Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-14 / 130. szám

a Dunántúli napló 1981. május 14., csütörtök Köszöntő távirat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága távirat­ban köszöntötte Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságát, a párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Hatvanéves Csehszlovákia Kommunista Pártja Megpezsdült az élet az első világháború vége felé a Habs­burg monarchia cseh tartomá­nyában. Karnyújtásnyira került a nemzeti függetlenség. Már 1918. május 1-én Prágában osztrákellenes tömegtüntetés zajlott, Liptószentmiklóson szlo­vák munkások tartottak nagy­gyűlést, önrendelkezési jogot követelve a szlovákságnak. Jú­liusban szintén Prágában, a polgári pártok vezetésével, megalakult a Cseh Nemzeti Bizottság. A csehek és a szlovákok azonban nemcsak nemzeti füg­getlenségre, hanem társadalmi változásra vágytak. Az említett prágai tüntetésen a fő jelszó ez volt: „Szocialista nemzet!". Az év szeptemberében meg­alakították a Szocialista Taná­csot. Október 14-re sikerült ki- kényszeríteniük az országos általános sztrájkot. A nemzet és a munkásság mozgalma együtt haladt. A polgári befo­lyás alatt álló Cseh Nemzeti Tanácsban azonban dr. Ed­vard Benes, a híres politikus keverte a kártyát. Meggyorsí­totta az önálló köztársaság ki­kiáltását, nehogy ismét az ut­cára menjenek a tömegek, hogy „az államhatalom addig kerüljön a polgárság kezébe, amíg nem késő". A szocialista államot ezután már csak harccal lehetett vol­na megteremteni, de nem léte­zett olyan szervezett erő, amely a munkásosztály harcát irányít­hatta volna. És mit tett az im­már negyvenéves Szociálde­mokrata Párt? Mindenre haj­landó volt, csak a szocialista fordulat kikényszerítésére nem. Akkor - 1918 őszén - kom­munista párt a köztársaságban még nem működött. Bár azon a tavaszon Moszkvában cseh és szlovák hazafiak megalakí­tották az „Oroszországi Cseh­szlovák Kommunista Pártot" ennek hazai politikai hatása nem mutatkozott. 1919-ben hivatalosan Cseh­szlovákiában, valójában csak Csehországban (Szlovákia had­műveleti terület volt) megren­dezték az első általános vá­lasztást, majd 1920-ban — im­már az egész országban - a másodikat. Mindkettőn a Szo­ciáldemokrata Párt győzött. A Szociáldemokrata Párt azon­ban nem állta a választóknak adott szavát, nem vette komo­lyan a szocialista programot. Sokan tiltakoztak a pártban — hiába - a Magyar Tanácsköz­társaság elleni intervenció miatt is. Az opportunista vezetéssel szemben a pártban csakhamar éles ellenzék támadt. Bohumir Smeral, Antonin Zápotocky és Josef Haken olyan határozott, forradalmi politikát hirdetett, amely megnyerte a párttagság többségét. Ebben a válságban az államhatalmat kézben tartó burzsoázia egyszerűen szélnek eresztette a szociáldemokrata miniszterelnököt és hivatalnok­kormányt állított az ország élé­re. A döntés viszont végleg ki­élezte a Szociáldemokrata Párt válságát. Az 1920-as pártkong­resszuson a baloldal már ön­álló programmal lépett fel. Az új politikai erő önálló pártot kívánt. így került sor a szlovákiai és a kárpát-ukrajnai baloldal 1921 januári luboch- nai értekezletére, ahol a szlo­vák, a magyar és az ukrán küldöttek kijelentették, hogy teljes mértékben egyetértenek a III. Internacionálé alapelvei­vel, s hogy szükségesnek tart­ják egy forradalmi elcsapa! r egszervezését, amelyet kom­munista pártnak neveznek. Az egyesülési folyamat tovább ha­ladt a szakszervezeti mozga­lomban, a nők haladó moz­galmában, a sportszövetségek­ben és a szövetkezeti mozga­lomban. S 1921. május 14-én eljött a nap, amikor Prágában mindkét nemzet, valamint a magyar és az ukrán nemzeti- ser; küldötteinek kongresszusán 569 küldött - 360 ezer balol­dali szociáldemokrata párttag képviseletében — megalakította Csehszlovákia Kommunista Pártját. A CSKP az első köztársaság­ban is mindvégig legális tö­megpárt volt — az 1925-ös vá­lasztáson 934 223 szavazója 41 képviselőt juttatott a parlament­té. Politikai vonala azonban csa'k hosszú kemény belső harc­ban alakult ki. A gondokat többnyire a korán és erősen vá­rosiasodon, régen iparosított ország kispolgári háttere és a nemzetiségi kérdés megoldat­lansága okozta. Az utóbbiban, amely kelet-európai vonatkozá­sú, a pártkongresszusok során fokozatosan alakították ki az in­ternacionalista gyakorlatot, amely elejét vette a nemzeti és nemzetiségi torzsalkodásnak. Nem volt könnyű a CSKP hat évtizedes útja, noha — a német megszállás kivételével — a pol­gári Európa egyik legnagyobb legális tömegpártja volt, amely­nek szavára százezrek, milliók tüntettek, sztrájkoltak, s amely később a szocialista építést pá­ratlanul magas nívóról kezdhet­te. Az 1968-as válságban még mindig e kezdettől kísértő hibák hatottak. Azóta Csehszlovákia Kommunista Pártja - mint a nemrég lezailott XVI. konaresz- szus alkalmából a Rudé Právo hangsúlyozta - „szilárd alkotó­része a szocialista közösségnek, s megingathatatlanul áll a mar­xizmus— leninizmus, a proletár és a szocialista internacionalizmus alapján. Eszmeileg, szervezeti­leg és akcióképesség szempont­jából egységes, szorosan tömö­rül Központi Bizottsága körül és szoros kapcsolatban van az ország népével". Hatvanadik születésnapján a magyar kommunisták köszöntik Csehszlovákia Kommunista Párt­ját. F. A. Aczél-Jansson tv-vita Szántó András, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A finn Yleisradio Tv-Társa- ság a Magyar Tv-vel együtt­működve elsőként ültette egy­más mellé stúdióvitára két elté­rő társadalmi rend magasran­gú politikai személyiségét. Szerdán, a kora esti fő mű­soridőben Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes és Jan-Magnus Jansson, a Helsinkiben megjelenő svéd nyelvű Hufvudstadsbladet fő- szerkesztője volt a kezdemé­nyezés főszereplője. A vita előtt rövid film mutatta be Magyar- országot. A csaknem egyórás vita résztvevői a tv nyilvánossága előtt bevezetőben azokról a körülményekről szóltak, amelyek meghatározó szerepet játszot­tak politikai elkötelezettsegük kialakulásában. A két politikus mindenekelőtt saját hazája fejlődéséről, gondjairól cserélt véleményt. Szó volt arról, hogy egymás megértésének alapja, egymás megismerése, amelynek feltéte­le az előítéletektől mentes, tár­gyilagos eszmecsere. Elhang­zott, hogy a sémákban való gondolkodás a szemlélőt éppen a legfontosabbtól fosztja meg: attól, hogy a világ fejlődésé­ben felfedezhesse, miként bon­takozhat ki az általános tör­vényszerűségek közepette a nemzetek előrehaladása. A sa­játos értékek megbecsülését nem, csökkenti, sőt erősíti, ha az országok hibáinak mérlege­lésétől sem riadnak vissza, hajlandók a hasznosítható ta­pasztalatok beépítésére. Búcsúznak az USA-ból kiutasított líbiai diplomaták. Képünkön: kéznyújtással köszön el a követséget elhagyó Ali El Huderi, a diplomáciai misszió főnöke és Bishari kulturális attasé. 4 MADRID: A legfrissebb je­lentések szerint elérte a há­romszázat a tüdőgyulladásban megbetegedettek száma Spa­nyolországban, és a járvány Madridon kívül kisebb-nagyobb mértékben immár négy másik megyére is átterjedt. A katalán fővárosban mindössze két ese­tet észleltek, két kislány meg­betegedését, akik az elmúlt hét végén iskolai kirándulás keretében Madridban jártak. Az egészségügyi hatóságoknak a betegség fókuszát még nem sikerült felderíteniük, mivel az eddigi vizsgálatok még nem ál. lapították meg a járvány kór­okozóját. Egyes feltételezések szerint fertőzött főzelékfélék árusítása okozhatta a soroza­tos megbetegedést. 4 TEHERÁN: Ziaur Rahman, a Banglades Népi Köztársaság elnöke vezetésével szerdán Te­heránba érkezett az iszlám bé­kéltető bizottság küldöttsége, hogy tárgyalásokat folytasson az iráni vezetőkkel a tavaly szeptember óta folyó iraki—irá­ni háború befejezéséről. Rah­man Habib Sattinak, a 40 or­szágot egyesítő iszlám konferen­cia főtitkárának kíséretében ér­kezett az iráni fővárosba. A ven. dégek Baniszadr iráni elnökkel, Radzsai miniszterelnökkel Be- hestj ajatollahhal, az Iszlám Köztársasági Párt vezetőjével, valamint Rafszandzsanival, a parlament elnökével fognak tár­gyalni. Az iszlám békéltető bi­zottság utoljára márciusban járt a harcoló feleknél, hárompontos javaslata azonban nem talált meghallgatásra. 4 BERLIN: Júniustól újabb jártokkal bővül a Magyaror­szág és a Német Demokratikus Köztársaság közötti „légihíd". Június I-tői a MALÉV napi egy járattal sűríti a Budapest és Berlin közötti, s heti négy' já­rattal a Drezdába és Lipcsébe irányuló forgalmat. Az INTER­FLUG ugyancsak újabb járato­kat indít az NDK különböző városai és Budapest között. Haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön a bécsi Hofburg- ban újabb fordulóval folytatód­nak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalá­sok. A tanácskozás új szakaszá­nak kezdetére az osztrák fő­városba érkezett a szovjet kül­döttség vezetője, Nyikolaj Ta- raszov nagykövet. Mint az előző, az április ele­jén lezárult 23. forduló végén, a szocialista országok részéről hangsúlyozták, a Varsói Szerző­dés tagállamai által az elmúlt két évben előterjesztett rugal­mas, számos jelentős kompro­misszumot tartalmazó javaslatok megfelelő alapot teremtettek ahhoz, hogy a bécsi tárgyalá­sokon részt vevő 19 orszáa kéo- viselői megkezdjék a haderő­csökkentésről szóló első kőnk; rét megállapodás megszövege­zését. Ugyanakkor sajnálattal kellett megállapítaniak, hogy a nyugati partnerek halogató tak­tikája miatt erre mindeddig nem kerülhetett sor. A 24. forduló várhatóan július közepén ér véget. ♦ WASHINGTON: Az ame­rikai kormányzat a társadalom- biztosítási alapok 10-százalékos csökkentésének tervét terjesz­tette kedden a kongresszus elé. Reagan, aki a választások előtt többször Ígéretet tett ar­ra, hogy a nyugdijakhoz „nem nyúl hozzá", ezzel formálisan is megszegte Ígéretét. A tervezett korlátozások egy része csak a most nyugdíj-korhatárhoz érke­ző amerikaiakat érinti, más ta­karékossági elképzelések vi­szont a 36 millió nyugdíjas amerikai zsebéből veszik ki a pénzt. Hazánkba érkezik a ciprusi külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására május 14-én hiva­talos látogatásra hazánkba ér­kezik Nikosz Rolondisz ciprusi külügyminiszter. 4 BEIRUT: Szerdán — egy héten belül másodszor — Beirut- ba érkezett Philip Habib, Rea­gan amerikai elnök személyes megbízottja, hogy tárgyaljon Szárkisz libanoni államfővel a Tel Aviv által kiprovokált Szíri­ái—izraeli rakétaválság megol­dásáról. Habib nem volt haj­landó nyilatkozni az Izraelben folytatott tárgyalások eredmé­nyéről 4 BUDAPEST: A Koreai Munkapárt Központi Bizottsá­gának meghívására, a pártközi együttműködési munkaterv alapján az MSZMP pártmun­kásküldöttsége, élén Beledi Dezsővel, a KB alosztályvezető­jével május 4—12. között láto­gatást tett a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban. Megismerkedett a szocialista építésben elért eredményekkel, tanulmányozta a KMP gazda­ságpolitikáját és megvalósítá­sának tapasztalatait. A dele­gáció megbészéléseket folyta­tott a KMP KB illetékes osztá­lyainak képviselőivel és számos ipari üzemet látogatott meg. II. János Pál pápán az esti órákban műtétet vé­geztek, hogy eltávolítsák tes­téből a lövedékeket. Romeo Panciroli atya, a Szentszék hi­vatalos szóvivője közölte, hogy II. János Pál nem vesztette el eszméletét. A pápával együtt két nőt is lövés ért, az egyiket súlyos ál­lapotban szállították kórházba. Sandro Pertini olasz köztársa­sági elnök és Arnaldo Forlani miniszterelnök a merénylet után azonnal a pápa beteg­ágyához sietett. Polgár Dénes, az MTI brüsz- szeli tudósítója jelentette, hogy Belgiumban akkreditált török újságírók a belga televízióban közölt film alapján felismerték a pápa merénylőjét. Telefonon felhívták a belga tv-hiradót, s közölték, a merénylő nem az, akinek mondja magát, hanem egy gyilkosság miatt halálra­ítélt személy, aki jobboldali kö­rök segítségével szökött meg a börtönből. Az AFP Ankarából megerő­sítette, hogy a merénylet „fel­Zsivkov— Kreisky találkozó Todor Zsivkov, a Bolgár Ál­lamtanács elnöke szerdán fo­gadta Bruno Kreiskyt, az Oszt­rák Köztársaság kancellárját, aki kedden este érkezett hiva­talos látogatásra Bulgáriába. A baráti légkörű találkozón, ame­lyen részt vett Sztanko Todorov miniszterelnök is, kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kérdé­sekről folyt véleménycsere. A szófiai Bojana rezidencián szerdán megkezdődtek a bol­gár—osztrák hivatalos tárgya­lások. Kreisky újságíróknak el­mondotta, hogy a szerdai tár­gyalásokat nyílt, rendkívül ba­ráti légkör jellemezte. Részlete­sen áttekintették a mindkét or­szágot érdeklő kérdéseket. Po­zitívan értékelték a bolgár— osztrák politikai, gazdasági és kulturális együttműködés fejlő­dését. Kiemelték, hogy erősöd­nek a parlamentek, pártok és társadalmi szervezetek közötti kétoldalú kapcsolatok. Osztrák részről érdeklődést mutattak a fémkohászatban és a bányá­szatban szerzett bolgár tapasz­talatok iránt. A nemzetközi kérdések átte­kintésekor mindkét részről ha­tározottan állást foglaltak az enyhülési folyamat és a lesze­relés mellett és hangsúlyozták, hogy a konfliktusokat párbe­széd útján, nem pedig az erő pozíciójából kell megoldani. A tárgyalásokat folytatják. tételezett" elkövetője Mehmet Ali Agca, Törökországban jól ismert jobboldali terrorista. A' 23 éves fiatalember 1979 feb­ruárjában meggyilkolta Abdi Ipeksit, a Milliyet című függet­len török napilap igazgató-fő­szerkesztőjét. Letartóztatták, de 1979 novemberében megszö­kött a börtönből. Már szökés­ben volt, amikor levélben közöl­te a Milliyet szerkesztőségével: meg fogja gyilkolni a pápát, akinek érkezését 1979. novem­ber 28-ra várták Ankarában. Török rendőrségi körök feltéte­lezik, hogy a terrbristának ak­kor sikerült az NSZK-ba mene­külnie. II. János Pál pápát megmű­tötték. A műtőből 22.00 ára fe­lé szállították vissza beteg­ágyára. Kioperálták testéből a lövedéket, amely a hasfalon át­fúródva, szétroncsolt egy bél­szakaszt is. A megroncsolt bél­darabot eltávolították, a műtét jól sikerült — közölték az or­vosok. II. János Pál állapota a körülményekhez képest kielé­gítő. * Lapzarta A belga tv-hiradóban felismerték a merénylőt Kommentár Kockázatos üzlet „Üzletet kötöttünk. Rómá­ban az amerikaiak elfogad­ták a nyugat-európai NATO- országok követelését az eurostratégiai fegyverekről folytatott tárgyalás fölújítá­sára, Brüsszelben viszont az atlanti hadügyminiszterek hajoltak meg a washingtoni álláspont előtt, s ennek ér­telmében készek évi három százalékkal növelni hadiki­adásaikat." A meglehetősen cinikus idézet egy diplomatától származik. Tömör összegezé­se annak az alkudozásnak, amely előbb az olasz, majd a belga fővárosban folyt európai és amerikai politi­kusok között. A brüsszeli dip­lomata kétségkívül a lényeg­re tapintott. Valóban üzlet­kötés történt, csakhogy követ­kezményeiben rendkívül koc­kázatos üzlet. Meglehet. Haig külügymi­niszter és Weinberger had­ügyminiszter elégedetten szá­mol majd be a Fehér Ház­ban európai útjáról. Elvégre az USA érdekei nem szen­vedtek csorbát. A NATO ró­mai miniszteri tanácsülésén csak nagyon is homályos uta­lások történtek a feltételek­hez kötött szovjet—amerikai párbeszéd szálainak újrafel- vételéről. Ehhez képest Brüsszelben a 15 hadügymi­niszter végül konszenzussal fogadta el a hadikiadások növelésének Washington ál­tal megkívánt ütemét. Az egység látszatának megőrzése — ez a lényeg,- ez derül ki a brüsszeli ta­nácskozás döntéséből. Hans Apel nyugatnémet hadügy­miniszter és több társa ész- szerűtlennek, kivitelezhetet­lennek minősítette a költség- vetés emelését, hiszen a nyu­gat-európai országok gaz­dasági bajokkal küszködnek. A legtöbb államban nem a költségvetés növelése, ha­nem lefaragása foglalkoztat­ja a kormányokat. Belgium álláspontja válto­zatlanul elutasító. Egyelőre nem járul hozzá, hogy az ország területén Pershing—2 vagy szárnyas rakétákat ál- lomásoztassanak. Hollandiá­ban a május 26-i általános választások egyik fő témája a rakétakérdés.. Az ellenzéki munkáspárt hevesen támad­ja az eurorakéták telepíté­sének tervét. S nemcsak a kisebb NATO-országokban, hanem az NSZK-ban és Olaszországban, sőt Angliá­ban is mind több politikus él fenntartásokkal az erő- egyensúly fölbillentés.ét célzó rakétatervekkel szemben. Bizonyos, hogy az Atlanti Paktum hadügyminisztereinek ülésén a másik napirendi pontot: az amerikai gyors­hadtest felállításával össze­függő nyugat-európai fel­adatokat még nagyobb ellen­szenv kíséri. Hogyisne, ami­kor — Weinberger tolmácso­lásában — az USA nem ke­vesebbet vár el szövetsége­seitől mint azt, hogy leg­alább négymilliárd dollár értékben új repülőtereket és üzemanyagtárolókat építse­nek. Ráadásul ezeket a be­rendezéseket bármikor, azon­nal az amerikai haderő ren­delkezésére kellene bocsá- taniok, ha a Pentagon a gyorshadtest bevetése mellett döntene. A hadügyi költségvetés nö­velése, a gyorshadtestnek nyújtandó támogatás egyértel­műen amerikai támaszponttá változtatná Nyugat-Európát, s ez a feszült nemzetközi helyzetben a nyugat-európai népeknek egyáltalán nem tetszik. Gyapay Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents