Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-31 / 147. szám

Egy kis térképtanulmányozás az utcán Megkérdeztük az utazási irodákat Hogyan készültek fel a nvérí szezonra? Egy könyv olvasása közben COOPTOURIST: Májustól szeptemberig, az érdeklődés középpontjában: a Balaton. A magyar lakosság — a gazdag programú hegyvidéki és or­szágjáró ajánlatok mellett — még mindig legjobban a „nagyvízhez’’ vonzódik. A Szö­vetkezetek Utazási Irodája 9 ezer szálláshellyel (szálloda, társasházas lakosztály, fizető­vendégszolgálat) rendelkezik, a Balaton északi és déli part­ján. Tekintettel, hogy az üze­mek, intézmények, szövetkeze­tek nem kapnak annyi szak- szervezeti beutalót, mint amennyi az igény és nincs minden vállalatnak saját üdü­lője, így az idén tovább bő­vültek a COOPTOURIST szer­ződéses kapcsolatai: jelenleg 700 szövetkezet, vállalat és intézet dolgozóinak üdülteté­sét oldják meg. Az egyéni jelentkezőket még fogadják a nyári szezonra a COOPTOURIST-irodák és helyi kirendeltségek, azokat, akik szolid költségvetéssel a Bala­ton mellett akarják tölteni sza­badságukat vagy a hétvégé­ket, összkomfortos fizetőven­dégszobákban helyezik el. A különböző rendezvényekre (ti­hanyi orgona-hangversenyekre, keszthelyi Helikon-ünepségek- re stb.) jegyeket is igényelhet­nek és 14 társas program kö­zött válogathatnak (gyógyfür- dés, pinceparti, szalonnasütés, kirándulás a környékre stb.). A sport kedvelőinek teniszpályát, csónakot és sporteszközöket bérel az irodá. Külföldre vonatkozóan: meg­nőtt az érdeklődés a szervezett egyéni utazások iránt, főleg a tengerparti üdülőhelyekre. A jugoszláv és a román tenger­partra még tud szállást kínálni a COOPTOURIST. IBUSZ: Nem vitás, hogy az iskolában vagy egyéb módon megszerzett nyelvtudás gya­korlására a külföldi utak a legalkalmasabbak, csak hát nincs mindenkinek arra pén­ze, hogy minden évben kül­földre utazhasson. Az IBUSZ nyári programja ehhez kíván elsősorban fiatal ügyfeleinek segítséget nyújtani, azzal, hogy három turnusban kéthetes nyelvtanulással egy­bekötött üdülést szervez Szom­bathelyen, melyre még lehet jelentkezni. Június 23—július 6- ig német, július 6—20-ig angol, július 20—augusztus 3-ig orosz nyelven folyik az oktatás. Az elhelyezést kollégiumban old­ják meg, ahol természetesen teljes ellátásban részesülnek a vendégek. Érdekes, tartalmas 4. HÉTVÉGE programok töltik ki a tanulá­son kívüli időt. EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda: Idén is széles körű, változatos programokkal várják a jelentkezőket. A nyári szezon beköszöntével az érdek­lődés csak növekszik: az EX­PRESS üdülőtáboraiban a Ba­latonnál és a Dunakanyarban hat-hétnapos turnusokban le­het üdülni, pihenni. Aki némi­leg erősebb testmozgásra vá­gyik, szintén színes sport-tu­risztikai programból válogat­hat. Szeptemberig lovas hét­végéket szerveznek Verőcema­roson. Június elejétől tenisz- tanfolyamot indítanak Szolno­kon, a hónap végén pedig evezős- és windsurftanfolyam lesz Velencén. Már most lehet jelentkezni az augusztus 19-e és 22-e között Verőcemaroson tartandó tudományos-fantaszti­kus táborba. S még egy-két érdekesség: júliusban horgász hétvégét rendeznek Velencén, gyerekek számára pedig úszó- lanfolyamot indítanak Debre­Ha a szabályok megsértése ennyire rendszeressé és töme­gessé válik, akkor igen nagy a valószínűsége annak, hogy a szabályokban is hiba van. És hogy mennyit ér az állampol­gárok, sőt a társadalom egé­szének érdekével ellentétes rendelkezés, azt igazolja, hogy megváltoznak a zártkertekkel kapcsolatos korábbi jogszabá­lyok. Az újak várhatóan június végéig napvilágot látnak. A korábbi jogszabályokban foglaltak szerint a zártkertek­ben gyakorlatilag csak 12 négyzetméter alapterületű épít­mény létesítését engedélyezték. Ez nem egy esetben azt ered­ményezte, hogy ha a szerszá­mokat, növényvédő és talajja­vító szereket, netán kerti kis­gépeket ott elhelyezte a gaz­da, akkor jómaga kívülrekedt. Volt még egy másik gond is, hiszen az eddig hatályban le­vő jogszabályok szerint orszá­gos üdülőterülettel rendelkező városokban, községekben csak az 1500 m2-t (417 n-öl) meghala­dó zártkerti tulajdon volt meg­szerezhető. Ez azt eredményez­te, hogy azok, akik nem fő- foglalkozásban űzték a mező- gazdasági művelést, szabad idejükben többnyire képtelenek voltak megművelni ekkora te­rületet. Ezek a földterületek ki­használatlanok maradtak. Mindenekelőtt tisztázzuk, cenben, Gyulán, Sopronban és Szolnokon. VOLÁNTOURIST: A Rent a car — szolgáltatás idei újdon­sága a hétvégi tarifa. Eszerint annak, aki péntek délelőtt 10 órától hétfő délelőtt 10 óráig használja a bérautót, 1500 fo­rintot kell fizetni, nem számol­nak fel viszont sem napidíjat, sem kilométerpénzt. Sokan voltak gondban kül­földről hazajövet, mert annyi forint sem volt a zsebükben, hogy a taxit kifizethessék. E kínos helyzeten úgy segít a VOLÁNTOURIST, hogy 10, 20, és 50 forintos címletekben készpénzfizetési utalványt bo­csát ki, amelyeket irodáiban megvásárolhat az utas. 500 forint erejéig külföldre is kivi­het, s a tárgyévben bármikor ezzel fizetheti ki a taxit. MALÉV AIR TOURS: Az ide­genforgalmi főidényben mór nem tudnak újabb jelentkező­ket fogadni városnéző és üdü­lőtúrákra, mert „minden hely elkelt". A legnagyobb érdek­hogy mi is a zártkert. A har­minc évvel ezelőtti megfogal­mazás szerint: egy adott tele­pülés elkülönített része, amely nagyüzemi művelésre alkalmat­lan. Miért fontosak ezek a te­rületek a népgazdaság szem­pontjából? Hazánkban csak­nem egymillió állampolgár tu­lajdonában van zártkerti föld­részlet, ez összes földterületünk­nek mintegy 2 százalékát teszi ki. Ám ez a két százalék adja az ország szőlőtermelésének több mint 24, ai gyümölcster­melésnek 17 százalékát. A zárt­kertekben előállított bruttó ter­melési érték összesen mintegy 12,3 milliárd forint. Ezért is döntött úgy a kor­mányzat, a szakminisztériumok előterjesztése alapján, hogy ezeken a területeken minden­képpen erősíteni kell a terme­lés biztonságát. A zártkertek­ben megszerezhető legkisebb földrészletet 800 négyzetméter­ben állapították" meg. Kivétel ez alól a balatoni üdülőkörzet és a tájvédelem alatt álló te­rületek. Itt továbbra is 1500 négyzetméter marad a meg­szerezhető minimum. Feloldják azt a tilalmat is, hogy az országos üdülőterület­tel rendelkező városokban, községekben nem lehet a nagy­üzemiig nem hasznosítható földet tartós használatba adni. Az erre vonatkozó rendelet lődést a menetrendszerű jára­tú „Hétvége Ciprus szigetén" háromnapos program váltotta ki, mely az egzotikussága mel­lett gazdag mitológiai, régé­szeti kincsek látványával fo­gadja az idelátogatót. Gon­doltak a kis jövedelmű nyug­díjasokra, az idén először in­dítanak az utószezonban ked­vezményes túrákat a bolgár tengerpartra, melyekre nyár végétől lehet majd jelentkezni. BUDAPEST TOURIST: Idén- elsősorban egy osztrák, egy NSZK-beli és egy svájci társ- vállalattal kötött megállapodás eredményeként — konvertibilis valutában mintegy 30 százalé­kos forgalomnövekedésre szá­mítanak. A konvertibilis valu­tabevétel növekedésének kö­szönhetően tudják növelni a tőkés országokba tervezett uta­zások számát, s a nyári—őszi programajánlat is gazdagabb a korábbinál. Idén nyáron a szocialista országokba utazta­tott magyar turisták száma is várhatóan gyarapodik, első­sorban azért, mert mind a szovjet, mind a csehszlovák, mind a bolgár partnerek nagy­jából a BUDAPEST TOURIST által kért helyekre és időpon­tokra biztosítottak helyet. módosítására a közeljövőben kerül sor. A mezőgazdasági termelés­hez azonban megfelelő épület is szükséges. Nemcsak a szer­számok, eszközök tárolására^ hanem a munka utáni pihenés - nem üdülés — céljára is. Az eddig engedélyezett 12 négy­zetméteres alapterületű épít­mény nem felelt meg ennek a célnak. Ezért aztán tömegesen elszaporodtak ezeken a terüle­teken az engedély nélküli, il­letve engedélytől eltérő épít­kezések. Az új országos szabályozás ezentúl - pontosabban a ren­delet hatályba lépését köve­tően — egységesen 30 négyzet- méterben határozza meg a zártkerti építmények alapterü­letének felső határát. Az épü­let egyszintes lehet, de a tető­térbeépítés lehetséges. A pince mérete továbbra sem esik kor­látozás alá. Ami pedig az épületek ter­veinek elkészíttetését illeti, könnyebbé válik a zártkerttu- lajdonosok dolga. Lezárult az országosan meghirdetett pályá­zat a présházakra, mezőgaz­dasági rendeltetésű épületekre. Az adott célnak, domborzati viszonyoknak megfelelő ajánlott tervek gyűjteményét rövidesen az építési hatóságok és az ér­deklődők rendelkezésére bo­csátják. Kurucz Gyula De mortuis nihil, nisi bene — mondja a gimnáziumaink­ból kiirtott, de akkor is kul­túránk anyanyelvén a latin. Halottakról vagy jót (igazat!) vagy semmit — fordíthatjuk helyesen a mondatot magyar­ra. Ez a mondás érvényes min­denkire, aki a történelemben szerepet játszik. Kis példányszámú, de tartal­mában jelentős könyv hagyta el nemrég a nyomdát. A Pécsi Tudományegyetem Baráti Köre adta ki Csizmadia Andor pro­fesszor szerkesztésében. Ben­ne az egyetem mai kutatói ír­ják meg a jogi kar tudomány­ágainak pécsi történetét, és ezzel kapcsolatban a régi pécsi jogászprofesszorokról is értékelő formában emlékeznek meg. A könyv tartalmilag két részre osztható. Az egyik a klasszikus értelemben vett egyetemre: a régi Erzsébet Tu­dományegyetem jogi karára, annak 1923—1951 közötti ide­jére emlékezik. A másik része a korszak tudományegyetem­ellenes, az egyetemet szakok­tatási intézménynek tekintő kul­túrpolitikájában született, egy­korú egyetemmé vált, állam- és jogtudományi kar 1951—1973 közötti történetét írja meg. Az Egyetem (Universitas) klasszikus formában a tudo­mányok és a diákok egyete­mességét is jelenti. A könyv forgatása közben most egy ré­gi pécsi véndiák fiatalságára emlékezve, a már porladó pro­fesszoraira is gondol. 1967-ben volt egy kevésbé sikerült, elég provinciális szint­re leszorított megemlékezés, a Nagy Lajos király által alapí­tott pécsi egyetemről. Az ün­nepély hangulatát rontotta az is, hogy az egyik irodalmi lap­ban egy visszaemlékező igye­kezett „leértékelni"a két világ­háború közötti pécsi jogász- professzorokat. Ez a leértéke­lési divat egyébként jellemző — és egyéni szereplés szem­pontjából hálás volt a felsza­badulás utáni évtizedekre, és a rossz beidegződés, valamint most már az „új iskolák ne­veltjei" révén, ma is vissza­térő probléma. így alakulnak ki olyan tudományos igénnyel fellépő babonák, amelyek sok­szor a történelem meghamisí­tását jelentik. A babitsi „új iskolák” neveltjei sajnos sok­szor komolyan hiszik, hogy a felszabadulás előtt Magyaror­szágon analfabetizmus volt, primitív volt a tudományos élet és az azt művelők legalább is fasiszták voltak. Ideje lenne már, hogy ennek a tudomány­talan szemléletmódnak véget vessünk. Ehhez a munkához nagy mértékben hozzájárulhat a mostani könyv több tanul­mánya is. A mű I—III. fejezetében Csiz­madia Andor professzor em­lékezik meg az Erzsébet Tudo­mányegyetem, ill. a Pécsi Tu­dományegyetem 1923—1951 és 1951—1973-as történetéről. A véndiákot az egyetem II. világ­háború előtti történetéből az egyes tudományágak története mellett, elsősorban azok mű­velőinek — a volt professzo­rainak — értékelése érdekli. És itt találja azt a régen várt új hangot, amely már a régi professzorokat valóban dialek­tikuson, életművüket, emberi magatartásukat a maga korá­ban, az adott körülmények kö­zött vizsgálja. Ezért tetszik na­gyon Ádám Antal professzor által készített értékelés Molnár Kálmánról, erről a kemény és megalkuvást nem ismerő tu­dósról, és a szó legnemesebb értelmében vett jogászról. Hisz Molnár Kálmán emberi maga­tartását még tudományos el­lenfeleinek is tiszteletben kell tartani, mint ahogy Molnár Kálmán is mindig tiszteletben tartotta a tudományos — és csakis tudományos — ellen­feleit. Ugyancsak kiemelkedően kell felfigyelni a jövő tudomány- történészeinek, Kecskés László tanulmányára, amelyben a ci- vilisztikai tárgyak professzora közül 'Bozóky Gézára, Vinkler Jánosra és Schaurek Rafael­re emlékezik, illetve elemzi munkásságukat. Különösen je­lentősek ezek az elemzések, mert — és ez fokozottan vo­natkozik Schaurek Rafaelre — bizonyítják azt a tényt, hogy a régi professzorok nemcsak tu­dósai voltak tudományuknak, hanem egyben az ifjúság ne­velői is. Hisz épp azokra em­lékezik a véndiák is elsősor­ban, akik az egyetemi katedra magaslatáról is nevelték a jo­gászifjúságot. Nem tudom eléggé kiemelni ezeknek a professzoroknak pedagógiai értékét — és ezt ősz fejjel még fokozottan érzem, amellyet egész generációkat neveltek a szó legnemesebb értelmében vett jogászokká, olyan ember­ré, akik az embertelenségben is emberek tudtak maradni, és akik tudományuk tekinté­lyét — doktori esküjükhöz hí­ven — annak mesterséges de­valválása idején is meg tud­ták tartani. Pedagógiai értékét emeli ki Szotáczky Mihály professzor, Faluhelyi Ferenc, nemzetközi jogi munkásságának is. Való­ban ez jelentős (és talán leg­jelentősebb) érdeme. Természe­tesen a maga korának meg­felelő tudományos munkássága értékelését a véndiák, — aki maga is Faluhelyi professzor szűkebb tanítványai köréhez tartozott — megbocsáthatóan hiányolja. Benedek Ferenc professzor emlékezik a pécsi egyetem egyik jellegzetes professzorára, Pázmány Zoltánra. Tulajdon­képpen Pázmány teremtette meg Pécsett a római jogi ku­tatás alapjait, és nagy nyelv­tudásával (eszperantóul is jól beszélt) példaképe volt a nyel­vileg is művelt jogásznak. A véndiák lelki szemei előtt elvonul a történész iskolát te­remtő — és a szekszárdi diá­kokat atyailag támogató Ho­lub József, az aranyszívű, de néha huszárosán elkanyarító, egri kanonok, Dambrovszky Imre, az Adyt kibuktató Kérészy Zoltán, a roosevelti agytröszt­ben szereplő Surányi Unger Tivadar, a tipikusan pécsi tű­ké és a városáért rajongó Vas- váry Ferenc, a mindig komoly Irk Albert. De hisz mindez még kimeríthetetlen tárháza a jö­vő tudománytörténészeinek. Elpusztul a nemzet, amely nem becsüli történetét. Nem­zetgyilkos az, aki a történeti ismereteket akár tudatlanság­ból, akár tananyagcsökkentés ürügyén kiirtja a gyermekek­ből. Nem biztos, hogy inter­nacionalista az a középiskolai végzettségű ifjú, aki még a Himnusz első versszakát sem tudja (soha nem követelték tőle), vagy aki történelmünk minden nagyját csak „leérté­kelve" ismeri. És a véndiákban akkor támadnak eretnek gon­dolatok, amikor ezekkel a fia­talokkal találkozik (akik tu­dásáért valakik felelősek). És ennek egyenes folyománya már a többi: történelmileg kiala­kult helyneveink átváltoztatá­sa, régi értékeink elfecsérlése, épületeknek és emlékeknek demagóg szólamok kíséretében való megsemmisítése. Vagy olyan gazdagok vagyunk, mi, magyarok, hogy mindezt meg­tehetjük? Ezzel a rövid és kéretlen könyvismertetéssel is csak az a célom, hogy érzékeltessem: Pécs város büszke lehetne ré­gi egyetemére, az abban mű­ködött professzorokra. Dr. Rajczi Péter Engedélyezik a harminc négyzetmétert Hí építhető a zártkertekben ?

Next

/
Thumbnails
Contents