Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-26 / 142. szám

1981. május 26., kedd Dunántúli napló 5 Bizalmi küldöttek tanácskozása a Mecseki Szénbányáknál Elfogadták az áj kollektív szerződést 9 Előterjesztés az őtoapos munkahétről Tegnap délután a Puskin Művelődési Házban tartott ta­nácskozáson, a Mecseki Szén­bányák szakszervezeti bizalmi küldöttei megtárgyalták az új kollektív szerződés tervezetét, az ötnapos munkahéttel kap­csolatos szervezési intézkedé­seket. Mindenekelőtt értékel­ték a nemrég lejárt kollektív szerződés végrehajtását. A tes­tület megállapította, hogy a szerződés jól szolgálta a gaz­dasági, a gazdaságpolitikai tevékenységet, megteremtette a dolgozók és a vezetők közötti összhangot. Az évenként felülvizsgált és módosított vállalati törvény jól alkalmazkodott a megválto­zott körülményékhez. Igyeke­zett a felmerült szociálpolitikai és jogi kérdéseket úgy rendez­ni, hogy az megfeleljen az élet adta változásoknak A Mecseki Szénbányáknál az V, ötéves tervben sok olyan fel. adatot sikerült meqoldani, ame­lyek éveken át az értekezletek meddő vitái között szerepeltek. Ilyen volt a védőruha-, védőital, ellátás anyagi feltételeinek megteremtése, a vállalat vala­mennyi munkavállalójára kiter­jesztett szénjárandóság bizto­sítása. Mindez sok millió fo­rintot követel. A tanácskozás egyik fontos napirendi témája volt a VI. öt­éves terv időszakára vonatkozó kollektív szerződés tervezetének megvitatása. Az előzetesen ki­adott anyagokat kiegészítették, és ehhez felhasználták az el­múlt öt év tapasztalatait, az üzemekből beérkezett javaslato. kát A testületi ülésen a hoz­zászólók kifejtették, hogy az új kollektív szerződésben megta­lálhatók mind a vállalati, mind az üzemi, mind pedig az egyé­ni érdek összhangját megterem­tő javaslatok. Nagy érdeklődést váltott ki a tanácskozáson az ötnapos munkahéttel kapcsolatos elő­terjesztés. A különféle bizottsá­gok által kimunkált javaslatot a testület tagjai véleményez­ték. Hangsúlyozták, hogy a rö­vidített munkahétre való átté­rés feltételezi a jobb munkahe­lyi szervezést, a minőségi köve­telmények megtartását. Jobban kell dolqozni! ez volt a szak- szervezeti bizalmi küldöttek egyöntetű álláspontja. Az előteriesztett javaslatokat a résztvevők egyhangúlag el­fogadták. Környezet­védelmi fórum Szigetváron A házigazda szemlélet kiala­kítása, a felelősségtudat föl­élénkítése, a környezet fokozott védelme és a tiszta város érde­kében. Ez volt vezérfonala an­nak a környezetvédelmi fórum­nak, amelyet tegnap tartottok Szigetváron, a Hazafias Nép­front és a Vöröskereszt szerve­zésében a népfront körzeti bi­zottságainak és lakóbizottságai­nak tisztségviselői, valamint a vöröskeresztes lakóterületi ak­tívák részére. A fórumra és a hozzákapcsolódó természet- és környezetvédelmi fotó- és rajz­kiállítás megnyitására a környe­zetvédelmi hetek keretében ke­rült sor, és egyben indító ak­tusa volt ez a Vöröskereszt ál­tal szervezett tisztasági moz­galomnak. Mint Gaják Sándor, a HNF környezetvédelmi munkabizott­ságának vezetője vitaindítójá­ban elmondta, szükséges, hogy a város tisztaságának, környe­zetének védelme minden lakó szívügye legyen. Annál is in­kább, mivel Szigetváron évente 100 ezer vendég fordul meg. A hozzászólások és javaslatok nagy része a város széli utcák szemétszállítási gondjaival, a szemetelők, az önkényes szemét- lerakók megfékezésével, az Al­más-patak szennyezettségével, az építési hulladék felhasználá­sával, a sétautak tisztaságával foglalkozott. Hegedűs Magdolna A fóliástej kiszerelése a Baranya megyei Tejipari Vállalat üzemében A Baranyaiéi / 43-féle terméket gyárt Évi 157 liter tej fejenként ennyi tejet fogyasztunk? A legfrissebb felmérés szerint különböző for­mában évente 157 litert fejen­ként. (A becslések szerint ez a mennyiség 1990-re eléri a 195 litert). Sok ez vagy kevés? A hajdani általunk elfogyasztott mennyiséggel összehasonlítva szembetűnő a fejlődés, de más országok ilyen tényadatai ugyancsak elérendő célként le­begnek előttünk. Hogy még több tejet-tejter- méket együnk, igyunk, az ma már — szerencsénkre — egyre kevésbé múlik a tejiparon. Ök azon vannak, hogy újabb és újabb ízletesebb és tetszető­sebb csomagolású termékekkel csábítsanak a boltok pultjai­hoz: ezt is kóstold meg, azt is ... A Baranyatej országosan is előkelő helyet foglal el a vevő- csábításban, az általuk forgal­mazott 105 termék közül 43 a saját gyármányuk. Gellei József, a Baranyatej kereskedelmi osztályvezetője mégsem elégedett, mert szá­mos új termék piacradobását a csomagolóanyag hiánya és a nyomdai kapacitás késlelteti. Mennyi tejet dolgoz fel a Baranya megyei Tejipari Vál­lalat? Napi átlagban 310 ezer litert. (A társvállalatoktól is átvesznek napi 70 000 litert, amiből tejport készítenek). Hogy ebből mi minden kerül az asz­talunkra? Naponta 95 ezer li­ter tejet, 11,5 ezer liter ízesí­tett tejet, 2000 liter kefirt, 7000 liter tejfölt, 3800 kiló étkezési túrót és 4500 kiló vajat fogyasz­tunk. A natúrsajtokból 12 000, az ömlesztett sajtokból 6500 ki­logramm a napi igényünk. Ter­mékeik jelentős része orszá­gos terítésre kerül. De: április­tól tejet exportál a vállalat a jugoszláviai Pélmonostorra na­ponta 25 000 és Szarajevóba naponta 26 000 litert, e két át­vevő összesen 4,5 millió liter tejet kér a Baranyatejtől. Hajnalonta a TSZSZKV te­herautói — bérli a vállalat — 35 járatra indulnak Baranyába és 6 járatra az ország különbö­ző pontjaira. Miket visznek más megyékbe? Natúrsajtból 12, ömlesztett sajtból 11 félét, Mar­garéta vajat, háromféle ízesíté­sű Boci sajtot, a légtelenített csomagolásban „kiszerelt" Ba­laton és ementáli sajtból heti 11 tonnát, az Anikóból heti 15 tonnát. A tégelyes sajtokból heti 9 tonna a termelésük. Tavaly ősz óta új termékként gyártja a Baranyatej a tége­lyes: Margaréta vajat, a Sirály ömlesztett sajtot. Vajasmárvány- sajtot és a Vasi sajtkrémet, va­lamint a 20 dekás ömlesztett Misinát. Rövidesen újdonság­ként hozzák ki a Ormánság zsí­ros natúrsajtot, 3 kilós blokk- formába; a Tenkes. Misi, Óvá­ri sajtokat is légtelenített zsu­gorfóliás csomagolásban, sze­letelve dobják piacra. A Baranyatej a Mecsektejjel összefogva látja el a baranyai­akat tejjel, tejtermékekkel. Murányi Alkotás — rehabilitáció Ezzel a cím. mel nyílik ki­állítás a na­pokban a Pé­csi Orvostu­dományi Egyetem au­lájának ga­lériáján Az alkotók: a Mozgássérültek Ba­ranya megyei Egyesületének tagjai, a szociális foglalkozta­tókban dolgozók, az öregek napközi otthonának lakói. Már ebből is sejthető, hogy a tár­lat nem azt kívánja bemutatni a kiállítók milyen művészi színvonalon alkotnak, ha nem azt: képesek a munká ra, s számukra az ilyen elfog laltság a hasznosságot jelenti, mi több: a használhatóságot bizonyítja. A mozgássérültek egyesüle­ténél kapott tájékoztatás sze­rint több mint 100 kiállító sze­repel a tárlaton összesen 1000 munkájával. Semmilyen előze­es zsűrizés nem lesz, ám a be­mutatott darabok közül, a leg­jobbak — s ezt szakavatott zsü. ri dönti el — eljutnak majd a budapesti országos kiállításra is. Nem csak a munkakedvet, a munkaszeretetei bizonyítja lá­togatói előtt ez a tárlat, hanem képet ad arról is: hogyan le­het a bemutatón részt vevőket megváltozott munkaképességük határáig foglalkoztatni. Elsősorban ajándék- és dísz­tárgyak szerepelnek a tárlaton, de jó néhány nagyon szép fa- faragvány és festmény is. A ki­állítás 28-án, délután 2 órakor nyílik meg, s^ június 2-ig min­den nap 10—18 óra között te­kinthető meg. A közbeeső na­pokon — és a megnyitón is — több alkalommal kamarakon­certekkel várják a rendezők a látogatókat. A kiállítás meg­rendezéséhez a POTE-n túl nagy segítséget ad a MERUKER dekorációs részlege is. A jó rejtvény titka Még a rendezők - Kossuth- bánya üzemi KISZ-bizottsága és a pécsi Keresztrejtvényfej- tők klubja — sem számítottak akkora érdeklődésre, amekko­rát tegnap Komlón, a bánya­üzem munkásklubjában ta­pasztaltak. A 104 versenyző kö­zött olyat is láttam, aki a kül­ső helyiségben állva fejtette a rejtvényt. Ez már igazán siker. Kos- suth-bányán most kísérleteztek először ilyenfajta rendezvény­nyel, s a nagyfokú érdeklődés valóban biztató a jövőre néz­ve. Még javában folyt a ver­seny, amikor mondták, teljes­séggel bizonyos, hogy ők is megalakítják a rejtvényfejtő­klubot. A tegnapi verseny négy kategóriában zajlott: egyéni kezdő és haladó, va­lamint csapatverseny. Minden résztvevő egy órát kapott a feladat megoldására: a kez­dőknek egy 15x17-es, a hala­dóknak pedig egy 17x18-as, hagyományos típusú rejtvényt kellett megfejteni. Mindkettőt a közismert rejtvénykészítő, Drelicska Attila dolgozta ki. Amíg odabent gondolkodtak és dolgoztak a versenyzők, kint Drelicska Attilával és Bajai Ernővel, a Füles rejtvényrova­tának vezetőjével beszélget­tünk, akit ugyancsak meghív­tak erre a szokatlanul sok em­bert megmozgató versenyre. Elsősorban a rejtvény készí­tése érdekelne. Mikor jó és mitől rossz egy keresztrejtvény? — Akkor jó, ha olyasmiket tartalmaz, amit illik tudni, vagy érdemes megtanulni. A rossz az, amikor olyan definíciókat ad meg, mint például: egy mexikói patak vagy a fürdő­kád portugálul. Ezek fölösle­ges dolgok, s nemcsak a rejt- vényfejtőnek, de a készítőnek is csupán egy lexikonra vagy szótárra van szüksége ehhez. A nem közhasználatú idegen szavakat tartalmazó rejtvénye­ket nem is szoktuk elfogadni: S az eredmény: egyéni kez­dőben első lett Somogyi Er­zsébet, egyéni haladóban Grünwald Mátyás. Csapatver­senyben kezdő fokon Kossuth- bánya gépészetének Dózsa KISZ-alapszervezete, haladó fokon a bányaüzem hivatalá­nak Löwy Sándor KlSZ-alap- szervezete bizonyult a leg­jobbnak. D. Cs. Új, jobb gondozási formák Az időskorúak, a magukat ellátni képtelenek a társada­lom támogatására szorulnak. Hogy ezt a támogatást minél hathatósabban, sokoldalúbban lehessen megszervezni, ezt tűz­te ki célul a Baranya megyei Tanács egészségügyi osztálya által szervezett tanácskozás, amelyen a megyéből mintegy hetven hivatásos szociálpoliti­kus, (a párt- és tanácsi szer­vek, az egészségügyi szakszer­vezet és a Vöröskereszt képvi­seletében) vett részt, adott új javaslatokat, cserélt tapaszta­latot. A tanácskozáson több új gondozási forma is szóba ke­rült, például a tanyákon, kül­területeken, nehezen megköze­líthető helyeken élők részére a heti napközi otthon bevezeté­se; kiszélesítik, inkább klubsze­rűvé teszi az öregek napközi otthonát; a termelőszövetke­zetek (a Mohácsi járás példá­jára) saját gondozónő alkalma­zásával segítik idős nyugdíjasa­ik ellátását; a házi gondozás­nál (Komló példájára) megszer. vezik az ügyeleti szolgálatot. Tisztán látni A valóság töméntelen jelen­sége között kiigazodni, az egyes problémákban tisztán látni egyáltalán nem könnyű feladat. Csak kevesen képesek rá. Mégis, az a cél, hogy az. egész társadalom mind világo­sabban lásson egy-egy kér­dést, s ne előítéletek, hamis beidegződések, szórványos, esetleges információk alapján ítéljenek meg az emberek fon­tos problémákat. Ebben vitat­hatatlan szerepe van a tömeg­kommunikációs eszközöknek, a tévének pedTg különösképpen. A fentiek alapján tartom el- hibázottnak a szakmunkáskép­zés gondjairól készült doku­mentumfilmet, amely — szeren­csére — a késő esti órákban ment. Azt a szokványos mód­szert választotta a műsor, hogy előbb filmeket pergetnek, majd összeül a stúdióban egy szak- emberekbőlf?) álló társaság, aki értelmezi, magyarázza, kommentálja a látottakat. A műsornak sikerült a kitűzött cél tökéletes ellentétét meg­valósítani: tisztábban látás he­lyett úgy összekeverni a dol­gokat, hogy már az se igen ismerte ki magát, akinek az átlagosnál' nagyobb a tájéko­zottsága a kérdésben. A mű­sor nem tudott disztingválni, nem tudta különválasztani az oktatási, pedagógiai tényeket c társadalmiaktól. Az életben a jelenségek ugyan vegyesen, egymásra hatva jelentkeznek, ha azonban valamit valóban meg akarunk vizsgálni, akkor a jelenségek tanulmányozásá­hoz elengedhetetlen a részte­rületek megjelölése, a szem­pontok különválasztása. Ha ezt nem tesszük meg, óhatat­lanul elméleti zűrzavar támad, így aztán a riportokból a meg­zavart néző a következőket szűrhette le: szakmunkásképző­be a legrosszabb tanulók je­lentkeznek, akik gyakran írni- olvasni is csak döcögve tud­nak, belőlük lesz a jövő mun­kásosztálya. E munkásosztály­hoz tartozni dicsőség, ezért nagy baj, hogy a szakmunkás­fiatalok nagy többsége ott akarja hagyni szakmáját, mi­helyt teheti. Nem helyes, hogy csak a gyenge tanulók men­nek szakmunkásnak, mégis fel­tették a kérdést a munkás aDának: miért nem taníttatta tovább fiait, mikor a család­nak anyagi eszközei meglettek volna a továbbtanuláshoz; azt sugallva, hogy egy ilyen dön­tésben igénytelenség lappang. Szóba került az általános mű­veltség kérdése is, a heti egy magyaróra, a kevés történelem, mint a problémák fő oka — de itt visszacsengett a nézőben az a képsor, amelyben az első­éves szakmunkástanulók nyö- körögve-kínlódva olvastak fel egy nem is nagyon nehéz szö­veget. A politikai műveltség kérdé­sét a nyilatkozók úgy kívánták megoldani, hogy vezessék be a szakmunkásképzőben is a vi­lágnézetet mint tantárgyat. Ugyanakkor helytelenítették azt a gyakorlatot, hogy a fiatalok sok időt töltenek „kint az életben", a felnőtt szakmunká­sok közölt, üzemi környezet­ben, mert így — úgymond — nagyon sok negatív hatás éri őket Nem sorolom, azt hiszem, a fentiekből is nyilvánvaló, hogy a téma teljes tisztázatlanságát tükrözték a vélemények. Lehet, hogy ez így kórképnek, kiindu­lópontnak nem rossz. De a ke­rékasztal résztvevői ezekután részint az „egész társadalom feladata" című, fából-vaskari- ka tételt hangoztatták, részint megkíséreltél: — természetesen a hivatal, aki a kérdés felelő­se — a képet szebbnek feltün­tetni a valóságosnál, és így joggal mondhatjuk, hogy is­mét gazdagabbak lettünk egy tisztázatlan kérdéssel. H. E. Uerseny Kossuth-banyän

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents