem számítják bele. A mun­kanélküliség ilyen mértéke el­leni tiltakozásul szervezték a 200 mérföldes (330 kilométeres) People-s March-ot, a Népi Me. netet a közelmúltban. Akárcsak a magyar fiataloknak, nekünk is nehéz a lakáshelyzetünk. Or. szágszerte rengeteg az úgyne­vezett lakásfoglaló, akik jobb megoldás híján egyszerűen be­költöznek a lebontásra ítélt, üres házakba. Különösen Dél- Londonban szaporodott el a la­kásfoglalók száma; egyébként én is közéjük tartozom. Legsür­gősebb tennivalónk a munka- nélküliség megszüntetése, vagy legalább enyhítése. Várhatóan nyáron sajnos még több ezer­rel emelkedik a számuk, a kö­zépiskolát most végzettekkel. Feladatunk a lakáskérdés meg. oldása és a jobb, demokratikus oktatási rendszer kiharcolása. Franciaország: a rossz munka lehetősége Sylvie Jan is hasonló helyzet­ről számolt be, legalábbis ami a munkanélküliséget illeti. — Kétmillió munkanélküli él Franciaországban, ennek fele fiatal. Nálunk valahogy — nem tudom jobb szóval mondani -, elromlódik a fiatalok többségé­nek az élete. Ennek egyik fő oka, ami még a munkanélküli­ségnél is rosszabb, az úgyne­vezett „rossz munka lehetősé­ge". Ez azt jelenti, hogy ha va­laki munkát talál, nem kötnek vele szerződést, csak egy-két napra alkalmazzák. Ez minden­féle foglalkozású fiatalra érvé­nyes, akár munkás, akár értel­miségi. Annyit jelent, hogy az ember egyik lábával állásban van, a másikkal már munka- nélküli. S így a fiatal korosz­tályon lassan a teljes bizony­talanság lesz úrrá. Ezen változ­tatni a legsürgősebb teendőnk. S azt akarjuk, hogy a fiatalok ténylegesen kézbevegyék saját sorsuk irányítását. Mitterrand győzelme nagy­ban a fiataloknak köszönhető. Azt is mondhatnám, hála ne­kik, megválasztották. Nagy re­ményt fűzünk ehhez, mert min­denképpen akarjuk a változást. De nem szabad idealistának lennünk: ha nem kerül be ele­gendő kommunista képviselő a parlamentbe, elmaradnak a nagy változások. Lengyelország: az ifjúság szerepe A kongresszus utolsó napjá­nak délelőttjén sikerült talál­kozni Piotr Grzazekkel is. — Ifjúságunk legfontosabb feladata, hogy a megváltozott körülmények között valamennyi szervezet megfogalmazza új programját, ami egyébként már folyamatban van. A fiatalság részt kíván venni a programok­ban, döntésekben, a vezetésben, egyáltalán a közélet és a poli­tikai élet szinte valamennyi te­rületén. A mennyiségi progra­mokat a minőségi kell, hogy föl­váltsa. Fiatalságunk tevékeny­ségének elvei és jellege szocia­lista, ezeket a LEMP eszmei inspirációja mellett akarja meg­valósítani. Az összes ifjúsági szervezet jellemzője az önkén­tes tagság, az önkormányzat, a világiság. de ugyanakkor tole­rancia a vallásossággal. Prog­ramjuk formában, tartalomban az adott réteg sajátosságaihoz igazodik. Tervünk, hogy a LEMP közelgő kongresszusán minél több fiatal küldött vegyen részt Ismertetni szeretnénk nézőpon­tunkat, hogy a szocialista de­mokrácia rendszerében milyen szerepet kapjon az ifjúság. Most éppen azt szorgalmazzuk, hogy létrejöjjön Lengyelországban egy ifjúsági ügyekkel foglalkozó kormánybizottság. — Többször hallani, hogy Len­gyelországban a közbiztonság erősen megromlott.- Igen, sajnos ez így van. A kezdeti, egy évvel ezelőtti fe­gyelem meglazult. Ez előbb- utóbb bekövetkezik minden ha­sonló helyzetben. A politikai életben különböző tendenciák, nézetek csapnak össze, s ezt az állapotot sokan kihasznál­ják. Én ezeket a csoportosulá­sokat egyszerűen közönséges huliganizmusnak nevezném. Szinte kivétel nélkül minden esetben garázda elemekről van szó. Dücső Csilla Mezőtúr évszázadok óta őrzi a fazekasság hagyományait. Hirnevjj- ket a „mezőtúri vizeskorsó'’ alapozta meg. A Fazekasok Népmű­vészeti Háziipari Szövetkezete ma 170 dolgozóval készíti a külön­féle színvonalas népművészeti-fazekas termékéket. A képen: a szö­vetkezetben a legfiatalabbak is megkapják a lehetőséget oz ön­álló alkotásra. Rekordkrónika Norris McWhirter szerkeszté­sében megjelent a legújabb Guinness-féle rekordok könyve. Ez az összeállítás évről évre nyilvánosságra hozza a legkü­lönfélébb legeket, legyen az sörivás vagy sziklamászás, eset­leg fruttievés vagy maratoni táncverseny. Tehát: millióféle leg, feltűnéshajhászók milliók jóvoltából. Megtudjuk, hol található a világ leghosszabb nevű faluja. Aki látni akarja a helységnév­táblát, annak egészen Új-Zé- landig el kell jutnia, ugyanis ott található az 57 betűs, gyor­san és főleg könnyen kimond­ható nevű falu, amelynek neve úgy szól, hogy: Taumatawha­katangihangoakauauatama- teapokaiwhenuakitanatahu. Na! Mi ehhez képest, mondjuk Baktalóróntháza?... Emlékeznek még a Lovakat lelövik, ugye? című amerikai filmre? Az Amerikában akkori­ban (a század húszas-harmin­cas éveiben) divatos maratoni táncversenyek egyikéről szól. Nos, természetesen a maratoni táncolásnak is van világcsúcsa. A büszke csúcstartók neve: To­ny Alterini és Vera Mikus (aki esetleg ma keresné, akkor Mrs. Oglesby néven él Springfield- ben). A két bővérű fiatal re­kordja 4152 és fél óra, egysze­rűbben mondva 24 hét és öt nap. S hogy igyekvésük díja mi volt? Pontosan ezer dollár. Azaz: óránkét 24 centet keres­tek... Nyilvántartják az ejtőernyő nélküli zuhanás világcsúcsát is. E rekord tulajdonosa bizonyos Vesna Vulovic, Jugoszláviából, akinek foglalkozása (már ami­kor nem zuhan) stewardess. A jugoszláv légitársaság alkalma­zottjaként 33 330 lábnyit, azaz. 10 332 métert zuhant ejtőernyő nélkül, aminek következménye tizenhat havi kórházi ápolás lett, ebből 27 napot „töltött" kómában. Viszont él és egészséges!... Különös érdeklődés kíséri vi­lágszerte az evés- és ivás világ­csúcskísérleteket. Nézzünk né­hányat! Fagylaltevésben nincs párja Benett d'Angelónak, aki kerek 90 másodperc alatt egy kiló 53 deka fagylaltot lapátolt be, ami hazai méretek szerint több mint tizenöt gombóc ... Nem akármilyen fickó Peter Dowdeswell Angliából. Leg­alábbis, ami a tojásügyeket il­leti. Keménytojásból 58 másod­perc alatt tizennégyet gyűrt le, íágytojásevésben sem akárki, hiszen 78 másodperc alatt 32 tűnt el mérhetetlen gyomrában. Hamburgerevésben Alan Pe­tersen tűnik legyőzhetetlennek. Röpke félóra alatt húsz és há­romnegyed, egyenként tízdekás hamburgert pusztított el. A rá­ivott folyadék mennyiségéről nem érkezett jelentés ... Steven Petrosinónál biztosan nem lehet jobb, hiszen a de- lék férfiúnak 1,3 másodperc (!) elegendő volt egy liter sör el­fogyasztásához ... Itt újra fel­tűnik a tojásevő Peter Dowdes- will! Neki hat másodperc kel­lett - két liter sör megivásához. Gondoljunk bele: négy korsó­sör, hat másodperc alatt... A kaliforniai egyetem tanára, bizonyos dr. Ronald L. Alkano a banánt szereti — habzsolni. Ő tizenhét darab, átlagban 13 dekás banánt nyomott le, két perc alatt. Ez első olvasásra nem tűnik soknak, ki lehet pró­bálni. És végül egy kis sport. A táv- asztaliteniszezés világcsúcsát Dany Price és Randy Nunes tartja, akik 132 órát és 31 per­cet játszottak 1978 augusztusá­ban. Ehhez képest a teniszezők gyenge fickók, mert itt már 105 órás játékkal is csúcstartó le­hetett Ricky Tolston és Jeff Sut­ton ... Arról nincs jelentés, kik utál­ták meg jobban e nemes játé­kokat: a nézők vagy a játéko­sok. Jakab József Vakáció — szabadság? Repülni? jó lenne Június közepén időszerű növényvédelem — A vakáció az, amikor nem kell suliba menni, amikor sza­bad az ember. Azt csinál, amit akar... — Egy hónapig dolgozok, a másikban meg elverem, amit kerestem, arra. amire akarom. Azt hiszem a Balatonnál, de az az időtől is függ majd ... — Én is dolgozok egy hóna­pig, aztán szabad leszek szep­temberig ... (Mi a szabadság?) — Amikor azt csinálja az em­ber, amit akar... — Ha nem függ senkitől ... — Csak akkor szabad, ha sok pénze van ... — Hülyeség. Nekem nem pa­rancsol senki, ezért vagyok sza­bad, nem, mert pénzem van ... — De azért úgy könnyebb .. . — Akkor lenne szabad valaki, ha nem ütközne mindenféle korlátokba ... (Mik azok a korlátok?) — A szüleim például megkö­vetelik, hogy este tízkor otthon legyek ... — Meg azt, hogy iskolába járjak... — Az iskola, csupa korlát. Becsöngetés, kicsöngetés, felel- tetés, ötös, egyes . . . — Miért lenne korlát az isko­la. Magadnak tanulsz, fiam, nem az iskolának ... — Na persze, nekem is ezt 6. HÉTVÉGE mondta az apám. Meg azt, hogy ha nem tanulok, akkor tartsam el magam. Akkor in­kább a gimnázium ... (Miért lenne korlát az isko­la?) — S nemcsak az iskola, de ezek, azt hiszem nem korlátok. Kötöttségekkel persze járnak, de nem hiszem, hogy minden kötöttség korlát lenne. Tegyük fel, még az általános sem len­ne "kötelező, biztosan egy cso- móan nem járatnák a gyere­küket. És akkor mennyire lenne szabad az a srác, aki sem írni, sem olvasni nem tud? Mihez kezdhetne? Elmehetne legfel­jebb talicskát tolni. Ha nem lennének kötöttségek, mi lenne? Dzsungel. Ha eltörölnék a KRESZ-t, eltávolítanák az utcai jelzőtáblákat, .kutya szabadok lennének az autósok, persze, de öt perc múlva egymásba ro­hannának. Mint iskola nélkül a sok analfabéta. Marakodnának a koncért. (Mit csinálnánk az analfa­bétákkal?)- De szépen megtanultad! En akkor is azt mondom, ha kell iskolába járnom, ha kell a jobb oldalon közlekednem, ha bármit is kell csinálnom, akkor nem vagyok szabad ... Kiala­kulhat magától is az, hogy rá­jönnek az emberek, hogy ta­nulni nem hülyeség, vagyhogy ne összevissza hajtsanak ... Aki meg nem jön erre rá, azt elzavarnák azok, akik már rá­jöttek. Mondjuk kijelölnének egy helyet, ott azt csinálhatnák, amit akarnak ... — Jó vicc. Először is már rá­jöttek az emberek, hogy kell tanulni, ezért tették kötelezővé az iskolát, meg rájöttek, hogy nem lehet összevissza kocsikáz- ni, ezért szabályozták a közle­kedést. De még jobb vicc, hogy nem veszed észre, jobban sér­ted valakinek a szabadságát, ha száműzöd valahova, mintha iskolába járatod. Gondolod, hogy az hagyná magát elker­getni? Hiszen szabad . . . Min­denki mindenkit kergetne, a di- gók a csöveseket, mert nem jöttek rá, hogy jobb digónak lenni, a digókat a kopasz gya­logosok, a gyalogosokat az autósok, az autósokat a kör­nyezetvédők. S azokat is ker­getné valaki, biztosan ... S az győzne, aki okosabb, meg erő­sebb, meg gyorsabban lő. Rosszabb lenne mint Amerika, pedig ott már az elnököt is lelövik, ugye? (Akkor, hát mi a szabadság?) — Na, jó, valami rendnek kell lennie ..'. — Olyan rendnek, ami a többségnek jó ... — Úgysincs szabadság, hiába verdesed a karod, nem fogsz repülni, mint egy madár... — Mint egy madár, nem. Ika­rusz története szép, de nem azért zuhant le, mert közel re­pült a Naphoz, hanem, mert nem tudta, hogyan kell repül­ni. De repülővel elég tisztesé- gesen lehet. Csak rá kellett jönni hogyan ... (Repülni, jó lenne) — Felhajtóerő, meg miegy­más. De akkor is jobb lenne úgy repülni, mint a madár, szabadon ... • — Ez a repülésünk korlátja, hogy nincs szárnyunk. Igaz, hogy van korlát, de mégiscsak repülhetünk, mert felismertük a törvényeit, hogy hogyan lehet. És ezek a törvények ugyanak­kor korlátozzák a repülés sza­badságát ... — A szabadságnak is vannak törvényei ezek szerint. Korlátái. \ — Persze, a tanévzáró, meg a tanévnyitó a korlátja a miénknek. De komolyan, van­nak törvényei a szabadságnak is. Ha tudnánk mindet, talán kevesebbet beszélnénk róla, s szabadabbnak éreznénk ma­gunkat. Az iskolával együtt.. . , Bodó László A szőlőt virágzás után köz­vetlen botritisz elleni védelem­ben kell részesíteni. Szeder­kény és Szigetvár körzetében a szőlőmoly rógásnyomok és a csapadékos időjárás miatt a botritisz-veszély fokozott. A vé­dekezéshez Ortho-Phaltan, My- codofil, Topsin-M 70 WP vagy Chinoin Fundazol-t használ­junk. Az Ortho-Phaltan és a Mycodifol a peronoszpóra el­len is hatásos. Botritisz-kártétel esetén a, fürtök részlegesen vaqy teljesen leszáradnak. Peronoszpóra ellen az eddig használatos szerek melett új is kapható, Cursate elnevezéssel. Lisztharmat ellen a Karathane vagy a Thiovit használatát ja­vasoljuk. Az őszibarackfákat a molyok fertőzése esetén Unitron 40 EC vagy Ditrifon 50 WP szerrel védjük. Levéltetvek ellen hasz­náljunk Pirimort. Szilvafákat Bi 58 EC, Unifosz 50 EC vagy Sa- fidon 40 WP szerrel permetez­zük. Az almafa-varasodás ellen a Zineb, Dithane M-45 vagy Chinoin Fundazol használha­tó. Almamoly-fertőzés csökken­tése miatt a permedébe Ditri­fon 50 WP vagy Sevin 85 WP szert is keverjünk. A lisztharmatos fákat Thivoit, Kén 800 FW vagy Karathane - szerrel permetezzük. A magas hőmérséklet miatt a szerek gyorsan bomlanak, a burgonyabogár-lárvák folyama­tosan kelnek, ezért a védeke­zéseket meg kell ismételni. A burgonyát és a paradicso­mot fitoftora ellen Miltox Spe­cial, vagy Rézoxiklorid 50 WP szerrel permetezzük a csapa­dékos napok után. A káposztát hernyók és le­véltetvek károsítása esetén Unifosz 50 EC szerrel védjük. A korai káposztánál az élelme- zés-egészséqügyi várakozási időre ügyeljünk. Dr. Frank József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents