Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-29 / 145. szám

1981. május 29., péntek Dunántúlt napló 3 Ule váljon sablonossá Négyszeresen kitüntetettek Ne csak egy szűk kis csapat, hanem mindenki találjnn kedvére válni V an jó néhány olyan közösség, omelyik többet és jobbat tett az átlagnál. Ezek közé tartozik Kossuth-bányaüzem KISZ-szervezete. Mit tesznek hát az itteni fiatalok? Mit és hogyan? Beszélgetőpartnerem, Bányiczky József, oz üzemi KISZ-vezetöség egy éve megválasztott titkáro az egyik leglényegesebb dolgot fogalmazza meg: A turista és a biztosítás Szakmai megbeszélés az Állami Biztosítóban- Mindig is arra töreked­tünk, hogy ez a fiatalokat ősz- szefogó szervezet, illetve az abban folyó élet nálunk ne váljon sablonossá, hiszen ha nem tudunk időről időre újat hozni, monotonná válik az egész. Célunk az, hogy minél nagyobb tömeget vonjunk be munkánkba és szórakozásaink­ba. Nem azt akarjuk, hogy egy szűk kis csapat legyen csupán, amelyik mindenben részt vesz, s mindenhová pél­daképként állíthatjuk. Nem. Lehetőség szerint tartozzon mindenki vagy minél többen azok közé, akik nemcsak a szorosan vett napi munkájukat végzik el, hanem valamivel többet szeretnének. Többet a munkában is, s többet és igé­nyesebbet a pihenésben, ön­művelésben. S nyugodtan be­szélhetünk tömegről, mert Kossuth-bányán 317 KISZ-tag van, s az üzemi KlSZ-szerveze- ten belül hét alapszervezet mű­ködik. — Nem kis dolog ennyi em­bert összefogni, valamilyen célért lelkesíteni, s elérni, hogy egy-egy rendezvényen minél többen vegyenek részt. Itt mégis sikerült. Mi a titka?- Az egyik, hogy mindig valami újat hozni. A másik, hogy a számtalan és legkülön­bözőbb program közül min­denki tetszése szerint válogat­hat, a sakktól a fociig, a ki­rándulástól a színházig. Gya­korlatilag valamennyi fiatal megtalálja a magának valót. És nemcsak a fiatalok. Mert eredményeink másik titka, hogy szorosan együttműködünk a 23 szocialista brigáddal, s ezt a közös munkát szerződés is rögzíti közöttünk. így nem kü- lön-külön teszünk vállalást ugyanarra, hanem együtt. An­nak egyébként nem is lenne sok értelme, mert a legtöbb KISZ-tag ugyanakkor valame­lyik brigád tagja is, tehát ke­resztbe szerveznénk egymást. Mindez azt jelenti, hogy ered­ményeinket közösen értük el, a legtöbb dolgot együtt csinál­tuk. S hogy mi mindent csináltak, azt még fölsorolni is sok len­ne, ezért most csak néhány dolgot ragadunk ki. Az üzem sikondai pihenőparkját a KISZ- tagság gondozza. S ők is épí­tették ki ilyenné, három év alatt. Különféle sportpályákat alakítottak ki — ezt a brigá­dokkal közösen —, de még Horváth István, a vajszlói községi tanács műszaki elő- adójo 24 éves. Tanácstag, több éve a községi KlSZ-alapszerve- zet titkára, egy ideig a helybeli ifjúsági klubot is ő vezette, né­hány éve párttag. Szekeres Bé­la, a községi pártvezetóség tit­kára sommásan így jellemezte: „Tekintélye van a fiatalok előtt, s abban, hogy községünk ifjú­sága ilyen aktívan részt vesz a közéletben, az nem kis mérték­ben neki, az ö példamutatásá­nak köszönhető." — Aktív közéleti tevékenység? Mindez csak az utóbbi hat év­re érvényes — mondja Horváth mindig van tervük: most ké­szítenek egy kétsávos, fedett tekepályát s egy színpadot, aminek június 10-ig el kell ké­szülnie. S hogy milyen sokat jelent egy ilyen pihenést, föl­üdülést segítő park olyan em­bereknek, akik bányában dol­goznak, nem szükséges részle­tezni. Rendszeresen segítik a kenderföldi általános iskola úttörőcsapatát, s azonkívül, hogy faliújságokat, a szemlél­tető eszközök számára polco­kat készítettek, 3200 munka­órát fordítottak eddig az isko­laudvar átalakítására; ma már alkalmas sportolásra. Még eb­ben az évben kosárlabda-pa- lánkokat szerelnek föl a gye­rekeknek. 1979-ben és 1980- Dan oklevéllel ismerték el az Edzett Ifjúságért mozgalomban nyújtott teljesítményüket; ha­gyományos túráikat, a felsza­badulási emléktúrát és az au­gusztusi „zöld nap" túrát min­den évben megtartják, emellett két—háromnapos országjáró ki­rándulásokat szerveznek, ta­valy például hatot. A munkás­klubban a legkülönfélébb ren­dezvényeket tartják, s több ve­télkedőt is szerveztek, ahol a témák skálája igen széles: a KRESZ-től a politikáig ível. A színház- és mozilátogatás rendszeres. Minden alapszerv évi minimum két színházláto­gatáson vesz részt, s nem ma­radtak el a „Könyv és ifjúság" vetélkedősorozatról sem. A programoknak van még egy vonzereje, amit sok helyen nem ismertek föl eddig: bár­mit szerveznek, azon családta­gok, barátok is részt vehetnek, s s így aztán valóban nem nagy csoda, ha egy-egy túrán szíve­sebben összejönnek. A Kossuth- bányaiak jelszava: együtt a munkában, együtt a szabad időben. A KISZ-vezetőségé pedig, hogy megfeleljenek az igényeknek. Korábbi ered­ményeik is igen szépek, de azt mondja Bányiczky József, hogy idén mór túlszárnyalták az előző év ugyaneddig tartó időszakát. S azt is mondta még, hogy ered­ményeiket önmagukban talán el sem érhették volna: mindez az egész kollektíva érdeme. A Mecseki Szénbányák Vál­lalatának komlói Kossuth-bá- nyaüzemében működő KISZ- szervezete március 30-án átve­hette a KISZ KB Vörös Ván­dorzászlaját. (Nem először: 1975-ben egyszer már végle­gesen elnyerték.) S hogy miért négyszeresen kitüntetettek? István. — Az építőipari szakkö­zépiskolában tanultam Pécsett. Mint bejáró diák, sokat utaz­tam, csak esténként és hétvé­geken voltam otthon, akkor is a tanulással, könyveimmel, le­mezeimmel voltam elfoglalva. Nem jártam sehova, szinte ide­gen lettem a faluban. Az érett­ségi után lettem csak KISZ-tag az újjáalakuló községi alap­szervezetben, s egyből vezető­ségi tagnak választottak. Akkor éreztem, hogy valami hiányzott eddig, kimaradt az életemből: a mozgalmas közösségi Alet, a barátok. Rádöbbentem, hogy alapjában véve közösségi em­Mert maga Kossuth-bánya még három kitüntetést kapott: ápri­lis 4-e alkalmából kiváló akna lett, most először; május 1-én pedig élüzem, s emellett mint kiváló munkát végző üzem, megkapta a csernovográdi vándorzászlót is. Igaz, e há­rom kitüntetés az egész kollek­tíváé, de ebből alaposan ki­vették részüket a fiatalok is, hiszen a dolgozók egyharmada harminc év alatti. D. Cs. Tudom, hogy ezekben a na­pokban sok szó esik róluk. Anyákról, gyermekekről, család­ról, az otthon melegéről, zöld füvéről. A gyermekkor védett békéjéről. De azt is tudom, hogy — nemcsak ezekben a napokban — sehol sincs olyan különös hangsúlya, gyakran csak sejtett varázsa a szónak: csa­lád, mint a magukra hagyott kisgyermekek gondolataiban, szívében, a velük foglalkozók — nevelők, pártfogók — monda­ta ibon. Vajon mit érezhet — minden emberi igyekezet, jóindulat, se­gítőkészség - ellenére a csalá­di környezet nyugalmat adó biz. tonságából az a kisgyermek, aki élete kezdetétől intézetben nevelkedik? Megkérdezhettem volna tegnap a Gyermek- és If­júságvédő Intézet egy-'két kis la. kójától — de nem volt gyerek. A Vízügyi Igazgatóság busza már kora reggel elvitte őket — mint május végén mindig, im­már hagyományosan — egy egész napos kirándulásra, Szi­getvárra. Nevelőszülőkkel, társadalmi bér vagyok. Azóta is szenvedé­lyesen igyekszem „bepótolni" az elmaradtakat. Von egy körülmény, amj eléggé különlegessé teszi Hor­váth István közéleti pályafutá­sát: önálló kisiparosként dolgo­zott 1981. január 1-ig édesapja asztalosmühelyében. így lett KISZ-tag, KISZ-titkár, majd párt­tag. — Vajszlón ma mór nem szá­mít nagy különlegességnek, hogy a kisiparosok közül né­hány párttag. Igaz, őket annak idején nem önálló kisiparos­ként vették fel, mint engem. Az én egyik ajánlóm a tagfelvé­telnél a KISZ, a másik egy kis­iparos volt. Meg kell jegyez­nem, hogy a KIOSZ helyi szer­vezete hosszú idő óta eqyik mo­torja a falu közösségi életének. — Ügy tudom, édesapja is kisiparos és párttag. Milyen szerepe volt abban, hogy ön is jelentkezett a pártba? — Édesapám soha nem ösz­tökélt, hogy lépjek be a párt­ba. Hatása közvetett volt: Biztosítási kultúránkról foly­tattak eszmecserét újságírók és biztosító szakemberek csü­törtökön az AB székházában. A szakmai beszélgetés idősze­rűségét a turistaidény kezdete és több kedvezőtlen tapaszta­lat szolgáltatta; nevezetesen az, hogy az elmúlt években kellemetlenségek sora érte kül­földön a magyar turistákat azért, mert nem ismerték azo­kat a lehetőségeket, amelye­pártfogókkal találkozhattam csak azon az ünnepségen, ame. lyen - tegnap délelőtt - az intézet igyekezett kiegyenlíteni azt a felmérhetetlen segítséget, amelyet a meghívottak adtak azzal, hogy intézeti gyerekeket hosszú éveken át nevelnek, tá­mogatnak, segítenek, utat mu­tatnak a teljes élet felé, sok­szor mindenfajta „pecsétes pa. pírt" feleslegesnek tartva csa­ládtagnak fogadnak. Csaknem 400-an vannak a megyében, s közülük teqnap több mint 30-an fogadták a megyei és a városi tanács Lan­tos József, a megyei tanács mű­velődési osztálya helyettes ve­zetője tolmácsolta köszönetét, vehettek át jutalmakat dr. Ás­vány Lajostól, a városi tanács igazgatási osztályának vezető­jétől. Lehet kellőkéooen jutalmaz­ni azt, aki például két évtize­de vállalkozik elhagyott gyer­mekek nevelésére? Köszönetről van szó, amelyet — úgy véljük — nagyon sokak nevében tol­mácsolhatunk. szemlélete, életfelfogása raga­dott meg. Ö nagyon éles sze­mű kritikus, sokat vitatkoztunk. Mindig azt mondta: „Ha vala­mit rossznak látsz, akkor vál­toztass rajta". Ugyanakkor hoz­zátette: kívülről, felelősség nél­kül könnyű bírálgatni. Azt hi­szem, ez döntött. Falun a KISZ mozgalmi éle­te sokkal nehezebb körülmé­nyek között zajlik, ha zajlik, mint a városban. A tagság ösz- szetétele heterogén: pedagó­gustól kezdve a segédmunkásig megtalálható itt minden réteg. Az iskolák és a helybeli üze­mek is mind azt szeretnék, ha náluk lenne a fiatal KISZ-tag. — Sokan el is mentek, a réqi gárda szinte teljesen kicserélő­dött az alapszervezetünkben, amely azért ennek ellenére erős maradt. Azok maradtak, akik szeretik ezt a falut, hisz­nek jövőjében, s tenni is akar­nak érte valamit. Akárhogy is nézzük, ebben a vajszlói jövőteremtésben Hor­ket egy-egy biztosítási szerző­dés kínál, vagy épp megfeled­keztek a biztosításról. A külföldön történt balese­tek, koccanások például nem­egyszer végződnek úgy, hogy a magyar turista ismeretlen nyel­vű és tartalmú nyilatkozatot ír alá, minekutána az Állami Biz­tosító már nem érvényesítheti a külföldi partnerrel szemben a jogos kárigényét. De a biz- tosítási formákat is kevesen ismerik. Tavaly ősztől az ÁB új Casco-biztosítási módozatokat vezetett be. Ezek egyike, az úgynevezett határozatlan idő­tartamú hazai Casco például valamennyi európai szocialista országban érvényes. Akiknek nincs teljes körű Cascojuk, azok a külföldi tartózkodás idejére Európa egész területé­re érvényes Cascót köthetnek. Fontos tudnivaló, hogy azok­ban az országokban, ahol a magyar Casco érvényes, a poggyászkárok kivételével ugyanazokat a szolgáltatáso­kat várhatják el az autósok az Állami Biztosítótól, mint itthon. Ha valaki külföldön összetöri a kocsiját, és nem tudja hazahozni, az AB meg­téríti a hazautazás vonatkölt­ségét. A környező országok KRES2- slőírásai hellyel-közzel meg­egyeznek a hazai szabályokkal. A szomszédos államok biztosí­tási gyakorlata és a kárrende­zés feltételei azonban nem­egyszer eltérnek az itthon megszokottól. Éppen ezért cél­szerű az utazás előtt a hazai biztosító irodában érdeklődni egy-egy ország biztosítási sa­játosságairól. Kétnapos tanácskozást tar­tottak kedden és szerdán az ország hat tanárképző főisko­lájának főigazgatói Pécsett. A tanárképző intézmények veze­tőinek szakmai tanácsadó kol­légiuma egy évvel ezelőtt Sze­geden alakult meg; ötéves munkaterv alapján dolgozik, évente három ülést tart. A kol­légium soros elnökét, dr. Szűcs László tanszékvezető főiskolai tanárt, az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola főigazgató­ját kérdeztük meg, melyek vol­váth Istvánnak kulcspozíciója van: mint fiatal párttagnak, KISZ-titkárnak, tanácstagnak és tanácsi dolgozónak egyaránt. Tréfásan azt is lehet mondani, hogy mint műszaki előadó, ő most a vajszlói körzetben az első fokú építési hatóság. Ahogy a munkájáról beszél, ab­ból érződik, elég régen felmér­te ennek a felelősségnek a sú­lyát. — Munkaköri leírásom hat ol­dalon taglalja, hogy mik a fel­adataim. Azon túl, hogy elbí­rálom az engedély-kérelmeket, a többit úgy lehetne összefog­lalni: nem kis mértékben az én munkámon is múlik, hogy mi­lyen lesz Vajszló holnap, öt-tíz- tizenöt év múlva. Mindez gyak­ran okoz álmatlan éjszakát mostanában, hiszen soha nem felejthetem, hogy kinek a bi­zalmából kerültem ebbe a po­zícióba, s őket képviselem itt is, tanácstagként és KlSZ-tag- ként is, párttagként is. D. I. Bezárta kapuit a BNV Több mint háromszázezer látogató Csütörtökön, a tavaszi BNV utolsó napján egész nap a nagy- közönség látogathatta a kőbá­nyai vásárvárost, a kiállítók pe­dig összegezték vásári ered­ményeiket, tapasztalataikat. A BNV zárása alkalmából Körösvölgyi László, a Hungexpo megbízott vezérigazgatója az MTI-nek adott nyilatkozatában összegezte a beruházási javak idei seregszemléjének tapasz­talatait. — A mai gondterhes világ- gazdasági helyzetben sokan kétkedtek az idei vásár sikeré­ben — mondotta. — Erre ele­ve rácáfolt a résztvevők nagy száma, a rekordnagyságú kiál­lítási terület, s mindenekelőtt a sok eredményes tárgyalás. A hozzánk látogató külföldi üzlet­emberek is meggyőződhettek ar­ról, hogy a magyar ipar a ter­mékszerkezet korszerűsítésével széles körben értékesíthető, versenyképes árukat kiván gyár­tani. Ehhez fel kell tár­nia az igényeket, amihez az ilyen vásárok jó alkalmat ad­nak. A BNV-n is kifejeződött, hogy a vállalatok között egész­séges versengés alakult ki. A vásár nemcsak tapasztalatcse­rére, hanem üzletkötésekre, újabb kooperációs kapcsolatok teremtésére is lehetőséget adott. A tárgyalótermek mindvégig zsúfoltak voltak. A tavaszi BNV este 18 órakor a Rákóczi-induló hangjai mel­lett bezárta kapuit. Az összeg­zések szerint több mint három- százezren látogatták meg a BNV-t. Az esti órákban a MAS- PED és a különböző külföldi szállítmányozási vállalatok meg­kezdték a gépek leszerelését, az alkatrészek, műszerek csomago­lását, s péntek reggeltől útnok indulnak a kamion-szállítmá­nyok tak a pécsi tanácskozás fő témái. — Három kérdés szerepelt a napirenden: a főiskolai oktatók kinevezésének feltételei, az 1982 őszétől bevezetésre kerü­lő szociológia című tárggyal kapcsolatos feladatok és a belső integráció kérdései. Igaz, hogy néhány évvel ezelőtt köz­ponti rendelkezés szabályozta az oktatók kinevezésének krité­riumait, de a közben eltelt évek alatt szükségessé vált néhány változtatás. A főiskolai tanári kinevezéshez kandidá­tusi tudományos fokozat vagy ezzel egyenértékű művészeti, kulturális vagy sporttevékeny­ség, illetve egy nyelvből kö­zépfokú nyelvvizsga és egy másik nyelv alapos ismerete szükségeltetik, több más felté­tel mellett. Tanársegéd csak az lehet, akinek már van isko­lai tanítási gyakorlata; ha ez nincs, kötelezni kell fél év gya­korlati tanításra. Ami a szociológiát illeti: jö­vő szeptemberben az adott kö­rülményektől függően minden tanárképző főiskolán beindul a féléves szociológiai tárgy a marxizmus keretén belül. A belső integrációról pedig azt kell tudni, hpgy a főiskoláinkon is szeretnénk megvalósítani egyes tanszékek összevonását. Erre a legközelebbi példának c mezőgazdasági és o műszaki tanszékek technikai tanszékké való összevonása kínálkozik. A főigazgatói kollégium ja­vaslatai alapján hozza meg néhány hét vagy hónop múlva a Művelődési Minisztérium a végleges döntést.-h­M. A. Fiatal párttagok Közéleti ember Nevelőszülők, pártfogók köszöntése Útmutatók Ki lehet főiskolai tanár? Főigazgatói kollégium Pécsett A minisztérium épít a javaslatokra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents