Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-21 / 137. szám

1981. május 21., csütörtök Dunántúlt napló 5 Hálózatvédelmi megbeszélés A hírközlés zavartalansága mindannyiunk érdeke Az elmúlt évek egyikének őszén történt: a paks—szek­szárdi Víztársulat Rigol munka­géppel szőlőtelepítéshez talaj­előkészítő munkát végzett, a szekszárdi Aranyfürt Tsz meg­rendelésére A közös gazdaság nem értesítette a kivitelezőt a területen áthaladó Dombóvár— Szekszárd közötti úgynevezett koaxiális kábel nyomvonaláról, a mélyszántást végző munkagép ekéje elérte a kábelt és elsza­kította. Veszteség: műszaki helyreállítási költség 37 000 fo­rint, és 40 000 forint az üzem­időkiesésből származó kár. Másik eset: egyik mezőgaz­dasági nagyüzemünk nem kap­ta meg a meteorológiai előre­jelzést az időjárás kedvezőtlen alakulásáról. A jégeső elverte a termést. Az információ azért nem jutott el a gazdaság köz­pontjába, mert ásás közben el­vágták a kábelt, s ennek követ­keztében nem működött a te­lexgép. A példákat lehetne sorolni. A közüzemű hálózatban bekövet­kezett üzemzavar, a rongálás­ból adódó kábelszakítás, kábel­beázás ilyen következményekkel járhat a hálózat használóira. Jelentős gazdasági veszteséget, családi tragédiákat okozhat eqy-egy hír. közlemény elaka­dása a hírközlési hálózatban. A gyakran okkal-joggal szi­dott telefon is mindennapi mun. kánk elválaszthatatlan része. Ezért a hírközlő-hálózatunk vé­delme valamennyiünk érdeke. A hálózaton bonyolódik le a nem­zetközi és a belföldi hírközlés döntő többsége. E távközlés el­sődleges funkciója a lakossági szolgáltatás mellett a világban történt események perceken be. lüli továbbítása, és ez a gaz­dasági és egyéb döntéseket meghatározó információhalmaz közvetítésének eszköze is. Az elmúlt évtizedekben a hír­közlő hálózat rongálása pél­dátlan méreteket öltött Veszé­lyeztette a rendszer üzemvitelét. A Magyar Posta Helyközi Táv­beszélő Igazgatósága mindent megtesz a vezetékes hírközlő hálózat folyamatos működésé­nek biztosítására, de partnere­ket, segítőket keres a rongálá­sok csökkentésére. Ezért talál­kozott tegnap Pécsett 52 válla­lat és intézmény képviselője és az igazgatóság szakember-gár­dája. A Technika Házában megbe. szélték a veszélyforrásokat, amelyek oz állami, vállalati és magánberuházások, fejleszté­sek, bővítések, ipari üzemek te­lepítése, tavak, folyók, szenny­vízlevezető csatornák, távközlő, erősáramú és hőtávvezeték épí­tése közben adódhatnak a kö­rültekintés nélkül végzett mun­kákból, gondatlanságból, fi­gyelmetlenségből. Javaslat: a megelőzést a ter­vezésnél kell kezdeni, és mi­előtt munkához fognának a közmű vállalatok, műszaki be­járásra kérjék a Posta segítsé­gét. Együttes érdekünk a köz­üzemű rendszer üzemvitelének biztosítása N. I. A Béke-világtanács az emberiség eleven lelkiismerete Békegyűlés Mohácson Három évtizeddel ezelőtt ala­kult meg a béke-világmozga- lom „vezérkara”, a több mint 120 ország nemzeti békemoz­galmának képviselőiből álló Bé- ke-világtanács. Koreában akkor javában dúlt a háború, Wa­shingtonban a hadügyminiszté­rium felelős vezetői az atom­bomba bevetését mérlegelték. Németország megosztása Euró­pában is felszított?1 a kedélye­ket, annál is inkább, mert köz­ismertté váltak azok az ameri­kai elképzelések, amelyek a né­met és a japán militarizmus felélesztésével egy újabb világ­égés kirobbanását állították al. ternatívaként a második világ­háborúból még alig felocsúdott emberiség elé. Ilyen körülmények között vé­gül is 1950. november 21-én Var­sóban választották meg a Béke­világtanácsot, amely megalakí­tása pillanatától mindig a világ közvéleményének eleven lelki­ismerete volt és az ma is. Olyan kezdeményezésekkel szervezi a béke-világmozgalmát, hangol­ja össze a nemzeti békemozgal­mak tevékenységét, amelyek mindenkor egybeesnek az em­beriség alapvető érdekeivel: a béke megőrzésével, a háborús tűzfészkek felszámolásával, a konfliktusok tárgyalások útján történő rendezésével, a gyar­mati elnyomás megszüntetésé­vel, a faji meqkülönböztetés va­lamennyi formájának ellenzésé, vei. A béke-világmozgalom ered­ményeiről és a mozgalom előtt közvetlenül megoldásra váró nagy feladatokról beszélt teg­nap este Mohácson a Kossuth Filmszínházban összegyűlteknek a békehónap eseményei során, a Hazafias Népfront városi Bi­zottsága által rendezett béke­gyűlésen P. Kovács Tibor, az Országos Béketanács tagja. Felhívta a város üzemeiben, in­tézményeiben dolgozók figyel­mét arra, hogy a béke napjá­ra emlékezve, a béke és barát­sági hónap rendezvényein fel­elevenítve a nemzetközi béke­mozgalom, a szocialista világ- rendszer és a társadalmi hala­dásért küzdő forradalmi erők által folytatott harc eredmé­nyeit; tudatosítsuk napjaink ten­nivalóit A békegyűlés befejezéseként P. Kovács Tibor a Békemozga­lom kitüntető jelvényét adta át Lukács Tibornénak, a Mohácsi városi-járási Könyvtár igazgató­jának. Ugyanezen kitüntetést nyújtotta át dr. Varga-Sabján László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára Stei­ner Lászlónak, az öntöde dol­gozójának. Az Országos Béke­tanács emléklapjával tüntették ki Bauer Józsefet, a homorúdi Községi Népfrontbizottság elnö­két és a Bartók Béla Művelődé­si Központ kollektíváját, a bé­kemozgalomban végzett kiváló munkájukért. K. L Újabb magyar gépírást világcsúcs Percenként 711 A lengyelországi ^opotban ren­dezett nemzetközi gépíróver­senyt nagy fölénnyel nyerte meg Ulbrich Sándorné Varga Erzsé­bet: percenkénti 711 leütéses teljesítményével megdöntötte az leütés 1980-ban Bécsben felállított vi­lágcsúcsát. A versenyen kiváló­an szerepelt Jármy Péterné, a Magyar Nemzeti Bank dolgozó­ja is, aik a harmadik helyen végzett. Megjelent az új zöldség, sláger az újkrumpli II TIT országos elnökségének ülése Reggeli körséta a pécsi piacokon 1982 júniusában tartja Vili. országos küldöttgyűlését a TIT — határozta el szerdai ülésén a társulat elnöksége, amely a tu­dományos ismeretterjesztés nagy jelentőségű eseményének előkészületeivel kapcsolatos feladatokat vitatta meg. Első lépésként az ügyvezető elnök­ség hat munkabizottságot hí­vott életre. Tagjai területenként áttekintik az utóbbi években végzett ismeretterjesztő mun­kát, s tapasztalataik alapján állítja össze az elnökség a be­számolóját. A küldöttgyűlésen a csaknem 30 ezres TIT-tagság képviseletében 230 küldött ad számot az elmúlt öt évben vég­zett tevékenységről. Kurucz Imre, a TIT főtitkára hangsúlyozta: kedvező helyzet­ben készülhet a társulat leg­főbb fórumára. Az 1977-ben megtartott, VII. küldöttgyűlés óta jelentősen javult az isme­retterjesztés minőségi színvona­la. A helyi csoportok közgyűlé­seivel januárban megkezdődő köz- és küldöttgyűlések fontos feladata lesz a tisztújítás. Az elnökségi ülésen Korni- desz Mihály, a Központi Bizott­ság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője a tudomány- és művelődéspo­litika időszerű kérdéseiről tar­tott tájékoztatást. Kiemelte: az utóbbi években rendkívül meg­növekedett az igény a művelő­dés, a tudásszerzés iránt. Végül Ádám György, a TIT elnöke megemlékezett a hazai ismeretterjesztés kezdetének év­fordulójára: 140 éve, 1841 má­jusában a magyar orvosok és természetvizsgálók vándor­egyesületének ülésén alakult meg a mai TIT jogelődje, a Természettudományi Társulat. A hosszú tél után kiéheztünk a vitaminra, a friss zöldségek­re, gyümölcsökre. Lássuk, mi­lyen a felhozatal a pécsi piaco­kon, van-e elég áru és milyen áron. Szerda reggel fél hét. Az új- mecsekaljai piac 5 hosszú be­tonpolcából mindössze kettőn kínálnak a kistermelők, a: ke­reskedők többen vannak. Áru­bőség. A paradicsom kilója 70, a cukorborsóé 30, a spenóté 20 forint. A zöldhagyma 4 és 4,50, a retek csomója 5 forintért kí­nálja: magát. Ma először kap­ható új sárgarépa és zöldség, az előbbi csomója 8, az utób­bié 12 forint. Sláger az új­krumpli 30, az eper 80 forintért, a cseresznye kilója 26—28 (a csomója 2) forintért. A mágo- csi pavilonban a karfiol kilója 36 forint. Kevés a vevő. Dr. Kovács Bé- láné készségesen mondja el háziasszonyi véleményét: — Amióta megnyílt ez a piac, ide járok. Egyre kevesebben vá­sárolunk, mert a környéken mind több a kiskerttulajdonos. Az árakról . . . Hát bizony, elég drágák. A Ivov-kertvárosi piacon ne­gyed nyolckor csak hat kister­melőt találni, körben a zöldsé­ges árudák is vevőre várnak. A cseresznye kapható 30 (csomó­ja, 2,50), a tök 55, paradicsom 40, 50 és 70 forintért, a tavalyi sárgarépa kilója 9 forint. Van mogyoró százért, saláta feje 3,50-ért és tojás 1,60-ért. Áru van, vevő alig. Az egyik árus nem éppen vidáman: „Majd délután lesz itt élet, ahogy ha­zaérnek a háziasszonyok a munkából”. * A Felsőmalom utcai nagy­piac háromnegyed nyolckor is foghíjas. Vevő bőven, áru még több. Még felsorolni is nehéz, hogy mi mindent kínálnak itt: almát, epret, virágot, palántá­kat, magokat, paprikát... Idősebb hölgy — Sála János­áé nyugdíjas — befejezte a mai bevásárlást: — Vettem enni 6 paprikát, darabját 7 forintért, fél kiló pa­radicsomot 35-ért... — Alkudni tudott? — Csak erre a csokor szegfűre, ebből 50, meg erre az 5 csomag zöldhagymára csomónként 40 fillért... Másro is próbáltam, de nem lehetett... Nyugdíja­sok vagyunk, nekünk borzasz­tóan magasak a mostani árak. — Mit főz ebédre? — Kelkáposztafőzeléket, a vasárnapról megmaradt pör­költtel és a húslevessel. «V A piaci helypénzszedőket is az árakról faggatom. Válaszuk tömör: „Magasak.” Majd hoz­záteszik: „De legalább van szinte minden.” Az alkudósról és az árakról jut eszembe: A piac azért piac, hogy ott mindenki megvehesse mindazt, amire szüksége van. Ha tetszik a portéka, a valami­revaló háziasszony igyekszik — ha csak fillérekkel is — lejjebb vinni az árat. Mert ez az érde­ke. A piac légköre ezt sugall­ja. Egyébként a Zöldért órai fiatározzák meg az egész piacot, az elétérések minimáli­sak. Murányi L. Jobban kielégítik az igényeket Idegenforgalmi értekezlet A Baranya megyei kör­nyezetvédelmi napok keretében tegnap Harkányban Balaskó István- né, a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályvezető­je tartott tájékoztatót a ba­ranyai idegenforgalmi láto­gatottságé települések nép­frontbizottságai és Vöröske­reszt alapszervezetei vezetői­nek. Baranya megye változatos tájai, klímája, gyógyvizei, gaz­dasági, történelmi, néprajzi és kulturális értékei vonzzák a látogatókat. Megyénk több mint 300 településéből 18 idegenforgalmi jelentőségű. Harkány, Mohács, Pécs, Sik­lós, Szigetvár nemzetközi, il­letve országos vonzással, míg a további 13 település re­gionális vonzással rendelke­zik. Baranya megye idegenfor: galma az elmúlt 10 évben nem tért el az országostól. A kereskedelmi szálláshelye­ken a vendégek száma 1970 és 78 között 29 százalékkal emelkedett és elérte a 316 000-et. Ebben az időszak­ban a megye az ország ide­genforgalmának 5,1 százalé­kát bonyolította le, miközben az országos kereskedelmi szálláshelyeknek csak 4,7 szá­zalékával rendelkezett. Az ezt követő két évben az idegen- forgalom mérséklődött, 2, il­letve 14 százalékkal esett vissza. Nem beszélhetünk mégsem az idegenforgalom mélypontjáról, csupán az igé­nyek minőségi átalakulásáról. Nagy érdeklődés mutatkozik az olcsóbb szálláshelyek iránt. Ebben a tekintetben megyénk idegenforgalmi ka­pacitása javul. A továbbiak­ban elsősorban a belföldi tu­rizmus fejlődésére kell felké­szülni, de a nem szállásigé­nyes jugoszláv idegenforgal­mat is számításba kell venni. Pécsett most épül a 120 férőhelyes Hunyor motel. Egyeztető tárgyalások folynak a régi Pannónia korszerűsíté­séről, felújítják a Campinget, a Barbakán környékén cuk­rászdát és ételbárt alakítanak ki, az Elefántos tömbben ét­terem és presszó kap helyet. Pécsváradon, Dunaszekcsőn és Siklóson ABC-áruházat, Szigetváron iparcikkáruházat, Pécsváradon 46 férőhelyes tu­ristaszállót építenek. Mindin­kább előtérbe kerül az ellátás és a szolgáltatás színvonalá­nak fejlesztése és az idegen- forgalomban dolgozók szak­mai hozzáértése, előzékeny magatartása. Fontos a tele­pülések tisztasága, rendezett­sége, amelynek biztosításában a helyi szervek a lakosság tá­mogatására is számítanak. Á. E. Pedagógiai tanácskozás Budapesten Az elvi-politikai irányítási módszerek jegyében tervezzük megteremteni a közoktatás és a közművelődés nagyobb fokú integrációját, kidolgozni az anyagi eszközöket eredménye­sebben, takarékosan hasznosító kulturális, gazdasági koncep­ciót, jobban kiépíteni a nem­zetközi kulturális kapcsolatok hazai bázisát — hangsúlyozta Pozsgay Imre művelődési mi­niszter beszédében szerdán, a Vígszínházban megkezdődött háromnapos pedagógiai ta­nácskozáson. Ezen a fővárosi oktatási, és első ízben művelő­dési intézmények vezetői átte­kintik a közoktatás helyzetét, a közoktatási és közművelődési feladatokat. Pozsgay Imre többek között elmondta: a minisztérium ter­vet dolgoz ki a közoktatás to­vábbfejlesztésére, s ezt széles körű szakmai és társadalmi vi­tára bocsátja. A minisztérium még ebben az évben számot ad az ország- gyűlésnek a közművelődési tör­vény végrehajtásáról. A tapasz­talatok szerint nem javultak azok a körülmények és feltéte­lek, amelyek között a közműve­lődés eredményesebb lehetne. Ezért a művelődési irányítás legfontosabb feladata: javítani azokat a viszonyokat, feltétele­ket, amelyek között a nevelők, a népművelők, az alkotók a fel­adataikat teljesítik. A tervek között szerepel a népművelők­re, a pedagógusokra, az intéz­ményekre háruló adminisztráció csökkentése is. A VI. ötéves terv oktatási elő­irányzatairól szólva elmondta: a demográfiai hullám követ­kezményeként mintegy 130 ezer­rel növekszik az általános isko­lai tanulók száma. A rendelke­zésre álló anyagi eszközöket főleg az általános iskolák fej­lesztésére kell fordítani. Az elő­irányzatok szerint 5—6 ezer ál­talános'iskolai, mintegy 700 kö­zépiskolai tantermet építenek a következő öt évben. A diákott­honokban 7—8 ezerrel, az óvo­dákban 30-35 ezerrel gyarap­szik a helyek száma. Az ötna­pos munkahét bevezetéséről szólva hangsúlyozta: nincsenek olyan illúzióink, hogy az áttérés feszültségek nélkül zajlik le, ar­ra törekszünk azonban, hogy a nevelők, a közművelődés dol­gozói számára is előnyös le­gyen az ötnapos munkahét. Az eredményes nevelő tevékenység feltétele - mondotta —, hogy megszilárdítsák a pedagógus helyét a nevelési rendszerben. Ezután Mezei Gyula, a Fővá­rosi Tanács főosztályvezetője beszámolt a budapesti iskolák helyzetéről. Csütörtökön a Kertészeti Egyetemen és a Kaffka Margit Gimnáziumban szekcióülése­ken folytatják a pedagógiai ta­nácskozást.. A véleményeket, ja­vaslatokat pénteken plenáris ülésen összegzik majd. Befejeződött a Magyar Pedagógiai Társaság közgyűlése A Magyar Pedagógiai Társa­ság tisztújító közgyűlésének má­sodik napján Zibolen Endrének, az elnökség tagjának előadása alapján a pályakezdő pedagó­gusok helyzetével foglalkoztak. A vita középpontjában a pá­lyaválasztás indítékai, a kor­szerű iskolában folyó oktató­nevelő munkára való felkészü­lés feltételei, a fiatal pedagó­gusok életkörülményei, az eb­ből fakadó problémák állottak. Nyomatékkai esett szó a ta­nácskozáson a pedagógus hivatás szervezett kutatásának szükségességéről. Hangot ka­pott az is, hogy az iskolák át­térése az ötnapos munkarendre további erőfeszítéseket követel a pedagógustól, mert legalább az eddig elért teljesítményszin­tet tartaniok kell. A közgyűlés Horváth Márton­nak, a társaság főtitkárának zárszavával ért véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents