Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-10 / 126. szám

Hazánk Kelet-Európa (12.)

Fények a hódoltságban

Napjaink igényeivel összhangban

Energiatakarékos eljárások a Bnlyi Mezőgazdasági Kombinátban

Pakura- és csutkakazánok — napelemek Jobb műtrágya- és takarmányhasznosítás

A bólyi vetömagüiem V-ös szárítója, amelyhez az energiát kukoricacsutával biztosítják.

A fasiszta hadigépezet „nagyvállalkozásáig", a Szovjetunió megtámadásáig tehát a nagyétvágyú Németország Közép- és Kelet-Európát, vagy közvetlenül csatolta területéhez (Ausztria, Csehország), vagy csatlósszerepre kényszerítette (Magyarország, Románia, Bulgária, a bábállam Horvátország és Szlovákia), vagy katonailag vetette alá (Lengyelország, és Jugoszlávia). Az egyes országok helyzetében — a korántsem jelentéktelen különbségek ellenére, illetve ezekkel együtt — az volt a közös vonás, hogy a német hadigazdaság kereteibe integrálódva még saját érdekeik rovására is a náci háborús erőfeszítéseket voltak kényszerítve szolgálni. Méghozzá úgy, hogy közben (1938 és 1944 között) mintegy negyedével csökkent a németeknek elsőrendű fontosságú mezőgazdasági termelésük, holott a hadikonjunktúra folytán gyorsan (ám egyoldalúan) növekvő iparuk és a duzzadó hadseregek munkaerőt vontak el a földekről és maguk is élelmiszerkeresletet teremtettek. Ezek az országok eltérő mértékben ugyan, de a kifosztó náci rablógazdálkodás súlyos gazdasági konzekvenciáit szenvedték. Feltétlenül ki kell emelnünk, hogy Kelet-Európábán a háborús károk és veszteségek jó része nem is annyira a katonai cselekmények, mint a náci német módszeresség és kíméletlenség következménye volt. Teljesen érthető tehát, hogy a mindenben totalitásra törekvő német (és az ezt kiszolgáló hazai) fasizmussal szemben már igen korán kibontakozott a szélesebb vagy szűkebb népi, nemzeti ellenállás.

Az antifasizmus újjáéledése és kiteljesedése, az ellenállási mozgalmak, a szinte egész Európát behálózó partizánháború a II. világháború olyan jellegzetessége volt, amely dominánsan megkülönbözteti az elsőtől. Sűrítve bizonyítja azt a felismerést, hogy ez a háború jellegében tért el az előzőtől: a brutális fasizmus és a patrióta antifasizmus küzdelme volt, amely utóbbi a Szovjetunió belépésével különösen megerősítette eredetileg is meglévő társadalmi töltését. Ez a társadalmi töltet azokkal a viszonyokkal kívánt végleg leszámolni, amely a háborút, a fasizmust egyáltalán lehetővé tették. S mindez akkor is igaz, ha az ellenállási mozgalmakban területenként jelentős különbségek mutatkoztak a német behatolás szintje, a történeti és demokratikus hagyományok sajátosságai és az ellenállást vezető csoportok társadalmi-ideológiai meghatározottsága szerint.

Nézzük az egyes országokat.

A legjelentősebb, tényleges partizánháborúvá fejlődő ellenállás Jugoszláviában volt, amely eleve vonakodott alávetni magát a náci igényeknek. A Londonba menekült kormány és a király Mihajlovic tábornok személyében talált hazai képviselőt a gerillaharcra, ám amikor a kommunista párt és az élő legendává lett Tito vezetésével széles néptömegek nemzeti felkelése indult meg, ezek a volt • tisztekből álló csoportok inkább a németekkel való kollaborá- cióikkal tűntek ki. A jugoszláv partizánok németellenes harca így egyben polgárháborúvá és heves osztályharccá is vált, amely egyre nagyobb sikereket és a felszabadított területeken népi hatalmat eredményezett és azt, hogy a háború vége felé, a kommunisták az erő pozíciójából, hegemón szerepben köthettek kompromisszumot Londonnal.

Lengyelországban a kegyetlen, népirtó náci terror nem törekedett kollaboráns erők fel- használására. Az életmentő ellenállás itt is hamar megindult. Sikorski tábornok londoni kormánya az egész országot behálózó partizánhadsereget hozott létre (Honi Hadsereg), amely azonban nem törekedett felkelésre, hanem elszigetelt akciókkal zavarta a németeket. Nem kívánt a baloldal csoportjaival (Népi Gárda) sem együttműködni, sőt, heves szovjetel- lenességgel, a Szovjetunióval

és a szovjet hadsereggel való együttműködés elutasításával tündökölt. Az ellenállási mozgalom belső megosztottsága tehát itt is egyre inkább polgár- háborús körülményeket teremtett, amely a Vörös Hadsereg előrenyomulásával és a Népi Gárda viszonylagos megerősödésével csak erősödött. Ezek az ellentétek eredményezték aztán, hogy az 1944. augusztus 1- én kitört varsói felkelés kudarcba fulladt, s a hősiesen ellenálló és harcoló ezrek és a város a politikai machináció áldozataivá váltak.

Csehszlovákiában már a történelmi hagyományokból eredően is inkább a passzív ellenállás különböző formái mutatkoztak. Sajátossága a csehszlovák helyzetnek, hogy Benes elnök londoni kormánya és a kommunisták viszonylag hamar megtalálták az együttműködés útjait és a polgári erőknek a Szovjetunióval sem voltak különösebb problémái. Ami rendezendő volt, az a cseh és szlovák viszony, amelynek problematikája 1938-ban hozzájárult a polgári Csehszlovákia felbomlásához. Mindenesetre az 1944-es szlovákiai felkelés és az 1945. májusi prágai megmozdulás bizonyítja, hogy megfelelő időben az aktív ellenállás erőit is mozgósítani lehetett.

Romániában már az 1940-es területi változásokat is csak An- tonescu tábornok kemény diktatúrájával lehetett elfogadtatni, amely egyébként alig hagyott teret az ellenállásra. A romániai helyzet sajátossága, hogy a háború előrehaladtával nemcsak a demokratikus erők (a kommunista párt, az Ekésfront, majd a szociáldemokraták) találták meg az együttműködés útját, hanem 1944-re a polgári pártok, sőt az udvar és a katonai vezetés jelentős csoportja is a Németországgal való szembefordulás mellett döntöttek. így minden feltétel adva volt az 1944. augusztus 23-i fordulathoz.

Bulgáriában a hagyományos oroszbarátság eleve lehetetlenné tette a szovjetellenes fellépést. Az erős Kommunista Párt már 1941-től partizánharcot szervezett és a dimitrovi vezetés már 1942-ben népfrontba tömörítette a demokratikus erőket, amelyek a következő években fokozatosan aktivizálódva az 1944. szeptemberi felkeléssel megteremtették a kiugrás és átállás feltételeit.

Magyarországon viszont a hagyományos németbarátság á revíziós sikerek folytán még erősödött is és a keresztény nemzeti kurzusnak is egyre inkább a jobboldala került előtérbe. Unikális sajátossága volt ugyanakkor a hazai helyzetnek, hogy egészen a német megszállásig parlament, legális ellenzék, köztük a szociáldemokrata párt működhetett, és német csapatok sem tartózkodtak 1944. március 19-ig az országban. A népfrontcsírákat sikerrel fojtotta el a több évtizedes antikommunista propaganda eredményessége és az ellenállás katalizátorának szerepét betöltő kommunista pártot rendszeresen lefejező erőszakszervezet. Az 1943-tól szaporodó vérszegény „kiugrási" kormánypróbálkozások pedig inkább az ellenforradalmi rezsim átmentését célozták. Változás a német megszálláskor következett be, amikor megélénkült az aktív ellenállás, megalakult a Magyar Front és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, Bajcsy-Zsilinszkyék tragikus lebukása után azonban az egyes csoportok irányítás nélkül maradtak, s csak a kommunisták fejtettek ki aktív ellenállást.

Az ellenállásban — s ez Kelet-Európábán különösen igaz — az antifasiszta és a társadalmi gondolat ötvöződött. Sőt, az események előrehaladtával- a szociális változások iránti, a strukturális elmaradottság felszámolására irányuló jelleg egyre erősebbé vált. Nem túlzás azt állítani, hogy az ellenállási mozgalom a kelet-európai szociális -forradalom édesszülője volt, és méhében az eljövendő népi demokráciák vajúdtak.

Dérer Miklós

Érdemes egy pillantást vetni a megye legnagyobb energiafelhasználó mezőgazdasági üzemére. Arra, hogyan gazdálkodik a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát az évi 500 millió forint értékű energiával - villamos energia, s szén- hidrogének, kemikáliák —, amelyet a másfél milliárd értékű termelési érték előállításához felhasznál.

A produkció nagyságát érzékeltetik a hektáronkénti 6 tonnás búza, 8 tonnás kukorica, 3 tonnás borsó, 2,5 tonnás szója, 14 tonnás lucernatermések. Az évi 40 000 tonna vetőmag, mely fele-fele arányban kerül belföldi ellátásra és exportra. Az évente kikeltett, 10 millió naposcsibe és a felnevelt 150 000 tojó jérce, a 2000 Holsteinfriz tehén, amely átlagosan 5200 liter tejet termel, a 2400 koca, amely után kocánként és évente 20 mázsa sertéshúst állítanak elő.

A növények táplálásához 50 millió forint értékű műtrágyát, az állatok táplálásához évi 200 millió forint értékű takarmányt használnak fel.

Nagy energiafogyasztó a 220 traktor, a 150 tehergépkocsi, a 44 kombájn, az 58 betakarító célgép, a 37 autóbusz, a növényvédő repülőgép és a helikopter is. Nem szólva a 15 terményszárítóról, a 150 kazánról és hőlégfúvóról, valamint a 300 olajkályháról. Ezek fogyasztási költsége 100 millió forintot tett ki az elmúlt évben.

Anyagi

érdekeltség

Az emelkedő energiaárak hatását, az elmúlt évet is negyedmilliárd forint nyereséggel záró gazdaságnak, eddig még sikerült kivédeni. Az energiafelhasználás racionalizálását nem tavaly kezdték el, hanem már 1974-ben és nemcsak a legfelsőbb vezetés szintjén. Anyagilag érdekeltté tették benne mind a háromezer dolgozójukat. Egy olyan energiacentrikus szemlélet alakult ilymódon ki, hogy a bólyi szakemberek trá- gyázási terv helyett energiafelhasználási tervet készítenek, a takarmánygazdálkodást pedig energiával való gazdálkodásként fogják fel.

Ami másutt még általános, azt Bolyban már hagyományosnak nevezik, mint például a kukorica szemesen történő tárolását. Olcsóbb szárítási eljárásokkal a vetőmag előállításában alkalmazzák még. A kazánt hulladékfűtésre állítják át, s forrólevegő helyett konténeres, hideglevegős technológiát alkalmaznak. Ezenkívül két újabb betakarítási technológiát alkalmaznak, a nyers szemes tárolást és a csőzúzalék készí- szítését, a nyers csöves tartósítást. A takarmányüzemben -megkezdték az olajtüzelésű szárítók pakurára történő átállását. Szárroppantó berendezést szereztek be, amivel a lucerna szárát felsértik, így kevesebb hőenergiával állítják elő a zöldliszteket. A takarmányüzemben bevezették

a kukorica-roppantásos eljárást. Ez az emészthetőséget, vagyis a takarmány hasznosítását segíti elő.

A műtrágyával nem úgy takarékoskodnak, hogy csökkentik az adagot. A felhasználás öt éve szinten van, 4 mázsa vegyeshatóanyag hektáronként. A megtakarítás a tárolásnál jelentkezik. Az agrokémiai tárház 15 százalékkal csökkenti a műtrágya tárolási veszteségét. A tárházi tárolás technológiája 25 százalékkal növeli meg a műtrágyázó gépek teljesítményét, ami évente 8-10 millió forint megtakarítás. Energiatakarékosságot jelent a műtrágya egyenletes terítése is. Ezt a repülőgéppel és a jobb hatásfokú repítőtányéros, földi gépekkel érik el. A 6 méter szélességű gépek helyett áttértek a 10—14 méter széles gépek alkalmazására.

Korszerűen — ésszerűen

Nagy energiafogyasztó a 6500-7000 szarvasmarha, a 32 000-35 000 sertés, a 200 000 tojótyúk, vagyis az állattenyésztés. 1978—79-ben megreformálták a silózás technológiáját. Két év alatt az egész gazdaságban kiépítették a falközi silókat, ezzel és a jobb aprítékkészitő-gépek beállításával sikerült az évi 3000 vagon szilázs erjedési

és tárolási veszteségét a korábbi 25—30 százalékról 2—3 százalékra csökkenteni. Inten- zifikálták a legelőiket és 1500 üszőt helyeztek ki a gyepekre. Áprilistól november végéig olcsó gyepet fogyaszt az állomány. Augusztus 20-tól a marhákkal legeltetik a kukoricatarlókat. így oldják meg a legolcsóbban az egyik fontos melléktermék, a kukoricaszár hasznosítását.

Értékké lépett elő Bolyban a vetőmagüzem sokféle mellékterméke is. A feldolgozott vetőmagvak ocsuja 300 vagont tesz ki évente. Most ezt is a szarvasmarhákkal etetik fel. Megkezdték a baromfitrágya feltakarmányozását. Az eddigi kísérleti eredmények igazolják, hogy fél kilogramm baromfitrágya fél kilogramm abrakot helyettesít. A Shaver tojóhibrid kakasa nem jelent gazdasági értéket, hizlalásra alkalmatlan. Szekszálás után műanyagzsákokban lefojtják ezeket. Évente 4,5 millió naposkakast és 3 millió befulladt naposcsibét etetnek fel a sertésekkel, ami nagy tápértékű, olcsó fehérjeforrás. Egy most lezárult kísérlet azt igazolta be, hogy a tojástermelésnél a tápok fehérjetartalma 19-ről 15 százalékra lecsökkenthető, s így évi 150 mázsa szóját takaríthatnak meg. A fehérje talán még a műtrágyánál is drágább, ezzel épp oly körültekintően gazdálkodnak Bolyban, mint az olajjal, vagy villanyárammal.

A kombinát területén 37 transzformátorállomás működik. A csúcsfogyasztások csökkentésére az elmúlt két évben 35 kapcsolóórát és egy sor fázisjavító-berendezést szereltek fel. Ezzel elérték, hogy büntetés helyett visszatérítést kapnak az áramszolgáltató vállalattól, 1979-ben 170 000

forintot, 1980-ban már 300 000 forintot.

A gazdaságos benzinfogyasztás érdekében tehergépkocsi-parkjukat kicserélik.

ZIL-ről fokozatosan IFA-te- herautók használatára térnek át. Teherautóik mind nagyobb hányada vesz részt a szántóföldi munkában is, műtrágyaszóró és -permetező berendezéseket szerelnek fel járművekre, amelyek így a közutakon gyors szállítóeszközök, a mezőre érve pedig munkagépek, s mind több műveletet vesznek át a klasszikus mező- gazdasági gépektől.

A munkákat kevesebb menetben végzik el, amivel ugyancsak komoly megtakarítást érnek el. A motorolajfelhasználást évi 81 tonnáról 31 tonnára csökkentették azáltal, hogy beszerelték a szikométereket. Ezek a műszerek pontosan jelzik, mikor

van szükség motorolajcserére. Amióta műszerrel vizsgálják, kétszeresére tolódott ki az olajcsere ideje, s csak ezzel, évi egymillió forintot takarítanak meg. A korszerű, magajáró gépekbe, kombájnokba gyárilag beépített fogyasztás- mérő van, a többibe úgy kell utólag beszerelni. A kombinát most 100 darab motorórát rendelt meg, s még ebben az évben valamennyi gépre rászerelik. Ezzel minden szántóföldi gépnél mérhetővé teszik a hajtóanyag-felhasználást. A fogyasztást egyszer az üzemanyagkútnál, egyszer a motorórával mérik. Az 550 gép adatait az adminisztráció elemzi.

Az egy tonna búzára és kukoricára az 1 liter tejre, az egy tonna húsra kivetett energiafelhasználási adatokat minden üzem megkapja. Ilymódon hasonlítják össze és értékelik az egyes üzemek, ágazatok energiagazdálkodását.

Az idei program

Az idén a fűtőolaj-felhasználás csökkentése áll fejlesztési beruházásaik központjában. A terményszárítók szigetelését már megrendelték a KSZE termelési rendszernél. Olajkazánok helyett pakúra- tüzelésű kazánokat állítanak be a Láng Gépgyárral kooperálva. Ezzel évente 800 tonna olajat takarítanak meg. A vetőmagüzemben az olajkazánt, kukoricacsutka-tüzelésű kazánra cserélik ki, ami ugyancsak tetemes olajmegtakarítást jelent. Ezt a programot még az idén megkezdik és jövőre be is fejezik. Az üzemi konyhákon a tüzelőolajról áttérnek az olcsóbb, tartályos gáz használatára, a nyári ifjúsági táborokban pedig napelemekkel melegítik fel a tisztasági fürdők vizét.

Olyan átfogó koncepció ez, amelyben a legapróbb részletek is bennfoglaltatnak.- Rné HÉTVÉGE 3.

Fedett, bólyi rendszerű betárolószalagot építenek a kombinát agrokémiai központjában. Az új szalag kapacitása duplája a réginek, a szóródás pedig teljesen elenyésző.

Erb János felvétele